Legjobb filmek a Filmio-n

Marinak nagy tehetsége van ahhoz, hogy elcsábítsa a férfiakat. Laci jóhírű zongorista, aki miután megismeri a lányt, mindent és mindenkit otthagyva kezd bele, hogy Mariból híres énekest faragjon. Azt viszont nem tudja, hogy a lány még mindig szereti férjét, a süketnéma Jánost. Különös szerelmi háromszög alakul ki.

A pesti bérházak rengetegében, egy üres foghíjtelken áll a Parkoló, ahol a Légiós, aki egy sajátos kis birodalmat hozott létre a tűzfalak tövében. Nem akarja, hogy a külvilág káosza betörjön az általa kialakított nyugalom szigetére. Ám Imre, a gazdag üzletember és 68-as Ford Mustangjának megjelenésével egy fordulatos, meglepetésekkel teli párbaj veszi kezdetét, melynek során egyre rafináltabb és durvább eszközökkel küzd a belváros két magányos harcosa. (A Company Hungary)

A 30-as években járunk. Zsadányi megszökteti a börtönből Marit, és az erdőbe menekülnek. A szerelmesek életét a közelgő háború megváltoztatja. Zsadányi barátai a nácikhoz csatlakoznak, és a földbirtokos is egyre távolabb kerül tőlük. Zsadányi megöli Héderváry miniszterelnököt, akit az ország romba dőlése fő okozójának tart.

A kritikusok által a filmtörténet legjobbjai közt számon tartott Casablanca (1942) forgatása komoly kihívások elé állította az USA-ba emigrált magyar származású, Michael Curtizként ismertté vált rendezőt. A háború népszerűsítésében érdekelt állam ugyanis kirendelt tisztviselőkön keresztül felügyelte a munkálatokat. Curtiz mindent megtett, hogy filmje kedvező fogadtatásban részesüljön, ez azonban nem kevés erőfeszítésébe került, mert a véletlenek szerencsétlen összjátéka következtében a forgatás idején a rá nehezedő politikai nyomás mellett magánéleti próbatételeket is ki kellett állnia. A rendezőt felkavarta, hogy Magyarországon élő nővéréről csupán annyit tud, veszély leselkedik rá, ráadásul lányával való kapcsolata is egyre drámaibbá vált. A művészről készült életrajzi drámát a 43. Montréali Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjjal jutalmazták.     

Budapesten példátlanul nagyszabású általános áramkimaradás készülődik. A kihívást jelentő felfedezés előtt álló csillagász azt tervezi, hogy a sötétség óráit a csillagvizsgálójában tölti, kihasználva a fényszennyezés hiányát. Egy váratlan látogató azonban megzavarja, aki – bár rendkívül idegesítő – segítségére lehet a professzornak abban, hogy új fényt derítsen felfedezésének valódi tárgyára: saját magára.  

Egy író hosszú ideje vár az igazi inpsirációra, helyette azonban nem várt meglepetés éri, betoppan az életébe a fia, akivel még sosem találkozott. Váratlan megismerkedésük sok mókás pillanatot hoz a művész életébe, kapcsolatuk történetét a kisfiú gazdag képzelőereje szinte mesebelivé varázsolja. Rohonyi Gábor és Vékes Csaba legújabb rendezésének főszerepeiben Thuróczy Szabolcs, Pásztor-Várady Mór, Kovács Patrícia, Pálmai Anna, Elek Ferenc, Mucsi Zoltán és Básti Juli láthatók.

Az első világháború utáni Magyarországon szinte kiskirályként éli mindennapjait a HENTES, mígnem egy nap újra feltűnik a színen korábbi üzleti partnere, az egykori csendőrtiszt, a FÉLSZEMŰ. Nincs azonban egyedül, egy nővel érkezik. Férfi munkát ad mindkettejük számára, ám amikor a nőről kiderül, hogy kurtizánként élt Pesten, a HENTES üzleti ajánlatot tesz a lány számára. Noha sikerül megállapodniuk, a feszültség egyre áthatóbbá válik mind a hármójuk között. (Big Bang Media)

Elie Wiesel kamaszkorát és szenvedéstörténetét bemutató dokumentumfilm. Elie tizenöt éves volt, amikor a fasizmus brutális módon örökre megváltoztatta az életét. Ötven évvel később visszatér Sighetu Máramarosszigetbe, a városba, ahol született, hogy végigjárja az emlékezés fájdalmas útját – de vajon lehet-e beszélni a kimondhatatlanról? Vagy Auschwitz túl van minden emberi nyelvi kapacitáson – a hely, ahol a szavak és a történetek elfogynak?

