Legjobb filmek a Filmio-n

Gaál István első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám ikonjává vált. Ez a rövid lírai dokumentumfilm ennek az előzetes tanulmánya. A Tiszáról, mint tájképformáló elemről és a folyó mellett élő emberekről alkotott képek asszociatív módon összefonódnak. Sára Sándor operatőr absztrakt-geometriai kompozíciókba szőtte a természet és az emberi tevékenység motívumait.

Ballát, a fiatal orvost (Máté Gábor) és feleségét (Udvaros Dorottya) szívesen látják a kis településen, a páros azonban nem túlságosan lelkes. Balla asszony kétségbeesetten vágyik a nagyvárosi életre, és a háziorvos vidéki gyakorlatában sem megy minden simán. Böszörményi Géza szatirikus filmjében gazdagítja a vidékre költöző értelmiség toposzát. A főbb szerepeketKoltai Róbert, Jiří Menzel, Szacsvay László, Udvaros Dorottya és Pogány Judit alakítják.

A Budapesti Egyesítési Emlékbizottság és a Magyar Filmintézet támogatásával készült összeállításunk abból a szempontból tér el a korábbi Budapest-filmektől, hogy ebben kizárólag archív felvételek láthatók. Mozihíradó-, reklám- és rövidfilm-részletek. Ám ezekben nem a fővárossal kapcsolatos történelmi és politikai eseményeké a főszerep. Sokkal inkább a 'város lelkét' kívánjuk megragadni és feltárni. Azt, hogy miként éltek a fővárosiak a hatvanas, hetvenes években. Milyenek voltak az étkezési, öltözködési szokásaik, hova jártak szórakozni. Várostörténet ez szekunder szinten, a budapesti hétköznapok történelme. Öt önálló epizódból álló válogatásunk (A pesti utca; A pesti lakás; A pesti bisztró; A pesti divat; A pesti autó) természetesen szubjektív, nem is lehet más, de nem elsősorban 'személyes városszimfóniát' kívántunk készíteni, hanem egy-egy olyan montázssort, mely híven tükrözi a kor szellemét.

A film egy abszurd helyzetből indul ki és végig ezt a kifordított világot jeleníti meg a maga nyersességével, humorával, intenzív érzelmi hatásaival. Betti és Ringó házaspárként élnek egy tengerparti ház legfelső emeletén. Ringót 4 éve elütötték és tolószékbe kényszerült. Betti mindenben a segítségére próbál lenni, amit férje hol hagy, hol nem. Ringó még mindig nem emésztette meg ami vele történt. Egyszercsak betoppan az életükbe Mulcser az utcaiharcos, aki elütötte Ringót. Felajánlja segítségét vezeklésül, bár ezt senki nem kéri tőle, sőt. Friderika, Betti húga komoly mentális problémával küzd, mindenkit tönkre akar tenni aki a környezetében megjelenik. Azt hazudja, hogy férje Partik veri őt, miközben ő magát sebesíti meg nap mint nap. Végül beköltözik ő is Betti és Ringó lakásába. Idővel megjelenik Patrik is, hogy hazavigye a feleségét. Öten egy lakásban. Eluralkodik a káosz. Összekuszálják egymás életét, de ez furcsa módon inkább megoldást ad a folytatásra. (SaltCave Entertainment)  

Gergő a tinik áloméletét éli. Bíró apja egyengeti életét, érettségi után egy amerikai egyetemen folytatja tanulmányait. Nincs azonban elmenetel búcsúbuli nélkül. Gergő haverjaival beleveti magát az éjszakába, provokatív videókat készítenek a nézettség reményében, ám túl messzire mennek. A menő és népszerű Gergő fogadásból lefekszik Lillával, amiből botrány kerekedik és a lány eltűnik. A baráti társaság ezek után ismét elindul az éjszakába, ezúttal azért, hogy megtalálják a lányt.

1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István hivatalos bejelentést tesz a dologról, noha tudja, hogy ezzel sorsa megpecsételődött...

