Kis Emil és Felleghy Hédi szerelmi kapcsolatba már majdnem ötven éve tarta, mióta találkozta egy vidéka kastályban. Történetünk kezdetével monoton életükből hiányzik a kaland, és egy lakótelep szürke betonfalai közt élik az életüket. Emil, aki már elmúlt 70 éves, elindul, otthagyva feleségét, amelyet a behajtók fenyegetnek. Kilátástalanságában udvarias, békés stílusban kirabolja az útjába eső első postát.
Csíky Gábor hírszerző tiszt (Latinovits Zoltán) beszivárog egy bűnbandába, hogy megakadályozza, hogy fontos katonai titkok külföldre jussanak. Várkonyi Zoltán drámai, feszült kémfilmje szokatlan kísérlet volt a műfaj hazai meghonosítására.
/ dráma | thriller | történelmi
Az elsőfilmes Szász Attila rendező politikai thrillere 1958. augusztus 16-án játszódik, amikor két fegyveres erőszakkal behatol a berni magyar nagykövetségre, és túszul ejti a nagykövetet, Koroknait. Amikor a svájci rendőrség körülveszi az épületet, feszült, fordulatokkal teli túszdráma veszi kezdetét.
/ dráma
Báró Ferdinándy Tamás főhadnagy bármelyik nőt megkaphatná, neki mégis az elérhetetlen kell, a tiszteletre méltó Barlay doktor fiatal felesége. A nő ugyan határozottan a tudtára adja, hogy nem érdekli a közeledése, a főhadnagy mégsem hátrál meg, s szándékait a feldühödött férjnek is tudomására hozza. Vitájuk párbajhoz vezet, de még mielőtt fegyvert ránthatnának, Barlayt lelövik.
/ dráma
Zilahy Lajos regényének adaptációja a film noir hazai műfajának egyik legkiemelkedőbb alkotása. A alkotás öngyilkosság krónikája a korabeli Budapest világában. Zilahy különleges témaválasztása nem kevés vitát, ugyanakkor nagy érdeklődést váltott ki. Ennek egyik oka a fülledt erotika provokativitása, valamint az öngyilkosság témája, mely ilyen formában soha korábban nem volt látható a mozivásznon. A Halálos tavasz a később ikonná váló Karády Katalin bemutatkozó filmje.
/ dráma | romantikus
1948. Angi Vera, az árva lány egy vidéki kórházban segédápolónő. Miután nyíltan bírálta a munkahelyén lévő tűrhetetlen állapotokat, a vezetés jobbnak látta, ha bentlakásos pártiskolába küldik a szókimondó lányt. Ott hamar pártfogóra talál, a régi aktivista, Traján Anna személyében. Annából a mozgalom és az átélt szenvedések kiölték az emberi érzéseket, megvet és gyűlöl mindent, ami másokat boldoggá tesz. A megszeppent és befolyásolható Angi Verát sikerül maga mellé állítania, és elkezdi a lány "ideológiai" nevelését.A film az ötvenes évek léleknyomorító világát mutatja be, azt a korszakot, amikor még a rendszer hívei is bármikor áldozattá válhattak.
/ dráma
A szemrevaló és szorgalmas szobalány Mari állapotos lesz. Hiába próbálja titokban tartani a dolgot, miután fény derül a terhességére, nincs többé maradása a falujában. Mari a fővárosba költözik, hogy ott próbáljon szerencsét. A fiatal nő a Fortuna kávézó rossz hírben álló, de megértő közösségében menedékre lel, és világra hozza gyermekét. Úgy tűnik, hogy Mari élete rendeződni látszik, csakhogy a város erkölcsös női jelentik az esetet a gyámhivatalban. A tavaszi zápor realizmusa annak idején szokatlan volt, merészen innovatív korrajza a vidéki közösséget is élénken ábrázolja.
