Korábbi premierek

Egy kellemes környezetű, igényes és diszkrét hotel éttermében játszódik a történet, ahol a vendégek mind ismerik egymást, ám törekednek arra, hogy ez az ismeretség a felszínen maradjon. Minél jobban őrzik kis titkaikat és magányosságukat, annál nehezebb leplezniük az igazságot.

Bergman egyik leggyönyörűbb filmje a magányt, a szeretet hiányát és a halandóság okozta szorongás témáját jára körül. Isak Borg, a 78 éves orvosprofesszor a menyével együtt Lundba, egy dél-svédországi egyetemi városba utazik, hogy megemlékezzen doktori címének 50. évfordulójáról. Az utazás során szembesül fiatalkori emlékeivel és álmaival, amelyek végül életének céljának újonnan felfedezett megértéséhez vezetnek, amelyet korábban soha nem kérdőjelezett meg.

A történet hőse Szakhmáry Zoltán földbirtokos, aki szakítani akar évszázados szokásokkal, saját birtokán a gazdálkodást meg akarja reformálni. Felesége azonban nem írja alá váltóit, és ez tehetetlenségre kárhoztatja. Elkeseredésében hatalmas mulatságot rendez, amelyen sommáslány szeretője, Rozi is részt vesz...

A romantikus vígjáték Szergej Mihalkov Vademberek című színdarabja alapján készült. Három barát elhatározza, hogy „vademberként” fognak élni a Fekete-tenger egyik elhagyatott partszakaszán. Hőseink pihenését azonban megzavarja két lány megjelenése, akik az új Zaporozsecüket a fiúk Volgája mellett parkolják le, és elviselhetetlen körülményeket igyekszenek teremteni szomszédaik számára. Ugyanakkor a fiúk és a lányok viszálykodása nem bizonyul tartósnak…  

Kati, a törékeny, tizenhat éves kamaszlány és a huszonkét éves Sándor, barátaikkal és szüleikkel dacolva házasságot kötnek. A nászéjszakát a munkásszálláson töltik, majd érzelmeik szilárdságában bízva egy Római-parti csónakházban húzzák meg magukat. Ahogy közeledik az ősz, jönnek a súrlódások. Kati akkor döbben rá, mennyire szereti férjét, s a házassággal vállalt új életformát, amikor egy veszekedés alkalmával hazaköltözik szüleihez. Megerősödve áll Sándor mellé, aki barátai irigy értetlensége miatt megverve és reményvesztetten kerül haza egy születésnapi buliról.

Egy bányaszerencsétlenség után nyomozás indul, amit Tímár százados (Gábor Miklós) vezet. A bonyolult szálak felgöngyölítése után sikerül leleplezni egy volt fasisztát, aki 1945-ben megmenekült az igazságszolgáltatás elől, és álnéven folytatott kémtevékenységet. A veszedelmes bűnözővel, akit a kíséretére rendelt alhadnagy mulasztása miatt több gyilkosság bűne terhel, a volt alhadnagy számol le.

Tamburás, az öreg csavargó egy épülő lakótelep szomszédságában vert tanyát. Lepusztult kalyibáját "Villa Negrának" hívja, és ide gyűjti a megszorult fiatalokat. Lopásból, alkalmi munkából tartják fenn magukat, máról holnapra élnek. A fiatalok azonban többre vágynak. Van, aki visszaül az iskolapadba, a többiek pedig dolgozni kezdenek. Más, jobb életet akarnak élni, így Tamburás egyedül marad. A keserédes történetet azóta is népszerű filmslágerekkel tették még vonzóbbá az alkotók.

Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket. A tenkeshegyi várban felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá, majd a várat is elfoglalják. Máté a siklósi vár kuruc kapitányaként folytatja tovább a harcot a labancok ellen.

A történet egy párizsi kisfiúról szól, aki talál egy piros léggömböt. Ezekután ez a léggömb lesz az állandó kisérője, aki akkor is vele tart, ha elengedi a „pórázát”. Az emberek hol érdeklődve, hol pedig irigykedve nézik a kisfiút és piros lufiját. A legirigyebbek talán a fiú iskolatársai, akik megpróbálják elvenni a léggömböt, de ekkor valami csodálatos dolog történik… A francia rövidfilm, amelyet Cannes-ben díjzatak, és az Oscar-díjat is elnyerte a legjobb rövidfilm kategóriában.

