Legjobb filmek a Filmio-n

A dráma, mely a Horthy-korszak elején játszódik hősnője egy szobalány, aki vidékről utazik fel a fővárosba dolgozni. Sebezhetősége révén világosan látjuk az akkori társadalomban jelen levő kölcsönös függést. Anna egy olyan családhoz költözik, ahol nincs szeretet vagy együttérzés, ahol mindent és mindenkit elveszít, aki egyszer szerette. A Kosztolányi Dezső regénye alapján készült film a kor legkiválóbb színészeinek köszönhetően kétségkívül az egyik legmegindítóbb magyar alkotás.  

Pásztor Balázs filmrendező szeretne lenni, de apja letartóztatása miatt ez nem sikerül neki. Így földmérő lesz. Sok helyen megfordul, sok emberrel találkozik, köztük az ideköltöző görög házaspárral, Iliásszal és Irinivel. A téeszesítés idején akarnak létrehozni egy tanyaközpontot. A tanyasiak szerint Iliász csak szórakozik velük, míg Balázs megtapasztalja, hogy a rendszer miként bánik a cigányokkal.

Gordon Zsigmond, a kiábrándult bűnügyi újságíró egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomoz a ’30-as évek Budapestjén. A szálak több irányba vezetnek, és úgy tűnik, senkinek nem áll érdekében az, hogy kiderüljön az igazság. (Big Bang Media)

1956-ban három magyar fiatal eltérít egy repülőgépet, hogy megszökhessenek a vasfüggöny mögül.

Balzac klasszikus regénye a hatvanas évek végének Magyarországán éled újjá. A feltörekvő ifjú hőst most Sárdi Lászlónak hívják, aki elindul Budapestre, hogy meghódítsa a nagyvárost.

A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek.

Az állami gondozásban felnőtt Szőnyi Erzsi a szüleit keresi, szeretné tudni, hogy honnan származik. Édesanyja jelentkezik is, de a személyes találkozáskor nem vállalja a lányt a férje előtt. Ez nem könnyíti meg Erzsi életét, továbbra is csak sodródik az emberek között, és egy klubban megismerkedik Gáborral...A filmben az Illés együttes is közreműködik, a főszerepet pedig a népszerű énekesnő, Kovács Kati játssza.

Az öregséget is harmonikusan megélő, aktív és szellemileg teljesen friss régésznő tanítványaival éppen egy kutatási eredményét ünnepli. Szülőföldjén járva, hazafelé menet hirtelen kiszáll az autóból és sofőrjét hazaküldi. A napsugaras hangatábla gyerekkorát idézi, s ő boldogan indul neki az ismerős tájnak. De hamarosan eltéved és egy kivénhedt távolsági busszal folytatja útját az éjszakában. Álom és az ébrenlét határán valószínűtlen dolgok történnek meg vele: a buszsofőr ördögi arcot ölt és kiteszi a buszból, s ő áll a zuhogó esőben, először egy elgázolt fiú holtteste fölött, majd a csatlakozásra várva. Két sötét figura elviszi egy kocsmáig, melynek kiadó szobájában gyermekkori barátjára lel, s lezuhan az elkorhadt falépcsőn. Aztán kezdődik mindez újra, barátságos sofőrrel, születésnapját köszöntő régésztanítványaival otthon, hogy a fürdőszobából kilépve megtalálja ugyanazt a falépcsőt, ahol az álmok is véget érnek.

