Legjobb filmek a Filmio-n

Nóra történetét követhetjük nyomon, aki a Tantörténet című dokumentumfilmben öngyilkosságot kísérelt meg. Most kétgyermekes, szingli anyuka. Az ő édesanyja és nagyanyja is így nevelte a gyerekeket, férfiak nélkül. Azonban minden megváltozik, amikor megérkezik az életükbe Jenő, aki Nóra harmadik, születendő gyermekének apja. A férfi nagyon energetikus, mindent megtesz, hogy támogassa a családot. Nóra nem szeretne házasodni, de anyja nyomására mégis megteszi.

Három ember útja keresztezi egymást egy nyári napon - Gyuri, a taxisofőr, Wolf a jóképű seftes és Nóra, az elhanyagolt feleség, aki menekül férje elől.

A rendszerváltás előtt egy volt besúgó új személyazonossággal új életet kezd. Azonban egy kisebb hibának hála, hősünk annak az embernek adja ki magát, akiről régebben jelentéseket adott le a kormánynak.

Nosztalgikus utazás az elmúlt gyermekkor titokzatos útvesztőjében.

Attila, egy cigány kisebbségi férfi összesen 6 évet töltött börtönben, miután a bíróság 18 alkalommal ítélte el. Mire utoljára szabadult, elhatározta, hogy leszokik a kábítószerről, és felhagy a bűnözéses életmóddal. Az egykori drogos gondolatai egyetlen döntés körül forognak: szerzetes lesz-e, vagy párkapcsolatban él. Ahhoz, hogy választ találjon, meg kell birkóznia múltjának démonaival. Útja során visszatér a börtönbe is.

Bhután, amely a Himalája utolsó buddhista birodalmaként ismert, mindössze 700 000 fős lakossággal rendelkezik. Földrajzi és politikai elzártsága miatt az ország csak nemrég lépett a modernizáció útjára. Ami Bhutánt megkülönbözteti a globális színtéren, az a haladás mérésének egyedi megközelítése – ahelyett, hogy kizárólag a GDP-re támaszkodna, a boldogságra való törekvésre helyezi a hangsúlyt. Ez a gondolat a bruttó nemzeti boldogság koncepciójában gyökerezik, amely a buddhista filozófia és a közgazdaságtan elveit ötvözi. E cél elérése érdekében Bhután boldogságügyi minisztériumot hozott létre, amely boldogságügynököket alkalmaz, akik kérdőívek segítségével rendszeresen felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ezek az eredmények szolgálnak a nemzet fejlesztési terveinek alapjául, és az elsődleges cél a bhutáni társadalom „boldogságindexének” folyamatos növelése.  Napjaink rohanó és elszakadt városi társadalmaiban Bhután alternatív társadalmi modellje óriási érdeklődésre tart számot. A bruttó nemzeti boldogság ideológiája reménysugárrá vált egy olyan világban, amelyet a felgyorsult fogyasztás és a kielégíthetetlen vágyak jellemeznek. Egy dokumentumfilmes csapat lenyűgöző utazásra indult két negyvenes éveiben járó boldogságügynök nyomában. Ezek az ügynökök minden évben két és fél hónapot szentelnek arra, hogy háztól házig járják a távoli himalájai falvakat, és kitöltik a kérdőíveket. A filmkészítők célja, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak mindennapi életébe és törekvéseibe, miközben azt az ősi kérdést járják körül, hogy vajon valóban mérhető-e a boldogság. A boldogság ügynöke egy szívmelengető expedíciót ígér egy magával ragadó, meseszerű világba – egy olyan világba, amely szöges ellentétben áll a túlnyomórészt anyagiasság és sóvárgás által vezérelt társadalmakkal.

Ez a rövid film a mindennapi életben mindenütt megjelenő zsarnokság sajátos szociálpszichológiai vizsgálata. Dayka Margit színésznő szuggesztív előadása tökéletesen kifejezésre juttatja a ravasz nő monomán mantráját.

