Legjobb filmek a Filmio-n

A Liza, a rókatündér írója-rendezője, Ujj Mészáros Károly és főszereplője, Balsai Móni új filmjében Éva, a zseniális rendőr küzd saját magával, belső démonaival, a rendszerrel és a kollégáival.  A rendőrnő különleges képessége, hogy meglássa, megérezze és észrevegye a bűnt ott is, ahol más rendőrök nem, így ő döbben rá arra is, hogy a sorozatos budapesti öngyilkosságok mögött egy ember, egy gyilkos áll. Ám a nő férje önygilkossága óta súlyos pánikbeteg, és képtelen rendesen végezni a munkáját, visszaszorítani elhatalmasodó mániáját, és lányával sem felhőtlen a viszonya. Nem véletlen, hogy a választások előtt álló és káoszba fulladó városban senki sincs sem ideje, sem energiája arra, hogy Éva teóriáját bizonyítsa a gyilkosságokkal kapcsolatban. Ám amikor a központba új tiszt érkezik, az meglátja Éva tehetségét és a töredezett felszín alatt megbúvó nőt, így együtt erednek a lezárt és felderítetlen gyilkosságok nyomába - csak kisvártatva egy nagyon szövevényes ügy kellős közepén találják magukat, aminek szálai nagyon régre és nagyon magasra vezetnek. ()

Adél egy magyarországi kórházban dolgozik radiológusként, miközben ikertestvére, Éva remek anyagi körülmények között neveli pár hónapos gyermekét. Éva férje vállalkozó, így az élet is sokkal könnyebb számukra. A két nő telejesen más nézőpontból látják az életet, és úgy gondolják, hogy a másiké a könnyebb.  A testvérpár kapcsolata tele van konfliktusokkal, Ákos váratlan felbukkanása viszont hatalmas fordulatot hoz. Bár elsőre úgy tűnik, hogy a férfi csak még nagyobb távolságot hoz az ikrek közé, a későbbiekben viszont egyre nyilválvalóbbá válik, hogy egyre jobban odafigyelnek egymásra. A kamaszkor vége, A csatárnő lába életveszélyes és a Minden vonal című rövidfilmek rendezője, Szilágyi Fanni ezúttal egy egyészestés produkcióval jelentekezik, amely humroban és varázslatban is bővelkedik. A Veszélyes lehet a fagyi főszerepeiben Patkós Márton, Stork Natasa, Máté Szabó, Bódi Magdi, Marica Tárnok, László Balkay, Can Togay és Hesna Al Ghaoui láthatók.

Az utolsó menekülteket szállító vonatra sikerült feljutnia a fiatal szerelmespárnak, Mártának és Istvánnak. Miközben elhagyják Budapestet, a város utcáin megjelennek a szovjet tankok. A pár útja során néhány különös alakkal találkozik, akiknek szenvedélye a sakk. A film Stefan Zweig Sakknovella című novellája alapján készült.

A bibliai történet humoros feldolgozásában Jónás nem csügged sorsa miatt, kényelmesen berendezkedik a hatalmas állat gyomrában, aki magatehetetlenül tűri, hogy zsákmánya tüzet rak, ablakokat vág az oldalán, sőt, még a fogait is kiszedi. A történet végére Jónásnak sikerül annyira lelaknia az állatot, hogy kénytelen új otthon után nézni.

Csaba és Éva hosszú ideje él boldog párkapcsolatban. Egy verekedést követően a férfi börtönbe kerül, s amikor kiszabadul, Éva már Miklóssal él együtt. A férfi, mivel nem tud hova menni, hozzájuk költözik. Miklós mindent megtesz, hogy kitúrja Csabát a kapcsolatból - titkon sejti, hogy Éva még mindig őt szereti. Amikor a lány bejelenti, hogy várandós és Miklóshoz megkérte a kezét, Csaba leüti a férfit, s ezért ismét börtönbe kerül.

A film a modern ember szemszögéből dolgozza fel a zsarnoksággal szemben lehetséges magatartásformákat. Elektra és Oresztész nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. Aegisztosz trónralépése - az őszinte igazmondás - napján a nép hallgat, csak az "eszelős" Elektra lázít fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll apjuk gyilkosán. Aztán a testvérek egymás életét is kioltják, hogy főnixmadárként ott támadjanak fel, ahol szükség van a szabadságra.

Tamás tehetséges rajzoló, viszont nincsenek kiállításai. A rendőrség arra kényszeríti, hogy fantomképeket készítsen. Adottsága több bűncselekményt is segít megoldani. Most egy férfi fantomképét kell elkészíitenie, akit a rendőrség több alkalommal elkövetett nemi erőszak miatt keres.

