Legjobb filmek a Filmio-n

A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Végre megpillanthatjuk a főhőst, Oláh Gyula brigádvezetőt, aki olykor a magafajta ember számára szokatlan tevékenységet is folytat. Előbb egy kis kék füzetbe lejegyzi munkatársai, főnökei szavait és tetteit, majd elhatározza, hogy brigádjával színre viszi Gelman: Prémium című darabját. Az előadás megszervezése azonban egyre több nehézségbe ütközik.

Vermes Lajos tíz éven keresztül a magyar sport kiemelkedő alakja volt, nem csak teljesítménye, hanem akarata és a sport népszerűsítése miatt is. Munkájának köszönhető, hogy a sport már nem csak az előkelőek kiváltsága, hanem sok ember aktív hobbija Magyarországon.

Magányos öregasszony, egykori hajóskapitány leánya éldegél a belvárosi bérházban. Kétszobás lakása zsúfolva régi bútorokkal, képekkel, csecsebecsékkel. Féltő gonddal őrzi emléktárgyait, mert az emberekhez való bátortalan, kudarcokkal végződő közeledései után ezek jelentik számára az egyetlen kötődést az élethez. A házmesterné tanácsára és többszöri sürgetésére cserére hirdeti meg lakását, amelyet rövidesen ellepnek a legkülönbözőbb cserepartnerek. Végül egy budai kertes ház kis lakására esik választása, ahol rokonszenves, gyermekes házaspár lakik.

Gyula egy vérbeli focirajongó, aki kedvenc csapatának ultráit erősíti. Ő és felesége, Mariann nagy döntésre szánják el magukat: családot szeretnének alapítani. Csakhogy csakhamar kiderül, hogy a férfi meddő, és az örökbefogadás lehetősége sem adott a számukra. Mariann kétségbeesésében felveszi a kapcsolatot egy fiatal roma lánnyal, a várandós Lüszivel, aki kész lemondani születendő gyermekéről. Gyula és Mariann belevágnak a tervbe, ami a feje tetejére állítja az életüket, a férfinak pedig külön nehézséget okoz, hogy eltitkolja rasszista barátai elől, hogy roma gyermekük lesz. A bonyoldalmaknak pedig ezzel még nincs vége: egy új szerelem komoly morális döntés elé állítja a férfit.... Nagy Viktor Oszkár, debütáló filmjével, az Apafölddel hangos sikereket ért el a hazai kritikusok körében elnyerve a 40. Magyar Filmszemlén a Gene Moskowitz-díjat, melyet olyan díjnyertesek dokumentumfilmek követtek a pályáján, mint a Székely lelemény vagy a Két világ között ezúttal ismét egy mozikba szánt nagyjátékfilmmel jelentkezett.  A Becsúszó szerelem szerepeiben olyan népszerű hazai sztárokat láthatunk, mint Tenki Réka (Testről és lélekről, Nyitva), Szabó Simon (Pesti Balhé), Thuróczy Szabolcs (Valami Amerika 3, Aranyélet), Orosz Ákos (Apró mesék), Nagy Mari (Akik maradtak), Derzsi János (1945), Berényi Bianka (Virágvölgy) és Ötvös András (Isteni műszak) A Sparks koprodukciójában, a Campfilm gyártásában, illetve a Filmintézet támogatásával készült Becsúszó szerelem a Vertigo Media forgalmazásában hamarosan a hazai mozikban.

Az 1930-as években Horvátországban a nacionalisták merényleteket követnek el szerb politikusok ellen. Így küzdenek hazájuk szabadságáért. Az egyik támadás után a hős Marko Lazart Magyarországra szöktetik.

Nóra történetét követhetjük nyomon, aki a Tantörténet című dokumentumfilmben öngyilkosságot kísérelt meg. Most kétgyermekes, szingli anyuka. Az ő édesanyja és nagyanyja is így nevelte a gyerekeket, férfiak nélkül. Azonban minden megváltozik, amikor megérkezik az életükbe Jenő, aki Nóra harmadik, születendő gyermekének apja. A férfi nagyon energetikus, mindent megtesz, hogy támogassa a családot. Nóra nem szeretne házasodni, de anyja nyomására mégis megteszi.

