Legjobb filmek a Filmio-n

Kata (Berek Kati), a vidéken élő magányos özvegyasszony a közeli bútorgyárban dolgozik. Jóskával (Szabó László), egy családos férfival tart fenn kapcsolatot. Úgy érzi, hogy egy gyerek adna értelmet életének, Jóska azonban nem akar bonyodalmakat. Egy napon a közeli nevelőintézetből megszökött lány, Anna (Vígh Gyöngyvér) keres menedéket Kata házában. Néhányszor még találkoznak, de Kata ráébred, hogy a lány nem képes hosszabb ideig kötődni valakihez. Ekkor határozza el, hogy örökbe fogad egy elhagyott gyereket.

Huszárik Zoltán legelső játékfilmjével, a Szindbáddal egy örök klasszikussal gyarapította a filmtörténelmet. Sajnos a kiemelkedően tehetséges rendezőnek csak egyetlen további filmmel volt lehetősége bővíteni az életművet: számos kudarc után elkészítette e monumentális filmeposzt a magyar festészet zsenijéről, Csontváry Kosztka Tivadarróé. Korántsem életrajzi műről van azonban szó, sokkal inkább egy költői vallomásról a művészet lényegéről, a művész és a valóság viszonyáról.

1526 októberében a háborúban kimerült lovasok egy mocsaras patak partján felfedeznek egy sírdombot, mely egy holttest alatt. Kinek a teste lehet? A királyé vagy valaki másé? Vajon a fiatal uralkodó balesetben vagy merényletben halt meg? A film feldolgozza II. Lajos életét a születéséről, a neveltetésén és a koronázáson át az utolsó mohácsi órákig. 

Charles-Émile Reynaud kifejleszti az animációs film egyik ősét, de mivel nincs rá kereslet, az egészet a Szajnába dobja.

Nemzeti ünnepeink lényegét kisiskolások próbálják meg összefoglalni, megérteni és sajt szavaikkal elmondani. Mindezt a felnőttektől hallott mesékből próbálják meg rekonstruálni, amellyel egyúttal a kibeszéletlenséggel szemben tartanak görbe tükröt.

A Budapesti Egyesítési Emlékbizottság és a Magyar Filmintézet támogatásával készült összeállításunk abból a szempontból tér el a korábbi Budapest-filmektől, hogy ebben kizárólag archív felvételek láthatók. Mozihíradó-, reklám- és rövidfilm-részletek. Ám ezekben nem a fővárossal kapcsolatos történelmi és politikai eseményeké a főszerep. Sokkal inkább a 'város lelkét' kívánjuk megragadni és feltárni. Azt, hogy miként éltek a fővárosiak a hatvanas, hetvenes években. Milyenek voltak az étkezési, öltözködési szokásaik, hova jártak szórakozni. Várostörténet ez szekunder szinten, a budapesti hétköznapok történelme. Öt önálló epizódból álló válogatásunk (A pesti utca; A pesti lakás; A pesti bisztró; A pesti divat; A pesti autó) természetesen szubjektív, nem is lehet más, de nem elsősorban 'személyes városszimfóniát' kívántunk készíteni, hanem egy-egy olyan montázssort, mely híven tükrözi a kor szellemét.

A film egy abszurd helyzetből indul ki és végig ezt a kifordított világot jeleníti meg a maga nyersességével, humorával, intenzív érzelmi hatásaival. Betti és Ringó házaspárként élnek egy tengerparti ház legfelső emeletén. Ringót 4 éve elütötték és tolószékbe kényszerült. Betti mindenben a segítségére próbál lenni, amit férje hol hagy, hol nem. Ringó még mindig nem emésztette meg ami vele történt. Egyszercsak betoppan az életükbe Mulcser az utcaiharcos, aki elütötte Ringót. Felajánlja segítségét vezeklésül, bár ezt senki nem kéri tőle, sőt. Friderika, Betti húga komoly mentális problémával küzd, mindenkit tönkre akar tenni aki a környezetében megjelenik. Azt hazudja, hogy férje Partik veri őt, miközben ő magát sebesíti meg nap mint nap. Végül beköltözik ő is Betti és Ringó lakásába. Idővel megjelenik Patrik is, hogy hazavigye a feleségét. Öten egy lakásban. Eluralkodik a káosz. Összekuszálják egymás életét, de ez furcsa módon inkább megoldást ad a folytatásra. (SaltCave Entertainment)  

A speciális fénytechnikát alkalmazó kísérleti film megpróbálja vizuális egyidejűségben ábrázolni az emberi személyiség többrétűségét. Néhány ember megpróbál visszaemlékezni álmaira. Az "emlékezők" állandóan szembesülnek előző felidézéseikkel, feloldódnak, s a következő "stádiumban" megpróbálják eljátszani álmaikat...

