Legjobb filmek a Filmio-n

Vermes Lajos tíz éven keresztül a magyar sport kiemelkedő alakja volt, nem csak teljesítménye, hanem akarata és a sport népszerűsítése miatt is. Munkájának köszönhető, hogy a sport már nem csak az előkelőek kiváltsága, hanem sok ember aktív hobbija Magyarországon.

Magányos öregasszony, egykori hajóskapitány leánya éldegél a belvárosi bérházban. Kétszobás lakása zsúfolva régi bútorokkal, képekkel, csecsebecsékkel. Féltő gonddal őrzi emléktárgyait, mert az emberekhez való bátortalan, kudarcokkal végződő közeledései után ezek jelentik számára az egyetlen kötődést az élethez. A házmesterné tanácsára és többszöri sürgetésére cserére hirdeti meg lakását, amelyet rövidesen ellepnek a legkülönbözőbb cserepartnerek. Végül egy budai kertes ház kis lakására esik választása, ahol rokonszenves, gyermekes házaspár lakik.

A történet a magyar szabadságharc leverése idején játszódik, amikor Csákberény a császári katonák terrorja alá került. A falu két papját egyik napról a másikra letartóztatják, amiért felolvasták a Magyar Függetlenségi Nyilatkozatot. Bár az osztrák katonák élvezik hatalmukat, az elnyomással nem tudnak azonosulni. A hadifogságban tartott bírósági tárgyalás célja a beismerő vallomás megszerzése, a szuverenitás megsértésének bizonyítása.

Nóra történetét követhetjük nyomon, aki a Tantörténet című dokumentumfilmben öngyilkosságot kísérelt meg. Most kétgyermekes, szingli anyuka. Az ő édesanyja és nagyanyja is így nevelte a gyerekeket, férfiak nélkül. Azonban minden megváltozik, amikor megérkezik az életükbe Jenő, aki Nóra harmadik, születendő gyermekének apja. A férfi nagyon energetikus, mindent megtesz, hogy támogassa a családot. Nóra nem szeretne házasodni, de anyja nyomására mégis megteszi.

Berki András zeneszerző kutyaugatástól és gyerekzsivajtól hangos társbérletében képtelen énekesnő menyasszonyának az új dalt megkomponálni, pedig már közeleg a premier. Nem hisz a szemének, mikor a lakáskiutalás hirtelen az ölébe pottyan. De öröme nem tart sokáig, Ács Éva gyógyszerésznő azonos kiutalással érkezik az új lakásba. A helyzet kölcsönös falazásra kényszeríti őket leendő párjukkal szemben. Éva vőlegénye, Huppert és András menyasszonya, Gabi a lakáshivatalban próbálják tisztázni a felemás helyzetet. András már azon kapja magát, hogy Évához fűződő érzelmeit önti dalba menyasszonya premierjére. A lakótársak addig-addig koccintgatnak szerencsés elválásukra, míg meg sem állnak a házasságkötő teremig, természetesen csak azért, hogy kiderüljön, nincs lakásuk...

Szabó István 1971-ben készült rövidfilmje, amely leginkább az ismert magyar filmrendező benyomásait rögzíti, különös városnéző sétára invitál.

1945. A szovjet csapatok a Dunántúlon vannak. Jóska, a fiatal fiú a szovjetek fogságába esik. Azt a feladatot kapja, hogy segítsen Koljának, a szovjet tisztnek vigyázni a gulyára és megfejni a teheneket. A két ember között lassacskán egyfajta barátság jön létre. Egy tehén aknára lép, ezért megeszik. Kolja megbetegszik.

„Közel 35 évet töltöttem teherautó-vezetéssel. Több, mint kétmillió kilométert tettem meg. Hogy kerültem pont ide?” Dokumentumfilmünk főhőse sehol sem talált megnyugvást, végül mégis egy budapesti bérházban állapodott meg.  

Munkalehetőségek és kultúra hiányában a kis baranyai falu elnéptelenedik, csak a Kántor család marad. Erzsi néni itt élt, itt akar meghalni. Anti jól jövedelmező fakitermeléssel foglalkozik, távol a családi háztól. Amikor Andriskát fölveszik a városi kollégiumba, a magányos Julin erőt vesz a depresszió. Megpróbál a hitbe menekülni, de gyötrelmei csak fokozódnak. Utolsó, zavarodott kitörési kísérlete egy szakadékban végződik.1972- Karlovy Vary: a legjobb női alakítás díja Törőcsik Marinak, a Nemzetközi Filmklubok Szövetsége Don Quijote díja; 1974 - Milánó: Arany Pecsét-díj

Bozsó Gábor hivatásos betörő, de lánya, Éva, aki semmit sem tud erről, előkelő intézményben nevelkedik. Amikor beleszeret apja egyik áldozatába, a dolgok nagyot változnak.

