Legjobb filmek a Filmio-n

Egy magányos kisgyermek története, aki egy elszigetelt családban nő fel, ahonnan a belső fantáziavilágába ássa bele magát. Az őt körülvevő felnőttek nem tesznek semmit az elviselhetetlen életük megoldása érdekében, mindenki beletörődik.

Két rabbinövendék visszatér az olaszliszkai zsinagógához. A pusztulás egyre erősebb, ez látszik a temetőn is. A falakon gyerekek rajzai, a padlón egy lány ugróiskolázik...

A Kishortváth (25) élete első filmjének rendezésére készül, a forgatókönyvét a Kuratórium vizsgálja. A filmterv, nagyapja történetét meséli el, aki a 60-as évek elején az ’56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választotta. Társaival indián törzset alapítanak, mokaszint húznak, kivonultak a társadalomból. Ezt a játékot szigorú erkölcsök uralják, melyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek.„Az indián nem adja a földjét, az indián ragaszkodik a szabadsághoz, a természettel és a környezetével organikus harmóniában él, sosem áruja el népét és társait.”   A Duna-menti indiánok, azonban gyanúsak a megtorlás légkörében, amúgy is paranoiás hatalom számára: Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással, és ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, mitöbb találkoznak is. Kishorváth filmtervét a Kuratórium többsége elégedettséggel fogadja, van azonban valaki a bírálók között, aki családilag szintén érintett a történetben és azt egészen másként ismeri. Kishorváthot ez arra ösztönzi, hogy tovább nyomozzon. E keretből elindulva egy különös történelmi utazásnak leszünk tanúi, melynek következtében egyre mélyebben hatolva, majd folyamatosan visszalépegetve az időben, ismerjük meg a Duna-menti indiánok törzsének működését és felszámolásának történetét. Fokozatosan bontakozik ki, a főszál: Kishorváth nagyapját az állambiztonság megzsarolja és ügynökévé teszi. A tartótisztjével rendszeresen kell találkoznia és jelentéseket adnia társairól, működésükről, céljaikról. Mindezt abban a hiszemben teszi, hogy megóvhatja a játékot, az „Indiánt” és társait az ellehetetlenítéstől. Az igazi célpont a törzs vezetője, Szoboszlai, a „Törzsfőnök” aki egy 56-os forradalmár, a börtönben ülő fotográfus fia. Szoboszlai rövidesen személyes atrocitások célpontja lesz, melynek során nyilvánvalóvá válik számára, legjobb barátja a „Varázsló” Nagyhorváth árulása. Szoboszlai a csalódást és a zaklatásokat nem bírván tovább elviselni egy kihallgatás során a WC-ben öngyilkos lesz. A törzs szerte hullik. Azt egyedül Nagyhorváth próbálja összetartani. A „Varázslóban” azonban már feleségén kívül senki sem bízik, a csapat szétszéled és felolvad a ’63 utáni konszolidáció Magyarországában. Nagyhorváth azonban nem tud „Indián” nélkül élni. Elhagyja terhes feleségét és gyermekkori vágyainak helyszínhelyére, Amerikába disszidál. Későbbi sorsáról annyit tudunk, hogy egész életében az indián mítoszt kergeti és a családnak küldött képeslapok tanulsága szerint a préri lankáin nézi a bölénycsordákat, valójában azonban Brooklyn egyik szomorú külvárosában éri a halál, valamikor a nyolcvanas években. A család viszont konokul őrzi a megvesztegethetetlen Indián, a nagyapa hősi mítoszát.Mikor t Kishorváth számára kiderül nagyapja valódi története, forgatókönyve már megvalósításra kész, a kuratórium azt támogatja…

Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.

A varieté csillagai című játékfilmben a bűvész Keats nem akar egy műsorban fellépni a híres céllövővel, Jack Carey-vel. A férfi egykor elcsábította a bűvész feleségét, aki a mai napig Jack 'asszisztense'. Silvia súlyosan megsebesül az új produkció próbáinak egyikén - kiderül, hogy a vaktöltényeket valaki éles töltényekre cserélte ki...

