Legjobb filmek a Filmio-n

A Kishortváth (25) élete első filmjének rendezésére készül, a forgatókönyvét a Kuratórium vizsgálja. A filmterv, nagyapja történetét meséli el, aki a 60-as évek elején az ’56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választotta. Társaival indián törzset alapítanak, mokaszint húznak, kivonultak a társadalomból. Ezt a játékot szigorú erkölcsök uralják, melyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek.„Az indián nem adja a földjét, az indián ragaszkodik a szabadsághoz, a természettel és a környezetével organikus harmóniában él, sosem áruja el népét és társait.”   A Duna-menti indiánok, azonban gyanúsak a megtorlás légkörében, amúgy is paranoiás hatalom számára: Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással, és ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, mitöbb találkoznak is. Kishorváth filmtervét a Kuratórium többsége elégedettséggel fogadja, van azonban valaki a bírálók között, aki családilag szintén érintett a történetben és azt egészen másként ismeri. Kishorváthot ez arra ösztönzi, hogy tovább nyomozzon. E keretből elindulva egy különös történelmi utazásnak leszünk tanúi, melynek következtében egyre mélyebben hatolva, majd folyamatosan visszalépegetve az időben, ismerjük meg a Duna-menti indiánok törzsének működését és felszámolásának történetét. Fokozatosan bontakozik ki, a főszál: Kishorváth nagyapját az állambiztonság megzsarolja és ügynökévé teszi. A tartótisztjével rendszeresen kell találkoznia és jelentéseket adnia társairól, működésükről, céljaikról. Mindezt abban a hiszemben teszi, hogy megóvhatja a játékot, az „Indiánt” és társait az ellehetetlenítéstől. Az igazi célpont a törzs vezetője, Szoboszlai, a „Törzsfőnök” aki egy 56-os forradalmár, a börtönben ülő fotográfus fia. Szoboszlai rövidesen személyes atrocitások célpontja lesz, melynek során nyilvánvalóvá válik számára, legjobb barátja a „Varázsló” Nagyhorváth árulása. Szoboszlai a csalódást és a zaklatásokat nem bírván tovább elviselni egy kihallgatás során a WC-ben öngyilkos lesz. A törzs szerte hullik. Azt egyedül Nagyhorváth próbálja összetartani. A „Varázslóban” azonban már feleségén kívül senki sem bízik, a csapat szétszéled és felolvad a ’63 utáni konszolidáció Magyarországában. Nagyhorváth azonban nem tud „Indián” nélkül élni. Elhagyja terhes feleségét és gyermekkori vágyainak helyszínhelyére, Amerikába disszidál. Későbbi sorsáról annyit tudunk, hogy egész életében az indián mítoszt kergeti és a családnak küldött képeslapok tanulsága szerint a préri lankáin nézi a bölénycsordákat, valójában azonban Brooklyn egyik szomorú külvárosában éri a halál, valamikor a nyolcvanas években. A család viszont konokul őrzi a megvesztegethetetlen Indián, a nagyapa hősi mítoszát.Mikor t Kishorváth számára kiderül nagyapja valódi története, forgatókönyve már megvalósításra kész, a kuratórium azt támogatja…

A különböző nyelvű hírekből, futballkommentárokból, operaelőadásokból és popslágerekből álló töredékes felvétel John Cage, az amerikai avantgárd zenész koncertelőadásait idézi. A festett és montírozott látvány, valamint az izgalmas hangszerkeszés meglepő asszociációkat vált ki. A koncepcionális alapokon nyugvó filmet a Pannónia stúdióban készítették.

Egy nagyvárosi operában vagyunk. A sok sznob, úri vendég már elfoglalta a helyét. A színpadon azonban egy lövészárok kiásása után a golyószórót tesztelik. Mire a karmester megérkezik, addigra a színpad szinte felismerhetetlen.

Savanyú egy üzemben dolgozik, a szürke és monoton mindennapok elől azonban csak a bulik, a koncertek jelentik a menekülést. A srác menthetetlenül szerelmes Juliba, akit viszont már eljegyeztek...