Liszka apja halálos ágyán tudja meg, hogy ő igazából nem is az apja, és halottnak hitt anyja valójában börtönben van, mert megölte az igazi apját. A lány egy gazdag családnál lesz szolgáló. Eközben anyja letöltötte a büntetést, és hazatért a faluba. Liszka megtetszik a ház urának, ezért Kontra néni elzavarja. Mikor kirabolják az úri házat, a lányra terelődik a gyanú.
Javában dúl a II. világháború, amikor Katát egy titokzatos férfi állítja meg, amikor épp kifelé jön a moziból, és arra figyelmezteti, hogy ne menjen haza, mert a fasiszta nyilasok éppen átkutatják a lakását. Kata egy város szélén lévő házban talál menedéket, ahol János feleségének adja ki magát, aki szintén álnév alatt rejtőzködik. A nő eleinte nehezen szokik bele az új helyzetben, bár a kezdeti bizalmatlanság fokozatosan szerelemmé alakul át. A bizalom a legmeghittebb alkotás Szabó István életművében, a rendező első munkája, melyet Oscarra jelölték.
/ dráma
Imi és legjobb barátja, Tibi egy külvárosi lakótelepen élik mindennapjaikat. Barátságuk rövidesen hatalmas nehézséggel néz szembe, a helyzetet pedig egyáltalán nem könnyíti meg Brigi, a helyi színtársulat üdvöskéjének felbukkanása.
/ romantikus | vígjáték
Egy banki alkalmazott és a bankigazgató közötti sorozatos félreértéseken alapuló vígjáték, mely végül szerelemben csúcsosodik ki. A Meseautó a háborút megelőző időszak egyik legnagyobb magyar kasszasikere volt, mely a magyar filmtörténet örökzöldjévé vált. A siker elvitathatatlan érdemei voltak Márkus Alfréd zenéjének és dalainak. A filmtörténészek a mai napig vitatják a film sikerének titkát. Sokan modern népmesének látják, amelynek főhőse ezúttal nem a szegény legény, hanem a szegény lány.
/ dráma
Dini úgy dönt, elhagyja Magyarországot, és Svédországban kezd új életet, menyasszonya, Mari azonban itthon marad. Kis idő múlva egy Pekka nevű finn fiú csomagot hoz a faképnél hagyott nőnek Dinitől, s Mari egyre erősebb vágyat érez, hogy ő is Svédországba szökjön. Barátnői unszolására hajlandó lenne érdekből hozzámenni Pekkához, hogy legálisan is kijuthasson az országból. Minden a tervek szerint halad egészen addig, míg Pekka szülei képbe nem kerülnek, ők ugyanis hagyománytisztelő emberek, és ragaszkodnak hozzá, hogy fiuknak tisztességes lakodalma legyen.
András Ferenc ez a szatírája a késői kádári szocializmus képét vázolja. Augusztus 20-án, az új kenyér és a magyar alkotmány ünnepén egy Balatonnál élő vasutas család vendégül látja a pesti rokonát, aki magával hozza párthű főnökét és családjával. A háziasszony mindenkit hatalmas nyomás alatt tart, miközben fenséges, több fogásos ebédet szervez, hogy ezzel biztosítsa két gyermeke számára a nyugodt jövőt. Csakhogy a nő áldozatát a gyermekei és maga a gyomorbajokkal küzdő pártfunkcionárius is elutasítja.
Sziráky Lucy egy népszerű primadonna, aki mégis a kitelepítés sorsára jut. Egy világtól távol eső faluba kerül, ahol azonban tovább dúl az osztályok közötti harc: az egykori uralkodó osztály most a földeken dolgozik, míg a pár hűséges katonái felveszik a harcot a kulákokkal.
A tűzoltóparancsnokot, Tót Lajos mindenki tiszteli, családja, köztük lánya és felesége felnéznek rá. Lajos fia a fronton harcol, akitől egy napon levelet kapnak, hogy őrnagya a faluba érkezik betegszabadságra. Az egész család lázban ég a vendég érkezése előtt, de ekkor még nem is sejtik, miféle terror vár rájuk a férfi érkezésével.