Márkust teljesen véletlenül bezárja a felesége a lakásukba. Orsolya órákra távozik, ez idő alatt pedig a férfi révületbe esik, az emlékek és hangulatok megrohamozzák őt. Ebben a kábulatban szembesül a világhoz fűződő viszonyával, s újraértékeli azt.

Zsuzsa harmadéves hallgató pedagógia szakon. Három éve él párkapcsolatban Zoltánnal, amely teljesen kihat a gondokodásmódjára. A lány most úgy érzi, szakítani szeretne a sráccal. Zoltán rendkívül kimért és megfontolt ember, elhatározza, hogy a diploma után állást vállal a tanszéken, míg a lázadó szellemű Zsuzsa összeveszik az adjunktussal.  Egy baráti társaságban töltött este után, ahol az 1968-as párzsi eseményekről szóló dokumentumfilmet nézték, Zsusa végleg elhatározza, hogy szakít Zoltánnal, és születendő gyermeküket egyedül neveli fel.

1913-ban járunk, a béke utolsó napjain. A gyerekkorában elárvult Leiter Írisz ekkor érkezik Budapestre, és felkeresi szülei régi kalapszalonját. Minden vágya ugyanis az, hogy a csillogó szalonban dolgozhasson - ám az új tulajdonos, Brill Oszkár nem rajong az ötletért, és mindent elkövet, hogy megszabaduljon a fiatal lánytól. A lányt éjjel egy titokzatos idegen keresi fel, és a bátya felől érdeklődik - a lány pedig ekkor tudja meg, hogy van egy testvére. Egyedül indul neki, hogy a férfit megtalálja, és közben egyre mélyebbre süllyed Budapest labirintusában, ahol egyre nehezebben tájékozódik. (mnf)

A film a nándorfehérvári győzelem után követi nyomon a Hunyadi fiúk sorsát: László lefejeztetését, Mátyás fogságba vetését.

A Zsadányi család ünnepel fiai - István és Gábor - tisztté avatása alkalmából. A családfő él az alkalommal és politikai nézeteit népszerűsíti az ünneplők körében. István és Gábor a jellegzetes vidéki választási harc hevében meggyilkolják édesapjuk ellenjelöltjeként fellépő baloldali parasztvezért, Baksa Andrást. Az eset szemtanúja Szeles-Tóth, aki az I. Világháború kitörése után István parancsnoksága alá kerül.

Két mogorva öregember szokásos beszélgetése különösen unalmas, ha már ismerik egymás gondolatait. Az életről, sakkról és emlékekről szóló beszélgetés azonban abszurddá válik, amikor az egyetlen olyan téma merül fel, amelyről még soha nem esett szó - és ez minden korábbi eseményt teljesen más megvilágításba helyez.

Eszter (Meszléry Judit) és István Lukáts Andor) naponta találkoznak a közösen bérelt lakásban és a munkahelyükön, a porcelángyárban. Szerelmesek egymásba, bár mindketten családosak, gyermekeik vannak. Viszonyuk nem titok, ezért a család széthullásának veszélye sajátos kötődést hoz létre a házastársak között. Eszter nem tudja eldönteni, kihez is tartozik igazán. A probléma megoldását mindig holnapra halasztják. Váratlan lehetőség nyílik közös életük megteremtésére István vidéki rokonának halálával. A rokonságnál eltöltött idő ráébreszti őket kapcsolatuk kilátástalanságára. Amikor visszatérnek Budapestre, tudják, hogy hamarosan dönteniük kell.

Hajnóczy Péter A hangya és a tücsök című novellájának adaptációja.

A táncjáték a halálba táncoltatott leány legendáját dolgozza fel. A három rész a népi tánc, a klasszikus balett és a modern tánc eszközeivel a népmesék, a XVIII. századi rokokó és a hatvanas évekbeli nagyváros környezetében mondja el a mesét, melyben a fekete ember varázslata elveszi szerelmétől a lányt. De a modern világban, az utolsó rész báli forgatagában a lány már nem marad egyedül, a többi fiatal segítségével megszabadul a piros cipellő varázslatától, és sikerül szerelmesével maradni.