Gergő a tinik áloméletét éli. Bíró apja egyengeti életét, érettségi után egy amerikai egyetemen folytatja tanulmányait. Nincs azonban elmenetel búcsúbuli nélkül. Gergő haverjaival beleveti magát az éjszakába, provokatív videókat készítenek a nézettség reményében, ám túl messzire mennek. A menő és népszerű Gergő fogadásból lefekszik Lillával, amiből botrány kerekedik és a lány eltűnik. A baráti társaság ezek után ismét elindul az éjszakába, ezúttal azért, hogy megtalálják a lányt.

1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István hivatalos bejelentést tesz a dologról, noha tudja, hogy ezzel sorsa megpecsételődött...

1983-ban járunk a vasfüggöny mögött. Frank egy undeground zenekar énekese, aki képtelen megtalálni a helyét a szocializmus kies világában, amelyben a hatalom mindent ellenőrizni kíván. A pszichiátriára kerül, ahol a hozzá hasonló "rendszer ellenségeit" megpróbálják eltüntetni és elhallgattatni. Egy komoly utazásra indulunk, amely során nem csupán megismerjük egy kiüresedett és elnyomott társadalom problémáit, hanem sorsdöntő pillanatokat láthatunk. Az Eltörölni Frankot főszerepében Fuchs Benjamin látható, akit a legtöbben Filo művésznéven ismernek - a magyar undeground zenei szcéna egyik kiemelkedő alakja. További szerepekben láthatjuk Blénesi Kincsőt és Waskovics Andreát, aki korábban Junior Prima díjban részesült, illetve Bánsági Ildikót, Lénárt "Papi" Istvánt, aki egyúttal utolsó alakítását hozza. A produkcuióban felbukkannak Székely B. Miklós koreográfus, Pajor Tamás, Peer Krisztián költő, Frenák Pál és Ladányi Andrea. Fabricius Gábor korábbi munkái főként társadalomkritikai és dokumentarista szempontból közelíthetőek meg, a rendező számos nemzetközi filmfeztivál meghívottjai között szerepelt, többek között Torontóban, Londonban, Bostonban és Mumbaiban egyaránt. 2016-ban megjelent regénye Más bolygó címmel, amelyet az Aegon irodalmi díjra is jelöltek.

A szakma intrikái, rágalmai elől Hódosi András festőművész kiköltözik egy hortobágyi tanyára. Itt is konfliktushelyzetbe kerül, mert nem tűri szó nélkül, hogy a környék gazdasági és politikai elitje vadászattal és (adócsaló) libatenyésztéssel pusztítsa a természetvédelmi területet. A vezető funkcionárius lánya beleszeret Hódosiba. Apja, hogy korrumpálja, tudta nélkül a libatenyésztési buli részesévé teszi Hódosit is...

Az 1930-as években Horvátországban a nacionalisták merényleteket követnek el szerb politikusok ellen. Így küzdenek hazájuk szabadságáért. Az egyik támadás után a hős Marko Lazart Magyarországra szöktetik.

A film a Thököly-felkelés után játszódik az üldöztetések és nélkülözések következtében haramiává züllött bujdosók között. Egy tizenhat éves fiú lengyel gazdáját három rabló mészárolja le és fosztja ki. Trombitás életét meghagyják, mert szép kuruc nótákat fúj trombitáján.

Zolit (16 éves) a szülei hamarosan kiveszik az iskolából, hogy otthon dolgoztassák a családért. Az igazgató számára ez csak egy adminisztratív rutin, amin jobb, ha túl van a két óra közötti szünetben.

A rendszerváltás előtt egy volt besúgó új személyazonossággal új életet kezd. Azonban egy kisebb hibának hála, hősünk annak az embernek adja ki magát, akiről régebben jelentéseket adott le a kormánynak.

A dokumentumfilm készítői mindenhová követték Hosszú Katinkát, a magyar úszóbajnokot, aki épp a 2020-as olimpiára készült Tokióba. Hullámhegyek és hullámvölgyek jellemezték ezt az időszakot, hiszen a tét egyáltalán nem volt kicsit. Az alkotók nem csupán egy karriert kívánnak feltárni, a filmmel egyúttal arra is vállalkoztak, hogy bemutassák Hosszú Katinka életútját, jelenét és persze múltját is. A Katinka 2022. május 12-én érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából.

Egy magányos kisgyermek története, aki egy elszigetelt családban nő fel, ahonnan a belső fantáziavilágába ássa bele magát. Az őt körülvevő felnőttek nem tesznek semmit az elviselhetetlen életük megoldása érdekében, mindenki beletörődik.

