Legjobb filmek a Filmio-n

1958-at írunk. Öt fiatal, kamasz fiú fényes nappal elköti egy magas rangú tiszt (Szervét Tibor) autóját. A rangidős Blaskira (Pindroch Csaba) felnéznek a többiek: Egei, Bóna, Holecz, Mansfeld (Fancsikai Péter). Mindannyian nagyon fiatalok, szinte gyerekemberek és vakmerőek. A forradalmi lázadás és a hazafiság szellemétől megfertőzve, még két évvel a forradalom leverése után is a felkelés újraélesztéséről, folytatásáról ábrándoznak, ahogyan titkos rövidítésük szól: MUK, vagyis "Márciusban újra kezdjük!". Ábrándjaik gyerekes csínyekkel, kamaszos balhékkal, és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Mansfeld Pétert azonban egy szöktetési terv is hajtja: sógorát akarja a börtönből kiszabadítani. Ezért elrabolnak egy őrségben álló törzsőrmestert (Seress Zoltán), akit - miután kiderül, hogy két kisgyermek apja - szabadon engednek. A fiúkat azonban elfogják, s vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter a szembesítések, kihallgatások során mindent magára vállal, hogy a már kor szerint büntethető Blaskit és a többi fiút megmentse. Fenyő főhadnagy (Nagy Ervin) és Szautner hadnagy (Dimény Áron) minden alkalommal érzi azt a hihetetlen kitartást, bátorságot és erőt, ami a börtönben megkínzott Mansfeldből árad. A kezdetben kis huligán, hőzöngőként számon tartott banda elfogása "magasabb szempontból" már egy veszélyes ellenforradalmár, Mansfeld Péter ügyévé alakul. Fenyő kételkedése a fiú ilyen fokú bűnösségében Bárányos ezredes (Eperjes Károly) szemében a bizonytalanság jele. Márpedig a bizonytalanság nagyon veszélyes. Ennél talán csak az egész országba ívódott félelem a nagyobb. A háromgyerekes anya, a fodrászként dolgozó Mansfeldné (Maia Morgenstern) kétségbeesetten és kitartóan küzd fia kiszabadításáért. Elszántan keresi azt az ügyvédet, aki megmentheti fiát a börtöntől, vagy még valami annál is rosszabbtól. Végül Mansfeldné egy kijelölt ügyvéddel, Dr. Gárgyánnal (Blaskó Péter) folytatja küzdelmét. Mansfeld Péter közben a lehetőséget kihasználva, egy helyszínelésnél megszökik. Az út azonban, amit számára kijelöltek még nem itt ér véget.

Napjaink egy névtelen városában játszódik a történet, névtelen szereplőkkel. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A szociális periféria dísztelen kellékei. Itt él főszereplőnk egyedül, egy lakótelepi lakásban. Ő roma, nevelőotthonban nőtt fel, szüleit nem ismeri. A világról és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud. Vágyai az irreális és a vegetatív célok közt ingáznak. A valakihez tartozás vágya nagyon erősen él benne, annak türelmes kialakítása azonban nehézséget okoz neki. Kevés barátja van akik megértenek valamit az ő kósza létezéséből. Egy napon volt utógondozójától kap egy különleges ajándékot. Megkapja azt a dossziét, ami a gyerekkort feldolgozó aktákat tartalmazza. Ezek a dokumentumok talán reményt adhatnak ahhoz, hogy újraértelmezhesse saját, gyerekkorában félbemaradt életét.

Nóra és Dénes életük új fejezetéhez érkeztek, örökbefogadási kérelmükre végre pozitív választ kaptak, s már csak karnyújtásnyira vannak attól, hogy családdá váljanak. Egy éjszaka tragikus eseményei azonban véget vetnek a boldog időszaknak. Nórát megerőszakolják, de nincsenek egyértelmű bizonyítékok, a hatóságok tehetetlenül állnak az eset előtt. Dénes igyekszik lelki támaszt nyújtani összetört feleségének, a történtek azonban léket ütnek korábban stabil kapcsolatukon. Vajon megtalálják a megoldást, és sikerül továbblépniük, vagy a sötét emlékek végleg megtépázzák házasságukat?  

Ballát, a fiatal orvost (Máté Gábor) és feleségét (Udvaros Dorottya) szívesen látják a kis településen, a páros azonban nem túlságosan lelkes. Balla asszony kétségbeesetten vágyik a nagyvárosi életre, és a háziorvos vidéki gyakorlatában sem megy minden simán. Böszörményi Géza szatirikus filmjében gazdagítja a vidékre költöző értelmiség toposzát. A főbb szerepeketKoltai Róbert, Jiří Menzel, Szacsvay László, Udvaros Dorottya és Pogány Judit alakítják.