A Genezis történetének középpontjában egy roma kisfiú áll, akinek gyerekkora drasztikusan véget ér, amikor egy brutális támadásban elveszíti a családját. A munkájába temetkező sikeres ügyvédnő felettese nyomására elvállalja a rasszista gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő kisfiúval, és ez a találkozás mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Egy titokzatos kamaszlány is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről.  A bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, útjaik sosem kereszteznék egymást, ám sorsuk mégis összefonódik ennek a tragikus bűnténynek az árnyékában. A Genezis szereplői az egyetemes emberi értékek – az életbe vetett hit, a szolidaritás, a felelősség – mentén döntenek a sorsukról, így lehetőséget kapnak az újrakezdésre, egy új életre. (Hungaricom)

Allegorikus, költészettel és jelképekkel teli történet emberekről, akik villamossal utaznak a mindenki által áhított kocsiszín keresésére. Tökéletes színészi alakítás (a filmben 3 lengyel színész szerepelt) és Sára Sándor csodálatos képei adnak ennek a sajátságos mesének általános érvényt.Emberek egy csoportja a sínekre rak egy eltévedt/kisiklott villamost, ezzel kezdetét veszi utazásuk a mitikus kocsiszínbe. Út közben a legkülönbözőbb akadályokba ütköznek, útjuk Magyarország legújabb történelmének helyszínein vezet át. Megtalálhatók közöttük Rajk perének visszhangja és az 56-os események.

Takó doktor Budapest 1945-ös ostromakor életét veszti. Fia alig emlékszik rá, de egykori holmijaira nagyon vigyáz. A fiú képzeletében apja egy hős, és egyre több élményt talál ki magának. Egészen az egyetemig ezek a gondolatok kísérik. Ott azonban találkozik Annival és ráébred, a nehézségeiben már nem számíthat apjára.

A reformkor kulcsfontosságú pillanatait és gróf Széchenyi István életét Bereményi Géza monumentális történelmi filmje örökítette meg. A címszerepben látható Eperjes Károlyhoz a magyar színészvilág számos más jelentős alakja is csatlakozott Darvas Ivántól Nagy Ervinig. Kardos Sándor operatőr innovatív fényképezése még látványosabbá teszi a korabeli díszleteket, emellett a film a CGI egyik legelső magyarországi alkalmazását tartalmazza.

Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök, de egyszercsak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az út, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért...Közel tíz éves álma vált valóra Gothár Péternek, mire filmre írhatta Bodor Ádám elbeszélését. 1995-ben a Magyar Filmszemle nagydíját nyerte el a rendező.

Márkust teljesen véletlenül bezárja a felesége a lakásukba. Orsolya órákra távozik, ez idő alatt pedig a férfi révületbe esik, az emlékek és hangulatok megrohamozzák őt. Ebben a kábulatban szembesül a világhoz fűződő viszonyával, s újraértékeli azt.

Gazdag Gyula filmje, a híres szocialista operett nyomán készült groteszk komédia tíz évig várta a dobozban, hogy bemutassák. Hősei operettfigurák, akik fellázadnak kiagyalóik, az operettszerzők ellen.

Gyula egy vérbeli focirajongó, aki kedvenc csapatának ultráit erősíti. Ő és felesége, Mariann nagy döntésre szánják el magukat: családot szeretnének alapítani. Csakhogy csakhamar kiderül, hogy a férfi meddő, és az örökbefogadás lehetősége sem adott a számukra. Mariann kétségbeesésében felveszi a kapcsolatot egy fiatal roma lánnyal, a várandós Lüszivel, aki kész lemondani születendő gyermekéről. Gyula és Mariann belevágnak a tervbe, ami a feje tetejére állítja az életüket, a férfinak pedig külön nehézséget okoz, hogy eltitkolja rasszista barátai elől, hogy roma gyermekük lesz. A bonyoldalmaknak pedig ezzel még nincs vége: egy új szerelem komoly morális döntés elé állítja a férfit.... Nagy Viktor Oszkár, debütáló filmjével, az Apafölddel hangos sikereket ért el a hazai kritikusok körében elnyerve a 40. Magyar Filmszemlén a Gene Moskowitz-díjat, melyet olyan díjnyertesek dokumentumfilmek követtek a pályáján, mint a Székely lelemény vagy a Két világ között ezúttal ismét egy mozikba szánt nagyjátékfilmmel jelentkezett.  A Becsúszó szerelem szerepeiben olyan népszerű hazai sztárokat láthatunk, mint Tenki Réka (Testről és lélekről, Nyitva), Szabó Simon (Pesti Balhé), Thuróczy Szabolcs (Valami Amerika 3, Aranyélet), Orosz Ákos (Apró mesék), Nagy Mari (Akik maradtak), Derzsi János (1945), Berényi Bianka (Virágvölgy) és Ötvös András (Isteni műszak) A Sparks koprodukciójában, a Campfilm gyártásában, illetve a Filmintézet támogatásával készült Becsúszó szerelem a Vertigo Media forgalmazásában hamarosan a hazai mozikban.

