Legjobb filmek a Filmio-n

Egy alig öt perces magyar 3D-s animációs film, amelyben egy operaénekes fellépés előtti utolsó percei, amely során a felkészülés nem mindennapi mozzanatait láthatjuk.

Vera elvált, fiatal nő, Tamás családos ember. Hosszú ideje találkoznak titokban, egy ismerősük víkendházában. Vera azt szeretné, ha a férfi nyíltan vállalná a kapcsolatukat, de Tamás nem akar válni.

A kisfilm öt magyar népdalt tartalmaz Kodály Zoltántól. Az alkotás minimalista, geometrikus jellegű vázlatokká formálja át a magyar népi dekoratív művészet elemeit.

A II. világháborút követő első békenapokban Török János vegyészmérnök váratlanul "hozzájut" egy rombadőlt vegyiüzemhez. Lelkesen nekilát, hogy régi álmát valóra váltva kikísérletezzen egy új szérumot. Anyagi nehézségekkel küszködve, de boldogan dolgozik a nagy cél eléréséért. Az új társadalmi rend azonban nem támogatja a magánvállalkozást.

A reformkor kulcsfontosságú pillanatait és gróf Széchenyi István életét Bereményi Géza monumentális történelmi filmje örökítette meg. A címszerepben látható Eperjes Károlyhoz a magyar színészvilág számos más jelentős alakja is csatlakozott Darvas Ivántól Nagy Ervinig. Kardos Sándor operatőr innovatív fényképezése még látványosabbá teszi a korabeli díszleteket, emellett a film a CGI egyik legelső magyarországi alkalmazását tartalmazza.

A térképen sem található dunai kis sziget kitűnő nyári búvóhelyül szolgál egy házaspárnak és egy tudósnak. De a kies helyet hamarosan felfedezik a kempingezők is, és egyre nagyobb tömegben szállják meg. Kozma, "a mindenről gondoskodó rendcsináló", hódolóitól körülvéve, a botcsinálta közösség fejévé nevezi ki magát.

Hatalmas kataklizmaként bontakoznak ki előttünk az egyes jelenetszilánkok, amelyet Melis László repetitív zenéje kísér. Varga Csaba rendezése olyan elismeréseket tudhat magáénak, mint az 1986-os KODAK-díj.

A magyar-román cirkuszi mutatványos család a jobb élet reményében nyugatra menekül Ceausescu Romániájából a múlt század nyolcvanas éveinek elején. Ha porondon akarnak maradni, egy különleges mutatvánnyal kell kirukkolniuk. A mama, Sabina kidolgozza a mutatványt, melyben a saját haján lóg a kupolában, miközben égő fáklyákkal zsonglőrködik. A kislánya, Aglaja minden este attól retteg, hogy a mamáját baleset éri. Ez a rettegés átszövi egész életét, pedig egyszer majd ő lép a helyébe.

Andrássy Katinka élete során nagy változásokon ment keresztül. Károlyi Mihály feleségeként a monarchiát támogatta, viszont az évszázad viharai során megismerte a demokráciát, fasizmust és kommunizmust, amik erősen befolyásolták világnézetét.

Az V. kerületi Sas utca 1951 és 1990 között Alekszej Guszev kapitány nevét viselte. Guszev az utca sarkán kiállított – és szintén 1990-ben eltávolított - emléktábla tanúsága szerint „népünk 1848-49-es harcával együtt harcoló, a cári önkényuralommal szembeforduló” katona volt, aki hat társával együtt „mártírhalált halt.” Nyíregyházán a Huszártelep városrész évitizedekig viselte Guszev kapitány nevét. Illyés Gyula a Fáklyaláng, Fejtő Ferenc A forradalom fővárosa, Fogarasi Béla pedig a Magyar-orosz történelmi kapcsolatok című művében állít emléket Guszev orosz tüzérszázadosnak, akit 1849-ben Minszkben kivégeztek, mert aktív propagandát folytatott a cári hadseregen belül a magyar felkelők mellett.  1948-ban a kisgazda kormány kezdeményezésére küldöttség utazott Minszkbe, hogy a hős Guszev kapitány földi maradványait a centenáriumi ünnepségekre Magyarországra hozza. A küldöttség azonban dolgavégezetlenül tért haza. Nem találtak sem hamvakat, sem leszármazottakat, sem levéltári iratokat. Nem is találhattak. Ugyanis Guszev kapitány nem létezett. Guszev kapitányt az az Illés Béla író találta ki, aki emigrálva előbb Kun Béla titkára, majd a felszabadító szovjet hadsereg lapjának, az Új Szónak a főszerkesztője lett. Illés, ez a rejtői kalandor, aki saját bevallása szerint „minden írásával egy-egy konkrét harci feladat megoldását igyekezett elősegíteni”, 1944/45 fordulóján azzal szembesült, hogy a magyar nép nem fogadja osztatlan örömmel a rabló, erőszakoskodó szovjet katonákat.

Gazdag Gyula filmje, a híres szocialista operett nyomán készült groteszk komédia tíz évig várta a dobozban, hogy bemutassák. Hősei operettfigurák, akik fellázadnak kiagyalóik, az operettszerzők ellen.

