Legjobb filmek a Filmio-n

1958-at írunk. Öt fiatal, kamasz fiú fényes nappal elköti egy magas rangú tiszt (Szervét Tibor) autóját. A rangidős Blaskira (Pindroch Csaba) felnéznek a többiek: Egei, Bóna, Holecz, Mansfeld (Fancsikai Péter). Mindannyian nagyon fiatalok, szinte gyerekemberek és vakmerőek. A forradalmi lázadás és a hazafiság szellemétől megfertőzve, még két évvel a forradalom leverése után is a felkelés újraélesztéséről, folytatásáról ábrándoznak, ahogyan titkos rövidítésük szól: MUK, vagyis "Márciusban újra kezdjük!". Ábrándjaik gyerekes csínyekkel, kamaszos balhékkal, és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Mansfeld Pétert azonban egy szöktetési terv is hajtja: sógorát akarja a börtönből kiszabadítani. Ezért elrabolnak egy őrségben álló törzsőrmestert (Seress Zoltán), akit - miután kiderül, hogy két kisgyermek apja - szabadon engednek. A fiúkat azonban elfogják, s vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter a szembesítések, kihallgatások során mindent magára vállal, hogy a már kor szerint büntethető Blaskit és a többi fiút megmentse. Fenyő főhadnagy (Nagy Ervin) és Szautner hadnagy (Dimény Áron) minden alkalommal érzi azt a hihetetlen kitartást, bátorságot és erőt, ami a börtönben megkínzott Mansfeldből árad. A kezdetben kis huligán, hőzöngőként számon tartott banda elfogása "magasabb szempontból" már egy veszélyes ellenforradalmár, Mansfeld Péter ügyévé alakul. Fenyő kételkedése a fiú ilyen fokú bűnösségében Bárányos ezredes (Eperjes Károly) szemében a bizonytalanság jele. Márpedig a bizonytalanság nagyon veszélyes. Ennél talán csak az egész országba ívódott félelem a nagyobb. A háromgyerekes anya, a fodrászként dolgozó Mansfeldné (Maia Morgenstern) kétségbeesetten és kitartóan küzd fia kiszabadításáért. Elszántan keresi azt az ügyvédet, aki megmentheti fiát a börtöntől, vagy még valami annál is rosszabbtól. Végül Mansfeldné egy kijelölt ügyvéddel, Dr. Gárgyánnal (Blaskó Péter) folytatja küzdelmét. Mansfeld Péter közben a lehetőséget kihasználva, egy helyszínelésnél megszökik. Az út azonban, amit számára kijelöltek még nem itt ér véget.

Munkalehetőségek és kultúra hiányában a kis baranyai falu elnéptelenedik, csak a Kántor család marad. Erzsi néni itt élt, itt akar meghalni. Anti jól jövedelmező fakitermeléssel foglalkozik, távol a családi háztól. Amikor Andriskát fölveszik a városi kollégiumba, a magányos Julin erőt vesz a depresszió. Megpróbál a hitbe menekülni, de gyötrelmei csak fokozódnak. Utolsó, zavarodott kitörési kísérlete egy szakadékban végződik.1972- Karlovy Vary: a legjobb női alakítás díja Törőcsik Marinak, a Nemzetközi Filmklubok Szövetsége Don Quijote díja; 1974 - Milánó: Arany Pecsét-díj

Beszélgetés a beat és a tánczene ellentétéről, a politikai háttérről, az akkori zenei jövőképről, az 1966-os Táncdalfesztivál sikeréről és eredményeiről.

Egy szív nélküli apáca, egy felboncolt ismeretlen, egy meggyilkolt szabó. A munkások a domonkos templom falát újítják fel, amikor a fal leomlik. A tátongó lyukon keresztül egy ősi lépcső vezet a titkok kamrájába. A helyi pap és a kurátorok lemerészkednek a rég elfeledett kriptába, amelynek mélyén 264 poros, pókhálós koporsó rejtőzik. A legnagyobb megdöbbenést az okozza, amikor a koporsókat kinyitva nem csontvázakat, hanem mumifikálódott testeket találnak. Csecsemőket, nőket és férfiakat, díszes ruhákban és csipkés szemfedőkben. A kutatók nyomozni kezdenek. Hogyan maradhattak meg a testek ilyen épségben? Kik voltak ők? Miben haltak meg? A kaland két idősíkon keresztül folytatódik. A film visszarepíti a nézőt a 18. századba, ahol, mint kiderül, a múmiák sorsa összefonódik. A gyilkosság, a titkos szerelem és a halálos betegség összekapcsolódik a mai nyomozásban. A megoldás csak a történet végén oldódik meg, amikor a szálak a vizsgálat eredményeként összeérnek. Misztika, titkok, múmiák.