A tizenévesek élete sem volt könnyebb az 1960-as években. Gruber Ernő gimnazista (Rudolf Péter) napjai táncórák és mulatságok körül forognak. Ez az időszak számára a botladozó udvarlás ideje, de ezúttal úgy tűnik, hogy Gruber végre elért valamit. A hatvanas évek eleji hangulatot idéző kultikus filmben Rudolf Péter első főszerepét alakítja,de a Cha-cha-cha kötelező produkció Epres Attila  és Hollósi Frigyes rajongói számára is.

Kata (Berek Kati), a vidéken élő magányos özvegyasszony a közeli bútorgyárban dolgozik. Jóskával (Szabó László), egy családos férfival tart fenn kapcsolatot. Úgy érzi, hogy egy gyerek adna értelmet életének, Jóska azonban nem akar bonyodalmakat. Egy napon a közeli nevelőintézetből megszökött lány, Anna (Vígh Gyöngyvér) keres menedéket Kata házában. Néhányszor még találkoznak, de Kata ráébred, hogy a lány nem képes hosszabb ideig kötődni valakihez. Ekkor határozza el, hogy örökbe fogad egy elhagyott gyereket.

Egy kisfiú, Andris története, aki váratlanul elveszítette az édesanyját, édesapját pedig sosem ismerte. Hogy elkerülje az állami gondozást, megszökik a hatóságok elől, hogy felkutassa apját.

Andrássy Katinka élete során nagy változásokon ment keresztül. Károlyi Mihály feleségeként a monarchiát támogatta, viszont az évszázad viharai során megismerte a demokráciát, fasizmust és kommunizmust, amik erősen befolyásolták világnézetét.

Szabó István 1971-ben készült rövidfilmje, amely leginkább az ismert magyar filmrendező benyomásait rögzíti, különös városnéző sétára invitál.

Francisnak (Isaach De Bankolé), az  afrikai futballistának menekülnie kell, miután kitudódik, hogy eladta az egyik mérkőzést. A magyar puszta kellős közepén, egy tanyán talál menedékre. Idővel rájön, hogy a hely nem menedék, sokkal inkább egy modern kori rabszolgatelep. Francis megjelenése felkavarja az állóvizet, a szomorú foglyok a megmentőt, Cisco (Răzvan Vasilescu), a telep vezetője pedig a problémás újoncot látja a jövevényben. Francis nem kíván hős lenni, az első adandó alkalommal olajra lép. Azonban a pusztában nem egyszerű dolog eligazodni, hamar Francis nyomára lelnek. Szökése miatt a rabszolgák közé vetik. A férfi nem akart lázadó lenni, de nem maradt más választása.

Egy anya és lánya kapcsolatának történetek, amely a féltékenység, az áldozatkézség, az elfogadás és a vágyak megtagadását tárja fel. Számos egzisztencialista kérdés merül fel, amelyek egyúttal tabudöntögetőek is.

Éva korunk és a világ áldozata. Allergiás mindenre, ami az emberi tevékenység következménye. A levegő szennyezettsége, a vegyi anyagok, az elektromágneses sugárzás egyaránt halállal fenyegetik, ezért senkivel nem kerülhet kapcsolatba, mindenkitől elzártan él a maga steril valóságában. Egyedül a testvére és a rajta teszteket végző orvosok kötik őt össze a civilizált társadalommal. Egy pszichiáter feltett szándéka, hogy utánajár, valóban létező betegséggel küzd-e a nő, vagy csupán a fantáziája alkotta világba próbál menekülni. Ha így van, elegendő lehet a szeretet, hogy kiszabadulhasson a fogságból?  

Az animációs rövidfilm az első világháború előtti békeidőszakot és a századfordulót örökíti meg.

A film Radics Béla életét mutatja be a korai évektől haláláig, megvilágítva Kelet-Európa első gitárhősének családi történetét, valamint a világtól elszigetelt magyar kommunista rendszer paradoxonjait. A rádióhallgatás révén Radics elsajátította azokat a képességeket, amelyek révén generációjának legnagyobb magyar gitárosa lett, és végül a magyar rock időtlen legendájává vált. Ezzel párhuzamosan egy képzeletbeli vidéki televíziós műsor vendégeket hív és interjúkat készít Radics kortársaival, amelyek néha heves vitákhoz vezetnek közöttük. Emellett egy harmadik cselekményszál a Nemzeti Filmarchívumot követi nyomon, amint korábban fel nem fedezett, Radicsról készült felvételeket restaurálnak, amelyekről a kis vidéki tévé és rádió egyaránt rendszeresen tudósít. A film előrehaladtával a nézők szemtanúi lehetnek Radics életének jeleneteinek, egyik koncertről a másikra, egyik konfliktusból a másikba, ahogy a Gitárkirály újra életre kel.