A történet a magyar szabadságharc leverése idején játszódik, amikor Csákberény a császári katonák terrorja alá került. A falu két papját egyik napról a másikra letartóztatják, amiért felolvasták a Magyar Függetlenségi Nyilatkozatot. Bár az osztrák katonák élvezik hatalmukat, az elnyomással nem tudnak azonosulni. A hadifogságban tartott bírósági tárgyalás célja a beismerő vallomás megszerzése, a szuverenitás megsértésének bizonyítása.

Baradlay Rómeó egyedül él az édesapjával és egy kakaduval. Noha bűvésznek készült, a sors végül úgy hozta, hogy matematika-fizika tanár lett belőle, és bár egy kissé visszahúzódó, egy igazi fenomén, hiszen gyorsabban számol, mint bármelyik számológép. Mivel egy kissé körülményeskedő, a tanulók körében hamar ráragadt az "Ámbár" jelző. A gimnáziumban, ahol tanít, a vezetőség korábban sosem bízott rá osztályt, tartalék tanerőnek számít, akit bármelyik lyukasórára be lehet küldeni. Amikor azonban Baradlayt a 4/c-be küldik, beleszeret az egyik diáklányba, Tímeába, rövidesen pedig az osztályfőnöke is lesz. Innentől pedig nincs megállás, Ámbár tanár úr számos félreértés áldozata lesz.

Két mogorva öregember szokásos beszélgetése különösen unalmas, ha már ismerik egymás gondolatait. Az életről, sakkról és emlékekről szóló beszélgetés azonban abszurddá válik, amikor az egyetlen olyan téma merül fel, amelyről még soha nem esett szó - és ez minden korábbi eseményt teljesen más megvilágításba helyez.

Kéki Kata (Hámori Gabriella), a szerencse lánya. Csinos, vonzó nő, van szerető édesanyja, szeretetre vágyó öccse (Nagy Zsolt) és három barátnője (Ónodi Eszter, Schell Judit, Major Melinda). Van megbízható barátja is, Marci (Elek Ferenc), aki már alig várja, hogy vőlegénnyé, férjé, sőt családapává léptessék elő. Minden készen áll a sikeres élethez, amely azonban egyre késik. Kéki Kata ugyanis egyáltalán nem boldog mindattól, amit a sors az ölébe csöppentett. Vitathatatlan adottságai ellenére ugyanis ebben a szép, ifjú, ámde mégis érettnek mondható korban neki nincs se igazi munkája, se igazi szerelme. Pedig állandóan keresi mind a kettőt. Szorgalmasan jár állásinterjúkra és legalább ilyen szorgalmasan próbálkozik különböző férfiakban meglelni az igazit. Először a Fonyóban (Hujber Ferenc), aztán Davidben (Csányi Sándor), utóbb Tamásban (László Zsolt) találja meg az igazit.

