Soma

Ez konkrétan egy vizuális trip A színek, a zene, meg az akrobatika együtt olyan vibe-ot ad, mintha egy álomban lennél Mexikóban. Néha kicsit random a sztori, de nem is ez a lényeg. Inkább csak hátradőlsz és nézed, ahogy brutál dolgokat csinálnak.

Elég durván odateszi magát a film: Statham csendes, de brutálisan hatékony, és szinte érzed a szigeten tomboló vihart meg a feszültséget a karakter körül. A sztori is egyszerű, de működik, nem kell túlgondolni, csak élvezni az akciót és a lassan építkező drámát.

A film vizuálisan egyszerűen durva élmény – olyan dinamikus, stilizált animáció, mintha képregényélmény lett volna 3D-ben. A heist jelenetek hoznak egy Ocean’s Eleven/Mission: Impossible hangulatot, közben a poénok is simán betalálnak, még a felnőttek is nevetnek rajta.

Sem túl ijesztő, sem túl vicces: nagyjából így összefoglalhatnám. A generációs csapda kisvárosban kicsit elgondolkodtató, de a bohóceszme inkább csak akkor üt, ha mindent a képünkbe nyomnak. A látvány élvezetes és van pár fordulat, de néha zavaros marad az egész. Megy benne a szokásos kaszabolás, de nélkülözi a mélyebb ötleteket. Egyszer elmegy, de horror- és komédiarajongóknak sem lesz felejthetetlen.

A főszereplő alakítása meggyőző, de a történet néha túl sok szálat próbál egyszerre kezelni, ami a fókusz elvesztéséhez vezet. Egy feszesebb vágás az előnyére vált volna.