Arnold töbször bizonyította már, menyire elszánt, ha a munkájáról van szó. A férfi tűzoltóként dolgozik, egy rosszul elsült lánykérés miatt azonban magánélete és karrierje romokban hever. A vezetőség korábbi eredményeit figyelembe véve úgy dönt, hogy Arnoldot egy karácsonyi vásár ügyeletes tűzoltójának teszi meg, ő azonban egy cseppet sem élvezi az új feladatát. Szerinte ugyanis a karácsony álszent, giccses és idegesítő. A kezdeti nehézségek után azonban fokozatosan megkedveli a vásár különc és furcsa árusait, illetve a kissé szétszórt főszervezőt, Esztert is, rövidesen pedig ismét hatalmas kihívással kell szembenéznie, hogy új életet kezdhessen. A Sohavégetnemérős és a Mi ez a cirkusz? rendezőjének, Tiszeker Dániel legújabb filmje, amelynek főbb szerepeiben Ötvös András, Zsigmond Emőke, Scherer Péter, Pokorny Lia, Szabó Kimmel Tamás, Csuja Imre és Szerednyey Béla láthatóak. A Nagykarácsony 2021. novemberében érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából.

Soproni Áron kilenc éves. Szülei fél éve váltak el, a bíróság a fiút az apjának ítélte, aki pár hónap küszködés után a gyermeket intézetbe adja. 1960-ban vagyunk, pár évvel a forradalom után. Áron megérkezik a nevelőotthonba. Az intézetben vasfegyelem van: az ötvenkét gyereket három nevelő és az igazgató tartja kordában, nem éppen humánus eszközökkel.A Torzók elsősorban lélekrajz és lelkiismeret tanulmány. Elembertelenedett világot ábrázol. Egyfajta evilági pokol-víziót. Képeit a németalföldi festményeket megidéző túlvilági időtlenség, szomorú szépség, hideg, szürkés kék éjszakai fények visszafogottsága hatja át. Volker Schlöndorff első filmje, Az ifjú Törless vagy Szász János Wittman fiúkja tárt fel hasonlóan kegyetlen világot, melyben gyermek főhőseiknek az erőszak élvezete és gyűlölete között kellett választania.

Megérkezett a legújabb Kuflik mozifilm, immár a harmadik a sorban. Visszatérnek jól ismert hőseink, Zödön, Pofánka, Titusz, Hilda, Valér, Bélabá és Fityirc, akik utánajárnak, hogy mik azok a szőrbogyók, miért furcsul el az árnyékunk, mi az az oda-vissza gumó és persze a legfőbb kérdés: mi az az Akármi. Új szereplőkkel is találkozhatunk, mint például a Vándorkaktuszm, Szamóca Anyóka és Mamóka.

Budapesten példátlanul nagyszabású általános áramkimaradás készülődik. A kihívást jelentő felfedezés előtt álló csillagász azt tervezi, hogy a sötétség óráit a csillagvizsgálójában tölti, kihasználva a fényszennyezés hiányát. Egy váratlan látogató azonban megzavarja, aki – bár rendkívül idegesítő – segítségére lehet a professzornak abban, hogy új fényt derítsen felfedezésének valódi tárgyára: saját magára.  

A 20. századi magyar irodalom nagyjai, köztük Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Harmos Ilona, Judik Etel és Böhm Aranka életét és barátságát követhetjük nyomon. A középpontban mégis Karinthy és Böhm viharos élete és emberi házassága áll. A Frici & Aranka Juhász Anna irodalmár produceri munkálatai alapján készült.

Jung András, az állambiztonság tisztje szinte tökéletesnek mondható. A férfi boldog házasságban él gyönyörű feleségével, Évával, karrierje azonban stresszesnek mondható, hiszen előrelépését igencsak hátráltja munkahelyi vetélytársa, Kulcsár.  A múltból azonban váratlanul felbukkan egy legendás kém, Markó Pál, az események pedig felgyorsulni látszanak. Könyörtelen párharcok veszik kezdetüket, amelyben lassan már élet-halál a tét, rövidesen pedig az is nyilvánvalóvá válik, hogy semmi sem az, aminek látszik. A tíz évvel ezelőtt debütált, A vizsga című film folytatódik, és mint kiderül, hiába telt el oly sok év, az ellenségek továbbra is éberek maradtak. A Fazakas Péter rendezésében készült film 2022. június 9-én érkezik a hazai mozikba az InterCom jóvoltából. A játszma főszerepeiben Scherer Péter, Hámori Gabriella, Nagy Zsolt, Kulka János, Orosz Ákos és Staub Viktória láthatók.

