Legjobb filmek a Cinego-n

A legendás The Beatles zenekarról készült dokumentumfilm rendezője és forgatókönyvírója ismét a zenetörténelem jelképes alakjáról készített filmet. A Pavarotti című dokumentumfilmből megismerhetjük az olasz tenorista életútját és pályafutását. A példátlan tehetségű énekes emberek millióival kedveltette meg világszerte az opera műfaját, lehengerlő előadásmódjának köszönhetően szinte minden zenerajongó szívéhez közelebb került az operaének.  A film rendezője, Ron Howard az előadóművész rokonaival, munkatársaival készült, ritkán látott interjúkkal, valamint korábban nem publikált felvételekkel teszi élvezetesebbé a filmet. A filmélményt Dolby Atmos technológia teszi még maradandóbbá.   

Tibor hét évet töltött a börtönben. Szabadulása után egy klub kidobójaként talál munkát, ám állandó pénzügyi problémái és lobbanékony természete miatt folyton zűrbe keveredik. A nagyszülőknél nevelkedő, időközben konok kiskamasszá lett lánya, Niki azonnal felkeresi apját, amint értesül visszatéréséről. A család nem nézi jó szemmel apa és lánya egymásra találását, Niki azonban hajthatatlan, senki sem tudja őt megfékezni. Találkozásuk sorsfordító, Tibor esélyt kap, hogy új fejezetet nyisson az életében.  

A Nyolc hegy egy barátság története. Férfivá válás és gyerekkor magunk mögött hagyása. Férfiak története, akik megpróbálják eltörölni apáik nyomát, de számos nehézség során és fordulat után végül mindig hazatérnek. Pietro egy városi fiú, Bruno egy félreeső hegyi falucska "utolsó gyermeke". Bruno az évek során hű marad a hegyéhez, míg Pietro az, aki állandóan csak jön és megy a világban. Találkozásaik megismertetik őket a szerelemmel és a veszteséggel, emlékeztetik őket származásukra, hagyják kibontakozni sorsukat, miközben Pietro és Bruno felfedezik, mit jelent igazi barátoknak lenni egy életre. Az Alabama és Monroe, valamint a Csodálatos fiú rendezőjének, Felix van Groeningen legújabb alkotása, amely lélegzetelállító tájakra kalauzolja a nézőt. A Nyolc hegy főszerepeiben Luca Marinelli, Alessandro Borghi, Filippo Timi, Elena Lietti, Elisa Zanotto, Gualtiero Burzi és Surakshya Panta láthatók.

Léo és Rémi közel állnak egymáshoz. Fiúkori kalandjaikat együtt élik át, megosztva a világot és szinte minden pillanatot egymással. De lassan abba a korba érnek, amikor már neveket adunk a dolgoknak. Mi van köztük? Mély barátság vagy szerelem? A gondtalan vakáció után elérkeznek az iskolai napok, és velük együtt az osztálytársak kíváncsi kérdései és ironikus megjegyzései. Rémi látszólag nem vesz tudomást róluk, de Leo számára egyre több kétséget jelentenek mindezek. Arra vágyik, hogy beilleszkedjen a fiúk közé. Az apró engedmények összeadódnak, és az egyedülálló közelség elhalványul. Ahogy a gyermekkor véget ér, a felnőttkor kérlelhetetlenül behatol a két barát korábban gondtalan világába. A tehetséges belga rendező, Lukas Dhont egy rendkívüli barátságról készített egyedülálló és érzelmileg erőteljes portrét, amely kiemelkedik civilizáltságával, művésziségével, szokatlan empátiájával, valmint Eden Dambrine és Gustave De Waele első filmes alakításával.

Öt komikus történet keresztezi egymást véletlenszerűen, a főszereplők érzelmeire összpontosítva, sok ritmussal és akcióval elmesélve. A Cesc Gay rendezésében készült Elmondhatatlan történetek főszerepeiben Antonio de la Torre, Javier Cámara, Quim Gutiérrez, Maribel Verdú, Verónica Echegui és Àlex Brendemühl láthatók.

