Legjobb filmek a Filmio-n

A film Dózsa Györgynek állít emléket, aki tudatosan áldozta életét az elnyomottak igazáért. A Zápolya (Csíky András) által legyőzött és elfogott Dózsa Werbőczy (Major Tamás) ítélőszéke előtt áll. Werbőczy Dózsa fejére olvassa, hogy a török ellen szervezett kereszteshadat megbízói és a földesurak ellen vezette. Dózsa visszaemlékszik: a földesurak karóba húzatták a jobbágyokat, mert azok a kereszteshadba akartak beszállni. Ezt meg kellett torolni, és ki kellett szabadítani a jobbágyokat. Dózsát Lőrinc pap (Koltai János) győzte meg a szegények igazáról.Dózsa nem tagad meg semmit, ezért tüzestrón-halálra ítélik. Az alvezéreknek enniük kell vezérük húsából.

Magányos öregasszony, egykori hajóskapitány leánya éldegél a belvárosi bérházban. Kétszobás lakása zsúfolva régi bútorokkal, képekkel, csecsebecsékkel. Féltő gonddal őrzi emléktárgyait, mert az emberekhez való bátortalan, kudarcokkal végződő közeledései után ezek jelentik számára az egyetlen kötődést az élethez. A házmesterné tanácsára és többszöri sürgetésére cserére hirdeti meg lakását, amelyet rövidesen ellepnek a legkülönbözőbb cserepartnerek. Végül egy budai kertes ház kis lakására esik választása, ahol rokonszenves, gyermekes házaspár lakik.

1983-ban járunk a vasfüggöny mögött. Frank egy undeground zenekar énekese, aki képtelen megtalálni a helyét a szocializmus kies világában, amelyben a hatalom mindent ellenőrizni kíván. A pszichiátriára kerül, ahol a hozzá hasonló "rendszer ellenségeit" megpróbálják eltüntetni és elhallgattatni. Egy komoly utazásra indulunk, amely során nem csupán megismerjük egy kiüresedett és elnyomott társadalom problémáit, hanem sorsdöntő pillanatokat láthatunk. Az Eltörölni Frankot főszerepében Fuchs Benjamin látható, akit a legtöbben Filo művésznéven ismernek - a magyar undeground zenei szcéna egyik kiemelkedő alakja. További szerepekben láthatjuk Blénesi Kincsőt és Waskovics Andreát, aki korábban Junior Prima díjban részesült, illetve Bánsági Ildikót, Lénárt "Papi" Istvánt, aki egyúttal utolsó alakítását hozza. A produkcuióban felbukkannak Székely B. Miklós koreográfus, Pajor Tamás, Peer Krisztián költő, Frenák Pál és Ladányi Andrea. Fabricius Gábor korábbi munkái főként társadalomkritikai és dokumentarista szempontból közelíthetőek meg, a rendező számos nemzetközi filmfeztivál meghívottjai között szerepelt, többek között Torontóban, Londonban, Bostonban és Mumbaiban egyaránt. 2016-ban megjelent regénye Más bolygó címmel, amelyet az Aegon irodalmi díjra is jelöltek.

A szakma intrikái, rágalmai elől Hódosi András festőművész kiköltözik egy hortobágyi tanyára. Itt is konfliktushelyzetbe kerül, mert nem tűri szó nélkül, hogy a környék gazdasági és politikai elitje vadászattal és (adócsaló) libatenyésztéssel pusztítsa a természetvédelmi területet. A vezető funkcionárius lánya beleszeret Hódosiba. Apja, hogy korrumpálja, tudta nélkül a libatenyésztési buli részesévé teszi Hódosit is...