Az első világháború után rendeződni látszanak az európai viszonyok, a spanyolnátha járvány okozta sokkból lassan újra magához tér az öreg kontinens. Csakhogy rengeteg halott temetetlenül nyugszik a földeken. A világon ragadt szellemek, melyek nem lelnek megnyugvásra, pedig egyre dühösebbé válnak. Egy ifjú fotós, Tomás (Klem Viktor) 1918 telén azzal próbálja biztosítani a megélhetését, hogy családjaik körében fotózza az elhunytakat. Miután egy fiatal kislány megkeresésre egy kis lélekszámú, a világtól eldugott faluba érkezik, ahol sorra kapja a megbízásokat, természetfeletti jelenségek sorának lesz részese. A szellemek mondani akarnak valamit, Tomás pedig úgy dönt, hogy utánajár a dolog hátterének. Csakhogy ezzel veszélyes terepre téved, az újabb és újabb támogatásoknak úgy tűnik, szinte lehetetlen elejét venni, a kísértetek ugyanis nem a békességre törekednek. Bergendy Péter és állandó munkatársa és Hellebrandt Gábor, aki kreatív producerként vette ki a részét a munkálatokból, 2021 januárjában az Intercom forgalmazásában az A-kategóriás Varsói Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatott Post Mortemmel elhozza a mozikba az első magyar horrorfilmet olyan népszerű hazai sztárok főszereplésével, mint Reviczky Gábor, Schell Judit, Anger Zsolt, Klem Viktor és Hámori Gabriella.

Egy távoli magyarországi roma falu energikus polgármestere elszántan igyekszik feltenni otthonát a térképre, és minden lehetséges uniós támogatásra pályázik. Sikerül pénzt szereznie egy biokertészeti projektre – és egy teniszpálya építésére. De nehéz változást előidézni Besencén, ahol az emberek 99%-ának nincs munkája...

A Varrat című dokumentumfilm a tetoválás lebilincselő történetét, jelenét és lehetséges jövőjét tárja fel, különös tekintettel a magyar tetoválásra. A film végigköveti a tetoválás fejlődését az underground kultúrából való eredetétől az autonóm művészeti ágként való jelenlegi státuszáig. A magyar tetoválás olyan jelentős korszakai, mint a rendszerváltás kora és a balatoni 1990-es évek, szemléletesen bemutatásra kerülnek. A film kiemelten vizsgálja a börtöntetoválások érdekes birodalmát, és azt, hogy a tetoválás hogyan vált kiemelkedő trenddé a sportban és az előadóművészetben. A dokumentumfilm kiemeli a szakma úttörőinek számító, elismert magyar tetoválóművészek, mint Borbás Róbert, Borsos László „Boris”, Gémes István „James”, Müllner Csaba és Sárközi Zsolt szakértelmét, és méltatja páratlan hozzájárulásukat a magyar tetováló kultúra kialakulásához. A Varrat átfogó és mélyreható áttekintést nyújt a tetováló szakmáról, számos ismert tetoválóművésszel és szakértővel készített interjúkkal, amelyek a tetoválás egyedülálló pszichológiai és szociológiai hátterét tárják fel. A szakembereken túl a filmben különböző hírességek és nemzetközileg elismert külföldi zenészek is megjelennek, tovább mélyítve ezzel a tetoválás lebilincselő világát.

Hunyadi János élete a magyar és az európai történelem meghatározó részének tekinthető. Udvari intrikák, kalandok és cselszövések jellemzik ezt a korszakot, amikor Európának egy új hősre van szüksége. Hunyadi hősies fellépése a nándorfehérvári csatával évszázadokra meghatározta a Magyar Királyság történetét, amelybe most mi is bepillantást nyerhetünk.