Egy fiatal hölgy, akit felültettek, hogy segítsen a szeretőjének lopni, de elkapták és börtönbe került. Egyetlen vágya, hogy újra láthassa kedvesét, és végül ráveszi a börtönorvost, hogy engedje ki egy estére. Amikor megtalálja a kedvesét, kiderül, hogy a férfi arra készül, hogy kirabolja egy hotel széfjét, és eltűnjön új szerelmével. A világok ütközése halálos balesethez vezet.

Kolibri sziget kikötőjét elárasztják a cápák, és hogy megszabaduljanak tőlük, Magin szultán a szárazföldről vízilovakat hozat, melyek végezni tudnak a tengeri fenevadakkal. Ugyan a kikötőt felszabadító víziló-csapatot előbb ünneplik az emberek, a jószágok hamar terhessé válnak a sziget népének. A feldühödött gazdák az állatok ellen fordulnak, élükön a gonosz Aban kánnal. A kegyetlen támadást csak Hugó, a vízilóbébi éli túl, akit a helybeli gyerekek vesznek pártfogásukba. Az amerikai–magyar koprodukcióban készült egzotikus mese mintha a Sárga tengeralattjáró családi filmes változata lenne. A gazdag kiállítású látványvilág a „hippiszecesszió” jegyében fogant, az elbűvölően szürreális képsorokkal illusztrált fülbemászó musicalbetéteket a hazai popzene olyan legendás fellépői éneklik, mint Kovács Kati, Kútvölgyi Erzsébet színésznő és Máté Péter.  

Csanádi András bíró egy éjjel vallomást tesz főnökének, Pálházi Jenőnek. Egy vívóteremben megismerkedett, majd beleszeretett Zenthe Juditba, a csinos, modern sofőrnőbe. A lány nem várt módon viszonozta érzelmeit. Egy este sírva vallotta be, hogy gázolt. Az ügyet Csanádi kapta, aki érzelmei ellenére lelkiismeretesen akarta kivizsgálni a körülményeket. Így tárult fel előtte Judit addig rejtett, a letűnt világhoz kötődő élete, értékrendje. Csanádi arra kéri főnökét, mentse fel a megbízás alól. Pálházi nem segít. Csanádi a tárgyaláson jön rá, hogy Judit végig hazudott, érdekből játszotta a szerelmest. A bíró túljutva a krízisen, igazságos ítéletet hoz.

Révész Bálint különleges hangulatú, könnyed, szellemes és friss hangvételű dokumentumfilmje három nagymama és három unoka izgalmas egymásra találásának története, miközben tanúi lehetünk egy szimbolikus és egy tényleges utazásnak is.  A három nő - egy angol kém, egy táncosnő a néci Németországból és egy magyar holokauszttúlélő - meséli el, adja át és eleveníti fel az emlékeit unokáiknak, hogy élettörténetük ne tűnjön el nyomtalanul, az Y generáció tagjai pedig kézbe kapják azt a hatalmas mennyiségű élettapasztalatot és bölcsességet, amely nagymamáik rájuk tudnak hagyni.  A klasszikus értékeket és történelmi tabukat megfogalmazó film érdekes időutazásra invitál minket is: vajon mi hogyan döntöttünk volna hetven évvel ezelőtt? (ELF Pictures)

A 19. századi betyárok izgalmas világát idéző film főszereplője Farkas Csapó Gyurka, akik a börtönből megszökve járja a pusztát, hogy megtalálja azokat, akik elárulták és rabságba küldték őt. A vármegye által egyre erőteljesebben korlátozott pásztorok egyfajta hősként tekintenek rá, s a csendőrök sem erőltetik meg magukat, hogy elfogják a szökevényt. Amikor azonban Gyurka meggyilkol egy pásztort, fordul a kocka.

