Legjobb filmek a Filmio-n

Az első világháború után rendeződni látszanak az európai viszonyok, a spanyolnátha járvány okozta sokkból lassan újra magához tér az öreg kontinens. Csakhogy rengeteg halott temetetlenül nyugszik a földeken. A világon ragadt szellemek, melyek nem lelnek megnyugvásra, pedig egyre dühösebbé válnak. Egy ifjú fotós, Tomás (Klem Viktor) 1918 telén azzal próbálja biztosítani a megélhetését, hogy családjaik körében fotózza az elhunytakat. Miután egy fiatal kislány megkeresésre egy kis lélekszámú, a világtól eldugott faluba érkezik, ahol sorra kapja a megbízásokat, természetfeletti jelenségek sorának lesz részese. A szellemek mondani akarnak valamit, Tomás pedig úgy dönt, hogy utánajár a dolog hátterének. Csakhogy ezzel veszélyes terepre téved, az újabb és újabb támogatásoknak úgy tűnik, szinte lehetetlen elejét venni, a kísértetek ugyanis nem a békességre törekednek. Bergendy Péter és állandó munkatársa és Hellebrandt Gábor, aki kreatív producerként vette ki a részét a munkálatokból, 2021 januárjában az Intercom forgalmazásában az A-kategóriás Varsói Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatott Post Mortemmel elhozza a mozikba az első magyar horrorfilmet olyan népszerű hazai sztárok főszereplésével, mint Reviczky Gábor, Schell Judit, Anger Zsolt, Klem Viktor és Hámori Gabriella.

Az éjszakám a nappalod című magyar játékfilm főhőse Novák (Czukor Balázs), aki alvási problémákkal küszködik. Mióta barátnőjéhez költözött , egyetlen éjszakát sem aludt végig. Nappal dolgozik, éjszakánként a város járja - bulizik, ismerkedik, szórakozik. Találkozik egy különös társasággal, melynek vezetője Volf (Anger Zsolt), a profi szélhámos. Legújabb tervéhez Novákot is szeretné felhasználni, ugyanis egy gyógyszersegély-szállítmányt szeretne elrabolni. Novák reménykedik, hogy talán a kaland hatására meggyógyul...

Elie Wiesel kamaszkorát és szenvedéstörténetét bemutató dokumentumfilm. Elie tizenöt éves volt, amikor a fasizmus brutális módon örökre megváltoztatta az életét. Ötven évvel később visszatér Sighetu Máramarosszigetbe, a városba, ahol született, hogy végigjárja az emlékezés fájdalmas útját – de vajon lehet-e beszélni a kimondhatatlanról? Vagy Auschwitz túl van minden emberi nyelvi kapacitáson – a hely, ahol a szavak és a történetek elfogynak?

A tizenegy éves Tonda egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik – születése óta világít. Talán túlságosan is védelmező szülei igyekeznek otthon tartani, hogy megvédjék a külvilágtól. Ez megváltozik, amikor a karácsonyi ünnepek előtt az egyik szomszédos lakásba beköltözik Slávka, egy titokzatos lány, aki fenekestül felforgatja a fiú világát. Tonda a lányban találja meg az első igazi barátját, akinek feltárhatja a párnabunkerben lévő fantáziavilágát. Szlávka viszont egy csodálatos fáklyát mutat Tondának. Fényével a hétköznapi dolgokat csodálatos képekké és varázslatos világokká tudja változtatni, amelyeket csak ők láthatnak. Így kezdődik kalandos kutatásuk a titokzatos sötétségfoszlányok eredete után, amelyek kiszívják a napfényt a házukból. A Tonda, Szlávka és a varázsfény egy film arról, milyen másnak lenni, egy történet a barátságról és a képzeletről, a fényről és a sötétségről.

Egy fiatal hölgy, akit felültettek, hogy segítsen a szeretőjének lopni, de elkapták és börtönbe került. Egyetlen vágya, hogy újra láthassa kedvesét, és végül ráveszi a börtönorvost, hogy engedje ki egy estére. Amikor megtalálja a kedvesét, kiderül, hogy a férfi arra készül, hogy kirabolja egy hotel széfjét, és eltűnjön új szerelmével. A világok ütközése halálos balesethez vezet.

Az 1890-es években a magyar vidéken játszódó film lázadó gazdák csoportjának sorsát követi nyomon. A forradalommal kapcsolatos elképzeléseik azonban ütköznek annak az időszaknak a valóságával, amelybe egész Európa, Magyarország is belépett 1848 után.

Hatalmas kataklizmaként bontakoznak ki előttünk az egyes jelenetszilánkok, amelyet Melis László repetitív zenéje kísér. Varga Csaba rendezése olyan elismeréseket tudhat magáénak, mint az 1986-os KODAK-díj.