Hajnóczy Péter A hangya és a tücsök című novellájának adaptációja.

A Magasmentés egy izgalmas és hősies történet, amely egy apa és fia kapcsolata körül forog, egy válságban lévő város hátterében. A főszereplő Alexander Felix (Bogdan Dumitrache alakításában), a magaslati mentésben jártas tűzoltó, aki az életben reményüket vesztett emberek őrangyalának szerepét vállalja. Felix küldetése az, hogy megmentse az életük végét fontolgató embereket azzal, hogy meggyőzi őket, hogy lépjenek el a hidak és magas épületek szélétől. Munkája kiemelkedő jelentőségű egy olyan városban, ahol egyre több ember, akit a könyörtelen és szokatlan esőzések kétségbeesésbe kergetnek, tragikus eszközökkel próbál menekülni. Mintha egy alattomos fertőzés terjedne a városban, amelynek gyökere továbbra is megfoghatatlan. Felix, aki évekkel korábban tragikus módon elveszítette feleségét egy balesetben, a fiával (akit Oliver Börcsök alakít) való megromlott kapcsolatával is megküzd. Az ellenkezőjét hirdető meggyőződése ellenére Felix sokkal közelebb áll a fiához, mint gondolná. Miközben Felix igyekszik újra kapcsolatba lépni a fiával és segítséget nyújtani a rászorulóknak, drámai események sorozata bontakozik ki, amelyek mélyreható felismeréshez vezetik, hogy semmi sem az, aminek látszik.

Ha felfedezné, hogy olyan betegségben szenved, amelynek túlélési esélye mindössze 5 százalék, miként döntene? Einspach Gábor, a budapesti művészeti szcéna kiemelkedő alakja, elismert galériatulajdonos és kortárs műgyűjtő. Jelenlegi élethelyzetét saját elszántsága és kitartása révén érte el. Amikor megkapja a hírt, hogy hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála, nem esik kétségbe. Ehelyett úgy tekint a betegségre, mint egy lehetőségre az újrakezdésre. Miközben Gábor egyre megterhelőbb orvosi kezeléseken esik át, igyekszik újraértelmezni az életét, újraértékelni valódi törekvéseit, és újjáépíteni a gyermekeivel és egész környezetével való kapcsolatait. A dokumentumfilmben Dér Asia, az Anyáim története társrendezője Gábor mindennapjait mutatja be a kezelés kezdeti szakaszától kezdve. Mélyreható mentális és fizikai küzdelmeinek feltárásán keresztül tanúi lehetünk ennek a rendkívüli egyéniségnek az útjának. Vajon Gábor képes lesz elérni a céljait?

A tizenegy éves Tonda egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik – születése óta világít. Talán túlságosan is védelmező szülei igyekeznek otthon tartani, hogy megvédjék a külvilágtól. Ez megváltozik, amikor a karácsonyi ünnepek előtt az egyik szomszédos lakásba beköltözik Slávka, egy titokzatos lány, aki fenekestül felforgatja a fiú világát. Tonda a lányban találja meg az első igazi barátját, akinek feltárhatja a párnabunkerben lévő fantáziavilágát. Szlávka viszont egy csodálatos fáklyát mutat Tondának. Fényével a hétköznapi dolgokat csodálatos képekké és varázslatos világokká tudja változtatni, amelyeket csak ők láthatnak. Így kezdődik kalandos kutatásuk a titokzatos sötétségfoszlányok eredete után, amelyek kiszívják a napfényt a házukból. A Tonda, Szlávka és a varázsfény egy film arról, milyen másnak lenni, egy történet a barátságról és a képzeletről, a fényről és a sötétségről.

A táncjáték a halálba táncoltatott leány legendáját dolgozza fel. A három rész a népi tánc, a klasszikus balett és a modern tánc eszközeivel a népmesék, a XVIII. századi rokokó és a hatvanas évekbeli nagyváros környezetében mondja el a mesét, melyben a fekete ember varázslata elveszi szerelmétől a lányt. De a modern világban, az utolsó rész báli forgatagában a lány már nem marad egyedül, a többi fiatal segítségével megszabadul a piros cipellő varázslatától, és sikerül szerelmesével maradni.