Milcho Manchevski rendezése az anyaság és a gyermekvállalás utáni vágyakozás lírai története. Három anya küzdelmét láthatjuk egy lebilincselően emberi történetben, ahogy a gyermekvállalás nehézségeivel néznek szembe. A 17. századi mítoszoktól kezdve a fogantatás rituáléjén kerezstül egészen a napjainkban mindenkit foglalkoztató abortusz és adoptálás kérdéseit feszegeti a film története, egyúttal pedig a szerelem, az anyaság és a hűség kérdései is felmerülnek. Machevski filmje megragadó vizuális élmény. Az Eső című filmjével 1994-ben elnyerte Velencei Arany Oroszlánt, amely egyúttal nemzetközi ismeretséget is szerzett a macedón rendzőnek.

Szép Ernő életének és költészetének mélységei elevenednek meg a költő regényének új filmadaptációjában, az „Emberszag” című alkotásban. A húsz végzetes nap sztoikus és lírai elbeszélése hiteles beszámolót nyújt egy embertelen korszakról.

Egy házaspár visszatekint közösen és egymás nélkül töltött éveikre - a magyar történelemre. Hiszen az ő generációjuknak, amely a XX. század negyvenes éveiben volt fiatal, az egész életére rányomta a bélyegét a történelem.

A csapásoknak azonban nincs vége. Ismeretlen feladótól pozitív terhességi tesztet kap. Egyetlen napja van arra, hogy megszerezze a pénzt, és kiderítse, ki a gyermeke anyja.

Sergius, a valaha nagytudású, de lassan rögeszméibe merülő professzor feltalál egy olyan gépet, amelynek sebessége gyorsabb a Föld forgásánál és így vissza tud repülni a múltba. Leányát és vagyonát annak ígéri, aki bele mer ülni ebbe a gépbe. A kalandvágyó Tibor Ákos gróf vállalkozik erre, így különös kalandokat él át a 18. századi osztrák-magyar világban, és beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába.

Megismerhetjük Berend Ivánt, aki nemes, és bár minden képességgel rendelkezik, hogy a többi dzsentrihez hasonlóan éljen és élvezze az életet, inkább a tudományok felé fordul. Egy előadása során egy gyémántot is eléget, hogy az igazát bizonyítsa. Egy bánya tulajdonosaként éppen egy új tűzoltóanyaggal kísérletezik. Viszont Kaulmann Félix bankár azt tervezi, tönkreteszi Ivánt, és ehhez a bányában dolgozó pár – Evila és Péter – segítségét kéri.

András, Albert és Bence álmai valóra válnak, amikor biciklitúrára mennek a Balatonra. Napfény, vízpart, csinos lányok. András és öccse Bence ugyanannak a lánynak csapják a szelet, Eszternek. András ráveszi öccsét, hogy mondjon le a lányról, akit egy este meghódít, ám másnap elhagy. Eszter a fiú után megy, de András elküldi.

Bartha doktorék lakása beázik, a kerületi ingatlankezelő vállalat nem hárítja el a bajt, a doktorék a válás küszöbére kerülnek. Géza, a fiatal tanár feleségül venné kolléganőjét, Katót, de édesanyja beteg, a lakás kicsi, pénz meg nincs. Károly bácsinak, a pincérnek elege van a szakmához nem értő, alkalmatlan üzletvezetőkből. Vali férjhez menne, hogy ne legyen sógora és nővére cselédje, ne is élősködjön a nyakukon, de a kiszemelt férfi csak önálló lakással bíró nőre vágyik. Véletlenül mindannyiuknak a közös totózás hoz megoldást, különösen, hogy tizenkét találatuk lesz...