Egy hatvanas éveiben járó titokzatos mozdonyvezető hirtelen halála után a feleség, a szerető és törvénytelen lánya, és sok más kétes karakter a férfi múltjából szeretné megtudni, mégis ki volt az a férfi, akit szerettek. Majd meghalnak azért, hogy megtudják: melyiküket szerette igazából a férfi, és hogy hol rejtegette eddig kettős életének fantasztikus gyümölcsét. Hőseink halálos küzdelmeik során egy szatirikus komédia kellős közepén találják magukat, amelynek bűnös gyökerei a nyolcvanas évekig, a szocialista kor záró évtizedéig nyúlnak vissza. (Forgalmazza: Big Bang Media)
/ vígjáték
A Hetedik alabárdos humoros karriertörténet, amelyben a mellőzött színész egy váratlan felkérésnek köszönhetően az "örök statiszta" szerepből a teátrum vezető rendezőjévé válik. Innentől nem csak saját álmaiért, hanem az egész társulatért is küzdeni kezd. A napjaink színházi világában játszódó, szürreális elemekkel tarkított szatírából kiderül, a főhős mit tud kezdeni a számtalan buktatót rejtő vadonatúj megbízatással, és az is, mit szólnak ehhez a kollégái? (Skyfilm Production)
Egy szürreális nyaralókastélyban igyekeznek berendezkedni, mindebben készségesen segít a gondnok, népünk bölcs vezérének egykori sofőre is. A vibrátorból hiányzik az elem, de még ennél is nagyobb baj, hogy Ilona arcán kinőtt egy Elpusztíthatatlan Szőrszál. Visszamennek a pesti kórházba, és mialatt Ilonával az orvosok próbálkoznak, férje körbejárja a várost, családtagjai és barátai népes körét.
/ szatíra
Gimnazisták érkeznek Gecsőpusztára, a nyári munkatáborba, ahol rövidesen minden megszervezésre kerül, csak épp a munka nem érkezik. A tanárok és a vezetők mindent megtesznek, hogy fenntartsák a rendszert és a látszatot, hogy minden rendben van. Tétlenségük azonban rövidesen kitudódik.
/ vígjáték
Holló Sándor csatlakozik a Budapest–Bécs kerékpárverseny résztvevőihez, és így szabadon el tudja hagyni Magyarországot. Ikertestvére, a sikertelen feltaláló, Zoltán azonban az országban marad. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor fivére hazatér az Államokból, Zoltán pedig a saját céljaira próbálja meg felhasználni Sándor útlevelét.
A térképen sem található dunai kis sziget kitűnő nyári búvóhelyül szolgál egy házaspárnak és egy tudósnak. De a kies helyet hamarosan felfedezik a kempingezők is, és egyre nagyobb tömegben szállják meg. Kozma, "a mindenről gondoskodó rendcsináló", hódolóitól körülvéve, a botcsinálta közösség fejévé nevezi ki magát.
1989-et írunk, s bár már érezhető, hogy nagy változás következik, Szomjas György szatírája a politikai eseményekre fittyet hányva a hézköznapi emberek életére koncentrál, akik nap mint nap a nyolcadik kerület egy lepukkant szórakozóhelyén, a Gólya vendéglőben találkoznak, hogy egyenek, igyanak, összevesszenek és verekedjenek. A főszereplők életét bizonytalanság uralja, s belefásultak a szürke hétköznapokba; mégse nevezhetők gonosztevőknek, legfeljebb olyan rendbontóknak, akiknek egyébként helyén van a szíve.
