Sok igazság van abban, ahogy a film Amerikát ábrázolja, nagy plusz pont, hogy ezt ráadásul ilyen ötletesen és viccesen tudták előadni. Bár általában nem szeretem a többi alkotásukat, de ez igazán tetszett. A legjobbak a zeneszámok: "hiányzol és Ben Affleck sz*r".
Én is csak Pacinót tudom dicsérni, de a forgatókönyv tele van lyukakkal, inkoherens az egész, a befejezésről nem is beszélve. Nem győzött meg, kár érte, pedig szerettem volna szeretni.
Szerettem ezt a filmet. Szeretem a francia filmeket is. Azokat pedig különösen, melyek a mai fiatalok útkeresésével kapcsolatos alkotások. Taglalja, bemutatja barátságaikat, érzéseiket, s az őket motiváló, formáló impulzusokat és eseményeket. Remek rendezés, óvatos témáhoznyúlás.
A két férfi különös barátsága jelenti a túlélés kulcsát mindkettejük számára. Legyen szó droggal, kurvákkal és egyéb izgalmakkal teletömött éjszakájuk gondtalanságáról, de lelküket szétmaró fájdalmaik minden nap feltűnnek előttük valamilyen formában. Drake támaszkodik Mickey-re, de ez pontosan így van fordítva is. Nagyon jó film, nézzétek meg!
Lauren Ambrose csodásan alakít ebben a szép és szomorú moziban. Mégegyszer hangsúlyozom, baromi szomorú...moziban. Sokszor felmerül közben a kérdés, hogy vajon hová és meddig tarthat még a küzdelme.
Valódi mélységeket rejtő dráma, egy igazi utazás az emberi lélek mélyére. Neve Campbell és William H. Macy félelmetes átéléssel alakítják a fő karaktereket, nekik köszönhetően a film a maga sötét hangulata ellenére is magába szippantott.
Ez nem egy könnyű dráma, erős érzelmek, állati indulatok szabadulnak el benne, és a remény csak gyengén pislákol. AZ egészben a legszomorúbb, hogy annyira emberi a történet, hogy ez egyszer, de lehet, hogy nem csak egyszer valahol akár meg is történhetett. Lee Daniels rendezése dicséretet érdemel, hatásvadász, izzadtságszagú, teátrális megoldások nélkül készített egy igazi drámát.
Nekem az első két rész nagyon tetszett, nagyon átadta az életérzést, ezt a harmadikat már kicsit erőltetettnek éreztem, valahogy nem annyira tudtam már azonosulni Xavier-vel, akit pedig nagyon szerethető karakternek ismertem, de azt hiszem, már ebből a sorozatból is kihozták a maximumot. Remélhetőleg ezzel most már lezárták a teljes sztorit, így sem lett olyan fényes a búcsú.
Ez egy olyan típusú horror, amit mindenféle ajzószerek nélkül is kellemes, bizsergető érzéssel tagjainkban lehet végigülni. Izgalmas. És egészen eredeti.
Jó kis film volt, érdekes téma ez, jó kérdés, hogy hogy lehet feldolgozni úgy, hogy ne legyen belőle vallásos vagy másmilyen propaganda. Szerintem itt sikerült.
Részleteiben egész jó kis film, de nehezen áll össze egy egységes alkotássá, egyszerűen túl sok minden történik benne több szálon. A befejezés viszont tetszett, és ez miatt a film apró hibái felett is hajlandó vagyok szemet hunyni. Kevin Spacey és Helen Hunt kiváló színészek, Haley Joel Osment pedig minden idők legjobb gyermekszínésze.
Szerintem mint slasher, egészen eredeti volt, a rossz is jó volt, mármint a maszkot és a halálos fegyvert figyelembe véve. Kár, hogy egy gyilkosságot kivéve, nem volt benne túl sok vér, meg semmi...szóval, cseppet uncsi volt.
Az Annie Hall egy könnyednek, érdekesnek és tempósnak tűnő vígjáték, amely valójában igen súlyos kérdéseket feszeget magány, párkapcsolat és szerelem témakörben, de ehhez kikerülhetetlenül beleszövi a modern, nagyvárosi ember mindennapi szerencsétlenkedéseit is. Egy elég szórakoztató film, már amennyiben valakit szórakoztat, hogy egyesek hogyan képesek tönkretenni saját sorsukat.
Nem túlzok, ez a film több mint egy dokumentumfilm. Teljesen a tényeken alapszik, és hihetetlen élményt nyújt. Remélem ezen felbuzdulva más forgatókönyvírók és rendezők is foglalkozni fognak hasonló témákkal, mert az embereknek tudniuk kell arról, hogy milyen horror zajlik a világ egyes pontjain, napjainkban is.
Nekem bejött annak idején, imádtam azokat az éveket, a zenei stílust, azt a fajta életet, amiről a filmben is szó van. Szóval engem meghatott a történet, és leginkább a körítés miatt.
A Barrymore és Sandler páros már nem először kerül a romantikus szál két végére, és tulajdonképpen egész jól áll nekik a dolog, főleg, ha kapnak a szerep mellé még egy rendes történetet is. Ez a sztori pedig – jó, lépjük túl azon, hogy ilyen a valóságban nincs – annyira nem is rossz, és a romantikus komédiából szépen lassan elaraszolunk a romantikus drámáig, mert fájjon is egy kicsit. Kellemes, üde kis film, amibe azért a biztonság kedvéért csempésztek egy kis keserűt, hogy azt higgyük, okos film.
Michael Madsen teljesítménye kicsit elmarad a többiekétől, mintha neki nem lett volna a karaktere jól kitalálva, de a másik két főszereplő zseniális. Már csak Ray Liotta hiányzott a a csapatból. A könyvet ugyan nem olvastam, de néha mintha hiányozna valami a sztoriból, de ez egy jó motiváció, hogy elolvassam az eredeti könyvet.
A röhej az, hogy ilyen esetek tényleg vannak, Lars egyáltalán nincs egyedül ezzel a "hóborttal". Viszont a film jól bemutatja azt is, hogyan lehet az ilyen embereken segíteni és mit tesz a közösségi összefogás. Ebből a szempontból nagyon pozitív az üzenete, az embernek egy kicsit visszajön tőle a hite az emberiségben, bár persze tudjuk, hogy ez csak egy film.
Érzelmekkel teli romantikus dráma. Kár, hogy a forgatókönyve elég gyengére sikerült, szerintem sokkal többet is kihozhattak volna a témából, de egyszer mindenképp érdemes megnézni.
83 Amerika Kommandó: Világrendőrség (2004)