A film egy gyerekkori barátság történetét meséli el, 1959 őszén, Budapesten. Jancsika és Feri kilenc évesek, életüket összefűzik a közös események: mikor Feri megvédi gyengébb barátját, amikor az üveggolyókat nyer, de a nagyobbak elveszik tőle, és az együtt elkövetett csínytevések, mikor a lányöltözőbe kukucskálnak és az edző megszégyeníti őket a lányok előtt, vagy a hangos partizánosdi, amivel naponta bosszantják a házmesternőt. Nem is sejtik, hogy barátságuk milyen veszélyes terepen születik. Egy nap Feri apjának a vezényletével tartóztatják le és hurcolják el Jancsika apját, aki az ötvenhatos események résztvevője volt. A házkutatás során megtalálják a lyukas nemzeti zászlót, ami akkoriban elég volt a halálbüntetéshez.

1958-at írunk. Öt fiatal, kamasz fiú fényes nappal elköti egy magas rangú tiszt (Szervét Tibor) autóját. A rangidős Blaskira (Pindroch Csaba) felnéznek a többiek: Egei, Bóna, Holecz, Mansfeld (Fancsikai Péter). Mindannyian nagyon fiatalok, szinte gyerekemberek és vakmerőek. A forradalmi lázadás és a hazafiság szellemétől megfertőzve, még két évvel a forradalom leverése után is a felkelés újraélesztéséről, folytatásáról ábrándoznak, ahogyan titkos rövidítésük szól: MUK, vagyis "Márciusban újra kezdjük!". Ábrándjaik gyerekes csínyekkel, kamaszos balhékkal, és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Mansfeld Pétert azonban egy szöktetési terv is hajtja: sógorát akarja a börtönből kiszabadítani. Ezért elrabolnak egy őrségben álló törzsőrmestert (Seress Zoltán), akit - miután kiderül, hogy két kisgyermek apja - szabadon engednek. A fiúkat azonban elfogják, s vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter a szembesítések, kihallgatások során mindent magára vállal, hogy a már kor szerint büntethető Blaskit és a többi fiút megmentse. Fenyő főhadnagy (Nagy Ervin) és Szautner hadnagy (Dimény Áron) minden alkalommal érzi azt a hihetetlen kitartást, bátorságot és erőt, ami a börtönben megkínzott Mansfeldből árad. A kezdetben kis huligán, hőzöngőként számon tartott banda elfogása "magasabb szempontból" már egy veszélyes ellenforradalmár, Mansfeld Péter ügyévé alakul. Fenyő kételkedése a fiú ilyen fokú bűnösségében Bárányos ezredes (Eperjes Károly) szemében a bizonytalanság jele. Márpedig a bizonytalanság nagyon veszélyes. Ennél talán csak az egész országba ívódott félelem a nagyobb. A háromgyerekes anya, a fodrászként dolgozó Mansfeldné (Maia Morgenstern) kétségbeesetten és kitartóan küzd fia kiszabadításáért. Elszántan keresi azt az ügyvédet, aki megmentheti fiát a börtöntől, vagy még valami annál is rosszabbtól. Végül Mansfeldné egy kijelölt ügyvéddel, Dr. Gárgyánnal (Blaskó Péter) folytatja küzdelmét. Mansfeld Péter közben a lehetőséget kihasználva, egy helyszínelésnél megszökik. Az út azonban, amit számára kijelöltek még nem itt ér véget.

Egy távoli magyarországi roma falu energikus polgármestere elszántan igyekszik feltenni otthonát a térképre, és minden lehetséges uniós támogatásra pályázik. Sikerül pénzt szereznie egy biokertészeti projektre – és egy teniszpálya építésére. De nehéz változást előidézni Besencén, ahol az emberek 99%-ának nincs munkája...

A művészfilmek egyik legtehetségesebb alkotója, Krzysztof Zanussi a fausti tematikára alapuló, koprodukcióban készült filmjében egy a Nagy Háború idején tevékenykedő lengyel orvos kutatásait mutatja be. Forradalmi próbálkozásai az ember tudattól való megfosztására, a szabad akarat feletti uralkodásra irányultak. Mindezt számos erkölcsi határt feszegetve, az éter felhasználásával akarta elérni. Egy nő azonban áldozatul esett megszállottságának, s az orvos kis híján akasztófán végezte.  

