Legjobb filmek a Filmio-n

Vannak helyzetek, amikor nem segíthet más, csak egy varázsló. Balogh Gyuszi élete tele van ilyen helyzetekkel, úgyhogy Csilicsala bácsi a lehető legjobbkor érkezik. De még a csodáknak is megvannak a valóságos következményei.

Napjaink egy névtelen városában játszódik a történet, névtelen szereplőkkel. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A szociális periféria dísztelen kellékei. Itt él főszereplőnk egyedül, egy lakótelepi lakásban. Ő roma, nevelőotthonban nőtt fel, szüleit nem ismeri. A világról és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud. Vágyai az irreális és a vegetatív célok közt ingáznak. A valakihez tartozás vágya nagyon erősen él benne, annak türelmes kialakítása azonban nehézséget okoz neki. Kevés barátja van akik megértenek valamit az ő kósza létezéséből. Egy napon volt utógondozójától kap egy különleges ajándékot. Megkapja azt a dossziét, ami a gyerekkort feldolgozó aktákat tartalmazza. Ezek a dokumentumok talán reményt adhatnak ahhoz, hogy újraértelmezhesse saját, gyerekkorában félbemaradt életét.

A harmincas évek Budapestjén a külvárosi környezetben játszódó történet középpontjában egy élelmes kis utcagyerek, Sutyi áll, aki szerencsét hoz annak, akit szeret. Ez pedig a szép, fiatal Klári, a kis kézimunkaüzlet tulajdonosa, aki reménytelenül arról ábrándozik, mi lenne, ha megismerkedne az Igazi Férfival. Ezért aztán Sutyi pénzt akar szerezni, hogy Klári méltó férjet találjon magának. A leánykát barátai fantasztikus hozományhoz juttatják. Ráadásul a szerencsés fiatal hölgy megmenti egy fess bankár életét, s segítségével bankrablókat fognak el. Ha egyszer egy üzlet beindul.

Hatalmas a szenzáció, ugyanis Budapestre érkezik a Krimi-írók Nemzetközi Konferenciájára a híres amerikai detektív, Kojak! A repülőtéren sikerül lelépnie a riporterek hada elől, de a szállodában már egy csinos szőke nő kémleli érkezését. Nem sokkal ezután pedig egy különös bűntény történik: egy geológus-professzort holtan találnak a lakásán. Beindul hát a nyomozás, amibe a világhírű nyomozó, Kojak is besegít.

Egy fiatalember egyetlen napjába - egymást áthatva - történetek sora épül az őt körülvevő világról, amelyre nem tud megfelelő módon reagálni. Sz. László húsz év körüli fiatalember, kocsikísérő egy Pest környéki szövetkezetnél. Egyik nap, minden különösebb elgondolás nélkül, nem adja postára a rábízott hivatalos pénzküldeményt, a tizenötezer forintot. Nem tér vissza munkahelyére, hanem céltalanul útnak indul. Költekezni kezd, azt teszi, ami jólesik, hogy részesüljön mindabból, amiből eddig - pénzszűke miatt - kimaradt. Nosztalgiáját egy másfajta élet után mégsem tudja - egyetlen napra sem - beteljesíteni, mert nem tud élni a pénz adta lehetőséggel. Estére ugyan " elszórja" az egészet, de ez a nap is éppoly üres és érdektelen marad számára, mint a többi. Aznapi utolsó útja - önszántából - a rendőrőrsre vezet.

Egy alig öt perces magyar 3D-s animációs film, amelyben egy operaénekes fellépés előtti utolsó percei, amely során a felkészülés nem mindennapi mozzanatait láthatjuk.

Egy képzeletbeli államban működő magántársaság szokatlan programot hirdet: vállalkozó kedvű turisták negyvennyolc órán át tartó csatában, valódi fegyverekkel harcolhatnak az elemekből összerakott erődöt védő zsoldosok ellen. Az ostrom sikerrel zárul: az izgalomsóvár, dúsgazdag turisták beveszik az erődöt. Ekkor váratlanul megjelenik az államügyész, és kiszabadítja a társaság hírhedt igazgatónőjét, mert a különleges kommandós szervezőkészségére még az államnak is szüksége van.