Bhután, amely a Himalája utolsó buddhista birodalmaként ismert, mindössze 700 000 fős lakossággal rendelkezik. Földrajzi és politikai elzártsága miatt az ország csak nemrég lépett a modernizáció útjára. Ami Bhutánt megkülönbözteti a globális színtéren, az a haladás mérésének egyedi megközelítése – ahelyett, hogy kizárólag a GDP-re támaszkodna, a boldogságra való törekvésre helyezi a hangsúlyt. Ez a gondolat a bruttó nemzeti boldogság koncepciójában gyökerezik, amely a buddhista filozófia és a közgazdaságtan elveit ötvözi. E cél elérése érdekében Bhután boldogságügyi minisztériumot hozott létre, amely boldogságügynököket alkalmaz, akik kérdőívek segítségével rendszeresen felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ezek az eredmények szolgálnak a nemzet fejlesztési terveinek alapjául, és az elsődleges cél a bhutáni társadalom „boldogságindexének” folyamatos növelése.  Napjaink rohanó és elszakadt városi társadalmaiban Bhután alternatív társadalmi modellje óriási érdeklődésre tart számot. A bruttó nemzeti boldogság ideológiája reménysugárrá vált egy olyan világban, amelyet a felgyorsult fogyasztás és a kielégíthetetlen vágyak jellemeznek. Egy dokumentumfilmes csapat lenyűgöző utazásra indult két negyvenes éveiben járó boldogságügynök nyomában. Ezek az ügynökök minden évben két és fél hónapot szentelnek arra, hogy háztól házig járják a távoli himalájai falvakat, és kitöltik a kérdőíveket. A filmkészítők célja, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak mindennapi életébe és törekvéseibe, miközben azt az ősi kérdést járják körül, hogy vajon valóban mérhető-e a boldogság. A boldogság ügynöke egy szívmelengető expedíciót ígér egy magával ragadó, meseszerű világba – egy olyan világba, amely szöges ellentétben áll a túlnyomórészt anyagiasság és sóvárgás által vezérelt társadalmakkal.

Lakatos Róbert szatirikus dokumentumfilmje a kutyák és az ember világa közötti párhuzamot hozza játékba, amelyben kedvenc négylábúink tenyésztők, politikusok, tenésztők és állampolgárok helyébe lépnek. A Ki kutyája vagyok én filmet a a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon jelentették be.

Egy férfi és egy nő egy délután a városban reménykedve keresik a szerelmet a személyes hirdetések segítségével. Elek a magyar filmművészet mérföldkövének számít, hiszen dokumentarista technikákat használ fikciós környezetben, hogy a mindennapi élet törékenységét a lehető legérzékletesebben mutassa be.  

A Genezis történetének középpontjában egy roma kisfiú áll, akinek gyerekkora drasztikusan véget ér, amikor egy brutális támadásban elveszíti a családját. A munkájába temetkező sikeres ügyvédnő felettese nyomására elvállalja a rasszista gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő kisfiúval, és ez a találkozás mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Egy titokzatos kamaszlány is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről.  A bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, útjaik sosem kereszteznék egymást, ám sorsuk mégis összefonódik ennek a tragikus bűnténynek az árnyékában. A Genezis szereplői az egyetemes emberi értékek – az életbe vetett hit, a szolidaritás, a felelősség – mentén döntenek a sorsukról, így lehetőséget kapnak az újrakezdésre, egy új életre. (Hungaricom)

Miután Klaus Schneider súlyos fejsérülést szenvedett, orvosa felfedezi, hogy a férfi ennek következtében akár hipnózisra is képes, amit ő a gyógykezeléseihez is fel tud használni.

Allegorikus, költészettel és jelképekkel teli történet emberekről, akik villamossal utaznak a mindenki által áhított kocsiszín keresésére. Tökéletes színészi alakítás (a filmben 3 lengyel színész szerepelt) és Sára Sándor csodálatos képei adnak ennek a sajátságos mesének általános érvényt.Emberek egy csoportja a sínekre rak egy eltévedt/kisiklott villamost, ezzel kezdetét veszi utazásuk a mitikus kocsiszínbe. Út közben a legkülönbözőbb akadályokba ütköznek, útjuk Magyarország legújabb történelmének helyszínein vezet át. Megtalálhatók közöttük Rajk perének visszhangja és az 56-os események.

A reformkor kulcsfontosságú pillanatait és gróf Széchenyi István életét Bereményi Géza monumentális történelmi filmje örökítette meg. A címszerepben látható Eperjes Károlyhoz a magyar színészvilág számos más jelentős alakja is csatlakozott Darvas Ivántól Nagy Ervinig. Kardos Sándor operatőr innovatív fényképezése még látványosabbá teszi a korabeli díszleteket, emellett a film a CGI egyik legelső magyarországi alkalmazását tartalmazza.