Csíky Gábor hírszerző tiszt (Latinovits Zoltán) beszivárog egy bűnbandába, hogy megakadályozza, hogy fontos katonai titkok külföldre jussanak. Várkonyi Zoltán drámai, feszült kémfilmje szokatlan kísérlet volt a műfaj hazai meghonosítására.

Megrendítő dokumentumfilm a magyarországi zsidók deportálásáról. A Coopturist utazási iroda szervezésében megvalósult emléktúra az egykori Auschwitz-Birkenauba.

Három szabadságvesztésre ítélt férfi úgy próbálja tartani a kapcsolatot a családjával, hogy cellájuk magányában meséket írnak, melyek a fogvatartottak, gyerekeik, na meg a modern technika közreműködésével elevenednek meg. Pár perces telefonhívások és röpke egyeztetések előzik meg csupán a nagy alkalmat, ami igazi ünnepnak a rabok számára. Miközben a mesékből film lesz, szinte elmosódnak a képzelet és a valóság határai, s a családtagok újra együtt lehetnek.

Hajdu Szabolcs nagyjátékfilmje olyan történeteket sző össze, melyek szereplői hétköznapi emberek ugyan, a köztük levő kapcsolati rendszert megfigyelve azonban megérthetjük a társadalmunkat, közösségeinket, családjainkat átszövő alá- és fölérendeltségi viszonyokat, az uralkodó és a védtelen fél közti különös köteléket, legyen szó akár magánéletről, akár családtagok, akár az állam és a lakosok interakciójáról. Az egyetlen éjszaka alatt játszódó történet átlagosnak tűnő helyzeteket mutat be: egy lelkész és családja közti nézeteltérést, egy aktivista kamaszlányának szárnypróbálgatását, egy színész magánéleti problémáit, és egy rendező és mentoráltja közti érdekes kapcsolatot.  

Eszter, az önszántából magányosan élő, csinos 50 év körüli hölgy már nem sokat vár az élettől, biztos, nyugodt öregkor előtt áll. Egy nap táviratot kap egyetlen szerelmétől, aki egykor hűtlen volt hozzá. Lajos visszatér egy napra a városba, magával hozza a gyermekeit és egy ismeretlen társaságot. Eszterben felébrednek a régi emlékek és érzelmek, melyeket maga sem tud pontosan meghatározni. Lajos érkezése a kisvárosi társaság tagjaiból (Eszter baráti köréből) különböző reakciókat vált ki. Egy dologban azonban mindenki egyetért: Lajos egy gazember. A film az emberi kapcsolatokat boncolgatja, választ keresve az emberek cselekedeteinek sorsszerűségére.

Balassánénak hirtelen meghal a férje, ő pedig nem tudja, mihez kezdjen a számára mindig is idegen környezetben. Két felnőtt fia is inkább hátráltatja, mint segíti abban, hogy végre megváltoztassa az életét.

Létezik egy módszer, amely kilencvenkilenc százalékos pontossággal megmondja, hogy valóban életük szerelmével élünk-e. Hiába a teszt, Dóra (Kerekes Vica) 'Nagy Ő'-je épp nősülni készül, és nem a főhősünk a választottja. Dóra mindenesetre tesz róla, hogy megédesítse a saját életét. A nő ugyanis cukrász, aki rajong a szakmájáért és mindenért, ami ahhoz kapcsolódik: ínycsiklandó tészták, felséges krémek, lágy habok közt éli a hétköznapjait, és árulja az általa készített finomságokat az apró budapesti cukrászboltjában. Azonban hiába a látszólag édes élet, Dóra komoly kihívásokkal néz szembe. Ha nem jut nagyon gyorsan jelentős mennyiségű pénzhez, kénytelen lesz bezárni a boltját. A nő azonban nem hátrál meg a kihívások elől, és benevez cukrászversenybe. Az egyedüli probléma, hogy a megmérettetést családi vállalkozások számára hirdették meg, így maga mellé vesz egy sármos agglegényt (Mátray László), hogy játssza el a vőlegényét. A dolgot nem könnyíti meg, hogy a férfi imádja a hódítást és a nőket és ez kölcsönösen is igaz. Hogy mi sül majd ki ebből...?  A HAB Kerekes Vica és Mátray László főszereplésével 2020. szeptemberében az Intercom forgalmazásában a magyarországi mozikban. 