Fáni, a fiatal nő nehezen találja párját. A lány teljesen lemondott arról, hogy valaha is szerelmes lehet még, egy nap viszont egy fekete macska kezd el neki udvarolni. Fáni sikeres a szakmájában, a lelke mélyén viszont a mai napig gyermeki maradt, így nagyon könnyen beadaja a derekát a cicus csábító szavainak. A szokatlan románc egyre különösebbé kezd el válni, így rövidesen Fáni azzal kénytelen szembesülni, hogy nagyon hamar mindent elveszíthet az új "kapcsolata" miatt, így már csak az a kérdés, hogy mit szól mindehhez a macska gazdája, Mihály. Szeleczki Rozália legújabb rendezésének főszerepeiben Törőcsik Franciska, Polgár Csaba, Udvaros Dorottya, Csobot Adél , Alföldi Róbert és  Kiss Tibor láthatók, illetve Patkós Márton szinkronhangja hallható.

A kommunista rendszert megdöntő 1989. decemberi forradalom zűrzavaros napjaiban az erdélyi Nagyszeben városa egy rendőrségi egység elleni erőszakos támadás színhelyévé válik, amely gyorsan véres összecsapássá fajul katonák, rendőrök, civil tüntetők és a titkosrendőrség képviselői között. Viorel rendőrkapitányt, aki kétségbeesetten próbál menekülni az ostrom elől, a hadsereg elfogja, és egy üres uszodába dobja több száz, terroristaként vádolt fogollyal együtt.

Vera elvált, fiatal nő, Tamás családos ember. Hosszú ideje találkoznak titokban, egy ismerősük víkendházában. Vera azt szeretné, ha a férfi nyíltan vállalná a kapcsolatukat, de Tamás nem akar válni.

A Megszállottak című magyar dráma főszereplője Bene László vízügyi mérnök, aki munkahelyi és magánéleti problémái miatt a vállalat egyik vidéki telephelyére kéri áthelyezését. Itt ismerkedik meg az állami gazdaság helyi szervezetének vezetőjével, aki az állandó vízhiányra panaszkodik. Bene megtervezi az öntözőrendszert, majd annak lelkes megvalósításába kezd. Nagy segítője Edi, egy helybéli fiatal lány, akiben Bene ideális élettársra talál. Megszállottan dolgoznak a projekt megvalósításán, ám a bürokrácia mindig az útjukba gördít egy-egy akadályt...

Orodán fiatal ejtőernyős versenyzőket edz, akik nem véletlenül választják ezt a korántsem veszélytelen sportot. Szeretik a kihívásokat, vidáman néznek szembe akár a halálos veszéllyel is. A legbátrabb köztük Peti, aki abban verseng a társaival, hogy ki nyitja ki legkésőbb az ernyőjét. Orodán, hogy leszoktassa őket erről az esztelenségről, egy közös ugrás alkalmával arra akarja kényszeríteni Petit, hogy ő nyissa ki hamarább az ernyőjét. Ám a fiú nem engedelmeskedik, ezért az életével fizet. Bár a hivatalos vizsgálatok felmentik az edzőt, a csoport tagjai és a saját lelkiismerete nem...

Levente és Zita látogatóba érkezen Kálmánhoz és Olgához, hogy megünnepeljék Kálmán névnapját. A két házaspár rövidesen olyan helyzetbe keveredik, amely mindannyiuk számára egyre frusztrálóbbá válik. Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának második része, amely színpadi mű alapján került adaptálására. Az Ernelláék Farkasékkal ellentétben, amely a szülői konfliktusokat helyezte a középpontba, a Kálmán-nap az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségeket és morális dilemmákat hozza felszínre. A látszólag egyszerű és hétköznapi elbeszélés az árnyalt részletek révén nyeri el magával ragadó varázsát.

A kisfilm öt magyar népdalt tartalmaz Kodály Zoltántól. Az alkotás minimalista, geometrikus jellegű vázlatokká formálja át a magyar népi dekoratív művészet elemeit.