1958-at írunk. Öt fiatal, kamasz fiú fényes nappal elköti egy magas rangú tiszt (Szervét Tibor) autóját. A rangidős Blaskira (Pindroch Csaba) felnéznek a többiek: Egei, Bóna, Holecz, Mansfeld (Fancsikai Péter). Mindannyian nagyon fiatalok, szinte gyerekemberek és vakmerőek. A forradalmi lázadás és a hazafiság szellemétől megfertőzve, még két évvel a forradalom leverése után is a felkelés újraélesztéséről, folytatásáról ábrándoznak, ahogyan titkos rövidítésük szól: MUK, vagyis "Márciusban újra kezdjük!". Ábrándjaik gyerekes csínyekkel, kamaszos balhékkal, és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Mansfeld Pétert azonban egy szöktetési terv is hajtja: sógorát akarja a börtönből kiszabadítani. Ezért elrabolnak egy őrségben álló törzsőrmestert (Seress Zoltán), akit - miután kiderül, hogy két kisgyermek apja - szabadon engednek. A fiúkat azonban elfogják, s vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter a szembesítések, kihallgatások során mindent magára vállal, hogy a már kor szerint büntethető Blaskit és a többi fiút megmentse. Fenyő főhadnagy (Nagy Ervin) és Szautner hadnagy (Dimény Áron) minden alkalommal érzi azt a hihetetlen kitartást, bátorságot és erőt, ami a börtönben megkínzott Mansfeldből árad. A kezdetben kis huligán, hőzöngőként számon tartott banda elfogása "magasabb szempontból" már egy veszélyes ellenforradalmár, Mansfeld Péter ügyévé alakul. Fenyő kételkedése a fiú ilyen fokú bűnösségében Bárányos ezredes (Eperjes Károly) szemében a bizonytalanság jele. Márpedig a bizonytalanság nagyon veszélyes. Ennél talán csak az egész országba ívódott félelem a nagyobb. A háromgyerekes anya, a fodrászként dolgozó Mansfeldné (Maia Morgenstern) kétségbeesetten és kitartóan küzd fia kiszabadításáért. Elszántan keresi azt az ügyvédet, aki megmentheti fiát a börtöntől, vagy még valami annál is rosszabbtól. Végül Mansfeldné egy kijelölt ügyvéddel, Dr. Gárgyánnal (Blaskó Péter) folytatja küzdelmét. Mansfeld Péter közben a lehetőséget kihasználva, egy helyszínelésnél megszökik. Az út azonban, amit számára kijelöltek még nem itt ér véget.

Semmelweis Ignác a bécsi klinika tanársegédje kétségbeesetten látja, hogy a szülészeten a halálozási arányszám egyre emelkedik. Elhatározza, hogy megfejti ennek a titokzatos kórnak a titkát. Rádöbben, hogy a fertőzést maguk az orvosok terjesztik, hiszen a boncteremből jövet nem elégségesen fertőtlenítik a kezüket. Véletlenszerűen kipróbálja a klórmeszes kézmosást, amelyről bebizonyosodik, hogy hatástalanítja a hullamérget. Megkezdődik Semmelweis, az anyák megmentőjének küzdelme az áltudósok ellen, akik nem ismerik el a felfedezést.

Bhután, amely a Himalája utolsó buddhista birodalmaként ismert, mindössze 700 000 fős lakossággal rendelkezik. Földrajzi és politikai elzártsága miatt az ország csak nemrég lépett a modernizáció útjára. Ami Bhutánt megkülönbözteti a globális színtéren, az a haladás mérésének egyedi megközelítése – ahelyett, hogy kizárólag a GDP-re támaszkodna, a boldogságra való törekvésre helyezi a hangsúlyt. Ez a gondolat a bruttó nemzeti boldogság koncepciójában gyökerezik, amely a buddhista filozófia és a közgazdaságtan elveit ötvözi. E cél elérése érdekében Bhután boldogságügyi minisztériumot hozott létre, amely boldogságügynököket alkalmaz, akik kérdőívek segítségével rendszeresen felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ezek az eredmények szolgálnak a nemzet fejlesztési terveinek alapjául, és az elsődleges cél a bhutáni társadalom „boldogságindexének” folyamatos növelése.  Napjaink rohanó és elszakadt városi társadalmaiban Bhután alternatív társadalmi modellje óriási érdeklődésre tart számot. A bruttó nemzeti boldogság ideológiája reménysugárrá vált egy olyan világban, amelyet a felgyorsult fogyasztás és a kielégíthetetlen vágyak jellemeznek. Egy dokumentumfilmes csapat lenyűgöző utazásra indult két negyvenes éveiben járó boldogságügynök nyomában. Ezek az ügynökök minden évben két és fél hónapot szentelnek arra, hogy háztól házig járják a távoli himalájai falvakat, és kitöltik a kérdőíveket. A filmkészítők célja, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak mindennapi életébe és törekvéseibe, miközben azt az ősi kérdést járják körül, hogy vajon valóban mérhető-e a boldogság. A boldogság ügynöke egy szívmelengető expedíciót ígér egy magával ragadó, meseszerű világba – egy olyan világba, amely szöges ellentétben áll a túlnyomórészt anyagiasság és sóvárgás által vezérelt társadalmakkal.

