Legjobb filmek a Filmio-n

A film címében szereplő metafora az 1989 előtti anekdotikus történetekre utal, amelyeket a romániai szocialista rendszer keretei között dolgozó magyarok - a médiában, a politikai struktúrákban és a kulturális szférában dolgozó emberek - meséltek el. A dokumentumfilm személyes történeteken, emlékeken és tapasztalatokon alapul, és miközben a cenzúra helyzeteit és eseteit meséli el és elemzi, Ceausescu aranykorát idézi.

Budapesten példátlanul nagyszabású általános áramkimaradás készülődik. A kihívást jelentő felfedezés előtt álló csillagász azt tervezi, hogy a sötétség óráit a csillagvizsgálójában tölti, kihasználva a fényszennyezés hiányát. Egy váratlan látogató azonban megzavarja, aki – bár rendkívül idegesítő – segítségére lehet a professzornak abban, hogy új fényt derítsen felfedezésének valódi tárgyára: saját magára.  

Előbb vagy utóbb mindenkit utolér a múlt, hogy azután csakugyan mérlegre tegye azokat a döntéseket, amelyeket még kamaszkorában hozott. Bármennyire különösen hangzik is, az ember életét nagyban meghatározzák a középiskolában eltöltött évei.  Az Együtt kezdtük egy történet a felnövésről, hőseink, köztük Franciska, Juli, Renátó, Gigi, Ádi, Nóri, Benett, Geri és persze Marci pedig végzős diákként néznek szembe a rájuk váró élettel. Sorsuk azonban eltér egymástól, így útjaik talán örökre elválnak.  Kerékgyártó Yvonne rendezésének főbb szerepeiben Mucsi Zoltán, Pálmai Anna, Kerekes Éva, Jordán Tamás, Szabó Simon, Zsurzs Kati, Szacsvay László látható.

A bibliai történet humoros feldolgozásában Jónás nem csügged sorsa miatt, kényelmesen berendezkedik a hatalmas állat gyomrában, aki magatehetetlenül tűri, hogy zsákmánya tüzet rak, ablakokat vág az oldalán, sőt, még a fogait is kiszedi. A történet végére Jónásnak sikerül annyira lelaknia az állatot, hogy kénytelen új otthon után nézni.

Arany János tizenkilenc éves volt, amikor elhagyta a Debreceni Református Kollégiumot, hogy vándorszínésznek álljon. Emlékirataiban feltűnően hallgat erről az időszakról, csak az ötvenes éveiben bekövetkezett színészi kalandját dokumentálja befejezetlen verses regényében, a Bolond istenek címűben, ahol Istóként emlegeti magát. Rohonyi Gábor és Hegedűs Georgina filmje Liber Ágoston főszereplésével a magyar irodalom e jelentős alakjának kevésbé ismert, ám kalandos korai éveit tárja fel, a romantika és a road movie műfajának elemeit vegyítve a felnőtté válás történetével.

Léna (Smith Nikolett) és Lili (Smith Noémi), 14 éves egypetéjű ikrek, egy árvaházban élnek. Nagyon szoros kötelék fűzi őket édesanyjukhoz, és állandóan várják a látogatásait. Amikor anyjuk még a születésnapjukon sem jelenik meg, kezdeti dühük fokozatosan kétségbeesésbe fordul. Arra a következtetésre jutnak, hogy anyjuk biztosan súlyos beteg. Elhatározzák, hogy megtalálják és megmentik anyjukat az ismeretlentől.

Kovács Ákos első rövidfilmje, amely a 2021-ben megjelent kötetében megtalálható két novella adaptációja.

Sebők Zoltán agysebész édesapja 75. születésnapját ünnepli kolozsvári rokonuk, a kedves, cserfes Mira társaságában, amikor eljön hozzá balatoni házukba a fia teljesen elgyötörten. Letartóztatását várja, mert tiltott abortuszt hajtott végre szerelmén, a műtét nem sikerült, s a szerencsétlen nő belehalt a gyermekáldás elkerülésébe. Mira természetesen nem tud minderről, és fiatalsága minden bizalmával próbálja "meghódítani" a számára csodálatos férfit...