Csajkovszkij-zenére készült szürrealista animációs vízió az élet mágikus erejéről.

Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.

Ez a szecessziós stílusú film a fogyasztói társadalom ötletes karikatúrája, amelynek főszereplője egy előkelő étterem testes vendége. Az Amerikába emigrált Bányai István filmrendező később világhírűvé vált a „New Yorker” magazin címlapjához készített műveivel és a „Zoom” című képeskönyvével.

A ceruza és a radír mindig együtt alkot. Ceruza rajzol, de néha kell radír segítsége. Egyszer összevesznek, mert nem tudják, hogy merre menjen az autó, amit rajzoltak. Ceruza elkezd össze-vissza firkálni, míg radír mindent kitöröl.

Imi és legjobb barátja, Tibi egy külvárosi lakótelepen élik mindennapjaikat. Barátságuk rövidesen hatalmas nehézséggel néz szembe, a helyzetet pedig egyáltalán nem könnyíti meg Brigi, a helyi színtársulat üdvöskéjének felbukkanása.

Zoli és Miki igazi barátok, egy padban ülnek az általános iskolában, és együtt lógnak az iskola után. Zoli apja a kevés ellenzéki egyike, aki röplapokat készít és szamizdat újság kiadásával próbálja felhívni a figyelmet a rendszer ellentmondásaira. Miki apja a kerületi párttitkár, aki fiatalon került magas pozícióba, úgy dönt emberek sorsa felől, ahogy azt kénye kedve tartja. Bár ez nem is lep meg senkit, akkoriban ez megszokott dolog volt. A két teljesen különböző férfi többször kerül kényszerű kapcsolatba gyerekeik barátsága miatt. Az egyetlen közös vonásuk, az iskolába érkező fiatal tanárnő iránti érdeklődés. Egy iskolai kirándulás végleg megváltoztatja sorsukat...

A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek.

Anna, az Erdélyből áttelepült színésznő az egyik legnagyobb sztárja a magyar filmeknek és a színházaknak az 1960-as évek közepén, Magyarországon. A Nemzeti Színházban Melindát játssza, amikor egy fogadáson megismerkedik egy olimpiai bajnokkal, egy rendkívül vonzó férfivel. A két ember között szerelem szövődik, ami nem tetszik a hatalomnak. No nem azért, mert az erkölcsöket óvják, hanem azért, mert más terveik vannak a sikeres, vonzó, idegen nyelvet beszélő Annával. "Hófehérkének" szemelték ki, vagyis a hazánkba érkező, baráti országok vezetőit szórakoztató hölgynek. Megindul az apparátus, az élet minden területén hálót sző, manipulál. Ám Anna nem könnyű préda, és szerelmével megerősítve kétséges a titkosszolgálati akció győzelme...

Kovács tanár úr 60. születésnapján, a vidéki nyaralóban összegyűlnek negyvenes éveiket taposó egykori tanítványai. Utolsóként Kamondi professzor érkezik. Az ő egyenlőségpárti elveivel vitába száll az elitista Bardócz. A társaság pártokra szakad. Mutatványosok érkeznek, ijesztő és különös dolgok történnek. Ahogy közeledik az este, úgy válik egyre inkább misztériumjáték-jellegűvé az összejövetel. Ráadásul a mindenütt jelen lévő tévémonitorok egy másik dimenzióból láttatják az eseményeket...

Krasznahorkai Balázs debütáló filmje egy balladisztikus, drámai apa-fiú történet, melynek főszereplője egy erdélyi magyar orvos, aki Budapesten éli az életét. Amikor a férfi megtudja, hogy édesapja váratlanul elhunyt, visszatér az erdélyi kis községbe, ahol újra találkozik közel két évtizede nem látott fiával. Egy végzetes fordulat után nyilvánvalóvá válik a számára, hogy a néhány naposra tervezett útja cseppet sem a tervei szerint alakul.  

Valahol az osztrák határ közelében a semmi közepén áll egy benzinkút. A környéken nincs élet, ami épp kapóra jön egy vállalkozónak, aki lányok svájci futtatásából él és a tranzitmegállóban nem hívja fel a lányokra a figyelmet… (Forgalmazza: Vertigo Media)