A trianoni békeszerződés bonyolult és megalázó aspektusait sokunk számára ma is homály fedi. Szembe kell néznünk a valósággal, hogy az évtizedeken át tartó szándékos elhallgatás miatt a mai generációk alig rendelkeznek ismeretekkel róla. A szerződés aláírását megelőzően a magyar kormány nem kímélte az igazságosabb béke érdekében tett erőfeszítéseit. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósok egy csoportja aprólékosan elkészítette a Carte Rouge-t, a Kárpát-medence etnikai dinamikáját pontosan bemutató térképet. Eközben gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció élén, 1920. január 16-án Párizsban, a francia külügyminisztériumban megragadta az alkalmat, hogy a győztes hatalmak vezetői előtt a magyar érdekeket képviselje. Filmünk 1918-tól kezdve mélyül el az eseményekben, amikor Teleki, felismerve a bolgár fronton elszenvedett veszteségek után a térkép elkészítésének szükségességét, ha megkésve is, de kezdeményezte a törekvést. Az uralkodó körülmények okozta kihívások ellenére Teleki nem kímélte az erőfeszítéseket, és a korszak jeles szakértőinek, valamint Alekszandr Popovics pénzügyminiszternek a segítségét kérte. Apponyi gróf részvétele, bár később, de jelentős jelentőséget kapott. Célunk, hogy ezt a történetet pártatlanul, a melodrámától mentesen meséljük el. A térkép az 1920-as párizsi magyar békemisszió tárgyalásai során kapott sarkalatos jelentőséget. A film középpontjában olyan neves személyiségek állnak, akik felelősnek érezték magukat hazájuk sorsáért, és igyekeztek megőrizni Magyarország egységét. Törekvéseik hiábavalósága ellenére rendíthetetlenül kitartottak. Célunk, hogy ezeket a személyiségeket hitelesen, hősies szépítésektől mentesen ábrázoljuk, hogy a mai közönséggel is rezonáljunk. Hiszünk abban, hogy a történelmi filmek a balladákhoz hasonlóan segíthetik a társadalmat a múlt traumáinak feldolgozásában.   Filmünk két narrátort, Reviczky Gábort és Szalóczy Pált alkalmazza, elzárkózva a hagyományos szakértői interjúktól. Reviczky a nemzetközi politikába nyújt betekintést, míg Szalóczy Apponyi gróf személyét öltve, hiteles források alapján visszamenőleg idézi fel az eseményeket. A film komor utószóval zárul, melyből kiderül, hogy Teleki gróf Carte Rouge című művét 1923-ban Amerikában méltónak találták a kiadásra...

1956. Bébé festőművész, de évek óta nem dolgozik. Gyerekkori barátja, Halász Petár Párizsból érkező halálhíre megrendíti. Az emlékezést azonban folyton telefonok zavarják meg: a Képzőművész Szövetség megvásárolná a politikai elkötelezettsége miatt kiemelten pártfogolt Halász egyik önarcképét. Bébé előkeresi a Hajnali háztetők című saját festményét, amely talán az igazi Halászt ábrázolja két nőjével, Alisszal és Lilivel. Kiderül, hogy Bébé nem mutat készséget az együttműködésre, ezért a szövetség kizárással fenyegetőzik, s két kalapos férfi is felbukkan a lakásban. Hajnalban hír jön: Halász él, disszidált Lilivel és a képeivel...

Erőss Zsolt hegymászó 2013-ban bekövetkezet halálán megdöbbent az egész ország, majd szinte minden figyelem feleségére, a frissen megözvegyült Sterczer Hildára irányult, aki egyedül maradt két gyermekükkel. Csoma Sándor rendező alkotása nem csupán az élet nehézségeit dolgozza fel, hanem Sterczer Hilda küzdelmét a gyásszal és fájdalommal, élethűen ábrázolva a házaspár kapcsolatát egy-egy felbukkanó emlékképben. A film készítői a hiteles ábrázolásért Nepálba látogattak, ahol 5300 méter magasságban, a Mount Everest alaptáborában napokat töltöttek el tapasztalatszerzéssel. Csoma Sándor drámája a dokumentumfilm igényével tárja fel a hegymászók világát, egyúttal a média nyomását is érzékeltetve. A film főszerepeiben az erdélyi származású Pál Emőkét és a Nemzeti Színáz színészét, Trill Zsoltot láthatjuk.

Ádám egy 22 éves pásztorfiú, aki beszédhibája miatt az emberektől elzárva, magányosan él Borsodban, mígnem óriási felfedezést tesz: rappelés közben nem dadog. Stílusával és szókimondó dalszövegeivel Larry néven sikerül meghódítania a YouTube-ot. Amikor azonban szemtől szemben áll az emberekkel, újra akadozik a beszéde, ezért nem tud élő koncertet adni, míg le nem küzdi belső korlátait, és nem sikerül teljesen azonosulnia virtuális önmagával. Ráadásul basáskodó édesapjával is szembe kell szállnia.    