A dráma, mely a Horthy-korszak elején játszódik hősnője egy szobalány, aki vidékről utazik fel a fővárosba dolgozni. Sebezhetősége révén világosan látjuk az akkori társadalomban jelen levő kölcsönös függést. Anna egy olyan családhoz költözik, ahol nincs szeretet vagy együttérzés, ahol mindent és mindenkit elveszít, aki egyszer szerette. A Kosztolányi Dezső regénye alapján készült film a kor legkiválóbb színészeinek köszönhetően kétségkívül az egyik legmegindítóbb magyar alkotás.  

Gordon Zsigmond, a kiábrándult bűnügyi újságíró egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomoz a ’30-as évek Budapestjén. A szálak több irányba vezetnek, és úgy tűnik, senkinek nem áll érdekében az, hogy kiderüljön az igazság. (Big Bang Media)

1956-ban három magyar fiatal eltérít egy repülőgépet, hogy megszökhessenek a vasfüggöny mögül.

Balzac klasszikus regénye a hatvanas évek végének Magyarországán éled újjá. A feltörekvő ifjú hőst most Sárdi Lászlónak hívják, aki elindul Budapestre, hogy meghódítsa a nagyvárost.

Az állami gondozásban felnőtt Szőnyi Erzsi a szüleit keresi, szeretné tudni, hogy honnan származik. Édesanyja jelentkezik is, de a személyes találkozáskor nem vállalja a lányt a férje előtt. Ez nem könnyíti meg Erzsi életét, továbbra is csak sodródik az emberek között, és egy klubban megismerkedik Gáborral...A filmben az Illés együttes is közreműködik, a főszerepet pedig a népszerű énekesnő, Kovács Kati játssza.

Az öregséget is harmonikusan megélő, aktív és szellemileg teljesen friss régésznő tanítványaival éppen egy kutatási eredményét ünnepli. Szülőföldjén járva, hazafelé menet hirtelen kiszáll az autóból és sofőrjét hazaküldi. A napsugaras hangatábla gyerekkorát idézi, s ő boldogan indul neki az ismerős tájnak. De hamarosan eltéved és egy kivénhedt távolsági busszal folytatja útját az éjszakában. Álom és az ébrenlét határán valószínűtlen dolgok történnek meg vele: a buszsofőr ördögi arcot ölt és kiteszi a buszból, s ő áll a zuhogó esőben, először egy elgázolt fiú holtteste fölött, majd a csatlakozásra várva. Két sötét figura elviszi egy kocsmáig, melynek kiadó szobájában gyermekkori barátjára lel, s lezuhan az elkorhadt falépcsőn. Aztán kezdődik mindez újra, barátságos sofőrrel, születésnapját köszöntő régésztanítványaival otthon, hogy a fürdőszobából kilépve megtalálja ugyanazt a falépcsőt, ahol az álmok is véget érnek.

Arnold töbször bizonyította már, menyire elszánt, ha a munkájáról van szó. A férfi tűzoltóként dolgozik, egy rosszul elsült lánykérés miatt azonban magánélete és karrierje romokban hever. A vezetőség korábbi eredményeit figyelembe véve úgy dönt, hogy Arnoldot egy karácsonyi vásár ügyeletes tűzoltójának teszi meg, ő azonban egy cseppet sem élvezi az új feladatát. Szerinte ugyanis a karácsony álszent, giccses és idegesítő. A kezdeti nehézségek után azonban fokozatosan megkedveli a vásár különc és furcsa árusait, illetve a kissé szétszórt főszervezőt, Esztert is, rövidesen pedig ismét hatalmas kihívással kell szembenéznie, hogy új életet kezdhessen. A Sohavégetnemérős és a Mi ez a cirkusz? rendezőjének, Tiszeker Dániel legújabb filmje, amelynek főbb szerepeiben Ötvös András, Zsigmond Emőke, Scherer Péter, Pokorny Lia, Szabó Kimmel Tamás, Csuja Imre és Szerednyey Béla láthatóak. A Nagykarácsony 2021. novemberében érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából.

