Legjobb filmek a Filmio-n

István és felesége egy rettenetes házasságban élnek, képtelenek elviselni egymást. Az asszony elutazik vidékre, egy kis kikapcsolódásra. Később Istvánt értesítik, hogy meghalt. A férj, aki már sokszor fantáziált felesége meggyilkolásáról, hirtelen rendőrökkel találja magát szembe, akik beismerő vallomást követelnek tőle.

A film egy gyerekkori barátság történetét meséli el, 1959 őszén, Budapesten. Jancsika és Feri kilenc évesek, életüket összefűzik a közös események: mikor Feri megvédi gyengébb barátját, amikor az üveggolyókat nyer, de a nagyobbak elveszik tőle, és az együtt elkövetett csínytevések, mikor a lányöltözőbe kukucskálnak és az edző megszégyeníti őket a lányok előtt, vagy a hangos partizánosdi, amivel naponta bosszantják a házmesternőt. Nem is sejtik, hogy barátságuk milyen veszélyes terepen születik. Egy nap Feri apjának a vezényletével tartóztatják le és hurcolják el Jancsika apját, aki az ötvenhatos események résztvevője volt. A házkutatás során megtalálják a lyukas nemzeti zászlót, ami akkoriban elég volt a halálbüntetéshez.

Három nő, három különböző világ. Majd váratlanul egyszerűen minden felborul.

A közösségi finanszírozásból készült ötrészes szkeccsfilm groteszk történetei öt különböző városi lakásban játszódnak. Nincs terasz, sem kert, csak a falak és zárt, nyomasztó tér. Vajon az egyedüllét, vagy a kényszerű összezártság jelenti a legnagyobb kihívást? Milyen hatással van a bezártság a személyes kapcsolatokra, az elmére és a testre? A Karantén zóna kérdései talán sosem voltak még ennyire aktuálisak...

Savanyú egy üzemben dolgozik, a szürke és monoton mindennapok elől azonban csak a bulik, a koncertek jelentik a menekülést. A srác menthetetlenül szerelmes Juliba, akit viszont már eljegyeztek...

A tizenévesek élete sem volt könnyebb az 1960-as években. Gruber Ernő gimnazista (Rudolf Péter) napjai táncórák és mulatságok körül forognak. Ez az időszak számára a botladozó udvarlás ideje, de ezúttal úgy tűnik, hogy Gruber végre elért valamit. A hatvanas évek eleji hangulatot idéző kultikus filmben Rudolf Péter első főszerepét alakítja,de a Cha-cha-cha kötelező produkció Epres Attila  és Hollósi Frigyes rajongói számára is.

Egy kisfiú, Andris története, aki váratlanul elveszítette az édesanyját, édesapját pedig sosem ismerte. Hogy elkerülje az állami gondozást, megszökik a hatóságok elől, hogy felkutassa apját.

Korin György az ország legelismertebb pszichológusának számít, akinek saját televíziós és rádiós műsora van. Egy nap váratlanul híre megy, hogy meghalt, a férfi ugyanakkor egyáltalán nem siet eloszlatni a híresztelést. Korin csak vár, figyeli a történéseket, miként reagálnak a hírre barátai, családja és tanítványai.

Zoli és Miki igazi barátok, egy padban ülnek az általános iskolában, és együtt lógnak az iskola után. Zoli apja a kevés ellenzéki egyike, aki röplapokat készít és szamizdat újság kiadásával próbálja felhívni a figyelmet a rendszer ellentmondásaira. Miki apja a kerületi párttitkár, aki fiatalon került magas pozícióba, úgy dönt emberek sorsa felől, ahogy azt kénye kedve tartja. Bár ez nem is lep meg senkit, akkoriban ez megszokott dolog volt. A két teljesen különböző férfi többször kerül kényszerű kapcsolatba gyerekeik barátsága miatt. Az egyetlen közös vonásuk, az iskolába érkező fiatal tanárnő iránti érdeklődés. Egy iskolai kirándulás végleg megváltoztatja sorsukat...