1983-ban járunk a vasfüggöny mögött. Frank egy undeground zenekar énekese, aki képtelen megtalálni a helyét a szocializmus kies világában, amelyben a hatalom mindent ellenőrizni kíván. A pszichiátriára kerül, ahol a hozzá hasonló "rendszer ellenségeit" megpróbálják eltüntetni és elhallgattatni. Egy komoly utazásra indulunk, amely során nem csupán megismerjük egy kiüresedett és elnyomott társadalom problémáit, hanem sorsdöntő pillanatokat láthatunk. Az Eltörölni Frankot főszerepében Fuchs Benjamin látható, akit a legtöbben Filo művésznéven ismernek - a magyar undeground zenei szcéna egyik kiemelkedő alakja. További szerepekben láthatjuk Blénesi Kincsőt és Waskovics Andreát, aki korábban Junior Prima díjban részesült, illetve Bánsági Ildikót, Lénárt "Papi" Istvánt, aki egyúttal utolsó alakítását hozza. A produkcuióban felbukkannak Székely B. Miklós koreográfus, Pajor Tamás, Peer Krisztián költő, Frenák Pál és Ladányi Andrea. Fabricius Gábor korábbi munkái főként társadalomkritikai és dokumentarista szempontból közelíthetőek meg, a rendező számos nemzetközi filmfeztivál meghívottjai között szerepelt, többek között Torontóban, Londonban, Bostonban és Mumbaiban egyaránt. 2016-ban megjelent regénye Más bolygó címmel, amelyet az Aegon irodalmi díjra is jelöltek.

A szakma intrikái, rágalmai elől Hódosi András festőművész kiköltözik egy hortobágyi tanyára. Itt is konfliktushelyzetbe kerül, mert nem tűri szó nélkül, hogy a környék gazdasági és politikai elitje vadászattal és (adócsaló) libatenyésztéssel pusztítsa a természetvédelmi területet. A vezető funkcionárius lánya beleszeret Hódosiba. Apja, hogy korrumpálja, tudta nélkül a libatenyésztési buli részesévé teszi Hódosit is...

Egy református pap egy nemesi származású feleséget választ magának, annak ellenére, hogy ezzel szembemegy a hagyományokkal. Ilyen módon a paraszti származású lelkész felküzdi magát a középosztályba, viszont a budapesti kisasszonynak nem felel meg az unalmas "papnő" élet. Házasságuk szerelemmel indult, de mindkettőjüket érdek is vezérelte, ami miatt egy idő után már nem megfelelő a kapcsolatuk és nemsokára felbukkan egy harmadik fél is...

Veronika néni egyedül él, már csak halottjait számolja. Két vágya van még az életben: szeretné meglátogatni Londonban élő fiát, és szeretné megművelni évek óta elhanyagolt szőlőjét... Gyöngyössy Imre és Kabay Barna csodálatos dokumentumdrámája egy évtizedekkel ezelőtt létező világot mutat be. A világégéseket megélt asszonyok élettörténetéből a XX. század történelmére látunk rá. A film főszereplőjének, Veronka néninek öt gyermeke volt, de már csak egy fia él, az is Londonban. Az idős asszony szinte erőn felül dolgozik, hogy összegyűjtse a pénzt, fia meglátogatására. Az asszonyok segítik, támogatják egymást magányukban, a munkában. Vajon képes lesz-e megvalósítani elhatározását Veronika néni?

A dokumentumfilm készítői mindenhová követték Hosszú Katinkát, a magyar úszóbajnokot, aki épp a 2020-as olimpiára készült Tokióba. Hullámhegyek és hullámvölgyek jellemezték ezt az időszakot, hiszen a tét egyáltalán nem volt kicsit. Az alkotók nem csupán egy karriert kívánnak feltárni, a filmmel egyúttal arra is vállalkoztak, hogy bemutassák Hosszú Katinka életútját, jelenét és persze múltját is. A Katinka 2022. május 12-én érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából.

Az első világháború után rendeződni látszanak az európai viszonyok, a spanyolnátha járvány okozta sokkból lassan újra magához tér az öreg kontinens. Csakhogy rengeteg halott temetetlenül nyugszik a földeken. A világon ragadt szellemek, melyek nem lelnek megnyugvásra, pedig egyre dühösebbé válnak. Egy ifjú fotós, Tomás (Klem Viktor) 1918 telén azzal próbálja biztosítani a megélhetését, hogy családjaik körében fotózza az elhunytakat. Miután egy fiatal kislány megkeresésre egy kis lélekszámú, a világtól eldugott faluba érkezik, ahol sorra kapja a megbízásokat, természetfeletti jelenségek sorának lesz részese. A szellemek mondani akarnak valamit, Tomás pedig úgy dönt, hogy utánajár a dolog hátterének. Csakhogy ezzel veszélyes terepre téved, az újabb és újabb támogatásoknak úgy tűnik, szinte lehetetlen elejét venni, a kísértetek ugyanis nem a békességre törekednek. Bergendy Péter és állandó munkatársa és Hellebrandt Gábor, aki kreatív producerként vette ki a részét a munkálatokból, 2021 januárjában az Intercom forgalmazásában az A-kategóriás Varsói Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatott Post Mortemmel elhozza a mozikba az első magyar horrorfilmet olyan népszerű hazai sztárok főszereplésével, mint Reviczky Gábor, Schell Judit, Anger Zsolt, Klem Viktor és Hámori Gabriella.

