Legjobb filmek a Filmio-n

Marinak nagy tehetsége van ahhoz, hogy elcsábítsa a férfiakat. Laci jóhírű zongorista, aki miután megismeri a lányt, mindent és mindenkit otthagyva kezd bele, hogy Mariból híres énekest faragjon. Azt viszont nem tudja, hogy a lány még mindig szereti férjét, a süketnéma Jánost. Különös szerelmi háromszög alakul ki.

A pesti bérházak rengetegében, egy üres foghíjtelken áll a Parkoló, ahol a Légiós, aki egy sajátos kis birodalmat hozott létre a tűzfalak tövében. Nem akarja, hogy a külvilág káosza betörjön az általa kialakított nyugalom szigetére. Ám Imre, a gazdag üzletember és 68-as Ford Mustangjának megjelenésével egy fordulatos, meglepetésekkel teli párbaj veszi kezdetét, melynek során egyre rafináltabb és durvább eszközökkel küzd a belváros két magányos harcosa. (A Company Hungary)

Berki András zeneszerző kutyaugatástól és gyerekzsivajtól hangos társbérletében képtelen énekesnő menyasszonyának az új dalt megkomponálni, pedig már közeleg a premier. Nem hisz a szemének, mikor a lakáskiutalás hirtelen az ölébe pottyan. De öröme nem tart sokáig, Ács Éva gyógyszerésznő azonos kiutalással érkezik az új lakásba. A helyzet kölcsönös falazásra kényszeríti őket leendő párjukkal szemben. Éva vőlegénye, Huppert és András menyasszonya, Gabi a lakáshivatalban próbálják tisztázni a felemás helyzetet. András már azon kapja magát, hogy Évához fűződő érzelmeit önti dalba menyasszonya premierjére. A lakótársak addig-addig koccintgatnak szerencsés elválásukra, míg meg sem állnak a házasságkötő teremig, természetesen csak azért, hogy kiderüljön, nincs lakásuk...

A kritikusok által a filmtörténet legjobbjai közt számon tartott Casablanca (1942) forgatása komoly kihívások elé állította az USA-ba emigrált magyar származású, Michael Curtizként ismertté vált rendezőt. A háború népszerűsítésében érdekelt állam ugyanis kirendelt tisztviselőkön keresztül felügyelte a munkálatokat. Curtiz mindent megtett, hogy filmje kedvező fogadtatásban részesüljön, ez azonban nem kevés erőfeszítésébe került, mert a véletlenek szerencsétlen összjátéka következtében a forgatás idején a rá nehezedő politikai nyomás mellett magánéleti próbatételeket is ki kellett állnia. A rendezőt felkavarta, hogy Magyarországon élő nővéréről csupán annyit tud, veszély leselkedik rá, ráadásul lányával való kapcsolata is egyre drámaibbá vált. A művészről készült életrajzi drámát a 43. Montréali Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjjal jutalmazták.     

Egy író hosszú ideje vár az igazi inpsirációra, helyette azonban nem várt meglepetés éri, betoppan az életébe a fia, akivel még sosem találkozott. Váratlan megismerkedésük sok mókás pillanatot hoz a művész életébe, kapcsolatuk történetét a kisfiú gazdag képzelőereje szinte mesebelivé varázsolja. Rohonyi Gábor és Vékes Csaba legújabb rendezésének főszerepeiben Thuróczy Szabolcs, Pásztor-Várady Mór, Kovács Patrícia, Pálmai Anna, Elek Ferenc, Mucsi Zoltán és Básti Juli láthatók.

Bereményi Géza dalszövegei egyedülálló részei a magyar kultúrának. Cseh Tamás dalai sokak számára ismertek, Bereményi novellái, forgatókönyvei, színdarabjai és filmrendezései pedig kultikusnak számítanak. A portréfilmben Tóth Barnabás kérdezi Bereményi Gézát, így nem csak szakmai oldalát ismerhetjük meg, hanem az életútját is.   