Novák András (Jan Nowicki) bonyolult alkatú, nyugtalan ember,Hosszabb idő után hazatér Amerikából, ahova munkahelye, az egyetem tanulmányútra küldte. András önkényesen meghosszabitotta kinntartózkodását, új életet akart kezdeni. Itthoni kapcsolatai széthullottak, munkahelyéről kirúgták, barátnője, Anna (Anna Karina) máshoz ment férjhez. Andrásnak meg kell küzdeni az újrabeilleszkedés problémájával, ebben szülőfaluja és egy kislány, Zsuzsi (Czinkóczi Zsuzsa) lesznek segítségére.

Megérkezett a legújabb Kuflik mozifilm, immár a harmadik a sorban. Visszatérnek jól ismert hőseink, Zödön, Pofánka, Titusz, Hilda, Valér, Bélabá és Fityirc, akik utánajárnak, hogy mik azok a szőrbogyók, miért furcsul el az árnyékunk, mi az az oda-vissza gumó és persze a legfőbb kérdés: mi az az Akármi. Új szereplőkkel is találkozhatunk, mint például a Vándorkaktuszm, Szamóca Anyóka és Mamóka.

Kísértet elevenedik meg Lublón: Kaszparek Mihály borkereskedő nappal is riogat. A lovát fordítva üli meg, hamis aranyakkal fizet, és a feleségét is sokszor meglátogatja, aki egy cseppet sem iszonyodik halott ura ölelésétől. Strang Jakab, a szürke, de zseniális kis rendőrfelügyelő deríti ki a szövevényes ügyet: a szépséges Kaszparekné azért mérgezte meg a férjét, hogy annak féltestvérével, az aranyat hamisító Csernyiczky Mihállyal élhessen boldog szerelemben és gazdagságban. A lépten-nyomon Spinozát idéző Strang felfedezi, hogy a hamis aranyak és a "kísértet" között összefüggés van. A szép özvegyet kolostorba szállíttatja, így csalja lépre a pénzhamisítót.

A 20. századi magyar irodalom nagyjai, köztük Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Harmos Ilona, Judik Etel és Böhm Aranka életét és barátságát követhetjük nyomon. A középpontban mégis Karinthy és Böhm viharos élete és emberi házassága áll. A Frici & Aranka Juhász Anna irodalmár produceri munkálatai alapján készült.

Jung András, az állambiztonság tisztje szinte tökéletesnek mondható. A férfi boldog házasságban él gyönyörű feleségével, Évával, karrierje azonban stresszesnek mondható, hiszen előrelépését igencsak hátráltja munkahelyi vetélytársa, Kulcsár.  A múltból azonban váratlanul felbukkan egy legendás kém, Markó Pál, az események pedig felgyorsulni látszanak. Könyörtelen párharcok veszik kezdetüket, amelyben lassan már élet-halál a tét, rövidesen pedig az is nyilvánvalóvá válik, hogy semmi sem az, aminek látszik. A tíz évvel ezelőtt debütált, A vizsga című film folytatódik, és mint kiderül, hiába telt el oly sok év, az ellenségek továbbra is éberek maradtak. A Fazakas Péter rendezésében készült film 2022. június 9-én érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából. A játszma főszerepeiben Scherer Péter, Hámori Gabriella, Nagy Zsolt, Kulka János, Orosz Ákos és Staub Viktória láthatók.