A Viharsarok egy fiatalkori drámát mutat be, melyben végigkövethetjük, hogyan találja meg önmagát Bernard Szabolcs. A tehetséges ifjú a német focicsapatban játszik, azonban belső vívódásai és egy csúfos vereség arra kényszerítik, hogy visszatérjen Magyarországra. Hazatérte után sem felejti el németországi szobatársát, akivel bensőséges viszonyt ápolt. Ám otthon új élet vár rá, találkozik Áronnal, a jóképű fiatal magyar sráccal. Úgy fest vonzalmuk kölcsönös, ám egy váratlan telefonhívás volt szobatársától mindent összezavar.

Zsófi, a film főszereplője az érettségire készül, és profi asztaliteniszezői karrierről álmodik. Kihívásokkal teli anyagi körülmények között él labilis anyjával és nővérével. Zsófi későn tudja meg, hogy terhes, és  tekintettel az életkörülményeire úgy dönt, hogy születendő gyermekét örökbe adja egy párnak, akik egy civil szervezet segítségével évek óta várnak a lehetőségre. A határozott és érett döntés ellenére Zsófi nincs felkészülve a szülést követő fizikai és érzelmi zűrzavarra. A film az ő perspektívájából mutatja be a szülés utáni érzelmileg megterhelő hat hét eseményeit, amely időszak mind az örökbefogadó, mind a vér szerinti szülők számára megterhelő, hiszen a szülőanya bármelyik pillanatban meggondolhatja magát. Szakonyi Noémi érzékeny és mélyreható drámája, a Veronika a rangos szarajevói filmfesztivál versenyprogramjában debütált, és azóta a fesztiválok ünnepelt alkotásává vált, a franciaországi Arrasban a legjobb rendezés és a legjobb ifjúsági film díját nyerte el. A főszereplőt alakító Román Katalin a törökországi Boszporusz Filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte el, rögtön pályafutása első nagyjátékfilmjével. A Hat hét a tallinni Fekete Éjszakák filmfesztiválon a Just Film kategóriában elnyerte a nagydíjat. A film magyarországi premierje 2022-ben a miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol erős nemzetközi mezőnyben versenyezve elnyerte a fesztivál nagydíját. A film 2023 februárjában a Magyar Filmkritikusoktól elnyerte a legjobb filmnek és a legjobb női főszereplőnek járó elismerést.  

A lengék a Nádtenger apró, de bátor, zöldbőrű őrei. A gyerekeket csak akkor avatják őrzővé, amikor bebarnul a hajuk. Addig viszont unalmas az élet, mivel zöldhajúként tilos nádirigón repkedni, vízre szállni, sőt még a békaderbin sem vehetnek részt. Füttyös Vilkónak legnagyobb álma, hogy végre ő is őrző lehessen, ám a kíváncsisága folyton bajba sodorja. Amikor azonban a Nádtenger ellenségei, a harácsok, a hattyúkkal szövetkeznek, az egész tó veszélybe kerül. Az őrzők tehetetlenek, de Vilkó vakmerő tervet eszel ki, hogy megmentse otthonát és fogságba esett barátját, Táltost. Szerencsére nincs egyedül, mert Nagyapó, a vízisiklók és a békák is a segítségére sietnek… (Forglmazza: Vertigo Media)

Zilahy Lajos regényének adaptációja a film noir hazai műfajának egyik legkiemelkedőbb alkotása. A alkotás öngyilkosság krónikája a korabeli Budapest világában. Zilahy különleges témaválasztása nem kevés vitát, ugyanakkor nagy érdeklődést váltott ki. Ennek egyik oka a fülledt erotika provokativitása, valamint az öngyilkosság témája, mely ilyen formában soha korábban nem volt látható a mozivásznon. A Halálos tavasz a később ikonná váló Karády Katalin bemutatkozó filmje.

Javában dúl a II. világháború, amikor Katát egy titokzatos férfi állítja meg, amikor épp kifelé jön a moziból, és arra figyelmezteti, hogy ne menjen haza, mert a fasiszta nyilasok éppen átkutatják a lakását. Kata egy város szélén lévő házban talál menedéket, ahol János feleségének adja ki magát, aki szintén álnév alatt rejtőzködik. A nő eleinte nehezen szokik bele az új helyzetben, bár a kezdeti bizalmatlanság fokozatosan szerelemmé alakul át. A bizalom a legmeghittebb alkotás Szabó István életművében, a rendező első munkája, melyet Oscarra jelölték.