Cáit, a kilencéves kislány, aki 1981 nyarán nagycsaládjával él a szegénység sújtotta ír vidéken, elküldik egy középkorú házaspárhoz, Eibhlin és Seán Cinnsealachhoz, mert szülei újabb gyermeket várnak. Seán történetesen Cáit távoli unokatestvére. Egy hónappal később Cinnsealachék azt kérik, hogy Cáit térjen haza a tanévre, miután az anyja megszülte gyermekét. Cáit azonban nem szívesen megy vissza a szüleihez, akik rosszul bántak vele, amíg otthon volt. A Colm Bairéad rendezte A csendes lány főszerepeiben Carrie Crowley, Andrew Bennett, Catherine Clinch, Michael Patric, Kate Nic Chonaonaigh, Joan Sheehy és Tara Faughnan láthatók.

A digitális nomád életmódról szóló oknyomozó dokumentumfilm anya és lánya közötti, országokon és éveken átívelő bensőséges beszélgetéssé alakul.

Cloé megtudja, hogy lehet, hogy rákos, és két órát kell várnia, míg a leletek megérkeznek. Elmegy a családjához és egy jósnőhöz. Találkozik egy katonával, aki szintén nem tudja, hogy mire számíthat a jövőben. Mire a papírok megérkeznek, a lány teljesen megváltozik.

Két magányos ember (Alma Pöysti, Jussi Vatanen) véletlenül találkozik egy este Helsinkiben, és mindketten megpróbálják megtalálni a másikban az első, egyetlen és utolsó szerelmüket. A dicséretes célhoz vezető útjukat elhomályosítja a férfi alkoholizmusa, a telefonszám elvesztése, valamint egymás nevének és címének ismeretlensége. Az élet hajlamos akadályokat gördíteni a boldogságot keresők útjába. Ez az elnéző tragikomédia Aki Kaurismäki elveszettnek hitt trilógiájának (Árnyak a paradicsomban, Ariel és A gyufalány) negyedik része.

Nick munkája mellett elhanyagolja családját. Feleségével eltervezik, hogy a gyerekeket a nagyszülőkre bízzák, hogy végre kettesben töltsenek egy estét. Az ominózus napon, azonban Nicknek bent kell maradnia az üzemnél, emiatt Maria feldühödik. Az elkeseredett asszony a városban bolyongva megismerkedik egy férfivel, akivel megcsalja férjét. Másnap Nick kérdőre vonja nejét, majd a veszekedés Maria idegösszeomlásával ér véget. Nick a kórházban türelmesen ápolja feleségét.

Salvador Mallo eljutott élete azon szakaszához, amikor az ember megáll, átértékeli az elmúlt évek történéseit, számot vet a döntéseivel, leltárt készít az évtizedeken át gyűjtögetett emlékekből. Gazdag életút bontakozik ki telve szenvedéllyel, csalódással, magánéleti válságokkal, melyekből egyedül az írás és a filmvilág segítségével tudot kilábalni. Egy ponton azonban kénytelen szembesülni a sivársággal, ami az egész lényére kihat, és szinte lebénítja őt, megakadályozva, hogy újabb filmek kerüljenek ki a keze alól. Pedro Almodóvar nagy sikerű filmje az alkotás ódája, az új dolgok megálmodásának és létrehozásának a művész élettapasztalatától elválaszthatatlan folyamatát mutatja be. Főhőse nem menekülhet saját múltja elől, kénytelen beismerni, hogy valamennyi emléktöredéknek helye van az életművében.   Almodóvar életpálya-összegző drámájának főszerepében Antonio Banderas és Penelopé Cruz látható.

A cigányok ideje című Kusturica film a Szarajevó környékén élő cigányokról szól. Az Olaszországba szakadt Ahmed csillogó autójával hazalátogat és mézes-mázos szavaival meggyőzi a nagy szegénységben élő, nincstelen fiút, Perhant, hogy tartson vele Rómába. A jobb életkörülmények reményében a fiú elfogadja a férfi ajánlatát, ám éhezés, mocsok és prostitúció várja a nagyváros utcáin. Amikor erre ráeszmél, már késő...