Vajon létezik szerelem a halál után? Vagy az utolsó szívdobbanással az érzelmek is megszűnnek? Krisztián (Bárnai Péter) bízik benne, hogy nem így van, barátnője, Ági (Rujder Vivien) ugyanis az első légyott után egy baleset áldozata lesz. A fiút nem sokkal korábban vették fel őrnek a halottasházba, ahová Ági holtteste is került, de egészen a tragikus eseményig sejtelme sem volt róla, hogy a munkahelye az egyszerű halandók előtt láthatatlan titkokat rejt. Éjszaka ugyanis a holtak szellemei a földi élet és a túlvilág közti átjárót jelentő ravatalozóban felélednek, s kihasználják az átmeneti állapot nyújtotta lehetőségeket. Látva a két szerelmes kétségbeesését az elszakadás fájdalma miatt, úgy döntenek, segítenek nekik együtt maradni. A halál azonban kevésbé vevő a mókára, a túlvilágról érkező boncmester (Kulka János) minden igyekezetével próbálja sürgetni Ági lelkének átlépését a holtak világába. 

Az első világháború utáni Magyarországon szinte kiskirályként éli mindennapjait a HENTES, mígnem egy nap újra feltűnik a színen korábbi üzleti partnere, az egykori csendőrtiszt, a FÉLSZEMŰ. Nincs azonban egyedül, egy nővel érkezik. Férfi munkát ad mindkettejük számára, ám amikor a nőről kiderül, hogy kurtizánként élt Pesten, a HENTES üzleti ajánlatot tesz a lány számára. Noha sikerül megállapodniuk, a feszültség egyre áthatóbbá válik mind a hármójuk között. (Big Bang Media)

Groteszk, filozofikus kísérlet a rajzfilm hagyományos világképének meghaladására. Az 1964-es Miskolci Rövidfilmfesztiválon nívódíjat, Rodezben 1966-ban a nemzetközi filmköltészeti napokon nagydíjat elnyert alkotás.

Kolibri sziget kikötőjét elárasztják a cápák, és hogy megszabaduljanak tőlük, Magin szultán a szárazföldről vízilovakat hozat, melyek végezni tudnak a tengeri fenevadakkal. Ugyan a kikötőt felszabadító víziló-csapatot előbb ünneplik az emberek, a jószágok hamar terhessé válnak a sziget népének. A feldühödött gazdák az állatok ellen fordulnak, élükön a gonosz Aban kánnal. A kegyetlen támadást csak Hugó, a vízilóbébi éli túl, akit a helybeli gyerekek vesznek pártfogásukba. Az amerikai–magyar koprodukcióban készült egzotikus mese mintha a Sárga tengeralattjáró családi filmes változata lenne. A gazdag kiállítású látványvilág a „hippiszecesszió” jegyében fogant, az elbűvölően szürreális képsorokkal illusztrált fülbemászó musicalbetéteket a hazai popzene olyan legendás fellépői éneklik, mint Kovács Kati, Kútvölgyi Erzsébet színésznő és Máté Péter.  

A film különlegessége, hogy a főszereplők marcipánból készültek. A háttérben felcsendülő népdalokat a Sebő Együttes adja elő; élükön a Sebestyén Mártával, akinek ez volt az első filmes megjelenése. A Mézes-táncos Varsányi Ferenc első önálló rendezése. 

Szoboszlay Péter erősen társadalomkritikus filmjét a pszichedelikus pop-art és a hippi szecesszió stílusmotívumai hatják át. A hős a puha diktatúra tipikus alakja, a zsarnoki portás, akinek jellemében megjelenik a fasiszta ideológia kísértete.