Gazdag Gyula filmje, a híres szocialista operett nyomán készült groteszk komédia tíz évig várta a dobozban, hogy bemutassák. Hősei operettfigurák, akik fellázadnak kiagyalóik, az operettszerzők ellen.

Gyula egy vérbeli focirajongó, aki kedvenc csapatának ultráit erősíti. Ő és felesége, Mariann nagy döntésre szánják el magukat: családot szeretnének alapítani. Csakhogy csakhamar kiderül, hogy a férfi meddő, és az örökbefogadás lehetősége sem adott a számukra. Mariann kétségbeesésében felveszi a kapcsolatot egy fiatal roma lánnyal, a várandós Lüszivel, aki kész lemondani születendő gyermekéről. Gyula és Mariann belevágnak a tervbe, ami a feje tetejére állítja az életüket, a férfinak pedig külön nehézséget okoz, hogy eltitkolja rasszista barátai elől, hogy roma gyermekük lesz. A bonyoldalmaknak pedig ezzel még nincs vége: egy új szerelem komoly morális döntés elé állítja a férfit.... Nagy Viktor Oszkár, debütáló filmjével, az Apafölddel hangos sikereket ért el a hazai kritikusok körében elnyerve a 40. Magyar Filmszemlén a Gene Moskowitz-díjat, melyet olyan díjnyertesek dokumentumfilmek követtek a pályáján, mint a Székely lelemény vagy a Két világ között ezúttal ismét egy mozikba szánt nagyjátékfilmmel jelentkezett.  A Becsúszó szerelem szerepeiben olyan népszerű hazai sztárokat láthatunk, mint Tenki Réka (Testről és lélekről, Nyitva), Szabó Simon (Pesti Balhé), Thuróczy Szabolcs (Valami Amerika 3, Aranyélet), Orosz Ákos (Apró mesék), Nagy Mari (Akik maradtak), Derzsi János (1945), Berényi Bianka (Virágvölgy) és Ötvös András (Isteni műszak) A Sparks koprodukciójában, a Campfilm gyártásában, illetve a Filmintézet támogatásával készült Becsúszó szerelem a Vertigo Media forgalmazásában hamarosan a hazai mozikban.

Baradlay Rómeó egyedül él az édesapjával és egy kakaduval. Noha bűvésznek készült, a sors végül úgy hozta, hogy matematika-fizika tanár lett belőle, és bár egy kissé visszahúzódó, egy igazi fenomén, hiszen gyorsabban számol, mint bármelyik számológép. Mivel egy kissé körülményeskedő, a tanulók körében hamar ráragadt az "Ámbár" jelző. A gimnáziumban, ahol tanít, a vezetőség korábban sosem bízott rá osztályt, tartalék tanerőnek számít, akit bármelyik lyukasórára be lehet küldeni. Amikor azonban Baradlayt a 4/c-be küldik, beleszeret az egyik diáklányba, Tímeába, rövidesen pedig az osztályfőnöke is lesz. Innentől pedig nincs megállás, Ámbár tanár úr számos félreértés áldozata lesz.

Egy református pap egy nemesi származású feleséget választ magának, annak ellenére, hogy ezzel szembemegy a hagyományokkal. Ilyen módon a paraszti származású lelkész felküzdi magát a középosztályba, viszont a budapesti kisasszonynak nem felel meg az unalmas "papnő" élet. Házasságuk szerelemmel indult, de mindkettőjüket érdek is vezérelte, ami miatt egy idő után már nem megfelelő a kapcsolatuk és nemsokára felbukkan egy harmadik fél is...

Kéki Kata (Hámori Gabriella), a szerencse lánya. Csinos, vonzó nő, van szerető édesanyja, szeretetre vágyó öccse (Nagy Zsolt) és három barátnője (Ónodi Eszter, Schell Judit, Major Melinda). Van megbízható barátja is, Marci (Elek Ferenc), aki már alig várja, hogy vőlegénnyé, férjé, sőt családapává léptessék elő. Minden készen áll a sikeres élethez, amely azonban egyre késik. Kéki Kata ugyanis egyáltalán nem boldog mindattól, amit a sors az ölébe csöppentett. Vitathatatlan adottságai ellenére ugyanis ebben a szép, ifjú, ámde mégis érettnek mondható korban neki nincs se igazi munkája, se igazi szerelme. Pedig állandóan keresi mind a kettőt. Szorgalmasan jár állásinterjúkra és legalább ilyen szorgalmasan próbálkozik különböző férfiakban meglelni az igazit. Először a Fonyóban (Hujber Ferenc), aztán Davidben (Csányi Sándor), utóbb Tamásban (László Zsolt) találja meg az igazit.