"A csepűrágónak csak akkor van sikere, csak akkor ismerik el, ha nem az igazat mondja" - kesereg a bolognai színész, Filippo magyar barátjának, az ifjú Guthy Gáspárnak, akit társulatával együtt elkísért abba a magyar főúri udvarba, ahol az Itáliából hazahívott Gáspárt - mint az ősi család utolsó férfitagját - királlyá akarják koronázni. Gáspár számára a hazai környezet nyomasztóan idegen. Egyre értetlenebbül áll a furcsán feltárulkozó dolgok előtt. Nagybátyja, Károly bitorolja apja helyét, akinek haláláról különböző történeteket mondanak el az ifjúnak. Anyját is titokzatosság veszi körül. Nem találkozhat vele, mert súlyos beteg. Ugyanakkor azt suttogják, fiatal nőket áldoztat fel, hogy a vérükben fürödve fiatal és kívánatos maradjon Károly számára. Filippo minduntalan figyelmezteti Gáspárt, ne higgyen a látottaknak és a hallottaknak. Gáspár egyre jobban belegabalyodik az igazság-hazugság szövevényébe, és egyre többet kérdez. Lassan ráébred, miféle zsarnoki mechanizmus áldozata lett...

Három budapesti férfi élete villan fel a filmben. A 91 éves fotómûvész és lemezhamisító, Dezső élete gazdag szövetének utolsó szálait szövögeti. Frank, a negyvenes nagybõgõs pont akkor veszíti el a lakáskulcsait, amikor a legnagyobb szüksége lenne rájuk. A kamasz Samunak pedig váratlanul egy hétig egyedül kell szembenéznie a iskola, a barátság a és szerelem kihívásaival. (Cirko Film)

Soproni Áron kilenc éves. Szülei fél éve váltak el, a bíróság a fiút az apjának ítélte, aki pár hónap küszködés után a gyermeket intézetbe adja. 1960-ban vagyunk, pár évvel a forradalom után. Áron megérkezik a nevelőotthonba. Az intézetben vasfegyelem van: az ötvenkét gyereket három nevelő és az igazgató tartja kordában, nem éppen humánus eszközökkel.A Torzók elsősorban lélekrajz és lelkiismeret tanulmány. Elembertelenedett világot ábrázol. Egyfajta evilági pokol-víziót. Képeit a németalföldi festményeket megidéző túlvilági időtlenség, szomorú szépség, hideg, szürkés kék éjszakai fények visszafogottsága hatja át. Volker Schlöndorff első filmje, Az ifjú Törless vagy Szász János Wittman fiúkja tárt fel hasonlóan kegyetlen világot, melyben gyermek főhőseiknek az erőszak élvezete és gyűlölete között kellett választania.

Budapest 1940-ben. Kadar Péter professzor élete látszólag tökéletes: karrierje a csúcson van, és feleségül vett egy csinos, fiatal nőt. De minden összeomlik azon a napon, amikor kinevezik osztályvezető főorvosnak a város egyik legnevesebb klinikájára. Nevelt fia, Zoltán doktor ugyanis viszonyra készül a feleségével. Minden várakozás ellenére Kadar olyan bizarr megállapodást köt, amely örökre megváltoztatja a trió életét.

Francisnak (Isaach De Bankolé), az  afrikai futballistának menekülnie kell, miután kitudódik, hogy eladta az egyik mérkőzést. A magyar puszta kellős közepén, egy tanyán talál menedékre. Idővel rájön, hogy a hely nem menedék, sokkal inkább egy modern kori rabszolgatelep. Francis megjelenése felkavarja az állóvizet, a szomorú foglyok a megmentőt, Cisco (Răzvan Vasilescu), a telep vezetője pedig a problémás újoncot látja a jövevényben. Francis nem kíván hős lenni, az első adandó alkalommal olajra lép. Azonban a pusztában nem egyszerű dolog eligazodni, hamar Francis nyomára lelnek. Szökése miatt a rabszolgák közé vetik. A férfi nem akart lázadó lenni, de nem maradt más választása.

A film Szilvássy Carola életén keresztül a 19. század végi és 20. század eleji Erdély történelmi viharokkal, tragédiákkal átszőtt kulturális és társadalmi életébe enged betekintést. Mindezt játékfilmes elemeken alapuló jelenetbetétek és történelmi kordokumentumok, köztük gyűjteményi és magánarchívumokban felkutatott különleges filmrészletek és fotóanyagok segítségével. A film legfontosabb küldetése, hogy a ma élő nemzedékek számára kézzelfoghatóvá tegye a 20. század első felének erdélyi magyar történelmét, és példát mutasson a társadalmi szerepvállalás fontosságára mai világunkban is.