A holland Störr kapitány és felesége, Lizzy viharos szerelme tárul elénk. Egy fájdalmas, Ezeregyéjszaka-szerű történet egy végletekig becsületes férfiról, akinek szemszögéből megismerhetjük az élet törékeny és titokzatos szépségeit. Az Oscar-díjra is felterjesztett Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó legújabb filmje, amely Füst Milán azonos című regényét dolgozza fel.  A film főszerepeiben az Adéle életéből ismert Léa Seydoux és Gijs Naber látható, illetve olyan további nagyszerű színészek bukkannak fel a történetben, mint Hajduk Károly, Romane Bohringer, Jasmine Trinca, Luna Wedler, Rujder Vivien és Josef Hader. A feleségem története a tervek szerint 2022 elején debütál, a filmet jelölték a 74. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába is.

Ana (Krasznahorkai Ágnes) irodalomórákat tart, pozitív kapcsolatot ápol diákjaival és munkatársaival egyaránt, így megbecsült pedagógusi pozíciót tölt be a gimnáziumban. Váratlanul egyik szülője ellene foglal állást, amikor kifogásolja, hogy egy olyan filmet ajánl, amelynek középpontjában a 19. századi francia költők, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine élete áll. Ez a kritika a két férfi közötti bensőséges érzelmi és fizikai kapcsolat ábrázolása ellen irányul. A tanárnő ezt követő fellebbezése olyan eseménysorozatot indít el, amely fokozatosan ellene fordítja kollégáit, sőt még az iskola igazgatóját is. Ez a növekvő ellentét, amely egyre tarthatatlanabb munkahelyi környezetet eredményez, nemcsak Ana személyes identitását kérdőjelezi meg, hanem minden emberi kapcsolatát is veszélyezteti.

Léna (Smith Nikolett) és Lili (Smith Noémi), 14 éves egypetéjű ikrek, egy árvaházban élnek. Nagyon szoros kötelék fűzi őket édesanyjukhoz, és állandóan várják a látogatásait. Amikor anyjuk még a születésnapjukon sem jelenik meg, kezdeti dühük fokozatosan kétségbeesésbe fordul. Arra a következtetésre jutnak, hogy anyjuk biztosan súlyos beteg. Elhatározzák, hogy megtalálják és megmentik anyjukat az ismeretlentől.

Lórinc, a jómódú ifjú szívesen tölti az idejét munkásokkal, és sokat jár egy külvárosi kocsmába. Egy nap egy halott férfi holttestére bukkan. Édesapja öngyilkos lett, amiben nagy szerepe van anyja és szeretője viszonyának. Egy dubrovniki utazás végleg kiábrándítja Lőrincet családi illúzióiból. Csepelen kitör a munkássztrájk, amit a férfi empátiával figyel, de a helyzet nem javul. Beleszeret Évibe, az illegális munkásba, ezzel végleg hátat fordít az osztályának, de nem tud közeledni a munkásokhoz.