Az Oscar-díjra jelölt A vörös teknős című animációs film alkotói ezúttal Dino Buzzati egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású meséjét dolgozták fel az animáció műfajában. A 20. század korszakalkotó gyermekkönyvének filmes feldolgozásában Leander, a medvék királya több élelem és rég elveszett fia, Tóni megtalálásának reményében bundás népével megindul a völgy felé a hegyekből. A történet, mely Szicília varázslatos, fantáziával átitatott hegyei és völgyei között játszódik, a medvék és emberek együttélését mutatja be. Csakhogy ez a találkozás olyan veszélyeket is rejtegethet, melyre nem lehet elég felkészült a medvevilág. Vajon az emberi szokások átvétele ellenére képesek lesznek megőrizni a medvék mindazt, ami olyan különlegessé teszi őket?  Lorenzo Mattotti, a világhírű illusztrátor rendezése, a Medvevilág Szicíliában a 2019-es Cannes-i Filmfesztiválon mutatkozott be, ahol szenzációs nézői és kritikai fogadtatásban részesült.  A hazai közönség első alkalommal a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon láthatta a nagysikerű, magával ragadó és káprázatosan egyedi látványvilággal rendelkező animációs filmet, melynek képkockáin valósággal megelevenednek Dino Buzatti összetéveszthetetlen figurái. A Medvevilág Szicíliában a Mozinet forgalmazásában 2020. tavaszán országszerte látható a magyarországi mozikban.

Tudják-e, hogy a Kádár-korszakban minek örült legjobban a magyar munkás? És mit vártak a munkáslányok az udvarlójuktól? Mit gondolnak, milyen volt akkoriban egy mintagazda? És ki nyerte az 1961-es szántóversenyt? Szeretnének-e együtt utazni Csűrös Karolával? Bujtor Istvánnal? És Kende Zoltánnal? Mire tippelnek, miért ettek akkoriban annyit a magyarok? És miért nem tudtak dolgozni? A Budapest retró 1-2, és a Balaton retró alkotóinak új filmje.

Alessandro és Arturo már több mint tizenöt éve alkotnak egy párt. Noha az egykori lángoló és szenvedélyes szerelem tiszteletteljes szeretetté alakult át az évek során, a kapcsolatuk éppen válságba jutott. Miután Alessandro legjobb barátja néhány napra magával viszi a pár két gyermeket, Alessandro és Arturo számára váratlan lehetőség nyílik arra, hogy kizökkenjenek a mindennapok jól megszokott rutinjából. Azonban az ezt követő események láncolatára egyikük sincs felkészülve.  Az Öveket becsatolni! rendezője, Ferzan Ozpetek ismét a rá jellemző olasz vérmérsékletű vígjátékkal rukkolt elő Jasmine Trinca, Stefano Accorsi és Filippo Nigro főszereplésével. A Fortuna istennő a Cinenuovo forgalmazásában hamarosan a magyarországi mozikban!

Az egész keleti blokkot megrázta ez a történet. Az esetet a lengyel állam 1983-ban minden eszközzel igyekezett eltusolni. Ezen a nyáron már hónapok óta felfüggesztették a hadiállapotot, a hatóságok azonban továbbra is figyelmen kívül hagyták a lakosság jogait. Egy éppen érettségi előtt álló diákot állítottak elő mondvacsinált indokkal, a rendőrök a későbbiekben pedig halálra verték őt. A fiú legjobb barátja, Jurek Popiel mindezt végignézte, így Jurek rövid időn belül az állam ellenségévé vált. Jureknek döntenie kellett, hogy megfutamodik, vagy tanúskodik barátja ügyében, kiáll az igazság mellett még akkor is, ha ezzel a saját szabadságát és életét kockáztatja. Az utolsó család rendezőjének, Jan P. Matuszynski legújabb filmje egyszerre megdöbbentő és felkavaró, amely az események után közel negyven évvel készült, mondanivalója azonban a mai napig fontos és átütő tud lenni. A Nem hagytak nyomokat a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált, Lengyelország pedig ezt a filmet nevezte a 2022-es Oscar-díjra.

Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová hidegvérű meggyilkolása 2018 februárjában nemcsak Szlovákiát sokkolta. Miért kellett meghalniuk?  A Kuciak című dán koprodukciós dokumentumfilm, az Egy újságíró meggyilkolása külső szemszögből és kellő távolságtartással tárja fel a (nem csak) szlovákiai maffia csápjait. Soha nem látott felvételeket, kevésbé ismert információkat, valamint hiteles interjúkat láthatnak a nézők Ján és Martina szüleivel és a fő vádlott, Marian Kočner üzletember védőügyvédjével. Az egyedülálló rendőrségi felvételek és anyagok új fényt vetnek az ügyre.