Révész Bálint különleges hangulatú, könnyed, szellemes és friss hangvételű dokumentumfilmje három nagymama és három unoka izgalmas egymásra találásának története, miközben tanúi lehetünk egy szimbolikus és egy tényleges utazásnak is.  A három nő - egy angol kém, egy táncosnő a néci Németországból és egy magyar holokauszttúlélő - meséli el, adja át és eleveníti fel az emlékeit unokáiknak, hogy élettörténetük ne tűnjön el nyomtalanul, az Y generáció tagjai pedig kézbe kapják azt a hatalmas mennyiségű élettapasztalatot és bölcsességet, amely nagymamáik rájuk tudnak hagyni.  A klasszikus értékeket és történelmi tabukat megfogalmazó film érdekes időutazásra invitál minket is: vajon mi hogyan döntöttünk volna hetven évvel ezelőtt? (ELF Pictures)

Gaál István első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám ikonjává vált. Ez a rövid lírai dokumentumfilm ennek az előzetes tanulmánya. A Tiszáról, mint tájképformáló elemről és a folyó mellett élő emberekről alkotott képek asszociatív módon összefonódnak. Sára Sándor operatőr absztrakt-geometriai kompozíciókba szőtte a természet és az emberi tevékenység motívumait.

A 19. századi betyárok izgalmas világát idéző film főszereplője Farkas Csapó Gyurka, akik a börtönből megszökve járja a pusztát, hogy megtalálja azokat, akik elárulták és rabságba küldték őt. A vármegye által egyre erőteljesebben korlátozott pásztorok egyfajta hősként tekintenek rá, s a csendőrök sem erőltetik meg magukat, hogy elfogják a szökevényt. Amikor azonban Gyurka meggyilkol egy pásztort, fordul a kocka.

Csíky Gábor hírszerző tiszt (Latinovits Zoltán) beszivárog egy bűnbandába, hogy megakadályozza, hogy fontos katonai titkok külföldre jussanak. Várkonyi Zoltán drámai, feszült kémfilmje szokatlan kísérlet volt a műfaj hazai meghonosítására.

Egy kisember küzdelme, hogy beszálljon a hivatal liftjébe. Mivel sehogy sem jut dűlőre, kívülről kénytelen szemlélni az eseményeket. A film számos társadalmi kérdésre illetve történelmi eseményre reflektál. 

1936-ot írunk. A meddő, ám előkelő származású Szilvia üzletet köt a szegény sorból származó Irénnel: feküdjön le férjével, essen teherbe és szülje meg a hatalmas vagyon örökösét az ő számára. A terv azonban érdekes fordulatot vesz, hiszen férje és Irén egymásba szeretnek és elköltöznek a zsarnoki dámától. Gyermekeik születnek és boldogan élnek egészen 1940-ig, amikor Szilvia elérkezettnek látja a helyzetet arra, hogy bosszút álljon a szerelmeseken.

Anna negyven év körüli családanya, akinek minden perce, ideje, mozdulata és a pénze is be van osztva. Próbál egyensúlyozni a család, a munka és a magánélet között úgy, hogy a kimerültség, a monoton rutin és a szürke hétköznapok egyre jobban maguk alá gyűrik - ennek ellenére mégis úgy érzi, hogy minden nap a lehető legjobbat kell nyújtania. Ám egyszer csak szöget üt a fejében egy gondolat, hogy férje számára már nem a család az első... Szilágyi zsófia első nagyjátékfilmes rendezésének premierje a Cannes-i Filmfesztiválon volt, ahol díjat is nyert. A Magyar Filmalap Inkubátor programjának keretében megvalósult alkotás azóta számos rangos fesztiválon bizonyított és gyűjtött be díjakat. (Vertigo Media)

A speciális fénytechnikát alkalmazó kísérleti film megpróbálja vizuális egyidejűségben ábrázolni az emberi személyiség többrétűségét. Néhány ember megpróbál visszaemlékezni álmaira. Az "emlékezők" állandóan szembesülnek előző felidézéseikkel, feloldódnak, s a következő "stádiumban" megpróbálják eljátszani álmaikat...