A harmincas éveiben járó Viku megpróbál új életet kezdeni. Arra vágyik, hogy megjelenjen az életében egy lovag, aki kiszakítja őt az addigi életéből, új munkát szeretne, mely több kihívást és jobb anyagi körülményeket biztosítana a számára. Csakhogy a sikerhez vezető út rögösebb, mint gondolná. 

Márkust teljesen véletlenül bezárja a felesége a lakásukba. Orsolya órákra távozik, ez idő alatt pedig a férfi révületbe esik, az emlékek és hangulatok megrohamozzák őt. Ebben a kábulatban szembesül a világhoz fűződő viszonyával, s újraértékeli azt.

Noha a világosi fegyverletétellel a szabadságharc elbukott 1849-ben, sokan csak később szereztek a történtekről tudomást. Barnabás egykor megszökött a sorozás elől, és a helyette bevonult öccsének pedig nyoma veszett. A férfi elindul, hogy felkutassa testvérét, ám amikor saját bőrén is megtapasztalja a háború borzalmait, mindaz, amit lát és hall maga körül, kitörölhetetlen nyomot hagy benne

Egy Bakony-vidéki sváb-roma-magyar gyökerű fiatal fiú története, aki elhatározza, hogy rally versenyző lesz.

A film Dózsa Györgynek állít emléket, aki tudatosan áldozta életét az elnyomottak igazáért. A Zápolya (Csíky András) által legyőzött és elfogott Dózsa Werbőczy (Major Tamás) ítélőszéke előtt áll. Werbőczy Dózsa fejére olvassa, hogy a török ellen szervezett kereszteshadat megbízói és a földesurak ellen vezette. Dózsa visszaemlékszik: a földesurak karóba húzatták a jobbágyokat, mert azok a kereszteshadba akartak beszállni. Ezt meg kellett torolni, és ki kellett szabadítani a jobbágyokat. Dózsát Lőrinc pap (Koltai János) győzte meg a szegények igazáról.Dózsa nem tagad meg semmit, ezért tüzestrón-halálra ítélik. Az alvezéreknek enniük kell vezérük húsából.

Három budapesti férfi élete villan fel a filmben. A 91 éves fotómûvész és lemezhamisító, Dezső élete gazdag szövetének utolsó szálait szövögeti. Frank, a negyvenes nagybõgõs pont akkor veszíti el a lakáskulcsait, amikor a legnagyobb szüksége lenne rájuk. A kamasz Samunak pedig váratlanul egy hétig egyedül kell szembenéznie a iskola, a barátság a és szerelem kihívásaival. (Cirko Film)

Egy játékfilm a több száz életet megmentő világhírű mentőkutyáról, Mancsról és gazdájáról, Zoliról.

A Herczeg Ferenc színművéből készült tévéfilmben egy szerelmi háromszög szövevényes története bontakozik ki Sándor, Cecile és Pál között.

A 30-as években járunk. Zsadányi megszökteti a börtönből Marit, és az erdőbe menekülnek. A szerelmesek életét a közelgő háború megváltoztatja. Zsadányi barátai a nácikhoz csatlakoznak, és a földbirtokos is egyre távolabb kerül tőlük. Zsadányi megöli Héderváry miniszterelnököt, akit az ország romba dőlése fő okozójának tart.

A James Bond paródiában Klauberg, az elmebeteg náci orvos a "Pestis XX" nevű baktériumfegyverrel rémisztgeti környezetét. A tömeggyilkos ampullákat Dubrovnik közelében egy ugró oroszlánra emlékeztető szikla barlangjában rejtette el. Egyetlen ampulláért száll harcba egy rendkívüli ügyességű magyar titkos ügynök és egy náci szervezet, melynek vezetője a szadista Helga, aki elraboltatja Klauberg lányát, hogy hozzájusson az ampullához. Menő Fej kiszabadítja a lányt, és bele is szeret.

Kamenár, a gyilkossági csoport nyomozója nem találja helyét lánya halála után. Feleségével megromlott a viszonyuk, a nő a vallásba, a detektív pedig munkába és önpusztításba menekül.   Amikor brutális bűntény helyszínére hívják, azonnal kiderül, hogy Petrát, a gyanúsítottat ő is jól ismeri: lánya legjobb barátnője és feltételezett gyilkosa. A bosszú lehetőségével élete új értelmet nyer, minden követ megmozgat, hogy a magát ártatlannak valló Petrára bizonyítsa a brutális gyilkosságot. Azonban ahogy halad előre a nyomozás, egyre meglepőbb következtetésekre jut. Lehetséges, hogy Petra tényleg ártatlan? Vagy annyira profi, hogy valójában ő a tökéletes gyilkos? (Fórum Hungary)

Krasznahorkai Balázs debütáló filmje egy balladisztikus, drámai apa-fiú történet, melynek főszereplője egy erdélyi magyar orvos, aki Budapesten éli az életét. Amikor a férfi megtudja, hogy édesapja váratlanul elhunyt, visszatér az erdélyi kis községbe, ahol újra találkozik közel két évtizede nem látott fiával. Egy végzetes fordulat után nyilvánvalóvá válik a számára, hogy a néhány naposra tervezett útja cseppet sem a tervei szerint alakul.  