Carl Orff Carmina Burana című művének motívumaira készült film három tételben: 1. "Engedjetek táncolni és énekelni, amíg fiatalok vagyunk..." 2. Éljen a tudomány!", 3. "Éljen a mozi!"

A mitológiai hős drámáját újragondoló kétperces filmet az alkotó első teljes hosszúságú magyar animációjának, János vitéz erőpróbája ihlette. A tintával megrajzolt férfi karakter dinamikus mozgástechnikája ma is frissnek tűnik. Sisyphus emberfeletti erőfeszítése a pulzáló ecsetvonásokkal intenzív nézői élményt nyújt. Az alak metamorfózisai a naturalisztikustól a teljes absztrakcióig terjednek.

Ez a rövid film a mindennapi életben mindenütt megjelenő zsarnokság sajátos szociálpszichológiai vizsgálata. Dayka Margit színésznő szuggesztív előadása tökéletesen kifejezésre juttatja a ravasz nő monomán mantráját.

A Genezis történetének középpontjában egy roma kisfiú áll, akinek gyerekkora drasztikusan véget ér, amikor egy brutális támadásban elveszíti a családját. A munkájába temetkező sikeres ügyvédnő felettese nyomására elvállalja a rasszista gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő kisfiúval, és ez a találkozás mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Egy titokzatos kamaszlány is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről.  A bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, útjaik sosem kereszteznék egymást, ám sorsuk mégis összefonódik ennek a tragikus bűnténynek az árnyékában. A Genezis szereplői az egyetemes emberi értékek – az életbe vetett hit, a szolidaritás, a felelősség – mentén döntenek a sorsukról, így lehetőséget kapnak az újrakezdésre, egy új életre. (Hungaricom)

Juli még a Szovjetunióban vesztette el szüleit, hazatérve Magyarorszra Magához kerül, az asszony merevsége azonban bizalmatlanságot és közömbösséget ébreszt a tinédzser lányban, aki nem találja helyét a mindennapokban.

Allegorikus, költészettel és jelképekkel teli történet emberekről, akik villamossal utaznak a mindenki által áhított kocsiszín keresésére. Tökéletes színészi alakítás (a filmben 3 lengyel színész szerepelt) és Sára Sándor csodálatos képei adnak ennek a sajátságos mesének általános érvényt.Emberek egy csoportja a sínekre rak egy eltévedt/kisiklott villamost, ezzel kezdetét veszi utazásuk a mitikus kocsiszínbe. Út közben a legkülönbözőbb akadályokba ütköznek, útjuk Magyarország legújabb történelmének helyszínein vezet át. Megtalálhatók közöttük Rajk perének visszhangja és az 56-os események.

A reformkor kulcsfontosságú pillanatait és gróf Széchenyi István életét Bereményi Géza monumentális történelmi filmje örökítette meg. A címszerepben látható Eperjes Károlyhoz a magyar színészvilág számos más jelentős alakja is csatlakozott Darvas Ivántól Nagy Ervinig. Kardos Sándor operatőr innovatív fényképezése még látványosabbá teszi a korabeli díszleteket, emellett a film a CGI egyik legelső magyarországi alkalmazását tartalmazza.

Anit, a 18 éves srác Magyarország egy eldugott szegletében, egy romatelepen éli életét. Szenvedélye a gitározás. Egy nap váratlan lehetőség éri, amikor felveszik a Snétberger Zenei Tehetség Központba, melynek köszönhetően talán ki tud törni kilátástalan helyzetéből. Csakhogy hamar kiderül, a hátránya óriási: nem ismeri a kottát, nincsenek zenész rokonai és nem sajátította el a megfelelő gyakorlást sem.

Megrendítő dokumentumfilm a magyarországi zsidók deportálásáról. A Coopturist utazási iroda szervezésében megvalósult emléktúra az egykori Auschwitz-Birkenauba.

Gazdag Gyula filmje, a híres szocialista operett nyomán készült groteszk komédia tíz évig várta a dobozban, hogy bemutassák. Hősei operettfigurák, akik fellázadnak kiagyalóik, az operettszerzők ellen.

1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István hivatalos bejelentést tesz a dologról, noha tudja, hogy ezzel sorsa megpecsételődött...

A dokumentumfilmben az Illés zenekar koncertjét láthatjuk legnagyobb slágereikkel, valamint interjúkat a rajongókkal, illetve a zenekar tagjaival, akik megosztják gondolataikat a beatzenéről és a korszakról.