A II. világháborút követő első békenapokban Török János vegyészmérnök váratlanul "hozzájut" egy rombadőlt vegyiüzemhez. Lelkesen nekilát, hogy régi álmát valóra váltva kikísérletezzen egy új szérumot. Anyagi nehézségekkel küszködve, de boldogan dolgozik a nagy cél eléréséért. Az új társadalmi rend azonban nem támogatja a magánvállalkozást.

A Széles család történetén keresztül megismerhetjük a magyarországi parasztság sorsát a huszadik század második felében, ahogy a kiszolgáltatottság, a nélkülözés és a mindennapok küzdelme mellet a történelem is eldübörög a fejük felett.

A térképen sem található dunai kis sziget kitűnő nyári búvóhelyül szolgál egy házaspárnak és egy tudósnak. De a kies helyet hamarosan felfedezik a kempingezők is, és egyre nagyobb tömegben szállják meg. Kozma, "a mindenről gondoskodó rendcsináló", hódolóitól körülvéve, a botcsinálta közösség fejévé nevezi ki magát.

Az V. kerületi Sas utca 1951 és 1990 között Alekszej Guszev kapitány nevét viselte. Guszev az utca sarkán kiállított – és szintén 1990-ben eltávolított - emléktábla tanúsága szerint „népünk 1848-49-es harcával együtt harcoló, a cári önkényuralommal szembeforduló” katona volt, aki hat társával együtt „mártírhalált halt.” Nyíregyházán a Huszártelep városrész évitizedekig viselte Guszev kapitány nevét. Illyés Gyula a Fáklyaláng, Fejtő Ferenc A forradalom fővárosa, Fogarasi Béla pedig a Magyar-orosz történelmi kapcsolatok című művében állít emléket Guszev orosz tüzérszázadosnak, akit 1849-ben Minszkben kivégeztek, mert aktív propagandát folytatott a cári hadseregen belül a magyar felkelők mellett.  1948-ban a kisgazda kormány kezdeményezésére küldöttség utazott Minszkbe, hogy a hős Guszev kapitány földi maradványait a centenáriumi ünnepségekre Magyarországra hozza. A küldöttség azonban dolgavégezetlenül tért haza. Nem találtak sem hamvakat, sem leszármazottakat, sem levéltári iratokat. Nem is találhattak. Ugyanis Guszev kapitány nem létezett. Guszev kapitányt az az Illés Béla író találta ki, aki emigrálva előbb Kun Béla titkára, majd a felszabadító szovjet hadsereg lapjának, az Új Szónak a főszerkesztője lett. Illés, ez a rejtői kalandor, aki saját bevallása szerint „minden írásával egy-egy konkrét harci feladat megoldását igyekezett elősegíteni”, 1944/45 fordulóján azzal szembesült, hogy a magyar nép nem fogadja osztatlan örömmel a rabló, erőszakoskodó szovjet katonákat.

Márta úgy érzi, végre megtalálta a nagy Őt, aki miatt érdemes feladni az álmait, és biztos amerikai életét és idegsebész praxisát maga mögött hagyva hazatér Budapestre, hogy megalapozza a közös jövőt szíve választottjával. A férfi azonban nem megy el a találkára, s miután Márta végre a nyomára akad, ő váltig álllítja, hogy nem ismerik egymást.  Horváth Lili filmje egy szerelmes nő drámája, akinek a fejében elmosódnak a valós események és a fantázia határai.  