Groteszk, filozofikus kísérlet a rajzfilm hagyományos világképének meghaladására. Az 1964-es Miskolci Rövidfilmfesztiválon nívódíjat, Rodezben 1966-ban a nemzetközi filmköltészeti napokon nagydíjat elnyert alkotás.

A Varrat című dokumentumfilm a tetoválás lebilincselő történetét, jelenét és lehetséges jövőjét tárja fel, különös tekintettel a magyar tetoválásra. A film végigköveti a tetoválás fejlődését az underground kultúrából való eredetétől az autonóm művészeti ágként való jelenlegi státuszáig. A magyar tetoválás olyan jelentős korszakai, mint a rendszerváltás kora és a balatoni 1990-es évek, szemléletesen bemutatásra kerülnek. A film kiemelten vizsgálja a börtöntetoválások érdekes birodalmát, és azt, hogy a tetoválás hogyan vált kiemelkedő trenddé a sportban és az előadóművészetben. A dokumentumfilm kiemeli a szakma úttörőinek számító, elismert magyar tetoválóművészek, mint Borbás Róbert, Borsos László „Boris”, Gémes István „James”, Müllner Csaba és Sárközi Zsolt szakértelmét, és méltatja páratlan hozzájárulásukat a magyar tetováló kultúra kialakulásához. A Varrat átfogó és mélyreható áttekintést nyújt a tetováló szakmáról, számos ismert tetoválóművésszel és szakértővel készített interjúkkal, amelyek a tetoválás egyedülálló pszichológiai és szociológiai hátterét tárják fel. A szakembereken túl a filmben különböző hírességek és nemzetközileg elismert külföldi zenészek is megjelennek, tovább mélyítve ezzel a tetoválás lebilincselő világát.

Arany János tizenkilenc éves volt, amikor elhagyta a Debreceni Református Kollégiumot, hogy vándorszínésznek álljon. Emlékirataiban feltűnően hallgat erről az időszakról, csak az ötvenes éveiben bekövetkezett színészi kalandját dokumentálja befejezetlen verses regényében, a Bolond istenek címűben, ahol Istóként emlegeti magát. Rohonyi Gábor és Hegedűs Georgina filmje Liber Ágoston főszereplésével a magyar irodalom e jelentős alakjának kevésbé ismert, ám kalandos korai éveit tárja fel, a romantika és a road movie műfajának elemeit vegyítve a felnőtté válás történetével.

Hunyadi János élete a magyar és az európai történelem meghatározó részének tekinthető. Udvari intrikák, kalandok és cselszövések jellemzik ezt a korszakot, amikor Európának egy új hősre van szüksége. Hunyadi hősies fellépése a nándorfehérvári csatával évszázadokra meghatározta a Magyar Királyság történetét, amelybe most mi is bepillantást nyerhetünk.

A főszereplő, Tóth Eszter, akit 1944-ben öt orosz katona megerőszakolt Kárpátalján, megszül egy gyermeket: az ördög fattyát. A történet egy nő sebzett lelkének rezgéseit mutatja be a történelem nyomása alatt.