Mészáros Márta a Napló-trilógiájának harmadik részét az 1956-os forradalomnak szentelte. Októberben Juli (Czinkóczi Zsuzsa) Moszkvában ragadt, míg itt Magyarországon János (Jan Nowicki) aktívan részt vesz a felkelésben. Juli csak novemberben érhet haza... A felkelés, és különösen a felszámolását követő időszak ellentmondásait és személyes dilemmáit vizsgáló munka e sorsdöntő hetek egyik legmegindítóbb krónikája.

Ballát, a fiatal orvost (Máté Gábor) és feleségét (Udvaros Dorottya) szívesen látják a kis településen, a páros azonban nem túlságosan lelkes. Balla asszony kétségbeesetten vágyik a nagyvárosi életre, és a háziorvos vidéki gyakorlatában sem megy minden simán. Böszörményi Géza szatirikus filmjében gazdagítja a vidékre költöző értelmiség toposzát. A főbb szerepeketKoltai Róbert, Jiří Menzel, Szacsvay László, Udvaros Dorottya és Pogány Judit alakítják.

A Couch Surf tíz kanapé sorsán keresztül mutatja be két tucat ember életének egy-egy jelenetét. Szó lesz egy szobafogságra ítélelt gyermeteg férjről, egy pszichológus szorongó pácienséről, egy neurotikus párról, aki egy pacán elmélkedik, egy lúzerről, aki egy nőnapi randira készül. Kanapék új és régi tulajdonosairól és francia hippikről, akik a barátság határait feszegetik. Egy kanapén sokminden megtörténik. Ha ezeke a kanapék mesélni tudnának... nos, ez a film megszalaltatja ezeket sokat tapasztalt bútordarabokat.

Korin György az ország legelismertebb pszichológusának számít, akinek saját televíziós és rádiós műsora van. Egy nap váratlanul híre megy, hogy meghalt, a férfi ugyanakkor egyáltalán nem siet eloszlatni a híresztelést. Korin csak vár, figyeli a történéseket, miként reagálnak a hírre barátai, családja és tanítványai.

1936-ot írunk. A meddő, ám előkelő származású Szilvia üzletet köt a szegény sorból származó Irénnel: feküdjön le férjével, essen teherbe és szülje meg a hatalmas vagyon örökösét az ő számára. A terv azonban érdekes fordulatot vesz, hiszen férje és Irén egymásba szeretnek és elköltöznek a zsarnoki dámától. Gyermekeik születnek és boldogan élnek egészen 1940-ig, amikor Szilvia elérkezettnek látja a helyzetet arra, hogy bosszút álljon a szerelmeseken.

A nős, munkamániás Gábor légyottra készül kedvesével barátja nyaralójában. A lány már unja a több, mint egy éve tartó bujkálást és a férfi hitegetését, hogy elhagyja nejét. Gábor rosszul lesz, a lány segítségért siet. Gábor magához térve egy furcsa állapotban és különös helyen találja magát - A segítőtől megtudja, hogy haldoklik, s ez itt a Mezsgye, ahol számot vethet életén. A lelkiismeret-vizsgálat után Gábor magához tér és feleségét találja a lakásban. Az asszony nem érti férje furcsa viselkedését, de kettejük beszélgetéséből lassan kiderül, miféle Mezsgyére tévedt a szerelmes férfi.

Egy vidéki bankfiókba váratlanul betoppan egy bankrabló. Minden a szokásos módon zajlik, egyetlen dolgot leszámítva, peregnek a percek, a rendőrség azonban késlekedik. A leeresztett rácsok mögött a bankigazgató, az ügyintéző, az őr és egy kliens lesi feszült figyelemmel a bankrabló fegyverét. A pisztolyt izgalmas fordulatok következtében valamennyi áldozat kézbe veheti, de senki sem tudja, ki lesz az a szerencsés, akinek valóban működik a terve, és sikerül túlélnie a túszdrámát. A vészterhes pillanatok sötét titkokra derítenek fényt, s lassan az is kiderül, ki mit forgatott a fejében, miközben nála volt a túlélést jelentő fegyver. A nem várt felfedezések felülírnak minden korábbi szabályt, és megváltoztatják az érintettek egymáshoz való viszonyát. Ha ugyanis valakinek fegyver kerül a kezébe, könnyen megmámorítja a hatalom, és úgy érzi, minden döntés nála összpontosul.