Ezt a vidám zenés játékfilmet Fluor Tomi és Diaz zenekarának, a Wellhellonak a slágerei ihlették. A filmben hat rövid történet kerül bemutatásra, amelyek valahogyan mégis összefüggenek. A film a mai fiatalok életérzését, filozófiáját, gondjait és párkapcsolati kihívásait igyekszik ábrázolni.

A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek.

Amikor Viki azt hiszi, végre sínen van az élete, kiderül, hogy a nagy Őnek hitt Feri megcsalja őt. Ráadásul a vidótéka is bezárja kapuit, így pillanatok alatt kártyavárként omlik össze a szerelmi élete és a karrierje is. Bloggerként tengeti mindennapjait, de hamarosan a megélhetésére is gondolnia kell. Barátnői segítségével egy népszerű reklámügynökségénél kap állást szövegíróként. Viki nemcsak a munkájában teljesít nagyszerűen, hanem a magánélete is rendeződni látszik; egy kollégája, Szabi ugyanis teljesen leveszi őt a lábáról. A lány még diétázni is hajlandó, hogy megszerezze szíve választottját.     

Forgó Anna, járási úttörőtitkár váratlanul azt a megtiszteltető értesítést kapja, hogy egy úttörőt jelölhetnek angliai jutalomutazásra. Megindul a keresés mechanikus gépezete a feltételeknek megfelelő, 13-14 éves, jótanuló, fizikai dolgozó gyermeke, valamilyen hangszeren is játszani tudó jelölt keresésére. Végre egy falusi iskola lázas sietséggel előállítja Balogh Tibit, aki ítéletük szerint megfelel a feltételeknek. A mezőről, a munkából becipelt szülők föl sem eszmélnek, máris írásos engedélyüket adják az úthoz. Tibi anyja azonban végül visszavonja beleegyezését.

Óbuda a harmincas évek elején. Pettersen István munkanélküli kelmefestő egy óbudai barakkban él. Megismerkedik Verával, aki egy mosodában dolgozik, de arról álmodozik, hogy táncosnő lesz. A lány mosodában dolgozik. Főnöke, a gazdag Weiszhaupt úr már régen szemet vetett rá. A nyomortól rettegő Vera választás elé kerül: a jólét (és a pályán való elindulás) az idős, gazdag úr oldalán, vagy a szerelem a nincstelen Pettersennel?

Novák András (Jan Nowicki) bonyolult alkatú, nyugtalan ember,Hosszabb idő után hazatér Amerikából, ahova munkahelye, az egyetem tanulmányútra küldte. András önkényesen meghosszabitotta kinntartózkodását, új életet akart kezdeni. Itthoni kapcsolatai széthullottak, munkahelyéről kirúgták, barátnője, Anna (Anna Karina) máshoz ment férjhez. Andrásnak meg kell küzdeni az újrabeilleszkedés problémájával, ebben szülőfaluja és egy kislány, Zsuzsi (Czinkóczi Zsuzsa) lesznek segítségére.

István és felesége egy rettenetes házasságban élnek, képtelenek elviselni egymást. Az asszony elutazik vidékre, egy kis kikapcsolódásra. Később Istvánt értesítik, hogy meghalt. A férj, aki már sokszor fantáziált felesége meggyilkolásáról, hirtelen rendőrökkel találja magát szembe, akik beismerő vallomást követelnek tőle.

A közösségi finanszírozásból készült ötrészes szkeccsfilm groteszk történetei öt különböző városi lakásban játszódnak. Nincs terasz, sem kert, csak a falak és zárt, nyomasztó tér. Vajon az egyedüllét, vagy a kényszerű összezártság jelenti a legnagyobb kihívást? Milyen hatással van a bezártság a személyes kapcsolatokra, az elmére és a testre? A Karantén zóna kérdései talán sosem voltak még ennyire aktuálisak...

Egy válogatás az 1976-ban a Moszkva téren elhaladó emberekről. Az akkori ruházat szinte mindenben eltért a maitól.

Sergius, a valaha nagytudású, de lassan rögeszméibe merülő professzor feltalál egy olyan gépet, amelynek sebessége gyorsabb a Föld forgásánál és így vissza tud repülni a múltba. Leányát és vagyonát annak ígéri, aki bele mer ülni ebbe a gépbe. A kalandvágyó Tibor Ákos gróf vállalkozik erre, így különös kalandokat él át a 18. századi osztrák-magyar világban, és beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába.