A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek.

Márta úgy érzi, végre megtalálta a nagy Őt, aki miatt érdemes feladni az álmait, és biztos amerikai életét és idegsebész praxisát maga mögött hagyva hazatér Budapestre, hogy megalapozza a közös jövőt szíve választottjával. A férfi azonban nem megy el a találkára, s miután Márta végre a nyomára akad, ő váltig álllítja, hogy nem ismerik egymást.  Horváth Lili filmje egy szerelmes nő drámája, akinek a fejében elmosódnak a valós események és a fantázia határai.  

Berki András zeneszerző kutyaugatástól és gyerekzsivajtól hangos társbérletében képtelen énekesnő menyasszonyának az új dalt megkomponálni, pedig már közeleg a premier. Nem hisz a szemének, mikor a lakáskiutalás hirtelen az ölébe pottyan. De öröme nem tart sokáig, Ács Éva gyógyszerésznő azonos kiutalással érkezik az új lakásba. A helyzet kölcsönös falazásra kényszeríti őket leendő párjukkal szemben. Éva vőlegénye, Huppert és András menyasszonya, Gabi a lakáshivatalban próbálják tisztázni a felemás helyzetet. András már azon kapja magát, hogy Évához fűződő érzelmeit önti dalba menyasszonya premierjére. A lakótársak addig-addig koccintgatnak szerencsés elválásukra, míg meg sem állnak a házasságkötő teremig, természetesen csak azért, hogy kiderüljön, nincs lakásuk...

Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben. Az eseményeket elsősorban a tizenhárom éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nemcsak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jóbarát és példakép is.

Többség és kisebbség egyre feszültebb viszonya, az évek során a társadalmi közgondolkodás részévé váló, jellemzően a romákkal kapcsolatos előítéletek emberek ezreinek életét pecsételik meg, akik ezáltal olyan kiúttalan helyzetbe kerülnek, melyben segítség nélkül nehéz normális jövőről álmodni. Miközben egy öt roma fiatal mindennapos küzdelméről szóló előadás színészei egy németországi fesztiválra tartanak, újra szembesülnek a beskatulyázás valamennyi hátulütőjével. Kalandos útjukat követve a néző egy közvetlen tapasztalatok nélkül nehezen érthető, szinte valóságon túli világba csöppen.

Egy olyan világban, ahol az örökös mozgás határozza meg a létezést, ez a film magának az életnek a lényegét vizsgálja, és megkérdőjelezi, hogy vajon szüntelen cselekvéseink valóban alakítják-e valóságunkat. A természetet és az ember alkotta világot felfedező, elgondolkodtató utazáson keresztül mélyreható kérdéseken töpreng: Az emberek álmodnak a macskáról, vagy a macska álmodik rólunk? Hol van az igazi valóságunk – a nyüzsgő, épített környezetben vagy a természet nyugalmában? A macska a béke és a nyugalom lényegét testesíti meg, a film arra hívja a nézőket, hogy elgondolkodjanak a cselekvés és a nyugalom közötti egyensúlyon.

Egy fiatalember és egy idős nő véletlen találkozása egy baljós karácsony estén. A reménytelennek tűnő éjszaka az öregasszonynak új fiút, a fiatalembernek pedig anyát hoz.

Magyar nevezetesség, a borok királya, magyar nemzeti szimbólum a Tokaji Aszú. Szepesy István, Bacsó András és Alkonyi László kísérletet tesznek arra, hogy elkészítsék a tökéletes szűrletet, amely a világ legelegánsabb asztalain kaphat majd helyet. Vajon a természet kegyes lesz hozzájuk, és sikerül elkészíteniük a mennyei nedűt?

Ekkor megszakította minden fontos kapcsolatát: Bettivel, legjobb barátnőjével és Gerivel, Dávid öccsével sem találkozott azóta. Geri szerette Lorát, de nem akart, vagy nem mert a bátyja és a lány közé állni. Három évvel a tragédia után Lora és Geri útja újra keresztezi egymást. Lora menekül az emlékek elől, míg a fiúban feltámadnak a régi érzések. Idővel egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Juli története folytatódik. Magdától elköltözve egy gyárban kap munkát, ám Magda elintézi, hogy kirúgják őt. Juli szeretne filmrendező lenni, de elbukik a felvételin. Jánost, akinél szökése után meghúzta magát, őrizetbe veszik. Juli ismét Magda segítségére szorul, közgazdász hallgatóként eljut Moszkvába, majd átlép filmrendező szakra. Fontos információkat kap a szüleiről, majd miután Sztálin meghal, hazatér, hogy filmet forgasson.

Gyermekkorában barátságot köt, és valósággal beleszeret Kubinyi Kristóf báróba. Az arisztokrata családnál töltött hetek, Kristóf nővére, Katalin iránti rajongása csak még jobban erősítik benne a vágyat, hogy egy napon hozzájuk hasonlóvá válhasson. Valóban példátlan karriert fut be... Szabó István filmjét - melyet a rendező tiszteletére vetítünk - valóságos díjözönnel jutalmazták szerte a világon.