A holland Störr kapitány és felesége, Lizzy viharos szerelme tárul elénk. Egy fájdalmas, Ezeregyéjszaka-szerű történet egy végletekig becsületes férfiról, akinek szemszögéből megismerhetjük az élet törékeny és titokzatos szépségeit. Az Oscar-díjra is felterjesztett Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó legújabb filmje, amely Füst Milán azonos című regényét dolgozza fel.  A film főszerepeiben az Adéle életéből ismert Léa Seydoux és Gijs Naber látható, illetve olyan további nagyszerű színészek bukkannak fel a történetben, mint Hajduk Károly, Romane Bohringer, Jasmine Trinca, Luna Wedler, Rujder Vivien és Josef Hader. A feleségem története a tervek szerint 2022 elején debütál, a filmet jelölték a 74. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába is.

Ana (Krasznahorkai Ágnes) irodalomórákat tart, pozitív kapcsolatot ápol diákjaival és munkatársaival egyaránt, így megbecsült pedagógusi pozíciót tölt be a gimnáziumban. Váratlanul egyik szülője ellene foglal állást, amikor kifogásolja, hogy egy olyan filmet ajánl, amelynek középpontjában a 19. századi francia költők, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine élete áll. Ez a kritika a két férfi közötti bensőséges érzelmi és fizikai kapcsolat ábrázolása ellen irányul. A tanárnő ezt követő fellebbezése olyan eseménysorozatot indít el, amely fokozatosan ellene fordítja kollégáit, sőt még az iskola igazgatóját is. Ez a növekvő ellentét, amely egyre tarthatatlanabb munkahelyi környezetet eredményez, nemcsak Ana személyes identitását kérdőjelezi meg, hanem minden emberi kapcsolatát is veszélyezteti.

A Kishortváth (25) élete első filmjének rendezésére készül, a forgatókönyvét a Kuratórium vizsgálja. A filmterv, nagyapja történetét meséli el, aki a 60-as évek elején az ’56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választotta. Társaival indián törzset alapítanak, mokaszint húznak, kivonultak a társadalomból. Ezt a játékot szigorú erkölcsök uralják, melyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek.„Az indián nem adja a földjét, az indián ragaszkodik a szabadsághoz, a természettel és a környezetével organikus harmóniában él, sosem áruja el népét és társait.”   A Duna-menti indiánok, azonban gyanúsak a megtorlás légkörében, amúgy is paranoiás hatalom számára: Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással, és ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, mitöbb találkoznak is. Kishorváth filmtervét a Kuratórium többsége elégedettséggel fogadja, van azonban valaki a bírálók között, aki családilag szintén érintett a történetben és azt egészen másként ismeri. Kishorváthot ez arra ösztönzi, hogy tovább nyomozzon. E keretből elindulva egy különös történelmi utazásnak leszünk tanúi, melynek következtében egyre mélyebben hatolva, majd folyamatosan visszalépegetve az időben, ismerjük meg a Duna-menti indiánok törzsének működését és felszámolásának történetét. Fokozatosan bontakozik ki, a főszál: Kishorváth nagyapját az állambiztonság megzsarolja és ügynökévé teszi. A tartótisztjével rendszeresen kell találkoznia és jelentéseket adnia társairól, működésükről, céljaikról. Mindezt abban a hiszemben teszi, hogy megóvhatja a játékot, az „Indiánt” és társait az ellehetetlenítéstől. Az igazi célpont a törzs vezetője, Szoboszlai, a „Törzsfőnök” aki egy 56-os forradalmár, a börtönben ülő fotográfus fia. Szoboszlai rövidesen személyes atrocitások célpontja lesz, melynek során nyilvánvalóvá válik számára, legjobb barátja a „Varázsló” Nagyhorváth árulása. Szoboszlai a csalódást és a zaklatásokat nem bírván tovább elviselni egy kihallgatás során a WC-ben öngyilkos lesz. A törzs szerte hullik. Azt egyedül Nagyhorváth próbálja összetartani. A „Varázslóban” azonban már feleségén kívül senki sem bízik, a csapat szétszéled és felolvad a ’63 utáni konszolidáció Magyarországában. Nagyhorváth azonban nem tud „Indián” nélkül élni. Elhagyja terhes feleségét és gyermekkori vágyainak helyszínhelyére, Amerikába disszidál. Későbbi sorsáról annyit tudunk, hogy egész életében az indián mítoszt kergeti és a családnak küldött képeslapok tanulsága szerint a préri lankáin nézi a bölénycsordákat, valójában azonban Brooklyn egyik szomorú külvárosában éri a halál, valamikor a nyolcvanas években. A család viszont konokul őrzi a megvesztegethetetlen Indián, a nagyapa hősi mítoszát.Mikor t Kishorváth számára kiderül nagyapja valódi története, forgatókönyve már megvalósításra kész, a kuratórium azt támogatja…