Novák András (Jan Nowicki) bonyolult alkatú, nyugtalan ember,Hosszabb idő után hazatér Amerikából, ahova munkahelye, az egyetem tanulmányútra küldte. András önkényesen meghosszabitotta kinntartózkodását, új életet akart kezdeni. Itthoni kapcsolatai széthullottak, munkahelyéről kirúgták, barátnője, Anna (Anna Karina) máshoz ment férjhez. Andrásnak meg kell küzdeni az újrabeilleszkedés problémájával, ebben szülőfaluja és egy kislány, Zsuzsi (Czinkóczi Zsuzsa) lesznek segítségére.

Berki András zeneszerző kutyaugatástól és gyerekzsivajtól hangos társbérletében képtelen énekesnő menyasszonyának az új dalt megkomponálni, pedig már közeleg a premier. Nem hisz a szemének, mikor a lakáskiutalás hirtelen az ölébe pottyan. De öröme nem tart sokáig, Ács Éva gyógyszerésznő azonos kiutalással érkezik az új lakásba. A helyzet kölcsönös falazásra kényszeríti őket leendő párjukkal szemben. Éva vőlegénye, Huppert és András menyasszonya, Gabi a lakáshivatalban próbálják tisztázni a felemás helyzetet. András már azon kapja magát, hogy Évához fűződő érzelmeit önti dalba menyasszonya premierjére. A lakótársak addig-addig koccintgatnak szerencsés elválásukra, míg meg sem állnak a házasságkötő teremig, természetesen csak azért, hogy kiderüljön, nincs lakásuk...

Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben. Az eseményeket elsősorban a tizenhárom éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nemcsak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jóbarát és példakép is.

Többség és kisebbség egyre feszültebb viszonya, az évek során a társadalmi közgondolkodás részévé váló, jellemzően a romákkal kapcsolatos előítéletek emberek ezreinek életét pecsételik meg, akik ezáltal olyan kiúttalan helyzetbe kerülnek, melyben segítség nélkül nehéz normális jövőről álmodni. Miközben egy öt roma fiatal mindennapos küzdelméről szóló előadás színészei egy németországi fesztiválra tartanak, újra szembesülnek a beskatulyázás valamennyi hátulütőjével. Kalandos útjukat követve a néző egy közvetlen tapasztalatok nélkül nehezen érthető, szinte valóságon túli világba csöppen.

András, Albert és Bence álmai valóra válnak, amikor biciklitúrára mennek a Balatonra. Napfény, vízpart, csinos lányok. András és öccse Bence ugyanannak a lánynak csapják a szelet, Eszternek. András ráveszi öccsét, hogy mondjon le a lányról, akit egy este meghódít, ám másnap elhagy. Eszter a fiú után megy, de András elküldi.

A film hősei amerikai magyarok: Mickey Hargitay, aki húszévesen nekivágott Amerikának, majd Mr. Universe - és Jayne Mansfield férje - lett, valamint Lazlo és Lord, akik még mindig csak álmodoznak a sikerről. Lazlo egyik budapesti látogatása alatt lát a televízióban egy riportot Mickey Hargitayval, és akkor megszületik fejében a nagy ötlet: erről a gazdag és híres magyarról kell filmet csinálni. Megkeresi Lordot, aki a régmúlt hatvanas években együtt vitorlázott a világhírű házaspárral a Balatonon. Együtt indulnak el Los Angelesbe.

A film a naplók stílusát utánozva, fekete-fehér fotóretusálást alkalmazva mutatja be, amint két pesti jó barát beleszeret egy lányba, s egy különös szerelmi háromszögben találják magukat. 

A két főszereplő, a Tudós, a modern haladás szellemének szuperhőse és Mars, a barbár háborúisten istene küzd egymással. Az absztrakt szimbólumok szellemes, vizuális, metaforikus megfordítására épített Párbaj azon humanisztikusan elkötelezett animációs filmek sorába illeszkedik, amelyek annak szükségességét hangsúlyozzák, a nemzetek békében éljenek egymás mellett.