Béla egy makacs idős férfi, aki magányosan él, és erősen idegenkedik a változásoktól. Amikor fia egy kisebb baleset után idősek otthonába helyezi, Béla úgy érzékeli, mintha az egész világ összeesküdött volna ellene. Erre válaszul könyörtelenül egyetlen célra összpontosít: hogy minél gyorsabban megszökjön az intézetből. Stratégiája során társul egy váratlan társával, a különc Zoéval, akinek büntetésből az intézetben kell dolgoznia. Annak ellenére, hogy jelentős, közel hatvan év korkülönbség van köztük, hasonló személyiségük, közös elszigeteltségük és az az érzés, hogy mások nem kívánatosak számukra, ez pedig hamar szövetségessé teszi őket.

Nora és Hae-sung elválaszthatatlan gyerekkori barátok voltak, de útjaik elváltak, miután a kislánynak el kellett költöznie. Két évtizeddel később újra megtalálják egymást az interneten, de felnőtt életük teljesen más irányba vitte őket. Nora sikeres íróként boldogul New Yorkban, és mélyen elkötelezett egy komoly kapcsolat iránt, míg Hae-sung sodródva érzi magát Szöulban. Az interneten való újbóli találkozásuk fokozatosan mély felnőttkori barátsággá alakul, felelevenítve a gyermekkorukban kialakult köteléket. Amikor azonban Hae-sung New Yorkba látogat, ez mindkettőjükben váratlan érzelmi zűrzavart vált ki, és arra kényszeríti őket, hogy végre szembenézzenek valódi érzelmeikkel.

Egy kiváló CIA-ügynököből álló csoport teljes titokban megöli az Egyesült Államok elsőszámú közellenségét, Oszama bin Ladent. Az Oscar-díjas Kathryn Bigelow a nyilvánosságra került részletek alapján forgatott nagy botrányt kiváltó filmje a rajtaütést, és annak előzményeit dolgozza fel.

A lengék a Nádtenger apró, de bátor, zöldbőrű őrei. A gyerekeket csak akkor avatják őrzővé, amikor bebarnul a hajuk. Addig viszont unalmas az élet, mivel zöldhajúként tilos nádirigón repkedni, vízre szállni, sőt még a békaderbin sem vehetnek részt. Füttyös Vilkónak legnagyobb álma, hogy végre ő is őrző lehessen, ám a kíváncsisága folyton bajba sodorja. Amikor azonban a Nádtenger ellenségei, a harácsok, a hattyúkkal szövetkeznek, az egész tó veszélybe kerül. Az őrzők tehetetlenek, de Vilkó vakmerő tervet eszel ki, hogy megmentse otthonát és fogságba esett barátját, Táltost. Szerencsére nincs egyedül, mert Nagyapó, a vízisiklók és a békák is a segítségére sietnek… (Forglmazza: Vertigo Media)

Az Idióták című vígjáték egy csapat fiatalról szól, akik csak a hülyeség iránt érdeklődnek. Egy napon Karen találkozik a csapat három tagjával és ő is bekapcsolódik a játékba, melynek végső célja a társadalommal való összeütközés.

Johan Grimonprez 2024-ben bemutatott dokumentumfilmje az 1960-as évek eleji kongói válságot és Patrice Lumumba miniszterelnök meggyilkolását tárja fel. A film archív felvételek és jazz-zenék, például Miles Davis, John Coltrane és Nina Simone műveinek felhasználásával mutatja be a korszak politikai és társadalmi feszültségeit. A történet középpontjában Lumumba meggyilkolása áll, amelyet a belga gyarmati hatalom és a CIA közreműködésével hajtottak végre, hogy megakadályozzák a Kongó függetlenségére irányuló törekvéseket. A film bemutatja, hogyan használták fel a jazz-zenét az amerikai külpolitika eszközeként a hidegháború idején, miközben a zenészek, mint Louis Armstrong és Nina Simone, saját dilemmáikkal szembesültek a faji szegregációval küzdő hazájuk képviselete során. A „Soundtrack to a Coup d'État” elnyerte a legjobb belga dokumentumfilmnek járó díjat a DOCVILLE fesztiválon, és számos más elismerést is kapott nemzetközi filmfesztiválokon.