A Zsadányi család ünnepel fiai - István és Gábor - tisztté avatása alkalmából. A családfő él az alkalommal és politikai nézeteit népszerűsíti az ünneplők körében. István és Gábor a jellegzetes vidéki választási harc hevében meggyilkolják édesapjuk ellenjelöltjeként fellépő baloldali parasztvezért, Baksa Andrást. Az eset szemtanúja Szeles-Tóth, aki az I. Világháború kitörése után István parancsnoksága alá kerül.

Az 1921. december 14-16. között Sopronban és a környező nyolc településen tartott népszavazás képes volt felülírni az első világháborút lezáró békeszerződést. Az elcsatolásra ítélt terület magyar maradt. A voksoláshoz vezető utat azonban vérrel és verítékkel kövezték ki az ország vezető politikusai, a selmeci-soproni főiskolások, a rongyos gárda tagjai, az első világháború poklából hazatért katonák és az egyszerű soproni polgárok. Eredeti dokumentumok alapján egy húszéves főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül ismerjük meg azt a rögös utat, amely a Leghűségesebb városba vezetett. A film az elhivatott soproni polgárokról szól és nekik mond köszönetet. Mert nélkülük nem csak Sopronnal lenne szegényebb Magyarország, magatartásuk olyan szilárd erkölcsi útmutató, amiből erőt meríthetünk bármikor.

Egy idős férfi az utolsó munkanapját tölti a gyárban, mielőtt kollégái elbúcsúznak tőle a nyugdíjba vonulást ünneplő bulin. Egy fiatal, önbizalomhiányos tinédzser elhagyja faluját és családját, hogy tanoncként kezdjen a városban.

Az 1953-ban készült film az 1848/49-es időket eleveníti föl a forradalmárok harcát a belső és külső ellenséggel. Petőfi kezdetektől ott van az eseményeknél, még tiszti rangjáról is lemond, hogy Bem seregében harcolhasson. Bem felveszi a harcot a túlerővel, Gábor Áron ágyúival leveri az ellenséget.

Ábel (Vilmányi Benett), a húszas évei végén járó, rendkívüli képességekkel megáldott fiatalember egy gyermekmentő szervezetnél dolgozik, amelyet a vak Fellegi professzor (Lukáts Andor) felügyel. Ábel a szemét becsukva képes az eltűnt gyerekek szemével érzékelni, ezzel segítve a megtalálásukat. A munkának való elkötelezettsége felemészti Ábel életét, amelyet senkivel sem oszt meg. Rövidesen azonban egy sorsfordító esemény történik, aminek következtében váratlanul kapcsolatba kerül Vera (Hartai Petra) látomásaival. E kapcsolat révén Ábel világfelfogása hatalmas változáson megy keresztül, ami egy különös kapcsolat kialakulását indítja el kettejük között. Ahogy egyre bensőségesebbé válik a kapcsolatuk, úgy egyre harmonikusabbá, ugyanakkor törékenyebbé is lesz.

Lefkovics Tamás, az együttérző, de konok bokszedző az évek során egyre jobban elhidegült fiától, Ivántól. Iván, aki ortodox zsidó, Izraelben keresett menedéket az apjával való folyamatos konfliktus elől. Iván Izraelben alapított családot, és kizárólag édesanyjával tartotta a kapcsolatot Budapesten. Édesanyja hirtelen halála után Iván hatéves kisfia kíséretében visszatér gyermekkori otthonába, hogy a zsidó szokásoknak megfelelően egyhetes gyászt, úgynevezett sivát tartson. Ez az időszak sarkalatos pont lesz, mivel az apa és a fiú által képviselt két ellentétes világ találkozik, és a család lehetséges újraegyesülése a tét.

Song Ha egy régi családi titok felderítése miatt érkezik Vietnámból Budapestre, a szálak pedig egészen a hetvenes évek szocialista világába vezetnek vissza, amikor vietnámi egyetemisták tanultak Magyarországon. Ekkoriban a két ország diplomáciai kapcsolata rendkívül szorosnak számított, így az ösztöndíj célja az volt, hogy az itt tanuló hallgatók rendszerhű diplomásként térjenek vissza hazájukba, hogy majd segítségükkel építsék újra a háborúsújtotta Vietnámot. Ezeknek a hallgatóknak szigorú elvárásoknak kellett megfelelniük, Song Ha és segítője, Viktor pedig egyre mélyebbre ássa magát családja történetében, mindeközben pedig váratlan kalandokba keverednek, amelyek során saját érzéseiket és gondolataikat is jobban megismerik. Szűcs Dóra rendezése kontineseken és évtizedeken átívelő történet, amelynek főbb szerepeiben Nari Nguyen, Koltai-Nagy Balázs, Sütő András és  Dzhuliya Lam láthatóak.