A kisfilm a versenysportokban alkalmazott szadista edzésmódszereket karikírozza. Nepp József, a groteszk fekete humor magyar nagymestere írta a forgatókönyvet. Nepp Ternovszky Béla összes későbbi rövid- és egészestés filmjében forgatókönyvíróként működött közre, beleértve a Macskafogót is.

Az antik szobrokra hasonlító szobrász egy márványtömbből atlétát farag. Ám a szobor egy öregembert csinál belőle.

Ekkor megszakította minden fontos kapcsolatát: Bettivel, legjobb barátnőjével és Gerivel, Dávid öccsével sem találkozott azóta. Geri szerette Lorát, de nem akart, vagy nem mert a bátyja és a lány közé állni. Három évvel a tragédia után Lora és Geri útja újra keresztezi egymást. Lora menekül az emlékek elől, míg a fiúban feltámadnak a régi érzések. Idővel egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Gyermekkorában barátságot köt, és valósággal beleszeret Kubinyi Kristóf báróba. Az arisztokrata családnál töltött hetek, Kristóf nővére, Katalin iránti rajongása csak még jobban erősítik benne a vágyat, hogy egy napon hozzájuk hasonlóvá válhasson. Valóban példátlan karriert fut be... Szabó István filmjét - melyet a rendező tiszteletére vetítünk - valóságos díjözönnel jutalmazták szerte a világon.

Arturónak, a sikeres séfnek ismétlődő dühkitörései miatt közösségi szolgálatot kell teljesítenie: egy Asperger-szindrómásokkal foglalkozó segítő csoport tagjait kell megtanítania a főzés rejtelmeire. A húszéves Guido különleges tehetséget mutat az ízek és fűszerek iránt. Arturo magával viszi a fiút egy szakácsversenyre: a gyönyörű tájakon át vezető toscanai út során lassan kibontakozó különleges barátság gyökeresen megváltoztatja Arturo hozzáállását az életéhez... (Cirko Film)

Nem sokkal a rendszerváltás után járunk egy borsodi kis faluban, ám úgy tűnik, hogy a szabadság nem hozta el azt a változást, amelyre sokan számítottak. Csornai, a volt potentát továbbra is pozícióban szeretne lenni, a polgármesteri címre hajt. Polyák ezzel szemben egy emberkerülő, mogorva alak, aki esztergályosként dolgozik. A faluba egy nap egy amerikai turista érkezik, akinek elmondása szerint apja repülőgépe a második világháború idején itt zuhant le, és szeretné megtalálni, a helyiek pedig mindenben a segítségére lesznek.

A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Végre megpillanthatjuk a főhőst, Oláh Gyula brigádvezetőt, aki olykor a magafajta ember számára szokatlan tevékenységet is folytat. Előbb egy kis kék füzetbe lejegyzi munkatársai, főnökei szavait és tetteit, majd elhatározza, hogy brigádjával színre viszi Gelman: Prémium című darabját. Az előadás megszervezése azonban egyre több nehézségbe ütközik.

1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről: a birtokon fogolytábor üzemel, a földeken pedig hullákba botlanak.

Vermes Lajos tíz éven keresztül a magyar sport kiemelkedő alakja volt, nem csak teljesítménye, hanem akarata és a sport népszerűsítése miatt is. Munkájának köszönhető, hogy a sport már nem csak az előkelőek kiváltsága, hanem sok ember aktív hobbija Magyarországon.

Magányos öregasszony, egykori hajóskapitány leánya éldegél a belvárosi bérházban. Kétszobás lakása zsúfolva régi bútorokkal, képekkel, csecsebecsékkel. Féltő gonddal őrzi emléktárgyait, mert az emberekhez való bátortalan, kudarcokkal végződő közeledései után ezek jelentik számára az egyetlen kötődést az élethez. A házmesterné tanácsára és többszöri sürgetésére cserére hirdeti meg lakását, amelyet rövidesen ellepnek a legkülönbözőbb cserepartnerek. Végül egy budai kertes ház kis lakására esik választása, ahol rokonszenves, gyermekes házaspár lakik.