Kaspart gyermekkora óta leláncolva egy ólban tartják. Amikor felnő, gondozója járni tanítja, majd elviszi egy kisvárosba és ott sorsára hagyja. A polgárok és városatyák először a börtönőr gondjaira bízzák, ezután egy mutatványoshoz, majd egy paphoz kerül. Lassan felnőtté érik, de a világot nem tudja megérteni.

Egy társaság egy ízlésesen berendezett házba hivatalos vacsorára, valami azonban nincs rendben sem a vendéglátókkal, sem a helyszínnel. A kellemesen eltöltött este után a fáradt vendégek szeretnének nyugovóra térni, de valami visszatartja őket, képtelenek elhagyni a szalont. A nyitott ajtók és ablakok ellenére csapdába esnek, s a kétségbeesés és az egyre erősödő pszichológiai nyomás különös viselkedést vált ki belőlük.  

Egy gyönyörű és fiatal szomáliai lány megérkezik Magyarországra, hogy új életet kezdjen - ám ez jóval nagyobb falatnak bizonyul számára, mint elsőre tűnik. Zurbó Dorottya dokumentumfilmje apró, hétköznapi helyzeteken keresztül mutatja be a fiatal lány életének meghatáro változásait, ahogy megpróbál beilleszkedni egy számára nagyon új és ismeretlen világba, miközben próbálja tartani édesanyjával a kapcsolatot. A szökött szomáliai lány mégis mindent elkövet, hogy családja áldozata ne legyen hiábavaló, és megállja a helyét napjaink Magyarországában. (mnf.hu)

Svájc, 1971: Nora fiatal háztartásbeli feleség, visszahúzódó, csöndes jellem. Férjével és két gyermekével egy kis faluban élik békés, nyugodt életüket. Itt szinte semmi sem érezhető a társadalmi mozgalmakból és azok következményeiből, melyek néhány éve indultak a nagyvárosokban. Egy nap azonban minden megváltozik, és fenekestül felfordul a fiatal nő, és vele együtt az egész közösség élete is: Nora beáll egy női mozgalomba és nyilvánosan kampányolni kezd a nők szavazati jogáért. (ADS Service)    

Egy jómódú építési vállalkozó, István (Lengyel Tamás), valamint ügyédje, Márta (Gryllus Dorka) és férje, László (Simon Kornél) hétvégi vadászatra indulnak Erdélybe, hogy megünnepeljék, hogy a nő megnyert egy ügyet a vállalkozó cégének. Azonban a kiruccanás nem várt fordulatot veszi, amikor egyikük véletlenül lelő egy férfit, és feltűnik a színen egy rejtélyes, és annál veszélyesebb alak (Árpa Attila), aki azért érkezett a hegyekbe, hogy megtorolja veszteségét, amit a kétes ügy okozott.

Dalton Trumbo Hollywood legjobb forgatókönyvírója volt. Állítólagos Amerika-ellenes tevékenysége miatt társaival együtt 1947-ben letartóztatták, és feketelistára tették. Története feltárja a feketelisták igazságtalanságát, abszurditását. A negyvenes évek második felében az Egyesült Államokban tetőfokára hág a hidegháborús paranoia. A McCarthy szenátor nevével fémjelzett időszakban támadás indult a baloldali vagy annak vélt filmesek ellen. Közéjük tartozott Hollywood legjobb forgatókönyvírója, Dalton Trumbo is. A társaival együtt 1947-ben letartóztatták, majd feketelistára tették őket. Az állítólagos Amerika-ellenes tevékenységüket vizsgáló bizottság előtt nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, hogy kommunista volt-e vagy sem. (HBO)

Balogh István egy nem túl gazdag farmer, aki tejles irányítás alatt tartja feleségét, családját és egy szolgáját. Mindent megtesz, hogy megőrizze a szigorú hagyományok által kialakított családi képet. A szereplők közeli, de szokatlan kapcsolataik révén szembesülnek tragikus sorsukkal.A filmet cikkek, híradások ihlették, valamint olyan emberek emlékei, akik hasonló helyzeteket éltek túl.