Egy országot sokkolt a 2006-os őszödi-beszéd után utcára vonult tömeg és a tévészékház ostroma. Sok rendőr megsérült a spontán demonstráció biztosítása közben. Hasonlóan sokkolóak volt azok a rendőri túlkapások, amelyeket százával követtek el az őszi tüntetések feloszlatásakor. Emberek százait - köztük ártatlan nézelődőket - vertek meg, és tartóztattak le, majd a rendőrörsökön kínozták őket. Több embernek kilőtték a szemét gumilövedékekkel. Felelősségre senkit nem vontak, az elkövetők parancsnokait kitüntették. Filmünk az áldozatok történetét meséli el.

...Baranya székhelye, számos könnyűzenei formáció bölcsője. Vajon minek köszönhető, hogy a város évtizedek óta zenei tehetségek garmadájával gazdagítja a kultúrát? Talán az éghajlat vagy a Mecsek hegyvidékes területei, vagy talán Emma néni, a kórus híres vezetője hatott ösztönzőleg? Szabó Simon megpróbálja felgöngyölíteni a rejtélyt. Lévai Balázs filmjében a legsikeresebb pécsi zenészekről kaphatunk értékes ismereteket.  

Egy anya és lánya kapcsolatának történetek, amely a féltékenység, az áldozatkézség, az elfogadás és a vágyak megtagadását tárja fel. Számos egzisztencialista kérdés merül fel, amelyek egyúttal tabudöntögetőek is.

Elie Wiesel kamaszkorát és szenvedéstörténetét bemutató dokumentumfilm. Elie tizenöt éves volt, amikor a fasizmus brutális módon örökre megváltoztatta az életét. Ötven évvel később visszatér Sighetu Máramarosszigetbe, a városba, ahol született, hogy végigjárja az emlékezés fájdalmas útját – de vajon lehet-e beszélni a kimondhatatlanról? Vagy Auschwitz túl van minden emberi nyelvi kapacitáson – a hely, ahol a szavak és a történetek elfogynak?

A történet 1968-ban játszódik, amikor egy német-romániai család útnak indul Arad városából a Német Demokratikus köztársaságba.

 Iván megszokott, békés mindennapjait alaposan felforgatja nárcisztikus ex-sógora, Jakab, aki egész nyárra beköltözik a családi birtokra, és elvárja, hogy minden körülötte forogjon. Sajnos, Iván sokkal szívesebben forogna Jakab szépséges, ifjú felesége, Léna körül, aki viszont egyetlen percre sem veszi őt komolyan. Bánatában Iván megpróbálja megfejteni, miért is nem sikerült neki semmi az életében: itt ragadt egy vidéki birtokon a ’90-es évek végén, szürkemarhát tenyészt és belenyugvóan úgy táncol, ahogyan a családja fütyül. Ám hamarosan rá kell rádöbbennie, hogy a birtok valójában sokkal többet jelent neki, mint azt korábban gondolta volna. És ha meg kell védenie, akkor nem válogathat az eszközökben…  

1958-ban az elítéltek cellájában hét férfi várja a közeledő kivégzés jeleit. Mindannyian visszaemlékeznek a múltjukra, és felidézik álmaikat és vágyaikat.  

A különböző nyelvű hírekből, futballkommentárokból, operaelőadásokból és popslágerekből álló töredékes felvétel John Cage, az amerikai avantgárd zenész koncertelőadásait idézi. A festett és montírozott látvány, valamint az izgalmas hangszerkeszés meglepő asszociációkat vált ki. A koncepcionális alapokon nyugvó filmet a Pannónia stúdióban készítették.

Bárhogy is éljük mindennapjainkat, figyeljük környezetünket, az idill bármikor megborulhat, és már nem lesz egyszerű eldönteni, mi is a valóság.