Lord Harding megment egy örököst az öngyilkosságtól, és maga mellé veszi. A lord és Harry Kernett különös egyezséget köt: mivel Harding hatalmas adósságot halmozott fel, a férfi életbiztosítást köt Kernett életére, aki megígéri, hogy egy év múlva távozik az élők sorából. 

A Kishortváth (25) élete első filmjének rendezésére készül, a forgatókönyvét a Kuratórium vizsgálja. A filmterv, nagyapja történetét meséli el, aki a 60-as évek elején az ’56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választotta. Társaival indián törzset alapítanak, mokaszint húznak, kivonultak a társadalomból. Ezt a játékot szigorú erkölcsök uralják, melyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek.„Az indián nem adja a földjét, az indián ragaszkodik a szabadsághoz, a természettel és a környezetével organikus harmóniában él, sosem áruja el népét és társait.”   A Duna-menti indiánok, azonban gyanúsak a megtorlás légkörében, amúgy is paranoiás hatalom számára: Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással, és ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, mitöbb találkoznak is. Kishorváth filmtervét a Kuratórium többsége elégedettséggel fogadja, van azonban valaki a bírálók között, aki családilag szintén érintett a történetben és azt egészen másként ismeri. Kishorváthot ez arra ösztönzi, hogy tovább nyomozzon. E keretből elindulva egy különös történelmi utazásnak leszünk tanúi, melynek következtében egyre mélyebben hatolva, majd folyamatosan visszalépegetve az időben, ismerjük meg a Duna-menti indiánok törzsének működését és felszámolásának történetét. Fokozatosan bontakozik ki, a főszál: Kishorváth nagyapját az állambiztonság megzsarolja és ügynökévé teszi. A tartótisztjével rendszeresen kell találkoznia és jelentéseket adnia társairól, működésükről, céljaikról. Mindezt abban a hiszemben teszi, hogy megóvhatja a játékot, az „Indiánt” és társait az ellehetetlenítéstől. Az igazi célpont a törzs vezetője, Szoboszlai, a „Törzsfőnök” aki egy 56-os forradalmár, a börtönben ülő fotográfus fia. Szoboszlai rövidesen személyes atrocitások célpontja lesz, melynek során nyilvánvalóvá válik számára, legjobb barátja a „Varázsló” Nagyhorváth árulása. Szoboszlai a csalódást és a zaklatásokat nem bírván tovább elviselni egy kihallgatás során a WC-ben öngyilkos lesz. A törzs szerte hullik. Azt egyedül Nagyhorváth próbálja összetartani. A „Varázslóban” azonban már feleségén kívül senki sem bízik, a csapat szétszéled és felolvad a ’63 utáni konszolidáció Magyarországában. Nagyhorváth azonban nem tud „Indián” nélkül élni. Elhagyja terhes feleségét és gyermekkori vágyainak helyszínhelyére, Amerikába disszidál. Későbbi sorsáról annyit tudunk, hogy egész életében az indián mítoszt kergeti és a családnak küldött képeslapok tanulsága szerint a préri lankáin nézi a bölénycsordákat, valójában azonban Brooklyn egyik szomorú külvárosában éri a halál, valamikor a nyolcvanas években. A család viszont konokul őrzi a megvesztegethetetlen Indián, a nagyapa hősi mítoszát.Mikor t Kishorváth számára kiderül nagyapja valódi története, forgatókönyve már megvalósításra kész, a kuratórium azt támogatja…

Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.

A kisfilm öt magyar népdalt tartalmaz Kodály Zoltántól. Az alkotás minimalista, geometrikus jellegű vázlatokká formálja át a magyar népi dekoratív művészet elemeit.

Savanyú egy üzemben dolgozik, a szürke és monoton mindennapok elől azonban csak a bulik, a koncertek jelentik a menekülést. A srác menthetetlenül szerelmes Juliba, akit viszont már eljegyeztek...

A tizenévesek élete sem volt könnyebb az 1960-as években. Gruber Ernő gimnazista (Rudolf Péter) napjai táncórák és mulatságok körül forognak. Ez az időszak számára a botladozó udvarlás ideje, de ezúttal úgy tűnik, hogy Gruber végre elért valamit. A hatvanas évek eleji hangulatot idéző kultikus filmben Rudolf Péter első főszerepét alakítja,de a Cha-cha-cha kötelező produkció Epres Attila  és Hollósi Frigyes rajongói számára is.