Veronika néni egyedül él, már csak halottjait számolja. Két vágya van még az életben: szeretné meglátogatni Londonban élő fiát, és szeretné megművelni évek óta elhanyagolt szőlőjét... Gyöngyössy Imre és Kabay Barna csodálatos dokumentumdrámája egy évtizedekkel ezelőtt létező világot mutat be. A világégéseket megélt asszonyok élettörténetéből a XX. század történelmére látunk rá. A film főszereplőjének, Veronka néninek öt gyermeke volt, de már csak egy fia él, az is Londonban. Az idős asszony szinte erőn felül dolgozik, hogy összegyűjtse a pénzt, fia meglátogatására. Az asszonyok segítik, támogatják egymást magányukban, a munkában. Vajon képes lesz-e megvalósítani elhatározását Veronika néni?

Novák András (Jan Nowicki) bonyolult alkatú, nyugtalan ember,Hosszabb idő után hazatér Amerikából, ahova munkahelye, az egyetem tanulmányútra küldte. András önkényesen meghosszabitotta kinntartózkodását, új életet akart kezdeni. Itthoni kapcsolatai széthullottak, munkahelyéről kirúgták, barátnője, Anna (Anna Karina) máshoz ment férjhez. Andrásnak meg kell küzdeni az újrabeilleszkedés problémájával, ebben szülőfaluja és egy kislány, Zsuzsi (Czinkóczi Zsuzsa) lesznek segítségére.

A 30-as években járunk. Zsadányi megszökteti a börtönből Marit, és az erdőbe menekülnek. A szerelmesek életét a közelgő háború megváltoztatja. Zsadányi barátai a nácikhoz csatlakoznak, és a földbirtokos is egyre távolabb kerül tőlük. Zsadányi megöli Héderváry miniszterelnököt, akit az ország romba dőlése fő okozójának tart.

A film címében szereplő metafora az 1989 előtti anekdotikus történetekre utal, amelyeket a romániai szocialista rendszer keretei között dolgozó magyarok - a médiában, a politikai struktúrákban és a kulturális szférában dolgozó emberek - meséltek el. A dokumentumfilm személyes történeteken, emlékeken és tapasztalatokon alapul, és miközben a cenzúra helyzeteit és eseteit meséli el és elemzi, Ceausescu aranykorát idézi.

A film egy gyerekkori barátság történetét meséli el, 1959 őszén, Budapesten. Jancsika és Feri kilenc évesek, életüket összefűzik a közös események: mikor Feri megvédi gyengébb barátját, amikor az üveggolyókat nyer, de a nagyobbak elveszik tőle, és az együtt elkövetett csínytevések, mikor a lányöltözőbe kukucskálnak és az edző megszégyeníti őket a lányok előtt, vagy a hangos partizánosdi, amivel naponta bosszantják a házmesternőt. Nem is sejtik, hogy barátságuk milyen veszélyes terepen születik. Egy nap Feri apjának a vezényletével tartóztatják le és hurcolják el Jancsika apját, aki az ötvenhatos események résztvevője volt. A házkutatás során megtalálják a lyukas nemzeti zászlót, ami akkoriban elég volt a halálbüntetéshez.

Az első világháború után rendeződni látszanak az európai viszonyok, a spanyolnátha járvány okozta sokkból lassan újra magához tér az öreg kontinens. Csakhogy rengeteg halott temetetlenül nyugszik a földeken. A világon ragadt szellemek, melyek nem lelnek megnyugvásra, pedig egyre dühösebbé válnak. Egy ifjú fotós, Tomás (Klem Viktor) 1918 telén azzal próbálja biztosítani a megélhetését, hogy családjaik körében fotózza az elhunytakat. Miután egy fiatal kislány megkeresésre egy kis lélekszámú, a világtól eldugott faluba érkezik, ahol sorra kapja a megbízásokat, természetfeletti jelenségek sorának lesz részese. A szellemek mondani akarnak valamit, Tomás pedig úgy dönt, hogy utánajár a dolog hátterének. Csakhogy ezzel veszélyes terepre téved, az újabb és újabb támogatásoknak úgy tűnik, szinte lehetetlen elejét venni, a kísértetek ugyanis nem a békességre törekednek. Bergendy Péter és állandó munkatársa és Hellebrandt Gábor, aki kreatív producerként vette ki a részét a munkálatokból, 2021 januárjában az Intercom forgalmazásában az A-kategóriás Varsói Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatott Post Mortemmel elhozza a mozikba az első magyar horrorfilmet olyan népszerű hazai sztárok főszereplésével, mint Reviczky Gábor, Schell Judit, Anger Zsolt, Klem Viktor és Hámori Gabriella.