A KÉKKÖR egy dokumentumfilm-sorozat a magyar tájról, futólépésben. A film egyszerre természetfilm, portrégyűjtemény, sportteljesítmény és kulturális expedíció: 1172 kilométer nyugatról keletre, Írott-kőtől Hollóházáig, 15 nap alatt, rekordtempóban. A széria a természeti szépségek, az emberi történetek és egy belső utazás metszéspontján halad, és a Kéktúrán keresztül mutatja meg Magyarország arcát. A futó egyszerre sportoló, megfigyelő és beszélgetőtárs – a kék jelzés mentén találkozik erdészekkel, borászokkal, tanítókkal, gazdálkodókkal, művészekkel és hétköznapi hősökkel, azokkal, akik a Kék mentén élik az életüket.

A film története egy magyar orvos körül forog. Az akciófilmben a magyar katonák önfeláldozó küzdelme összefonódik a háború sújtotta városból menekülni próbáló civilek kétségbeesett menekülésével. A film fináléjában, a káoszba süllyedő repülőtéren a törvény és a rend összeomlott, és csak a magyar katonák elszántsága, hősiessége és embersége marad, hogy változtassanak a helyzeten.

A film különlegessége, hogy a főszereplők marcipánból készültek. A háttérben felcsendülő népdalokat a Sebő Együttes adja elő; élükön a Sebestyén Mártával, akinek ez volt az első filmes megjelenése. A Mézes-táncos Varsányi Ferenc első önálló rendezése. 

A film Jancsó stilizált történeti koreográfiáinak tömörített animációs paródiája, amelyben a kivégzéssel szembesülők és a hóhérok helyet cserélnek, miközben a politikai iránytű ciklikusan változik.

Egy rendőrt 1948. június 3-án meggyilkolnak Pócspetriben. A hatóságok ebből a tragikus eseményből kirakatpert kreálnak: a város hivatalnokát halálra ítélik és kivégzik, míg a helyi papot életfogytiglanra ítélik. Ember Judit pontosan rekonstruálja a 35 évvel ezelőtti eseményeket az emberek szívében élő traumákkal és szorongásokkal. A filmet csak a rendszerváltás után mutathatta be a rendező.

Lórinc, a jómódú ifjú szívesen tölti az idejét munkásokkal, és sokat jár egy külvárosi kocsmába. Egy nap egy halott férfi holttestére bukkan. Édesapja öngyilkos lett, amiben nagy szerepe van anyja és szeretője viszonyának. Egy dubrovniki utazás végleg kiábrándítja Lőrincet családi illúzióiból. Csepelen kitör a munkássztrájk, amit a férfi empátiával figyel, de a helyzet nem javul. Beleszeret Évibe, az illegális munkásba, ezzel végleg hátat fordít az osztályának, de nem tud közeledni a munkásokhoz.

Hatalmas kataklizmaként bontakoznak ki előttünk az egyes jelenetszilánkok, amelyet Melis László repetitív zenéje kísér. Varga Csaba rendezése olyan elismeréseket tudhat magáénak, mint az 1986-os KODAK-díj.