Baradlay Rómeó egyedül él az édesapjával és egy kakaduval. Noha bűvésznek készült, a sors végül úgy hozta, hogy matematika-fizika tanár lett belőle, és bár egy kissé visszahúzódó, egy igazi fenomén, hiszen gyorsabban számol, mint bármelyik számológép. Mivel egy kissé körülményeskedő, a tanulók körében hamar ráragadt az "Ámbár" jelző. A gimnáziumban, ahol tanít, a vezetőség korábban sosem bízott rá osztályt, tartalék tanerőnek számít, akit bármelyik lyukasórára be lehet küldeni. Amikor azonban Baradlayt a 4/c-be küldik, beleszeret az egyik diáklányba, Tímeába, rövidesen pedig az osztályfőnöke is lesz. Innentől pedig nincs megállás, Ámbár tanár úr számos félreértés áldozata lesz.

Három ember útja keresztezi egymást egy nyári napon - Gyuri, a taxisofőr, Wolf a jóképű seftes és Nóra, az elhanyagolt feleség, aki menekül férje elől.

Kéki Kata (Hámori Gabriella), a szerencse lánya. Csinos, vonzó nő, van szerető édesanyja, szeretetre vágyó öccse (Nagy Zsolt) és három barátnője (Ónodi Eszter, Schell Judit, Major Melinda). Van megbízható barátja is, Marci (Elek Ferenc), aki már alig várja, hogy vőlegénnyé, férjé, sőt családapává léptessék elő. Minden készen áll a sikeres élethez, amely azonban egyre késik. Kéki Kata ugyanis egyáltalán nem boldog mindattól, amit a sors az ölébe csöppentett. Vitathatatlan adottságai ellenére ugyanis ebben a szép, ifjú, ámde mégis érettnek mondható korban neki nincs se igazi munkája, se igazi szerelme. Pedig állandóan keresi mind a kettőt. Szorgalmasan jár állásinterjúkra és legalább ilyen szorgalmasan próbálkozik különböző férfiakban meglelni az igazit. Először a Fonyóban (Hujber Ferenc), aztán Davidben (Csányi Sándor), utóbb Tamásban (László Zsolt) találja meg az igazit.

1919 ősze, a Tanácsköztársaság már elbukott, de a Dunántúl még a vörösök kezén van. Szabadon engedik az eszelős Vargha pátert (Madaras József) és tanácsadóját, a Vitézkötésest (Kozák András), hogy a vallásos népet ne haragítsák magukra. A páter és tanácsadója vezetésével megalakul egy terrorista különítmény. Horthyék győzelme után egy fehér tiszt, a Hegedülő (Daniel Olbrychski) veszi át a páter szerepét, aki a leszámolás kegyetlenebb módját valósítja meg. A Hegedülő, miután átveszi a hatalmat a pátertől, leszámol vele, majd új vidékre indul a volt tanácsadóval, hogy ott teljesítsék küldetésüket.

A régi zsinagógából már csak néhány romos várfal maradt. Két rabbi és néhány gyerek meglátogatja az épület maradványait.

Hunyadi János élete a magyar és az európai történelem meghatározó részének tekinthető. Udvari intrikák, kalandok és cselszövések jellemzik ezt a korszakot, amikor Európának egy új hősre van szüksége. Hunyadi hősies fellépése a nándorfehérvári csatával évszázadokra meghatározta a Magyar Királyság történetét, amelybe most mi is bepillantást nyerhetünk.

Egy olyan világban, ahol az örökös mozgás határozza meg a létezést, ez a film magának az életnek a lényegét vizsgálja, és megkérdőjelezi, hogy vajon szüntelen cselekvéseink valóban alakítják-e valóságunkat. A természetet és az ember alkotta világot felfedező, elgondolkodtató utazáson keresztül mélyreható kérdéseken töpreng: Az emberek álmodnak a macskáról, vagy a macska álmodik rólunk? Hol van az igazi valóságunk – a nyüzsgő, épített környezetben vagy a természet nyugalmában? A macska a béke és a nyugalom lényegét testesíti meg, a film arra hívja a nézőket, hogy elgondolkodjanak a cselekvés és a nyugalom közötti egyensúlyon.

Levente és Zita látogatóba érkezen Kálmánhoz és Olgához, hogy megünnepeljék Kálmán névnapját. A két házaspár rövidesen olyan helyzetbe keveredik, amely mindannyiuk számára egyre frusztrálóbbá válik. Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának második része, amely színpadi mű alapján került adaptálására. Az Ernelláék Farkasékkal ellentétben, amely a szülői konfliktusokat helyezte a középpontba, a Kálmán-nap az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségeket és morális dilemmákat hozza felszínre. A látszólag egyszerű és hétköznapi elbeszélés az árnyalt részletek révén nyeri el magával ragadó varázsát.

A film Jancsó stilizált történeti koreográfiáinak tömörített animációs paródiája, amelyben a kivégzéssel szembesülők és a hóhérok helyet cserélnek, miközben a politikai iránytű ciklikusan változik.