Etienne Lantier bányász (Jean Sorel) kevés bérért napi tizenkét órát dolgozik Maheu (Pécsi Sándor) csapatában. Itt ismeri meg Chavalt (Claude Brasseur), az erős, szorgalmas, de cinikus embert és Catherine-t (Berthe Grandval). Kölcsönösen megtetszenek egymásnk, de helyi közösségben kialakult szokások szerint a lánynak a jövevény helyett a helybeli Chavalt kell választania. Etienne sztrájkot szervez, amelyet a kirendelt katonaság lever, sokan áldozatul esnek, a többiek folytatják a munkát. Egy anarchista vízzel árasztja el a tárnát. Etienne, Chaval és catherine is bennrekednek, a mentést csak Etienne éli túl. A fiú elmegy másfelé, és ismét az elnyomottak élére áll.

Groteszk, filozofikus kísérlet a rajzfilm hagyományos világképének meghaladására. Az 1964-es Miskolci Rövidfilmfesztiválon nívódíjat, Rodezben 1966-ban a nemzetközi filmköltészeti napokon nagydíjat elnyert alkotás.

Egy festő szeretne véget vetni az életének, de nem sikerül neki.

A csinos Éva tud élni adottságaival. Mind az egyetemi felvételin, mind a tanács lakásügyi osztályán kihasználja, hogy a férfiak örömmel felejtik rajta a szemüket, sőt még találkára is hívják. A gond akkor kezdődik, amikor Patkó, a tanácsi osztályvezető beleszeret a lányba. Éva úgy gondolja, hogy a cél érdekében nem szabad visszariadnia még az intim randevútól sem, különösen, ha ez a köz javát szolgálja. De még ezt a céltudatos lányt is érhetik meglepetések...

Az 56 éves özvegy üzletember, Jerry Kingsley (Fredric March) beleszeret vállalatának 24 éves recepciósába, Betty Preisserbe (Kim Novak). Amellett, hogy Jerry családja folyamatosan támadja a férfi bimbózó kapcsolatát a fiatal lánnyal, még Betty sem biztos benne, hogy viszontszereti-e Jerry-t.

Náday Gábor író 1944 Augusztusában ismerkedik meg Ágnessel, s hamarosan szerelem bontakozik ki közöttük. Amikor Náday megtudja, hogy szerelme üldözött zsidó lány, segíteni akar rajta. Megszerzi lánya iratait, s mint apa és lánya egy kis balatoni faluban telepednek le. Néhány nap múlva Ágnest mint Náday Mariannt letartóztatják illegális sajtótermék terjesztéséért. Az író vallomást tesz a rendőrségen, elmondja az igazságot, de a szembesítésnél Ágnes kitart amellett, hogy ő Náday lánya.

Csíky Gábor hírszerző tiszt (Latinovits Zoltán) beszivárog egy bűnbandába, hogy megakadályozza, hogy fontos katonai titkok külföldre jussanak. Várkonyi Zoltán drámai, feszült kémfilmje szokatlan kísérlet volt a műfaj hazai meghonosítására.

Mihályfi Imre háborús filmjének cselekménye a nyilas hatalomátvétel idején játszódik. A magyar hadsereg főparancsnoka, Dálnoki Miklós Béla fegyverszünetet szeretne kötni a szovjetekkel. Október idusán a nyilasok már készen állnak a hatalomátvételre, a rádió Horthy Miklós kiáltványát sugározza. Közben Dálnoki szovjet utasításra a magyar hadifoglyok parancsnoka lehetne, de megriad a feladattól. A magyar katonák egy része ekkor már a Vereckei-hágónál jár.

Tomori professzor boldog házasságban él, melyet eddig az sem zavart meg, hogy évek óta gyengéd érzelmek fűzik titkárnőjéhez. A teljes harmónia most veszélybe kerül, mert a professzor egy kis öröklakással kívánja meglepni barátnőjét...

Négy széltóló, szerzetesnek adja ki magát, hogy így menekülhessenek el a kommunista Magyarországról, hogy végül egy kolostorban bújkálhassanak, valahol Szicíliában.