Egy kisfiú, Andris története, aki váratlanul elveszítette az édesanyját, édesapját pedig sosem ismerte. Hogy elkerülje az állami gondozást, megszökik a hatóságok elől, hogy felkutassa apját.

Bárhogy is éljük mindennapjainkat, figyeljük környezetünket, az idill bármikor megborulhat, és már nem lesz egyszerű eldönteni, mi is a valóság.

Mari, a vidéki színésznő számára valahogy eddig sosem jött el a valódi siker. A nagy lehetőség egy filmgyári próbafelvétel képében ékrezik. A nő, bízva a sikerben, felutazik Budapestre, a vonatút során pedig alkohollal igyekszik erősíteni hitét és önbizalmát.

Nem sokkal a rendszerváltás után járunk egy borsodi kis faluban, ám úgy tűnik, hogy a szabadság nem hozta el azt a változást, amelyre sokan számítottak. Csornai, a volt potentát továbbra is pozícióban szeretne lenni, a polgármesteri címre hajt. Polyák ezzel szemben egy emberkerülő, mogorva alak, aki esztergályosként dolgozik. A faluba egy nap egy amerikai turista érkezik, akinek elmondása szerint apja repülőgépe a második világháború idején itt zuhant le, és szeretné megtalálni, a helyiek pedig mindenben a segítségére lesznek.

Tamás tehetséges rajzoló, viszont nincsenek kiállításai. A rendőrség arra kényszeríti, hogy fantomképeket készítsen. Adottsága több bűncselekményt is segít megoldani. Most egy férfi fantomképét kell elkészíitenie, akit a rendőrség több alkalommal elkövetett nemi erőszak miatt keres.

A film próbál fényt deríteni Solymosi Eszter vízbefulladásának, és a tiszaeszlári per részleteire. Scharf Józsefnek, a zsidó pásztor a Monarchia területére menekül a kozák pogrom elől. Ott zsidó favágók közé kerül. Amikor a Tiszában egy holttestet találnak, Scharf fiát arra ösztökélik, hogy valljon a zsiók ellen. 

Kísértet elevenedik meg Lublón: Kaszparek Mihály borkereskedő nappal is riogat. A lovát fordítva üli meg, hamis aranyakkal fizet, és a feleségét is sokszor meglátogatja, aki egy cseppet sem iszonyodik halott ura ölelésétől. Strang Jakab, a szürke, de zseniális kis rendőrfelügyelő deríti ki a szövevényes ügyet: a szépséges Kaszparekné azért mérgezte meg a férjét, hogy annak féltestvérével, az aranyat hamisító Csernyiczky Mihállyal élhessen boldog szerelemben és gazdagságban. A lépten-nyomon Spinozát idéző Strang felfedezi, hogy a hamis aranyak és a "kísértet" között összefüggés van. A szép özvegyet kolostorba szállíttatja, így csalja lépre a pénzhamisítót.

Francisnak (Isaach De Bankolé), az  afrikai futballistának menekülnie kell, miután kitudódik, hogy eladta az egyik mérkőzést. A magyar puszta kellős közepén, egy tanyán talál menedékre. Idővel rájön, hogy a hely nem menedék, sokkal inkább egy modern kori rabszolgatelep. Francis megjelenése felkavarja az állóvizet, a szomorú foglyok a megmentőt, Cisco (Răzvan Vasilescu), a telep vezetője pedig a problémás újoncot látja a jövevényben. Francis nem kíván hős lenni, az első adandó alkalommal olajra lép. Azonban a pusztában nem egyszerű dolog eligazodni, hamar Francis nyomára lelnek. Szökése miatt a rabszolgák közé vetik. A férfi nem akart lázadó lenni, de nem maradt más választása.

1866-ban Szendrey Júlia és családja összegyűlik, hogy együtt megünnepeljék a Mária-napot. Régi ellentétek és elfojtott érzelmek törnek a felszínre. A film nagy részét Petőfi szelleme járja át, annak ellenére, hogy ő már nem részese az eseményeknek.

Krasznahorkai Balázs debütáló filmje egy balladisztikus, drámai apa-fiú történet, melynek főszereplője egy erdélyi magyar orvos, aki Budapesten éli az életét. Amikor a férfi megtudja, hogy édesapja váratlanul elhunyt, visszatér az erdélyi kis községbe, ahol újra találkozik közel két évtizede nem látott fiával. Egy végzetes fordulat után nyilvánvalóvá válik a számára, hogy a néhány naposra tervezett útja cseppet sem a tervei szerint alakul.