Zoli és Miki igazi barátok, egy padban ülnek az általános iskolában, és együtt lógnak az iskola után. Zoli apja a kevés ellenzéki egyike, aki röplapokat készít és szamizdat újság kiadásával próbálja felhívni a figyelmet a rendszer ellentmondásaira. Miki apja a kerületi párttitkár, aki fiatalon került magas pozícióba, úgy dönt emberek sorsa felől, ahogy azt kénye kedve tartja. Bár ez nem is lep meg senkit, akkoriban ez megszokott dolog volt. A két teljesen különböző férfi többször kerül kényszerű kapcsolatba gyerekeik barátsága miatt. Az egyetlen közös vonásuk, az iskolába érkező fiatal tanárnő iránti érdeklődés. Egy iskolai kirándulás végleg megváltoztatja sorsukat...

Hajdu Szabolcs nagyjátékfilmje olyan történeteket sző össze, melyek szereplői hétköznapi emberek ugyan, a köztük levő kapcsolati rendszert megfigyelve azonban megérthetjük a társadalmunkat, közösségeinket, családjainkat átszövő alá- és fölérendeltségi viszonyokat, az uralkodó és a védtelen fél közti különös köteléket, legyen szó akár magánéletről, akár családtagok, akár az állam és a lakosok interakciójáról. Az egyetlen éjszaka alatt játszódó történet átlagosnak tűnő helyzeteket mutat be: egy lelkész és családja közti nézeteltérést, egy aktivista kamaszlányának szárnypróbálgatását, egy színész magánéleti problémáit, és egy rendező és mentoráltja közti érdekes kapcsolatot.  

Eszter, az önszántából magányosan élő, csinos 50 év körüli hölgy már nem sokat vár az élettől, biztos, nyugodt öregkor előtt áll. Egy nap táviratot kap egyetlen szerelmétől, aki egykor hűtlen volt hozzá. Lajos visszatér egy napra a városba, magával hozza a gyermekeit és egy ismeretlen társaságot. Eszterben felébrednek a régi emlékek és érzelmek, melyeket maga sem tud pontosan meghatározni. Lajos érkezése a kisvárosi társaság tagjaiból (Eszter baráti köréből) különböző reakciókat vált ki. Egy dologban azonban mindenki egyetért: Lajos egy gazember. A film az emberi kapcsolatokat boncolgatja, választ keresve az emberek cselekedeteinek sorsszerűségére.

Balassánénak hirtelen meghal a férje, ő pedig nem tudja, mihez kezdjen a számára mindig is idegen környezetben. Két felnőtt fia is inkább hátráltatja, mint segíti abban, hogy végre megváltoztassa az életét.

"A csepűrágónak csak akkor van sikere, csak akkor ismerik el, ha nem az igazat mondja" - kesereg a bolognai színész, Filippo magyar barátjának, az ifjú Guthy Gáspárnak, akit társulatával együtt elkísért abba a magyar főúri udvarba, ahol az Itáliából hazahívott Gáspárt - mint az ősi család utolsó férfitagját - királlyá akarják koronázni. Gáspár számára a hazai környezet nyomasztóan idegen. Egyre értetlenebbül áll a furcsán feltárulkozó dolgok előtt. Nagybátyja, Károly bitorolja apja helyét, akinek haláláról különböző történeteket mondanak el az ifjúnak. Anyját is titokzatosság veszi körül. Nem találkozhat vele, mert súlyos beteg. Ugyanakkor azt suttogják, fiatal nőket áldoztat fel, hogy a vérükben fürödve fiatal és kívánatos maradjon Károly számára. Filippo minduntalan figyelmezteti Gáspárt, ne higgyen a látottaknak és a hallottaknak. Gáspár egyre jobban belegabalyodik az igazság-hazugság szövevényébe, és egyre többet kérdez. Lassan ráébred, miféle zsarnoki mechanizmus áldozata lett...