1919 ősze, a Tanácsköztársaság már elbukott, de a Dunántúl még a vörösök kezén van. Szabadon engedik az eszelős Vargha pátert (Madaras József) és tanácsadóját, a Vitézkötésest (Kozák András), hogy a vallásos népet ne haragítsák magukra. A páter és tanácsadója vezetésével megalakul egy terrorista különítmény. Horthyék győzelme után egy fehér tiszt, a Hegedülő (Daniel Olbrychski) veszi át a páter szerepét, aki a leszámolás kegyetlenebb módját valósítja meg. A Hegedülő, miután átveszi a hatalmat a pátertől, leszámol vele, majd új vidékre indul a volt tanácsadóval, hogy ott teljesítsék küldetésüket.

A 30-as évek Angyalföldjén Ambrus Pista villamoskalauz jó állása és a nőknél való sikerei miatt irigyelt alakja a környék fiataljainak. Megismeri Annát, a szomorú fiatalasszonyt, akit férje, a részeges Benkő gyakran bántalmaz, minden ok nélkül. Sajnálkozásából csakhamar szerelem lesz, amelyet az elgyötört asszony is viszonoz. A féltékeny Benkő egy alkalommal Pistát annyira megveri, hogy a fiatalember napokig nyomja az ágyat.

Fáni, a fiatal nő nehezen találja párját. A lány teljesen lemondott arról, hogy valaha is szerelmes lehet még, egy nap viszont egy fekete macska kezd el neki udvarolni. Fáni sikeres a szakmájában, a lelke mélyén viszont a mai napig gyermeki maradt, így nagyon könnyen beadaja a derekát a cicus csábító szavainak. A szokatlan románc egyre különösebbé kezd el válni, így rövidesen Fáni azzal kénytelen szembesülni, hogy nagyon hamar mindent elveszíthet az új "kapcsolata" miatt, így már csak az a kérdés, hogy mit szól mindehhez a macska gazdája, Mihály. Szeleczki Rozália legújabb rendezésének főszerepeiben Törőcsik Franciska, Polgár Csaba, Udvaros Dorottya, Csobot Adél , Alföldi Róbert és  Kiss Tibor láthatók, illetve Patkós Márton szinkronhangja hallható.

Attila, egy cigány kisebbségi férfi összesen 6 évet töltött börtönben, miután a bíróság 18 alkalommal ítélte el. Mire utoljára szabadult, elhatározta, hogy leszokik a kábítószerről, és felhagy a bűnözéses életmóddal. Az egykori drogos gondolatai egyetlen döntés körül forognak: szerzetes lesz-e, vagy párkapcsolatban él. Ahhoz, hogy választ találjon, meg kell birkóznia múltjának démonaival. Útja során visszatér a börtönbe is.

Egy olyan világban, ahol az örökös mozgás határozza meg a létezést, ez a film magának az életnek a lényegét vizsgálja, és megkérdőjelezi, hogy vajon szüntelen cselekvéseink valóban alakítják-e valóságunkat. A természetet és az ember alkotta világot felfedező, elgondolkodtató utazáson keresztül mélyreható kérdéseken töpreng: Az emberek álmodnak a macskáról, vagy a macska álmodik rólunk? Hol van az igazi valóságunk – a nyüzsgő, épített környezetben vagy a természet nyugalmában? A macska a béke és a nyugalom lényegét testesíti meg, a film arra hívja a nézőket, hogy elgondolkodjanak a cselekvés és a nyugalom közötti egyensúlyon.

Vera elvált, fiatal nő, Tamás családos ember. Hosszú ideje találkoznak titokban, egy ismerősük víkendházában. Vera azt szeretné, ha a férfi nyíltan vállalná a kapcsolatukat, de Tamás nem akar válni.

Levente és Zita látogatóba érkezen Kálmánhoz és Olgához, hogy megünnepeljék Kálmán névnapját. A két házaspár rövidesen olyan helyzetbe keveredik, amely mindannyiuk számára egyre frusztrálóbbá válik. Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának második része, amely színpadi mű alapján került adaptálására. Az Ernelláék Farkasékkal ellentétben, amely a szülői konfliktusokat helyezte a középpontba, a Kálmán-nap az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségeket és morális dilemmákat hozza felszínre. A látszólag egyszerű és hétköznapi elbeszélés az árnyalt részletek révén nyeri el magával ragadó varázsát.

A két főszereplő, a Tudós, a modern haladás szellemének szuperhőse és Mars, a barbár háborúisten istene küzd egymással. Az absztrakt szimbólumok szellemes, vizuális, metaforikus megfordítására épített Párbaj azon humanisztikusan elkötelezett animációs filmek sorába illeszkedik, amelyek annak szükségességét hangsúlyozzák, a nemzetek békében éljenek egymás mellett.