Léna (Smith Nikolett) és Lili (Smith Noémi), 14 éves egypetéjű ikrek, egy árvaházban élnek. Nagyon szoros kötelék fűzi őket édesanyjukhoz, és állandóan várják a látogatásait. Amikor anyjuk még a születésnapjukon sem jelenik meg, kezdeti dühük fokozatosan kétségbeesésbe fordul. Arra a következtetésre jutnak, hogy anyjuk biztosan súlyos beteg. Elhatározzák, hogy megtalálják és megmentik anyjukat az ismeretlentől.

Sanyi (Thuróczy Szabolcs) bábszínész és alkoholista. Pali (Polgár Tamás) liftszerelő és szintén alkoholista. Együtt keresik barátjukat, Tomit, aki több AA-gyűlést is kihagyott. Küzdenek azért, hogy józanok maradjanak egy olyan országban, ahol az ivás mindennapos szokás. Sanyit öt éve hagyta el felesége és lánya a függősége miatt, ami arra késztette, hogy új életet kezdjen, és leszokjon az ivásról. Eközben Pali könnyen kísértésbe esik, hogy újra igyon, Tommy pedig valószínűleg még kevesebb bátorításra szorul. A két barát versenyt fut az idővel Budapest utcáin, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.

Egy férfi és egy nő egy délután a városban reménykedve keresik a szerelmet a személyes hirdetések segítségével. Elek a magyar filmművészet mérföldkövének számít, hiszen dokumentarista technikákat használ fikciós környezetben, hogy a mindennapi élet törékenységét a lehető legérzékletesebben mutassa be.  

Mennyit bírsz elviselni? És mennyit bírsz még elviselni? Bogi (Mari Dorottya), a Zeneakadémia túlhajszolt klasszikus ének szakos hallgatója, vidékről elköltözve küzd a budapesti élethez való alkalmazkodással. Hogy megéljen, bébiszitterkedik unokatestvérénél, Tamásnál (Polgár Csaba – Cicaverzum) és feleségénél, Zitánál (Jakab Juli – Napszállta). A házaspár feszült viszonya azonban feszült légkört teremt, ami óhatatlanul kihat a gyerekeikre – és magára Bogira is. Egy sorsdöntő énekvizsga napján Bogi tragikus hibát követ el.

A film különlegessége, hogy a főszereplők marcipánból készültek. A háttérben felcsendülő népdalokat a Sebő Együttes adja elő; élükön a Sebestyén Mártával, akinek ez volt az első filmes megjelenése. A Mézes-táncos Varsányi Ferenc első önálló rendezése. 

A híres írót, Karinthy Frigyest hallucinációk kínozzák, és hamarosan problémái lesznek a látásával. Bár az orvosok megnyugtatják, az író gyanítja, hogy súlyos betegsége van. A könyvtár szakirodalmát tanulmányozza, és egyre inkább meggyőződik arról, hogy agyrákja van. Gyanúja megalapozottnak bizonyul. Egyetlen reménye, hogy a kor leghíresebb agysebésze megmentheti az életét. Révész György nemcsak a Karinthy-regényt, hanem egész irodalmi életművét is a vászonra álmodta.

Emma és Böbe egykor orosz nyelvet tanítottak, 1989 után azonban kénytelenek angolra váltani, s az esti iskolában tanultakat már másnap át is adják diákjaiknak egy budapesti iskolában. Tanári bérük azonban annyira alacsony, hogy nem tudnak saját lakást kivenni, ezért évek óta egy pedagóguszszállás kis szobáján osztoznak. A helyzetük nem egyedi, több száz tanártársuk él hasonlóan szerény körülmények közt. Emma takarítással próbálja kiegészíteni a jövedelmét, míg Böbe egy szórakozóhelyen keresi az igazit, miközben lassan prostituálódik. Emma viszonyt folytat az igazgatóval, románcuknak azonban nincs jövője, ugyanis a férfinak esze ágában sincs elhagyni a családját. Egy dologban mindkét tanárnő biztos, ragaszkodnak tanári állásukhoz, mert falusi lányként nehezen küzdötték fel magukat a tiszteletnek örvendő pozícióba. Csakhogy az életük kedvezőtlen fordulatot vesz. Böbét letartóztatják, elkeseredésében megpróbál véget vetni az életének, Emma pedig magára maradva küzd tovább.