A film Radics Béla életét mutatja be a korai évektől haláláig, megvilágítva Kelet-Európa első gitárhősének családi történetét, valamint a világtól elszigetelt magyar kommunista rendszer paradoxonjait. A rádióhallgatás révén Radics elsajátította azokat a képességeket, amelyek révén generációjának legnagyobb magyar gitárosa lett, és végül a magyar rock időtlen legendájává vált. Ezzel párhuzamosan egy képzeletbeli vidéki televíziós műsor vendégeket hív és interjúkat készít Radics kortársaival, amelyek néha heves vitákhoz vezetnek közöttük. Emellett egy harmadik cselekményszál a Nemzeti Filmarchívumot követi nyomon, amint korábban fel nem fedezett, Radicsról készült felvételeket restaurálnak, amelyekről a kis vidéki tévé és rádió egyaránt rendszeresen tudósít. A film előrehaladtával a nézők szemtanúi lehetnek Radics életének jeleneteinek, egyik koncertről a másikra, egyik konfliktusból a másikba, ahogy a Gitárkirály újra életre kel.

Ha felfedezné, hogy olyan betegségben szenved, amelynek túlélési esélye mindössze 5 százalék, miként döntene? Einspach Gábor, a budapesti művészeti szcéna kiemelkedő alakja, elismert galériatulajdonos és kortárs műgyűjtő. Jelenlegi élethelyzetét saját elszántsága és kitartása révén érte el. Amikor megkapja a hírt, hogy hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála, nem esik kétségbe. Ehelyett úgy tekint a betegségre, mint egy lehetőségre az újrakezdésre. Miközben Gábor egyre megterhelőbb orvosi kezeléseken esik át, igyekszik újraértelmezni az életét, újraértékelni valódi törekvéseit, és újjáépíteni a gyermekeivel és egész környezetével való kapcsolatait. A dokumentumfilmben Dér Asia, az Anyáim története társrendezője Gábor mindennapjait mutatja be a kezelés kezdeti szakaszától kezdve. Mélyreható mentális és fizikai küzdelmeinek feltárásán keresztül tanúi lehetünk ennek a rendkívüli egyéniségnek az útjának. Vajon Gábor képes lesz elérni a céljait?

A tizenegy éves Tonda egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik – születése óta világít. Talán túlságosan is védelmező szülei igyekeznek otthon tartani, hogy megvédjék a külvilágtól. Ez megváltozik, amikor a karácsonyi ünnepek előtt az egyik szomszédos lakásba beköltözik Slávka, egy titokzatos lány, aki fenekestül felforgatja a fiú világát. Tonda a lányban találja meg az első igazi barátját, akinek feltárhatja a párnabunkerben lévő fantáziavilágát. Szlávka viszont egy csodálatos fáklyát mutat Tondának. Fényével a hétköznapi dolgokat csodálatos képekké és varázslatos világokká tudja változtatni, amelyeket csak ők láthatnak. Így kezdődik kalandos kutatásuk a titokzatos sötétségfoszlányok eredete után, amelyek kiszívják a napfényt a házukból. A Tonda, Szlávka és a varázsfény egy film arról, milyen másnak lenni, egy történet a barátságról és a képzeletről, a fényről és a sötétségről.

Egy fiatalember és egy idős nő véletlen találkozása egy baljós karácsony estén. A reménytelennek tűnő éjszaka az öregasszonynak új fiút, a fiatalembernek pedig anyát hoz.

A varieté csillagai című játékfilmben a bűvész Keats nem akar egy műsorban fellépni a híres céllövővel, Jack Carey-vel. A férfi egykor elcsábította a bűvész feleségét, aki a mai napig Jack 'asszisztense'. Silvia súlyosan megsebesül az új produkció próbáinak egyikén - kiderül, hogy a vaktöltényeket valaki éles töltényekre cserélte ki...

Imi és legjobb barátja, Tibi egy külvárosi lakótelepen élik mindennapjaikat. Barátságuk rövidesen hatalmas nehézséggel néz szembe, a helyzetet pedig egyáltalán nem könnyíti meg Brigi, a helyi színtársulat üdvöskéjének felbukkanása.