Létezik egy módszer, amely kilencvenkilenc százalékos pontossággal megmondja, hogy valóban életük szerelmével élünk-e. Hiába a teszt, Dóra (Kerekes Vica) 'Nagy Ő'-je épp nősülni készül, és nem a főhősünk a választottja. Dóra mindenesetre tesz róla, hogy megédesítse a saját életét. A nő ugyanis cukrász, aki rajong a szakmájáért és mindenért, ami ahhoz kapcsolódik: ínycsiklandó tészták, felséges krémek, lágy habok közt éli a hétköznapjait, és árulja az általa készített finomságokat az apró budapesti cukrászboltjában. Azonban hiába a látszólag édes élet, Dóra komoly kihívásokkal néz szembe. Ha nem jut nagyon gyorsan jelentős mennyiségű pénzhez, kénytelen lesz bezárni a boltját. A nő azonban nem hátrál meg a kihívások elől, és benevez cukrászversenybe. Az egyedüli probléma, hogy a megmérettetést családi vállalkozások számára hirdették meg, így maga mellé vesz egy sármos agglegényt (Mátray László), hogy játssza el a vőlegényét. A dolgot nem könnyíti meg, hogy a férfi imádja a hódítást és a nőket és ez kölcsönösen is igaz. Hogy mi sül majd ki ebből...?  A HAB Kerekes Vica és Mátray László főszereplésével 2020. szeptemberében az Intercom forgalmazásában a magyarországi mozikban. 

Magyarország az ötvenes években igyekszik újjáéledni a második világháború után. Leopold atya azért küzd, hogy szerzetestársaival újra felállíthassák a ferences rendet, és bár kezdetben a kommunista berendezkedés nem akadályozza őket semmiben, ez a békés állapot nem tart már sokáig. A rend ugyan visszakapta korábban elkobzott kegytárgyait, rövidesen azonban Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják. Hogy megtörjék őt, borzalmas kínvallatások alá vetik, a kihallgatás vezetésével pedig egykori tanítványát, a vallásos életnek hátat fordító Keller főhadnagyot bízzák meg. Az atya akaratereje törhetetlennek bizonyul, ez a kihallgatás pedig mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. Eperjes Károly rendezése, a Magyar passió 2021 őszén érkezik a hazai mozikba, főbb szerepeiben maga Eperjes Károly és Telekes Péter lesz látható.

Maja úgy érzi, az élete végre kezd rendeződni. Barátjával végre kiköltöznek abból a lakásból, amelyet egyetemista koruk óta béreltek másokkal közösen, és úgy tűnik, már minden rendben lesz, amikor egy régi rokonuk váratlanul meghal. A családból senki sem érkezik sengíteni, még Maja anyja is távol marad. A halottszállítók rövidesen megérkeznek, velük együtt pedig Maja egyik rég nem látott barátnője, Sára is felbukkan. A halott körüli szervezés egyre abszurdabb és bürokratikus folyamatba torkollik, Maja pedig kénytelen szembesülni néhány régi problémájával, így arra is rádöbben, hogy időnként el kell merülni a bizonytalanságban, ha boldogok akarunk lenni. Grosan Cristina első nagyjátékfilmes rendezése mindent megmutat nekünk az életről, a film főbb szerepeiben Thuróczy Szabolcs, Hernádi Judit, Bányai Kelemen Barna, Patkós Márton, Takács Katalin és  Friedenthal Zoltán láthatóak.

A film szinte párbeszédek nélkül követi egy kis vidéki közösség (emberi és állati) lakóit: egy öregembert, aki mindig csuklik, egy pásztorlányt és juhait, egy idős asszonyt, aki lehet, hogy rosszban sántikál, lehet, hogy nem, néhány népdalénekest egy esküvőn és még sok más érdekes személyiséget. Bár a film nagy része vignetták sorozata, van egy baljós és gyakran alig észrevehető mellékszál, amely gyilkossággal kapcsolatos.

Bepillantás egy egyedülálló anya reggelébe, aki angolul tanulva próbálja rendbe tenni az életét.