Arturónak, a sikeres séfnek ismétlődő dühkitörései miatt közösségi szolgálatot kell teljesítenie: egy Asperger-szindrómásokkal foglalkozó segítő csoport tagjait kell megtanítania a főzés rejtelmeire. A húszéves Guido különleges tehetséget mutat az ízek és fűszerek iránt. Arturo magával viszi a fiút egy szakácsversenyre: a gyönyörű tájakon át vezető toscanai út során lassan kibontakozó különleges barátság gyökeresen megváltoztatja Arturo hozzáállását az életéhez... (Cirko Film)

1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István hivatalos bejelentést tesz a dologról, noha tudja, hogy ezzel sorsa megpecsételődött...

A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Végre megpillanthatjuk a főhőst, Oláh Gyula brigádvezetőt, aki olykor a magafajta ember számára szokatlan tevékenységet is folytat. Előbb egy kis kék füzetbe lejegyzi munkatársai, főnökei szavait és tetteit, majd elhatározza, hogy brigádjával színre viszi Gelman: Prémium című darabját. Az előadás megszervezése azonban egyre több nehézségbe ütközik.

Vermes Lajos tíz éven keresztül a magyar sport kiemelkedő alakja volt, nem csak teljesítménye, hanem akarata és a sport népszerűsítése miatt is. Munkájának köszönhető, hogy a sport már nem csak az előkelőek kiváltsága, hanem sok ember aktív hobbija Magyarországon.

Gyula egy vérbeli focirajongó, aki kedvenc csapatának ultráit erősíti. Ő és felesége, Mariann nagy döntésre szánják el magukat: családot szeretnének alapítani. Csakhogy csakhamar kiderül, hogy a férfi meddő, és az örökbefogadás lehetősége sem adott a számukra. Mariann kétségbeesésében felveszi a kapcsolatot egy fiatal roma lánnyal, a várandós Lüszivel, aki kész lemondani születendő gyermekéről. Gyula és Mariann belevágnak a tervbe, ami a feje tetejére állítja az életüket, a férfinak pedig külön nehézséget okoz, hogy eltitkolja rasszista barátai elől, hogy roma gyermekük lesz. A bonyoldalmaknak pedig ezzel még nincs vége: egy új szerelem komoly morális döntés elé állítja a férfit.... Nagy Viktor Oszkár, debütáló filmjével, az Apafölddel hangos sikereket ért el a hazai kritikusok körében elnyerve a 40. Magyar Filmszemlén a Gene Moskowitz-díjat, melyet olyan díjnyertesek dokumentumfilmek követtek a pályáján, mint a Székely lelemény vagy a Két világ között ezúttal ismét egy mozikba szánt nagyjátékfilmmel jelentkezett.  A Becsúszó szerelem szerepeiben olyan népszerű hazai sztárokat láthatunk, mint Tenki Réka (Testről és lélekről, Nyitva), Szabó Simon (Pesti Balhé), Thuróczy Szabolcs (Valami Amerika 3, Aranyélet), Orosz Ákos (Apró mesék), Nagy Mari (Akik maradtak), Derzsi János (1945), Berényi Bianka (Virágvölgy) és Ötvös András (Isteni műszak) A Sparks koprodukciójában, a Campfilm gyártásában, illetve a Filmintézet támogatásával készült Becsúszó szerelem a Vertigo Media forgalmazásában hamarosan a hazai mozikban.

Baradlay Rómeó egyedül él az édesapjával és egy kakaduval. Noha bűvésznek készült, a sors végül úgy hozta, hogy matematika-fizika tanár lett belőle, és bár egy kissé visszahúzódó, egy igazi fenomén, hiszen gyorsabban számol, mint bármelyik számológép. Mivel egy kissé körülményeskedő, a tanulók körében hamar ráragadt az "Ámbár" jelző. A gimnáziumban, ahol tanít, a vezetőség korábban sosem bízott rá osztályt, tartalék tanerőnek számít, akit bármelyik lyukasórára be lehet küldeni. Amikor azonban Baradlayt a 4/c-be küldik, beleszeret az egyik diáklányba, Tímeába, rövidesen pedig az osztályfőnöke is lesz. Innentől pedig nincs megállás, Ámbár tanár úr számos félreértés áldozata lesz.

Nóra történetét követhetjük nyomon, aki a Tantörténet című dokumentumfilmben öngyilkosságot kísérelt meg. Most kétgyermekes, szingli anyuka. Az ő édesanyja és nagyanyja is így nevelte a gyerekeket, férfiak nélkül. Azonban minden megváltozik, amikor megérkezik az életükbe Jenő, aki Nóra harmadik, születendő gyermekének apja. A férfi nagyon energetikus, mindent megtesz, hogy támogassa a családot. Nóra nem szeretne házasodni, de anyja nyomására mégis megteszi.

A rendszerváltás előtt egy volt besúgó új személyazonossággal új életet kezd. Azonban egy kisebb hibának hála, hősünk annak az embernek adja ki magát, akiről régebben jelentéseket adott le a kormánynak.