Az V. kerületi Sas utca 1951 és 1990 között Alekszej Guszev kapitány nevét viselte. Guszev az utca sarkán kiállított – és szintén 1990-ben eltávolított - emléktábla tanúsága szerint „népünk 1848-49-es harcával együtt harcoló, a cári önkényuralommal szembeforduló” katona volt, aki hat társával együtt „mártírhalált halt.” Nyíregyházán a Huszártelep városrész évitizedekig viselte Guszev kapitány nevét. Illyés Gyula a Fáklyaláng, Fejtő Ferenc A forradalom fővárosa, Fogarasi Béla pedig a Magyar-orosz történelmi kapcsolatok című művében állít emléket Guszev orosz tüzérszázadosnak, akit 1849-ben Minszkben kivégeztek, mert aktív propagandát folytatott a cári hadseregen belül a magyar felkelők mellett.  1948-ban a kisgazda kormány kezdeményezésére küldöttség utazott Minszkbe, hogy a hős Guszev kapitány földi maradványait a centenáriumi ünnepségekre Magyarországra hozza. A küldöttség azonban dolgavégezetlenül tért haza. Nem találtak sem hamvakat, sem leszármazottakat, sem levéltári iratokat. Nem is találhattak. Ugyanis Guszev kapitány nem létezett. Guszev kapitányt az az Illés Béla író találta ki, aki emigrálva előbb Kun Béla titkára, majd a felszabadító szovjet hadsereg lapjának, az Új Szónak a főszerkesztője lett. Illés, ez a rejtői kalandor, aki saját bevallása szerint „minden írásával egy-egy konkrét harci feladat megoldását igyekezett elősegíteni”, 1944/45 fordulóján azzal szembesült, hogy a magyar nép nem fogadja osztatlan örömmel a rabló, erőszakoskodó szovjet katonákat.

Anna, az Erdélyből áttelepült színésznő az egyik legnagyobb sztárja a magyar filmeknek és a színházaknak az 1960-as évek közepén, Magyarországon. A Nemzeti Színházban Melindát játssza, amikor egy fogadáson megismerkedik egy olimpiai bajnokkal, egy rendkívül vonzó férfivel. A két ember között szerelem szövődik, ami nem tetszik a hatalomnak. No nem azért, mert az erkölcsöket óvják, hanem azért, mert más terveik vannak a sikeres, vonzó, idegen nyelvet beszélő Annával. "Hófehérkének" szemelték ki, vagyis a hazánkba érkező, baráti országok vezetőit szórakoztató hölgynek. Megindul az apparátus, az élet minden területén hálót sző, manipulál. Ám Anna nem könnyű préda, és szerelmével megerősítve kétséges a titkosszolgálati akció győzelme...

Kovács tanár úr 60. születésnapján, a vidéki nyaralóban összegyűlnek negyvenes éveiket taposó egykori tanítványai. Utolsóként Kamondi professzor érkezik. Az ő egyenlőségpárti elveivel vitába száll az elitista Bardócz. A társaság pártokra szakad. Mutatványosok érkeznek, ijesztő és különös dolgok történnek. Ahogy közeledik az este, úgy válik egyre inkább misztériumjáték-jellegűvé az összejövetel. Ráadásul a mindenütt jelen lévő tévémonitorok egy másik dimenzióból láttatják az eseményeket...

A 30-as években járunk. Zsadányi megszökteti a börtönből Marit, és az erdőbe menekülnek. A szerelmesek életét a közelgő háború megváltoztatja. Zsadányi barátai a nácikhoz csatlakoznak, és a földbirtokos is egyre távolabb kerül tőlük. Zsadányi megöli Héderváry miniszterelnököt, akit az ország romba dőlése fő okozójának tart.

A film próbál fényt deríteni Solymosi Eszter vízbefulladásának, és a tiszaeszlári per részleteire. Scharf Józsefnek, a zsidó pásztor a Monarchia területére menekül a kozák pogrom elől. Ott zsidó favágók közé kerül. Amikor a Tiszában egy holttestet találnak, Scharf fiát arra ösztökélik, hogy valljon a zsiók ellen. 

Valahol az osztrák határ közelében a semmi közepén áll egy benzinkút. A környéken nincs élet, ami épp kapóra jön egy vállalkozónak, aki lányok svájci futtatásából él és a tranzitmegállóban nem hívja fel a lányokra a figyelmet… (Forgalmazza: Vertigo Media)

Hajnóczy Péter A hangya és a tücsök című novellájának adaptációja.

A történetnek három főhőse van, egy szőke menyasszony (), egy taxisofőr (Bánfalvi Eszter) és egy kosaras srác (). A menyasszony szökni akar, a taxisofőr egy távoli szigetre vágyódik, a kosaras srác pedig csak nőzni szeretne. Hármójuk sorsa Budapesten keresztezi egymást. Közös kalandjuk tele van váratlan fordulatokkal.

Maja mindössze tizenkilenc éves, amikor kikerül az állami gondozásból. A lány mindent elkövet azért, hogy megszerezze négy éves fia felügyeleti jogát, ugyanis nem akarja, hogy gyermeke az ő sorsára jusson. Egy sorszerű találkozás után rátalál a szerelem, de a boldogsághoz először régi megszokásaitól kell megszabadulnia.