Magyarország az ötvenes években igyekszik újjáéledni a második világháború után. Leopold atya azért küzd, hogy szerzetestársaival újra felállíthassák a ferences rendet, és bár kezdetben a kommunista berendezkedés nem akadályozza őket semmiben, ez a békés állapot nem tart már sokáig. A rend ugyan visszakapta korábban elkobzott kegytárgyait, rövidesen azonban Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják. Hogy megtörjék őt, borzalmas kínvallatások alá vetik, a kihallgatás vezetésével pedig egykori tanítványát, a vallásos életnek hátat fordító Keller főhadnagyot bízzák meg. Az atya akaratereje törhetetlennek bizonyul, ez a kihallgatás pedig mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. Eperjes Károly rendezése, a Magyar passió 2021 őszén érkezik a hazai mozikba, főbb szerepeiben maga Eperjes Károly és Telekes Péter lesz látható.

Maja úgy érzi, az élete végre kezd rendeződni. Barátjával végre kiköltöznek abból a lakásból, amelyet egyetemista koruk óta béreltek másokkal közösen, és úgy tűnik, már minden rendben lesz, amikor egy régi rokonuk váratlanul meghal. A családból senki sem érkezik sengíteni, még Maja anyja is távol marad. A halottszállítók rövidesen megérkeznek, velük együtt pedig Maja egyik rég nem látott barátnője, Sára is felbukkan. A halott körüli szervezés egyre abszurdabb és bürokratikus folyamatba torkollik, Maja pedig kénytelen szembesülni néhány régi problémájával, így arra is rádöbben, hogy időnként el kell merülni a bizonytalanságban, ha boldogok akarunk lenni. Grosan Cristina első nagyjátékfilmes rendezése mindent megmutat nekünk az életről, a film főbb szerepeiben Thuróczy Szabolcs, Hernádi Judit, Bányai Kelemen Barna, Patkós Márton, Takács Katalin és  Friedenthal Zoltán láthatóak.

A film próbál fényt deríteni Solymosi Eszter vízbefulladásának, és a tiszaeszlári per részleteire. Scharf Józsefnek, a zsidó pásztor a Monarchia területére menekül a kozák pogrom elől. Ott zsidó favágók közé kerül. Amikor a Tiszában egy holttestet találnak, Scharf fiát arra ösztökélik, hogy valljon a zsiók ellen. 

A film szinte párbeszédek nélkül követi egy kis vidéki közösség (emberi és állati) lakóit: egy öregembert, aki mindig csuklik, egy pásztorlányt és juhait, egy idős asszonyt, aki lehet, hogy rosszban sántikál, lehet, hogy nem, néhány népdalénekest egy esküvőn és még sok más érdekes személyiséget. Bár a film nagy része vignetták sorozata, van egy baljós és gyakran alig észrevehető mellékszál, amely gyilkossággal kapcsolatos.

Bereményi Géza dalszövegei egyedülálló részei a magyar kultúrának. Cseh Tamás dalai sokak számára ismertek, Bereményi novellái, forgatókönyvei, színdarabjai és filmrendezései pedig kultikusnak számítanak. A portréfilmben Tóth Barnabás kérdezi Bereményi Gézát, így nem csak szakmai oldalát ismerhetjük meg, hanem az életútját is.   

Izgalmas sci-fi animációval indítja mozifilmes karrierjét Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta. Történetük a jövőbe repít, amikor a kutatók a flóra és fauna visszafordíthatatlan megsemmisülését látva új növényt teremtenek. Csakhogy van egy kis bökkenő, az új fajt kizárólag emberi hússal lehet életben tartani.    

