Hát, gyerekek, én fél óra után elaludtam, pedig nem fáradtan álltam neki.
Nem tudom, hogy Brad Cooper rendezői stílusa emészthetetlen-e számomra, vagy jobban kellene talán lelkesednem Bernstein munkásságáért, melyik volt a baj, de most már mindegy.
Egy többnyire 4:3 fekete-fehér filmet látunk, melyben többnyire nem túl érdekfeszítő történések között ugrálhatunk rapszodikus összevisszaságban. A zenei aláfestés és a kora 20. századi musicales hurrá-hangulat és pátoszos túljátszás kissé Tom és Jerry jellegűvé teszi az élményt.
A szervezetem igen rövid idő alatt védekező alvásba menekült.
Adok rá valamennyi csillagot, mert akinek nagyon bejön Bernstein Leó, az biztos jobban fogja élvezni, nem húznám le teljesen.
Hát, gyerekek, én fél óra után elaludtam, pedig nem fáradtan álltam neki. Nem tudom, hogy Brad Cooper rendezői stílusa emészthetetlen-e számomra, vagy jobban kellene talán lelkesednem Bernstein munkásságáért, melyik volt a baj, de most már mindegy. Egy többnyire 4:3 fekete-fehér filmet látunk, melyben többnyire nem túl érdekfeszítő történések között ugrálhatunk rapszodikus összevisszaságban. A zenei aláfestés és a kora 20. századi musicales hurrá-hangulat és pátoszos túljátszás kissé Tom és Jerry jellegűvé teszi az élményt. A szervezetem igen rövid idő alatt védekező alvásba menekült. Adok rá valamennyi csillagot, mert akinek nagyon bejön Bernstein Leó, az biztos jobban fogja élvezni, nem húznám le teljesen.