Legyőzheti Dávid Góliátot? Állítólag igen, de aki biztosra megy, inkább ellene fogadjon. A kicsi és gyenge és pénztelen többnyire alulmarad, amikor szembeszáll valakivel, aki gazdagabb és hatalmasabb – és néhány nagyra nőtt, kopaszra borotvált alkalmazottja kíséri mindenhova. Papi (Nagy Feró) a világ legkedvesebb nyugdíjas linkje, aki mindenkinek tartozik és csak a jókedvét ajánlhatja törlesztés helyett. Már laknia sincs hol, egy lepukkant Duna-parti csónakházban húzza meg magát. Ám szomszédja, egy menő szuperdiszkó tulajdonosa, Wizy (Stohl András) most ezt is elvenné tőle, hogy valami csilivili buliplázát építtessen a parton. Az öreg nem esik kétségbe, de fogalma sincs, mit csináljon, úgyhogy a bonyolultabb megoldást választja: segítséget kér az unokájától, Tomitól (Szabó Kimmel Tamás). A srác legalább olyan link, mint a nagyapja, viszont sokkal sármosabb – és habozás nélkül hívja a haverjait. A pesti vagányok, bohémek és egyéb szélfútta figurák tarkabarka csapata szembeszáll Wizy zsoldosaival meg bombázó, de jéghideg alvezérével, és megkísérli a lehetetlent: a csónakházból átmenetileg romkocsmát varázsolnak, hogy összegyűjtsék a túléléshez szükséges összeget. A kedvük jó, az esélyeik rosszak – de ha egy romantikus vígjátékban mindenki zenész és/vagy szerelmes, akkor bármi megtörténhet. És addig is szól néhány ismerős, mégis egészen átalakult sláger…  (intercom)

Ivicz István valaha megbecsült és ismert pék volt, ma már azonban csupán kenyérkihordóként dolgozik. Hétvégenként azonban vonatra száll, hogy vidéki focimeccseket vezényeljen. A férfi teljes kiteljesedést érez a pályán, a fegyelmet mindenkitől megköveteli, a megvesztegetésnek pedig teret sem enged. Partjelző kollégái, Fedák és Gadácsi felnéznek rá, de mindhármójuk álma, hogy írjon róluk a Népsport.

Hajdu Szabolcs filmje az egymástól eltávolodott rokonok újra találkozása által felszínre törő konfliktusok sorát mutatja meg: Eszter nővére, Ernella családjával egy év után hazatér Skóciából, és Eszterék kénytelenek őket befogadni. A kényszerű együttlét szembesíti a családtagokat egymással, felszínre hozva a két család között feszülő ellentéteket. Szarkasztikus humorú, finom rajzolatú portré a mai Magyarország hétköznapjairól. (Forgalmazza: Big Bang Media)

A film címében szereplő metafora az 1989 előtti anekdotikus történetekre utal, amelyeket a romániai szocialista rendszer keretei között dolgozó magyarok - a médiában, a politikai struktúrákban és a kulturális szférában dolgozó emberek - meséltek el. A dokumentumfilm személyes történeteken, emlékeken és tapasztalatokon alapul, és miközben a cenzúra helyzeteit és eseteit meséli el és elemzi, Ceausescu aranykorát idézi.

„Közel 35 évet töltöttem teherautó-vezetéssel. Több, mint kétmillió kilométert tettem meg. Hogy kerültem pont ide?” Dokumentumfilmünk főhőse sehol sem talált megnyugvást, végül mégis egy budapesti bérházban állapodott meg.  

A magyar irodalom egyik legnagyobb elbeszélő költeménye, Arany János Toldija nyomán készítette el Gémes József ezt a különleges festménytechnikával készült, különös hangulatú animációs filmjét. A film művészi látomásokon keresztül mutatja be Magyarország középkori lovagi életét, az alkotók által kidolgozott, műfajteremtően egyedi módszerrel.A többszörös díjnyertes film hamarosan induló AniMágia című sorozatunk elé illeszkedik, mint egy különleges aromájú magyar filmcsemege.

A 30-as évek Angyalföldjén Ambrus Pista villamoskalauz jó állása és a nőknél való sikerei miatt irigyelt alakja a környék fiataljainak. Megismeri Annát, a szomorú fiatalasszonyt, akit férje, a részeges Benkő gyakran bántalmaz, minden ok nélkül. Sajnálkozásából csakhamar szerelem lesz, amelyet az elgyötört asszony is viszonoz. A féltékeny Benkő egy alkalommal Pistát annyira megveri, hogy a fiatalember napokig nyomja az ágyat.