Bozsó Gábor hivatásos betörő, de lánya, Éva, aki semmit sem tud erről, előkelő intézményben nevelkedik. Amikor beleszeret apja egyik áldozatába, a dolgok nagyot változnak.

Nóra és Dénes életük új fejezetéhez érkeztek, örökbefogadási kérelmükre végre pozitív választ kaptak, s már csak karnyújtásnyira vannak attól, hogy családdá váljanak. Egy éjszaka tragikus eseményei azonban véget vetnek a boldog időszaknak. Nórát megerőszakolják, de nincsenek egyértelmű bizonyítékok, a hatóságok tehetetlenül állnak az eset előtt. Dénes igyekszik lelki támaszt nyújtani összetört feleségének, a történtek azonban léket ütnek korábban stabil kapcsolatukon. Vajon megtalálják a megoldást, és sikerül továbblépniük, vagy a sötét emlékek végleg megtépázzák házasságukat?  

1335-ben Károly Róbert találkozóra hívja a lengyel és a cseh királyt, valamint a környező fejedelemségek vezetőit a nyugati gazdasági és politikai túlsúly elleni szövetség létrehozására.

Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.

Mészáros Márta a Napló-trilógiájának harmadik részét az 1956-os forradalomnak szentelte. Októberben Juli (Czinkóczi Zsuzsa) Moszkvában ragadt, míg itt Magyarországon János (Jan Nowicki) aktívan részt vesz a felkelésben. Juli csak novemberben érhet haza... A felkelés, és különösen a felszámolását követő időszak ellentmondásait és személyes dilemmáit vizsgáló munka e sorsdöntő hetek egyik legmegindítóbb krónikája.

Bárhogy is éljük mindennapjainkat, figyeljük környezetünket, az idill bármikor megborulhat, és már nem lesz egyszerű eldönteni, mi is a valóság.

Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök, de egyszercsak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az út, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért...Közel tíz éves álma vált valóra Gothár Péternek, mire filmre írhatta Bodor Ádám elbeszélését. 1995-ben a Magyar Filmszemle nagydíját nyerte el a rendező.

Ezt a vidám zenés játékfilmet Fluor Tomi és Diaz zenekarának, a Wellhellonak a slágerei ihlették. A filmben hat rövid történet kerül bemutatásra, amelyek valahogyan mégis összefüggenek. A film a mai fiatalok életérzését, filozófiáját, gondjait és párkapcsolati kihívásait igyekszik ábrázolni.

Egy szegény festőművész az életben maradásért küzd, azonban egy minden hájjal megkent csirkefogó a segítségére siet, és együtt ügyeskedve próbálják megszerezni egy kisváros egyik éttermét és az étteremtulajdonos lányának a kezét. Mindezt megkönnyíti a harc egy konkurens étteremmel, amit a két jómadár a saját hasznára szeretne fordítani.

Amikor Viki azt hiszi, végre sínen van az élete, kiderül, hogy a nagy Őnek hitt Feri megcsalja őt. Ráadásul a vidótéka is bezárja kapuit, így pillanatok alatt kártyavárként omlik össze a szerelmi élete és a karrierje is. Bloggerként tengeti mindennapjait, de hamarosan a megélhetésére is gondolnia kell. Barátnői segítségével egy népszerű reklámügynökségénél kap állást szövegíróként. Viki nemcsak a munkájában teljesít nagyszerűen, hanem a magánélete is rendeződni látszik; egy kollégája, Szabi ugyanis teljesen leveszi őt a lábáról. A lány még diétázni is hajlandó, hogy megszerezze szíve választottját.     

Forgó Anna, járási úttörőtitkár váratlanul azt a megtiszteltető értesítést kapja, hogy egy úttörőt jelölhetnek angliai jutalomutazásra. Megindul a keresés mechanikus gépezete a feltételeknek megfelelő, 13-14 éves, jótanuló, fizikai dolgozó gyermeke, valamilyen hangszeren is játszani tudó jelölt keresésére. Végre egy falusi iskola lázas sietséggel előállítja Balogh Tibit, aki ítéletük szerint megfelel a feltételeknek. A mezőről, a munkából becipelt szülők föl sem eszmélnek, máris írásos engedélyüket adják az úthoz. Tibi anyja azonban végül visszavonja beleegyezését.