A fekete múmia átka Rejtő Jenő a nagyközönség számára kevésbé ismert, Detektív, a cowboy és a légió című kisregényének filmes adaptációja. A film ízléses humorral és fergeteges hangulattal vezeti be nézőjét az irodalmi kávéházak közegébe, ahol a múlt század legsikeresebb ponyvaregényei születtek.

Géza egy budapesti lakótelepen él feleségével és két gyermekével. Egy reggel, munkába menet a szomszéd lakás nyitott ajtajában megpillant egy nőt, aki felborzolja érzékeit. Aznap ráborítja művezetőjére az asztalt, kilép a gyárból, és úgy dönt, önálló vállalkozásba kezd: falfúró lesz, mert a lakótelepen erre igen nagy a kereslet.

A mester és a tanítvány, a nyugodt erő és a féktelen szenvedély, a hűséges férj és a csapodár szerető, a megfontolt politikus és a lánglelkű fejedelem: Bethlen és Báthory. Két ellentétes személyiség harca Erdély vezetéséért, egy nő szerelméért és a magyarság megmaradásáért.

Dombrovszky Linda rendező adaptálta a televíziók képernyőire Szabó Magda népszerű régényét, mely világszerte több mint 12 nyelven jelent meg. Egy történet a szeretet tragikus természetéről olyan hazai sztárok főszereplésével, mint Hámori Ildikó és Györgyi Anna.   

Bianka puszta elhatározásból úgy dönt, hogy ellop egy csecsemőt, hogy új életet kezdhessen. A lányt azonban senki sem hajlandó befogadni az újszülöttel együtt. A helyzet kezd egyre reménytelenebbé válni, amikor találkozik egy munkásszálón Lacival, a férfi pedig elhatározza, hogy mindenáron otthont teremt mindannyiuk számára.

Minarik Ede mindene a foci, még mosodáját, egyetlen megélhetési forrását is képes feladni, hogy támogahassa kedvenc csapatát, a Csabagyöngye SC-t abban, hogy bejuthasson az első ligába.

Történetünk középpontjában maga a ló áll, amely közel kétezer éve társa az embernek. Huszárik Zoltán egy lírai vallomása eme teremtmények filogenézisét idézi meg.

A szemrevaló és szorgalmas szobalány Mari állapotos lesz. Hiába próbálja titokban tartani a dolgot, miután fény derül a terhességére, nincs többé maradása a falujában. Mari a fővárosba költözik, hogy ott próbáljon szerencsét. A fiatal nő a Fortuna kávézó rossz hírben álló, de megértő közösségében menedékre lel, és világra hozza gyermekét. Úgy tűnik, hogy Mari élete rendeződni látszik, csakhogy a város erkölcsös női jelentik az esetet a gyámhivatalban. A tavaszi zápor realizmusa annak idején szokatlan volt, merészen innovatív korrajza a vidéki közösséget is élénken ábrázolja.

Az állampolgár főszereplője az ötvenes évei végén járó afrikai Wilson (Dr. Cake–Baly Marcel), aki menekültként él Magyarországon. Wilson évek óta Budapesten dolgozik biztonsági őrként, legfőbb vágya és célja, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, de folyamatosan megbukik az alkotmányos alapismeretek vizsgán. A felkészülésben a vele egykorú, magyar-történelem szakos tanárnő, Mari (Máhr Ági) segít neki, de a tanulás közben tanár és tanítvány között mély szerelem szövődik. Mari hatalmas döntést hoz: elhagyva férjét a fekete férfihoz költözik. Wilson élete megoldódni látszik: társra, sőt családra talál, az állampolgársági vizsgája is sikerül, úgy tűnik, hogy hamarosan minden tekintetben magyarnak mondhatja magát. Azonban váratlanul berobban a történetbe Shirin (Arghavan Shekari), a fiatal perzsa bevándorló lány, akinek egyetlen esélye a túlélésre, ha névházasságot köt egy magyar állampolgárral. Wilson szolidaritásból a lakásukban bújtatja Shirint, így a helyzet lassan, de biztosan tarthatatlanná válik: a férfinak mindenképp döntenie kell a menekülttárs iránt érzett felelősség és a szerelem között. (Forgalmazza: Mozinet)