Boldog Brenner János, a vértanúvá vált áldozópap története, aki 1957-ben a forradalom leverését követően történő megtorlások egyik áldozatává vált. A férfi halálának körülményeit a mai napig homály fedi.

Munkalehetőségek és kultúra hiányában a kis baranyai falu elnéptelenedik, csak a Kántor család marad. Erzsi néni itt élt, itt akar meghalni. Anti jól jövedelmező fakitermeléssel foglalkozik, távol a családi háztól. Amikor Andriskát fölveszik a városi kollégiumba, a magányos Julin erőt vesz a depresszió. Megpróbál a hitbe menekülni, de gyötrelmei csak fokozódnak. Utolsó, zavarodott kitörési kísérlete egy szakadékban végződik.1972- Karlovy Vary: a legjobb női alakítás díja Törőcsik Marinak, a Nemzetközi Filmklubok Szövetsége Don Quijote díja; 1974 - Milánó: Arany Pecsét-díj

A Liza, a rókatündér írója-rendezője, Ujj Mészáros Károly és főszereplője, Balsai Móni új filmjében Éva, a zseniális rendőr küzd saját magával, belső démonaival, a rendszerrel és a kollégáival.  A rendőrnő különleges képessége, hogy meglássa, megérezze és észrevegye a bűnt ott is, ahol más rendőrök nem, így ő döbben rá arra is, hogy a sorozatos budapesti öngyilkosságok mögött egy ember, egy gyilkos áll. Ám a nő férje önygilkossága óta súlyos pánikbeteg, és képtelen rendesen végezni a munkáját, visszaszorítani elhatalmasodó mániáját, és lányával sem felhőtlen a viszonya. Nem véletlen, hogy a választások előtt álló és káoszba fulladó városban senki sincs sem ideje, sem energiája arra, hogy Éva teóriáját bizonyítsa a gyilkosságokkal kapcsolatban. Ám amikor a központba új tiszt érkezik, az meglátja Éva tehetségét és a töredezett felszín alatt megbúvó nőt, így együtt erednek a lezárt és felderítetlen gyilkosságok nyomába - csak kisvártatva egy nagyon szövevényes ügy kellős közepén találják magukat, aminek szálai nagyon régre és nagyon magasra vezetnek. ()

Adél egy magyarországi kórházban dolgozik radiológusként, miközben ikertestvére, Éva remek anyagi körülmények között neveli pár hónapos gyermekét. Éva férje vállalkozó, így az élet is sokkal könnyebb számukra. A két nő telejesen más nézőpontból látják az életet, és úgy gondolják, hogy a másiké a könnyebb.  A testvérpár kapcsolata tele van konfliktusokkal, Ákos váratlan felbukkanása viszont hatalmas fordulatot hoz. Bár elsőre úgy tűnik, hogy a férfi csak még nagyobb távolságot hoz az ikrek közé, a későbbiekben viszont egyre nyilválvalóbbá válik, hogy egyre jobban odafigyelnek egymásra. A kamaszkor vége, A csatárnő lába életveszélyes és a Minden vonal című rövidfilmek rendezője, Szilágyi Fanni ezúttal egy egyészestés produkcióval jelentekezik, amely humroban és varázslatban is bővelkedik. A Veszélyes lehet a fagyi főszerepeiben Patkós Márton, Stork Natasa, Máté Szabó, Bódi Magdi, Marica Tárnok, László Balkay, Can Togay és Hesna Al Ghaoui láthatók.

Az utolsó menekülteket szállító vonatra sikerült feljutnia a fiatal szerelmespárnak, Mártának és Istvánnak. Miközben elhagyják Budapestet, a város utcáin megjelennek a szovjet tankok. A pár útja során néhány különös alakkal találkozik, akiknek szenvedélye a sakk. A film Stefan Zweig Sakknovella című novellája alapján készült.