Mészáros Márta a Napló-trilógiájának harmadik részét az 1956-os forradalomnak szentelte. Októberben Juli (Czinkóczi Zsuzsa) Moszkvában ragadt, míg itt Magyarországon János (Jan Nowicki) aktívan részt vesz a felkelésben. Juli csak novemberben érhet haza... A felkelés, és különösen a felszámolását követő időszak ellentmondásait és személyes dilemmáit vizsgáló munka e sorsdöntő hetek egyik legmegindítóbb krónikája.

Egy átmulatott éjszaka után Kelepei Jenő elhatározza, hogy beköltözik a Mutter bordélyházába, ám mindent felforgat édesanyja látogatása. A főnökasszony mindent megtesz, hogy leplezze édesanya előtt a valóságot, a hodályt pedig úrilányok panziójává alakíttatja.

Egy hatvanas éveiben járó titokzatos mozdonyvezető hirtelen halála után a feleség, a szerető és törvénytelen lánya, és sok más kétes karakter a férfi múltjából szeretné megtudni, mégis ki volt az a férfi, akit szerettek. Majd meghalnak azért, hogy megtudják: melyiküket szerette igazából a férfi, és hogy hol rejtegette eddig kettős életének fantasztikus gyümölcsét. Hőseink halálos küzdelmeik során egy szatirikus komédia kellős közepén találják magukat, amelynek bűnös gyökerei a nyolcvanas évekig, a szocialista kor záró évtizedéig nyúlnak vissza. (Forgalmazza: Big Bang Media)

András és Lilla már öt éve vannak együtt. András forgatókönyveket ír televíziós sorozatokhoz, Lilla pedig egyetemi tanársegéd. Minden rendben megy közöttük, beköltöznek új lakásukba, és úgy tűnik, semmi sem vethet gátat a boldogságuknak. Valami azonban talán mégsincs rendben. Mintha hiányozna az a bizonyos szikra a közös életükből. Lilla esküvőre és babára vágyik, míg András ... nos, nem igazán tudja, mit is szeretne.

A zenés filmben a rendszerváltás előtti évek popzenéjének 18 előadója mutatja be klipjét. A felcsendülő dalok a nézők és hallgatók szórakoztatása mellett lehangoló képet festenek a hanyatló rendszer társadalmáról. 

Egy excentrikus, de zseniális séf (Bereczki Zoltán) étterme a csőd szélére kerül. A bank által kiküldött hitelelbíráló (Balla Eszter) meghódítása az egyetlen út a hőn áhított hitel megszerzésére, ám ő távolról sincs elájulva a nárcisztikus szakács hókuszpókaitól. Azonban - mint oly sokszor - most is közbeszól a szerelem... Mi az édes, romantikus gasztrovígjáték receptje? Végy egy marcona sztárséfet, adj hozzá egy gátlásos könyvvizsgálólányt. A szívüket főzd puhára és hosszan kavard a félreértéseket. Fűszerezd őket az elmúlt évtizedek legízletesebb slágereivel, egy csipetnyi szteppel és sok tánccal. Melegen ajánljuk! A romantikus, mai történetben olyan slágereket hallhatunk, mint a Nem leszek a játékszered, Szeretlek is meg nem is vagy a Hadd főzzek ma magamnak.

Charles-Émile Reynaud kifejleszti az animációs film egyik ősét, de mivel nincs rá kereslet, az egészet a Szajnába dobja.

Futbólia minisztertanácsa elhatározza, hogy megszerzi az országnak a világhírű magyar csodacsatárt. Duca tengernagyra bízzák az akció végrehajtását. A magyar csapat éppen Svájcban játszik, Duca tehát odautazik embereivel. A labdarúgókat két nyugaton élő magyar - Bruno és Jóska - követi a szállodába, hogy töltőtollakat adjon el nekik. Véletlenül őket is lefényképezik, s Duca tengernagy Jóskát raboltatja el. A szerencsétlennek döntő mérkőzésen kell játszania, a dolog botrányba fullad, s a szurkolók már-már forradalmat robbantanak ki.

Anna negyven év körüli családanya, akinek minden perce, ideje, mozdulata és a pénze is be van osztva. Próbál egyensúlyozni a család, a munka és a magánélet között úgy, hogy a kimerültség, a monoton rutin és a szürke hétköznapok egyre jobban maguk alá gyűrik - ennek ellenére mégis úgy érzi, hogy minden nap a lehető legjobbat kell nyújtania. Ám egyszer csak szöget üt a fejében egy gondolat, hogy férje számára már nem a család az első... Szilágyi zsófia első nagyjátékfilmes rendezésének premierje a Cannes-i Filmfesztiválon volt, ahol díjat is nyert. A Magyar Filmalap Inkubátor programjának keretében megvalósult alkotás azóta számos rangos fesztiválon bizonyított és gyűjtött be díjakat. (Vertigo Media)