A Varrat című dokumentumfilm a tetoválás lebilincselő történetét, jelenét és lehetséges jövőjét tárja fel, különös tekintettel a magyar tetoválásra. A film végigköveti a tetoválás fejlődését az underground kultúrából való eredetétől az autonóm művészeti ágként való jelenlegi státuszáig. A magyar tetoválás olyan jelentős korszakai, mint a rendszerváltás kora és a balatoni 1990-es évek, szemléletesen bemutatásra kerülnek. A film kiemelten vizsgálja a börtöntetoválások érdekes birodalmát, és azt, hogy a tetoválás hogyan vált kiemelkedő trenddé a sportban és az előadóművészetben. A dokumentumfilm kiemeli a szakma úttörőinek számító, elismert magyar tetoválóművészek, mint Borbás Róbert, Borsos László „Boris”, Gémes István „James”, Müllner Csaba és Sárközi Zsolt szakértelmét, és méltatja páratlan hozzájárulásukat a magyar tetováló kultúra kialakulásához. A Varrat átfogó és mélyreható áttekintést nyújt a tetováló szakmáról, számos ismert tetoválóművésszel és szakértővel készített interjúkkal, amelyek a tetoválás egyedülálló pszichológiai és szociológiai hátterét tárják fel. A szakembereken túl a filmben különböző hírességek és nemzetközileg elismert külföldi zenészek is megjelennek, tovább mélyítve ezzel a tetoválás lebilincselő világát.

A tizenegy éves Tonda egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik – születése óta világít. Talán túlságosan is védelmező szülei igyekeznek otthon tartani, hogy megvédjék a külvilágtól. Ez megváltozik, amikor a karácsonyi ünnepek előtt az egyik szomszédos lakásba beköltözik Slávka, egy titokzatos lány, aki fenekestül felforgatja a fiú világát. Tonda a lányban találja meg az első igazi barátját, akinek feltárhatja a párnabunkerben lévő fantáziavilágát. Szlávka viszont egy csodálatos fáklyát mutat Tondának. Fényével a hétköznapi dolgokat csodálatos képekké és varázslatos világokká tudja változtatni, amelyeket csak ők láthatnak. Így kezdődik kalandos kutatásuk a titokzatos sötétségfoszlányok eredete után, amelyek kiszívják a napfényt a házukból. A Tonda, Szlávka és a varázsfény egy film arról, milyen másnak lenni, egy történet a barátságról és a képzeletről, a fényről és a sötétségről.

Lakatos Róbert szatirikus dokumentumfilmje a kutyák és az ember világa közötti párhuzamot hozza játékba, amelyben kedvenc négylábúink tenyésztők, politikusok, tenésztők és állampolgárok helyébe lépnek. A Ki kutyája vagyok én filmet a a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon jelentették be.