A trianoni békeszerződés bonyolult és megalázó aspektusait sokunk számára ma is homály fedi. Szembe kell néznünk a valósággal, hogy az évtizedeken át tartó szándékos elhallgatás miatt a mai generációk alig rendelkeznek ismeretekkel róla. A szerződés aláírását megelőzően a magyar kormány nem kímélte az igazságosabb béke érdekében tett erőfeszítéseit. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósok egy csoportja aprólékosan elkészítette a Carte Rouge-t, a Kárpát-medence etnikai dinamikáját pontosan bemutató térképet. Eközben gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció élén, 1920. január 16-án Párizsban, a francia külügyminisztériumban megragadta az alkalmat, hogy a győztes hatalmak vezetői előtt a magyar érdekeket képviselje. Filmünk 1918-tól kezdve mélyül el az eseményekben, amikor Teleki, felismerve a bolgár fronton elszenvedett veszteségek után a térkép elkészítésének szükségességét, ha megkésve is, de kezdeményezte a törekvést. Az uralkodó körülmények okozta kihívások ellenére Teleki nem kímélte az erőfeszítéseket, és a korszak jeles szakértőinek, valamint Alekszandr Popovics pénzügyminiszternek a segítségét kérte. Apponyi gróf részvétele, bár később, de jelentős jelentőséget kapott. Célunk, hogy ezt a történetet pártatlanul, a melodrámától mentesen meséljük el. A térkép az 1920-as párizsi magyar békemisszió tárgyalásai során kapott sarkalatos jelentőséget. A film középpontjában olyan neves személyiségek állnak, akik felelősnek érezték magukat hazájuk sorsáért, és igyekeztek megőrizni Magyarország egységét. Törekvéseik hiábavalósága ellenére rendíthetetlenül kitartottak. Célunk, hogy ezeket a személyiségeket hitelesen, hősies szépítésektől mentesen ábrázoljuk, hogy a mai közönséggel is rezonáljunk. Hiszünk abban, hogy a történelmi filmek a balladákhoz hasonlóan segíthetik a társadalmat a múlt traumáinak feldolgozásában.   Filmünk két narrátort, Reviczky Gábort és Szalóczy Pált alkalmazza, elzárkózva a hagyományos szakértői interjúktól. Reviczky a nemzetközi politikába nyújt betekintést, míg Szalóczy Apponyi gróf személyét öltve, hiteles források alapján visszamenőleg idézi fel az eseményeket. A film komor utószóval zárul, melyből kiderül, hogy Teleki gróf Carte Rouge című művét 1923-ban Amerikában méltónak találták a kiadásra...

A frissen elkészült híd felavatásához minden előkészület megtörténik. Megérkezik a legfontosabb ember is, az, aki a szalagot átvágja. Vagyis csak vágná, de a szalag sehogy sem akar elszakadni.

Bencsik Béla (Czink Béla) a dunántúli termelőszövetkezeti elnök Vitkai Lajos (Fekete András) párttitkárral azon fáradozik, hogy az elnéptelenedett falut újra benépesítse, megfelelő lakást és munkát biztosítva az újonnan érkezőknek. Bencsik mindezt önerőből kívánja megoldani az eredményes gazdálkodás révén, nem a szomszéd községbe beolvadással. Ellentétek alakulnak ki, a párttitkárt lemondatják, áthelyezik, aki Bencsik vezetése módszereit ássa alá a járási szerveknél. A fegyelmi tárgyaláson az ellentéteket látszólag elsimítják, de ez sajátos harcmodorra késztet mindenkit a maga posztján.

Huszárik Zoltán legelső játékfilmjével, a Szindbáddal egy örök klasszikussal gyarapította a filmtörténelmet. Sajnos a kiemelkedően tehetséges rendezőnek csak egyetlen további filmmel volt lehetősége bővíteni az életművet: számos kudarc után elkészítette e monumentális filmeposzt a magyar festészet zsenijéről, Csontváry Kosztka Tivadarróé. Korántsem életrajzi műről van azonban szó, sokkal inkább egy költői vallomásról a művészet lényegéről, a művész és a valóság viszonyáról.

Bárhogy is éljük mindennapjainkat, figyeljük környezetünket, az idill bármikor megborulhat, és már nem lesz egyszerű eldönteni, mi is a valóság.

A 17 éves, meglehetősen szertelen Salamon király nemrég örökölte meg a trónt apjától, azonban mindenből viccet csinál, és idős tanácsadójára is csak ritkán hallgat. Különleges képességét (ért az állatok és növények nyelvén) is csak csínytevésre használja, legjobb barátja pedig Tobi, a sivatagi róka, aki minden mókában hű társ. Mindeközben Jeruzsálem városa rendkívüli eseményre készül: Balkis, Sába királynőjének érkezésére. A terv a két fiatal összeházasítása, azonban Balkis előbb bizonyságot akar Salamon bölcsességéről, ezért próbára teszi az egész nép előtt. Találós kérdést tesz fel neki, amire Salamon jól felel. Ám mielőtt a második kérdés elhangozhatna, a tömegből Hadad, Edóm utolsó királyának a fia ront elő, és esküt tesz, hogy apja bűnéért, Edóm lerombolásáért, bosszút áll Salamonon. Hogy bosszúját véghezvihesse, Hadad megidézi Asmodeus-t, a Démonkirályt, aki elveszi Salamontól a királyi gyűrűt. Salamon tudja, hogy a démont kizárólag a kőféreg, a mágikus Shamir, segítségével lesz képes visszazárni pokolbéli börtönébe, ezért Petrába indul érte, az igazi kaland pedig csak ekkor kezdődik... (Vertigo Media)