A Bacsó Péter rendezte kultfilm számos szállóigét adott nekünk, miután egy évtizeddel elkészülte után egyáltalán végre bemutathatták. A személyi kultuszt kiparodizáló, Kállai Ferenc, Őze Lajos és Both Béla főszereplésével készült szatíra annyira eltalálta a lényeget, hogy rögtön be is tiltották - ma pedig egy olyan alapmű, amelynek üzenete a mai napig érhető és aktuális. Pelikán József gátőr tisztességgel és legjobb tudása szerint végzi a munkáját, ám szerencsétlensége és ezen jellemvonásai egyre magasabb körökbe repítik és egyre nagyobb gondot is okoznak neki. A sikamlós politikai életben és bürokráciában önmagát egyre kevésbé találó Pelikán egyre jobban belebonyolódik olyan ügyekbe is, amelyekről úgy gondolja, semmi köze hozzá - amíg el nem érkezik az igazi próbatétel ideje. (Pannonia Entertainment)
Ballát, a fiatal orvost (Máté Gábor) és feleségét (Udvaros Dorottya) szívesen látják a kis településen, a páros azonban nem túlságosan lelkes. Balla asszony kétségbeesetten vágyik a nagyvárosi életre, és a háziorvos vidéki gyakorlatában sem megy minden simán. Böszörményi Géza szatirikus filmjében gazdagítja a vidékre költöző értelmiség toposzát. A főbb szerepeketKoltai Róbert, Jiří Menzel, Szacsvay László, Udvaros Dorottya és Pogány Judit alakítják.
/ háborús | kaland | romantikus | történelmi
A Gárdonyi Géza klasszikus történelmi kalandregényén alapuló film az 1500-as évek Magyarországát idézi meg, amit a török dúl. Két kis gyermek, Bornemissza Gergely és Cecey Éva sorsa ekkor fonódik össze egy törökével, Jumurdzsákével, aki foglyul ejti őket, és rabszolgának adná el a gyerekeket. Sikerül megszökniük, és magukkal viszik a török szerencsehozó talizmánját, aki ezentúl elhagy a szerencséje. 30 évvel később találkoznak ismét, 1552-ben, Eger várának ostrománál, ahol a leleményes magyar várvédők a lehetetlennek tűnő helyzetből kénytelenek megmenekülni. Várkonyi Zoltán valós történelmi eseményeket feldolgozó filmje egy sodró lendületű kalandtörténet, amelyben hős férfiak és nők küzdenek egy látszólag kilátástalan csatában. (Pannonia Entertainment)
/ háborús | történelmi
Egy magyar, román és osztrák katonákból álló csapat a világháború idején öngyilkos küldetésre indul: a feladatuk, hogy beszivárogjanak az ellenséges vonalak mögé, és megsemmisítsék az olaszok kommunikációs központját.
1526 októberében a háborúban kimerült lovasok egy mocsaras patak partján felfedeznek egy sírdombot, mely egy holttest alatt. Kinek a teste lehet? A királyé vagy valaki másé? Vajon a fiatal uralkodó balesetben vagy merényletben halt meg? A film feldolgozza II. Lajos életét a születéséről, a neveltetésén és a koronázáson át az utolsó mohácsi órákig.
1664 novemberében a vadászok megtörik a kursaneci őszi erdő csendes békéjét Zrínyi Miklós, az akkori Magyarország legjelentősebb alakjának vezetésével. Még nem is sejtik, milyen véget ér majd a vadászat... A filmből megismerhetjük Zrínyi életét, valamint a korabeli Magyarország zavaros politikai helyzetét, amikor az ország három részre szakadt, a fennmaradás pedig egy hajszálon múlt.
A történet főhőse egy jobb sorsra érdemes parasztfiú a 30-as években sikeres felvételt nyer az egyetemre, ahol a neves professzor, Magyary Zoltán szárnyai alá kerül. Magyary és diákjai a társadalom fejlődését tűzték ki célul, és azon dolgoznak, hogy megreformálják a közigazgatást. A kormány, élén Teleki Pállal azonban cseppet sem lelkesedik a professzor eszméiért, akit azonban feltétel nélkül támogatnak a tanítványai.
Egy négygenerációs család életével ismerkedhetünk meg. Anya, aki jelenleg 94 éves, életében összesen huszonhétszer változtatott lakóhelyet, mivel amint veszélyt szimatolt, fogta a családját, és elköltözött egy másik városba. A történet keretét képező száz év alatt (1900–2000) átéltek két világháborút, 1956-ot és megannyi más veszedelmes körülményt, mely hurcolkodásra ösztönözte őket, de sosem szegték kedvüket az időről-időre felépített új élet okozta nehézségek.