A trianoni békeszerződés bonyolult és megalázó aspektusait sokunk számára ma is homály fedi. Szembe kell néznünk a valósággal, hogy az évtizedeken át tartó szándékos elhallgatás miatt a mai generációk alig rendelkeznek ismeretekkel róla. A szerződés aláírását megelőzően a magyar kormány nem kímélte az igazságosabb béke érdekében tett erőfeszítéseit. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósok egy csoportja aprólékosan elkészítette a Carte Rouge-t, a Kárpát-medence etnikai dinamikáját pontosan bemutató térképet. Eközben gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció élén, 1920. január 16-án Párizsban, a francia külügyminisztériumban megragadta az alkalmat, hogy a győztes hatalmak vezetői előtt a magyar érdekeket képviselje. Filmünk 1918-tól kezdve mélyül el az eseményekben, amikor Teleki, felismerve a bolgár fronton elszenvedett veszteségek után a térkép elkészítésének szükségességét, ha megkésve is, de kezdeményezte a törekvést. Az uralkodó körülmények okozta kihívások ellenére Teleki nem kímélte az erőfeszítéseket, és a korszak jeles szakértőinek, valamint Alekszandr Popovics pénzügyminiszternek a segítségét kérte. Apponyi gróf részvétele, bár később, de jelentős jelentőséget kapott. Célunk, hogy ezt a történetet pártatlanul, a melodrámától mentesen meséljük el. A térkép az 1920-as párizsi magyar békemisszió tárgyalásai során kapott sarkalatos jelentőséget. A film középpontjában olyan neves személyiségek állnak, akik felelősnek érezték magukat hazájuk sorsáért, és igyekeztek megőrizni Magyarország egységét. Törekvéseik hiábavalósága ellenére rendíthetetlenül kitartottak. Célunk, hogy ezeket a személyiségeket hitelesen, hősies szépítésektől mentesen ábrázoljuk, hogy a mai közönséggel is rezonáljunk. Hiszünk abban, hogy a történelmi filmek a balladákhoz hasonlóan segíthetik a társadalmat a múlt traumáinak feldolgozásában.   Filmünk két narrátort, Reviczky Gábort és Szalóczy Pált alkalmazza, elzárkózva a hagyományos szakértői interjúktól. Reviczky a nemzetközi politikába nyújt betekintést, míg Szalóczy Apponyi gróf személyét öltve, hiteles források alapján visszamenőleg idézi fel az eseményeket. A film komor utószóval zárul, melyből kiderül, hogy Teleki gróf Carte Rouge című művét 1923-ban Amerikában méltónak találták a kiadásra...

Egy nagyvárosi operában vagyunk. A sok sznob, úri vendég már elfoglalta a helyét. A színpadon azonban egy lövészárok kiásása után a golyószórót tesztelik. Mire a karmester megérkezik, addigra a színpad szinte felismerhetetlen.

A 17 éves, meglehetősen szertelen Salamon király nemrég örökölte meg a trónt apjától, azonban mindenből viccet csinál, és idős tanácsadójára is csak ritkán hallgat. Különleges képességét (ért az állatok és növények nyelvén) is csak csínytevésre használja, legjobb barátja pedig Tobi, a sivatagi róka, aki minden mókában hű társ. Mindeközben Jeruzsálem városa rendkívüli eseményre készül: Balkis, Sába királynőjének érkezésére. A terv a két fiatal összeházasítása, azonban Balkis előbb bizonyságot akar Salamon bölcsességéről, ezért próbára teszi az egész nép előtt. Találós kérdést tesz fel neki, amire Salamon jól felel. Ám mielőtt a második kérdés elhangozhatna, a tömegből Hadad, Edóm utolsó királyának a fia ront elő, és esküt tesz, hogy apja bűnéért, Edóm lerombolásáért, bosszút áll Salamonon. Hogy bosszúját véghezvihesse, Hadad megidézi Asmodeus-t, a Démonkirályt, aki elveszi Salamontól a királyi gyűrűt. Salamon tudja, hogy a démont kizárólag a kőféreg, a mágikus Shamir, segítségével lesz képes visszazárni pokolbéli börtönébe, ezért Petrába indul érte, az igazi kaland pedig csak ekkor kezdődik... (Vertigo Media)

Anit, a 18 éves srác Magyarország egy eldugott szegletében, egy romatelepen éli életét. Szenvedélye a gitározás. Egy nap váratlan lehetőség éri, amikor felveszik a Snétberger Zenei Tehetség Központba, melynek köszönhetően talán ki tud törni kilátástalan helyzetéből. Csakhogy hamar kiderül, a hátránya óriási: nem ismeri a kottát, nincsenek zenész rokonai és nem sajátította el a megfelelő gyakorlást sem.