Vajon létezik szerelem a halál után? Vagy az utolsó szívdobbanással az érzelmek is megszűnnek? Krisztián (Bárnai Péter) bízik benne, hogy nem így van, barátnője, Ági (Rujder Vivien) ugyanis az első légyott után egy baleset áldozata lesz. A fiút nem sokkal korábban vették fel őrnek a halottasházba, ahová Ági holtteste is került, de egészen a tragikus eseményig sejtelme sem volt róla, hogy a munkahelye az egyszerű halandók előtt láthatatlan titkokat rejt. Éjszaka ugyanis a holtak szellemei a földi élet és a túlvilág közti átjárót jelentő ravatalozóban felélednek, s kihasználják az átmeneti állapot nyújtotta lehetőségeket. Látva a két szerelmes kétségbeesését az elszakadás fájdalma miatt, úgy döntenek, segítenek nekik együtt maradni. A halál azonban kevésbé vevő a mókára, a túlvilágról érkező boncmester (Kulka János) minden igyekezetével próbálja sürgetni Ági lelkének átlépését a holtak világába. 

1919 ősze, a Tanácsköztársaság már elbukott, de a Dunántúl még a vörösök kezén van. Szabadon engedik az eszelős Vargha pátert (Madaras József) és tanácsadóját, a Vitézkötésest (Kozák András), hogy a vallásos népet ne haragítsák magukra. A páter és tanácsadója vezetésével megalakul egy terrorista különítmény. Horthyék győzelme után egy fehér tiszt, a Hegedülő (Daniel Olbrychski) veszi át a páter szerepét, aki a leszámolás kegyetlenebb módját valósítja meg. A Hegedülő, miután átveszi a hatalmat a pátertől, leszámol vele, majd új vidékre indul a volt tanácsadóval, hogy ott teljesítsék küldetésüket.

Az írók mind elviselhetetlenek lennének? Ezt azért túlzás lenne állítani, mindenesetre András (Fekete Ernő) nem tartozik a kivételek közé. A férfi kreatív igazgatóként dolgozik egy médiaügynökségnél, de a lelkesedése már korántsem a régi. Bár első regénye leszerepelt, András mégis arról álmodozik, hogy elismert író lehet belőle. Számára a szépirodalom jelent mident, minden mást azonban megvet, így például Kata (Béres Márta) Így vagy tökéletes című spirituális bestsellerét.  Mindkettőjük életét alaposan felforgatja, amikor a közösségi médiában megjelenik róluk egy közös fotó, a rajongók pedig azonnal találgatásokba kezdenek: vajon Kata és András egy párt alkot? A férfi úgy hiszi, ez a felhajtás a segítségére lehet abban, hogy új könyvét sikerre vigye. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű, és a tervét csak tovább bonyolítja egy dögös modell (Trokán Nóra), egy cseppet sem diszkrét kolléga (Dér Zsolt), egy kiégett irodalomkritikus (Hegedűs D. Géza) és két megbízhatatlan pasi (Thuróczy Szabolcs, Lengyel Tamás) feltűnése. A Megdönteni Hajnal Tímeát írója ezúttal is egy könnyed, romantikus vígjátékkal jelentkezett olyan hazai sztárok közreműködésével, mint Fekete Ernő, Trokán Nóra, Hais Dorottya, Lengyel Tamás, Hegedűs D. Géza, Thuróczy Szabolcs és Gáspár Tibor. Az Így vagy tökéletes az Intercom forgalmazásában érkezik a mozikba.

Munkalehetőségek és kultúra hiányában a kis baranyai falu elnéptelenedik, csak a Kántor család marad. Erzsi néni itt élt, itt akar meghalni. Anti jól jövedelmező fakitermeléssel foglalkozik, távol a családi háztól. Amikor Andriskát fölveszik a városi kollégiumba, a magányos Julin erőt vesz a depresszió. Megpróbál a hitbe menekülni, de gyötrelmei csak fokozódnak. Utolsó, zavarodott kitörési kísérlete egy szakadékban végződik.1972- Karlovy Vary: a legjobb női alakítás díja Törőcsik Marinak, a Nemzetközi Filmklubok Szövetsége Don Quijote díja; 1974 - Milánó: Arany Pecsét-díj