Nemzeti ünnepeink lényegét kisiskolások próbálják meg összefoglalni, megérteni és sajt szavaikkal elmondani. Mindezt a felnőttektől hallott mesékből próbálják meg rekonstruálni, amellyel egyúttal a kibeszéletlenséggel szemben tartanak görbe tükröt.

Egy kisember küzdelme, hogy beszálljon a hivatal liftjébe. Mivel sehogy sem jut dűlőre, kívülről kénytelen szemlélni az eseményeket. A film számos társadalmi kérdésre illetve történelmi eseményre reflektál. 

Anit, a 18 éves srác Magyarország egy eldugott szegletében, egy romatelepen éli életét. Szenvedélye a gitározás. Egy nap váratlan lehetőség éri, amikor felveszik a Snétberger Zenei Tehetség Központba, melynek köszönhetően talán ki tud törni kilátástalan helyzetéből. Csakhogy hamar kiderül, a hátránya óriási: nem ismeri a kottát, nincsenek zenész rokonai és nem sajátította el a megfelelő gyakorlást sem.

Bálint abban a hitben él, hogy rövidesen ő töltheti be a színáz igazgatói pozícióját, miután az éppen leköszönő vezetőségi tag távozott. Szalainak, a színház tulajdonosának azonban teljesen más elképzelései vannak a jövőre nézve, az igazgatói posztra pedig a kevés szakmai tapasztalattal rendelkező Hamar Imrét ülteti, mindezt pedig épp a Rómeó és Júlia próbáján közli a társulattal. Imre teljesen más elvek szerint kívánja vezetni a szíházat, amely sokaknak szokatlanul hat, ám a csőd szélére sodródott intézményt minden áron meg kell menteni a bezárástól.  Medveczky Balázs Ecc-pecc kimehetsz című színdarabjából Madarász Isti rendezete a filmes változatot, a főbb szerepekben olyan nevekkel, mint Szervét Tibor, Pindroch Csaba, Csőre Gábor, Szabó Erika, Ember Márk, Hunyadkürti István és Gubás Gabi.

A film a Thököly-felkelés után játszódik az üldöztetések és nélkülözések következtében haramiává züllött bujdosók között. Egy tizenhat éves fiú lengyel gazdáját három rabló mészárolja le és fosztja ki. Trombitás életét meghagyják, mert szép kuruc nótákat fúj trombitáján.

Miklós elkeseredetten keresi az 'igazit', ezért 117 lánynak ír levelet. A 25 éves férfi fél éven át levelezik a 19 éves Lilivel, mikor végre eljön a személyes találkozó ideje. Lilia és Miklós azonnal egymásba szeretnek, látszólag semmi nem állhat a boldogságuk útjába. Csakhogy a férfi súlyos betegségben szenved, és orvosa szerint már csak hónapjai vannak hátra.

A nyolcvanas évek Magyarországán járunk. Maurer Gyuri, a veszprémi autószerelő mindig, mindent meg tud oldani, a pártvezetők Ladáit is ő bütyköli. A család végre lehetőséget kap egy kis kiruccanásra a riviérára, amikor a várt négy útlevél közül csak három érkezik meg. Gyurinak ekkor hatalmas ötlete támad: kölcsönveszik az egyik disszidenstől  nála maradt autócsodát, hogy azzal vágjanak neki az útnak. Igazi német túristaként érkeznek meg a Balatonra, ahol a legnagyobb luxusban részesítik őket. A család azonban még csak nem is sejti, hogy ezzel a megjelenéssel egyenesen a hidegháború kellős közepén találja magát. A Lévai Balázs és Tiszeker Dániel rendezésében készült Nyugati nyaralás főszerepeiben Pokorny Lia, Szőke Abigél, Orosz Ákos, Szervét Tibor, Ötvös András, Mészáros Máté és Patkós Márton láthatók.