A hegyektől elzárt kis faluban élő Kalán Imre körorvoshoz látogatók érkeznek. Két rokon fiú és barátjuk, a pályakezdő doktor, Király András, Kalán fiatal feleségének egykori nagy szerelme. Az ortodox sztálinista Kalán életét teljesen betölti legfőbb szenvedélye, a vadászat. András előtt lassan feltárul a vidék fontos embereinek belterjes, fullasztó világa. Látja, hogy Mari nem szereti férjét. Megpróbál közeledni hozzá, de a nő elutasítja. A féltékeny és agresszív Kalán azonban mit sem törődik ezzel.

Bálint abban a hitben él, hogy rövidesen ő töltheti be a színáz igazgatói pozícióját, miután az éppen leköszönő vezetőségi tag távozott. Szalainak, a színház tulajdonosának azonban teljesen más elképzelései vannak a jövőre nézve, az igazgatói posztra pedig a kevés szakmai tapasztalattal rendelkező Hamar Imrét ülteti, mindezt pedig épp a Rómeó és Júlia próbáján közli a társulattal. Imre teljesen más elvek szerint kívánja vezetni a szíházat, amely sokaknak szokatlanul hat, ám a csőd szélére sodródott intézményt minden áron meg kell menteni a bezárástól.  Medveczky Balázs Ecc-pecc kimehetsz című színdarabjából Madarász Isti rendezete a filmes változatot, a főbb szerepekben olyan nevekkel, mint Szervét Tibor, Pindroch Csaba, Csőre Gábor, Szabó Erika, Ember Márk, Hunyadkürti István és Gubás Gabi.

A hetvenes évek Magyarországa. Nagy dolgok történnek errefelé naponta. Most éppen a Petőfi Emlékháznál, az egykori Petrovics fogadóban egy vígoperát szeretnének a tévések felvenni. Nosza, megbolydul az egész település, leginkább a múzeumigazgató, Czakó jön lázba, mert a híres televíziósok és neves színészek jelenlétét arra kívánja felhasználni, hogy az építendő kultúrház javára adjanak jótékony célú műsort, méghozzá a helyi műkedvelők részvételével. Az lesz majd a nagy kettős siker! Óriási bevétel várható, és talán még a megyei tanács is minden támogatást megad a kultúrház építéséhez...

Az 1921. december 14-16. között Sopronban és a környező nyolc településen tartott népszavazás képes volt felülírni az első világháborút lezáró békeszerződést. Az elcsatolásra ítélt terület magyar maradt. A voksoláshoz vezető utat azonban vérrel és verítékkel kövezték ki az ország vezető politikusai, a selmeci-soproni főiskolások, a rongyos gárda tagjai, az első világháború poklából hazatért katonák és az egyszerű soproni polgárok. Eredeti dokumentumok alapján egy húszéves főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül ismerjük meg azt a rögös utat, amely a Leghűségesebb városba vezetett. A film az elhivatott soproni polgárokról szól és nekik mond köszönetet. Mert nélkülük nem csak Sopronnal lenne szegényebb Magyarország, magatartásuk olyan szilárd erkölcsi útmutató, amiből erőt meríthetünk bármikor.

Miklós elkeseredetten keresi az 'igazit', ezért 117 lánynak ír levelet. A 25 éves férfi fél éven át levelezik a 19 éves Lilivel, mikor végre eljön a személyes találkozó ideje. Lilia és Miklós azonnal egymásba szeretnek, látszólag semmi nem állhat a boldogságuk útjába. Csakhogy a férfi súlyos betegségben szenved, és orvosa szerint már csak hónapjai vannak hátra.