A trianoni békeszerződés bonyolult és megalázó aspektusait sokunk számára ma is homály fedi. Szembe kell néznünk a valósággal, hogy az évtizedeken át tartó szándékos elhallgatás miatt a mai generációk alig rendelkeznek ismeretekkel róla. A szerződés aláírását megelőzően a magyar kormány nem kímélte az igazságosabb béke érdekében tett erőfeszítéseit. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósok egy csoportja aprólékosan elkészítette a Carte Rouge-t, a Kárpát-medence etnikai dinamikáját pontosan bemutató térképet. Eközben gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció élén, 1920. január 16-án Párizsban, a francia külügyminisztériumban megragadta az alkalmat, hogy a győztes hatalmak vezetői előtt a magyar érdekeket képviselje. Filmünk 1918-tól kezdve mélyül el az eseményekben, amikor Teleki, felismerve a bolgár fronton elszenvedett veszteségek után a térkép elkészítésének szükségességét, ha megkésve is, de kezdeményezte a törekvést. Az uralkodó körülmények okozta kihívások ellenére Teleki nem kímélte az erőfeszítéseket, és a korszak jeles szakértőinek, valamint Alekszandr Popovics pénzügyminiszternek a segítségét kérte. Apponyi gróf részvétele, bár később, de jelentős jelentőséget kapott. Célunk, hogy ezt a történetet pártatlanul, a melodrámától mentesen meséljük el. A térkép az 1920-as párizsi magyar békemisszió tárgyalásai során kapott sarkalatos jelentőséget. A film középpontjában olyan neves személyiségek állnak, akik felelősnek érezték magukat hazájuk sorsáért, és igyekeztek megőrizni Magyarország egységét. Törekvéseik hiábavalósága ellenére rendíthetetlenül kitartottak. Célunk, hogy ezeket a személyiségeket hitelesen, hősies szépítésektől mentesen ábrázoljuk, hogy a mai közönséggel is rezonáljunk. Hiszünk abban, hogy a történelmi filmek a balladákhoz hasonlóan segíthetik a társadalmat a múlt traumáinak feldolgozásában.   Filmünk két narrátort, Reviczky Gábort és Szalóczy Pált alkalmazza, elzárkózva a hagyományos szakértői interjúktól. Reviczky a nemzetközi politikába nyújt betekintést, míg Szalóczy Apponyi gróf személyét öltve, hiteles források alapján visszamenőleg idézi fel az eseményeket. A film komor utószóval zárul, melyből kiderül, hogy Teleki gróf Carte Rouge című művét 1923-ban Amerikában méltónak találták a kiadásra...

Csajkovszkij-zenére készült szürrealista animációs vízió az élet mágikus erejéről.

Az antik szobrokra hasonlító szobrász egy márványtömbből atlétát farag. Ám a szobor egy öregembert csinál belőle.

A történet főhőse egy jobb sorsra érdemes parasztfiú a 30-as években sikeres felvételt nyer az egyetemre, ahol a neves professzor,  Magyary Zoltán szárnyai alá kerül. Magyary és diákjai a társadalom fejlődését tűzték ki célul, és azon dolgoznak, hogy megreformálják a közigazgatást. A kormány, élén Teleki Pállal azonban cseppet sem lelkesedik a professzor eszméiért, akit azonban feltétel nélkül támogatnak a tanítványai. 

Ki lehet-e innen keveredni? Geometriai paradoxon és történelmi-politikai parabola egy budapesti lépcsőházban.

Egy kisember küzdelme, hogy beszálljon a hivatal liftjébe. Mivel sehogy sem jut dűlőre, kívülről kénytelen szemlélni az eseményeket. A film számos társadalmi kérdésre illetve történelmi eseményre reflektál. 

A nős, munkamániás Gábor légyottra készül kedvesével barátja nyaralójában. A lány már unja a több, mint egy éve tartó bujkálást és a férfi hitegetését, hogy elhagyja nejét. Gábor rosszul lesz, a lány segítségért siet. Gábor magához térve egy furcsa állapotban és különös helyen találja magát - A segítőtől megtudja, hogy haldoklik, s ez itt a Mezsgye, ahol számot vethet életén. A lelkiismeret-vizsgálat után Gábor magához tér és feleségét találja a lakásban. Az asszony nem érti férje furcsa viselkedését, de kettejük beszélgetéséből lassan kiderül, miféle Mezsgyére tévedt a szerelmes férfi.

Bálint abban a hitben él, hogy rövidesen ő töltheti be a színáz igazgatói pozícióját, miután az éppen leköszönő vezetőségi tag távozott. Szalainak, a színház tulajdonosának azonban teljesen más elképzelései vannak a jövőre nézve, az igazgatói posztra pedig a kevés szakmai tapasztalattal rendelkező Hamar Imrét ülteti, mindezt pedig épp a Rómeó és Júlia próbáján közli a társulattal. Imre teljesen más elvek szerint kívánja vezetni a szíházat, amely sokaknak szokatlanul hat, ám a csőd szélére sodródott intézményt minden áron meg kell menteni a bezárástól.  Medveczky Balázs Ecc-pecc kimehetsz című színdarabjából Madarász Isti rendezete a filmes változatot, a főbb szerepekben olyan nevekkel, mint Szervét Tibor, Pindroch Csaba, Csőre Gábor, Szabó Erika, Ember Márk, Hunyadkürti István és Gubás Gabi.