Fontos és izgalmas történelmi kérdéseket feszeget ez a rövid dokumentumfilm, amely rávilágít arra, hogy a honfoglalás kori írott források jórészt összhangban állnak a régészeti eredményekkel, azaz a vándorló ősmagyarság etelközi szállásterületének egy része valóban a Dnyeszter vidékén lehetett.
A film mindössze kilenc forgatási nap alatt készült el (a stáb ennyi lehetőséget kapott a moldáv hatóságoktól), mégis aránylag részletesen be tudja mutatni a Dnyeszter melletti lelőhelyek egy részét, illetve az ott talált régészeti leleteket. Ezek segítségével talán pontosíthatók lesznek a korabeli magyarság szokásairól, életmódjáról, világképéről eddig szerzett ismereteink, bár amint az a filmből is kiderül, a lelőhelyek (kurgánok) egy része igencsak veszélyeztetett, a földművelés folyamatosan pusztítja őket, ezért időszerű lenne ezek mielőbbi feltárása.
Az Őseink és a Dnyeszter vidéke azonban nemcsak tartalmilag érdekes, hanem látványos alkotás is. A néző egyrészt láthat néhányat a megmentett leletek közül, másrészt a felvételek segítségével eljuthat erre a nem is annyira távoli, mégis ismeretlen vidékre (még ha "csak" a mai állapotokat láthatjuk is). A film felvet olyan kérdéseket is, hogy a Dnyeszter vidéke vajon hogyan hathatott az addig nomadizáló magyarság életmódjára, illetve megpendíti azt a gondolatot is, miszerint ez a tájék "a népek olvasztótégelye" volt, de sajnálatos módon ezeket a problémákat nem boncolgatja részletesebben, holott szerintem izgalmasak. És amiről még mindig keveset tudunk – s amire e film sem tud választ adni –, az az, hogy miért is hagyhatták el a magyarok ezt a szállásterületet.
Összességében véve azonban mégis értékes összefoglalásról beszélhetünk, amely új ismeretekkel gyarapíthatja mindazok tudását, akik laikusként kevésbé követik nyomon a tudományos élet újdonságait.