A nyolcvanas évek Magyarországán járunk. Maurer Gyuri, a veszprémi autószerelő mindig, mindent meg tud oldani, a pártvezetők Ladáit is ő bütyköli. A család végre lehetőséget kap egy kis kiruccanásra a riviérára, amikor a várt négy útlevél közül csak három érkezik meg. Gyurinak ekkor hatalmas ötlete támad: kölcsönveszik az egyik disszidenstől  nála maradt autócsodát, hogy azzal vágjanak neki az útnak. Igazi német túristaként érkeznek meg a Balatonra, ahol a legnagyobb luxusban részesítik őket. A család azonban még csak nem is sejti, hogy ezzel a megjelenéssel egyenesen a hidegháború kellős közepén találja magát. A Lévai Balázs és Tiszeker Dániel rendezésében készült Nyugati nyaralás főszerepeiben Pokorny Lia, Szőke Abigél, Orosz Ákos, Szervét Tibor, Ötvös András, Mészáros Máté és Patkós Márton láthatók.

A dokumentumfilm készítői mindenhová követték Hosszú Katinkát, a magyar úszóbajnokot, aki épp a 2020-as olimpiára készült Tokióba. Hullámhegyek és hullámvölgyek jellemezték ezt az időszakot, hiszen a tét egyáltalán nem volt kicsit. Az alkotók nem csupán egy karriert kívánnak feltárni, a filmmel egyúttal arra is vállalkoztak, hogy bemutassák Hosszú Katinka életútját, jelenét és persze múltját is. A Katinka 2022. május 12-én érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából.

Három nő, három különböző világ. Majd váratlanul egyszerűen minden felborul.

Az éjszakám a nappalod című magyar játékfilm főhőse Novák (Czukor Balázs), aki alvási problémákkal küszködik. Mióta barátnőjéhez költözött , egyetlen éjszakát sem aludt végig. Nappal dolgozik, éjszakánként a város járja - bulizik, ismerkedik, szórakozik. Találkozik egy különös társasággal, melynek vezetője Volf (Anger Zsolt), a profi szélhámos. Legújabb tervéhez Novákot is szeretné felhasználni, ugyanis egy gyógyszersegély-szállítmányt szeretne elrabolni. Novák reménykedik, hogy talán a kaland hatására meggyógyul...

Hunyadi János élete a magyar és az európai történelem meghatározó részének tekinthető. Udvari intrikák, kalandok és cselszövések jellemzik ezt a korszakot, amikor Európának egy új hősre van szüksége. Hunyadi hősies fellépése a nándorfehérvári csatával évszázadokra meghatározta a Magyar Királyság történetét, amelybe most mi is bepillantást nyerhetünk.

A főszereplő, Tóth Eszter, akit 1944-ben öt orosz katona megerőszakolt Kárpátalján, megszül egy gyermeket: az ördög fattyát. A történet egy nő sebzett lelkének rezgéseit mutatja be a történelem nyomása alatt.

Egy képzeletbeli államban működő magántársaság szokatlan programot hirdet: vállalkozó kedvű turisták negyvennyolc órán át tartó csatában, valódi fegyverekkel harcolhatnak az elemekből összerakott erődöt védő zsoldosok ellen. Az ostrom sikerrel zárul: az izgalomsóvár, dúsgazdag turisták beveszik az erődöt. Ekkor váratlanul megjelenik az államügyész, és kiszabadítja a társaság hírhedt igazgatónőjét, mert a különleges kommandós szervezőkészségére még az államnak is szüksége van.

Sebők Zoltán agysebész édesapja 75. születésnapját ünnepli kolozsvári rokonuk, a kedves, cserfes Mira társaságában, amikor eljön hozzá balatoni házukba a fia teljesen elgyötörten. Letartóztatását várja, mert tiltott abortuszt hajtott végre szerelmén, a műtét nem sikerült, s a szerencsétlen nő belehalt a gyermekáldás elkerülésébe. Mira természetesen nem tud minderről, és fiatalsága minden bizalmával próbálja "meghódítani" a számára csodálatos férfit...