Legjobb filmek a Filmio-n

Juli története folytatódik. Magdától elköltözve egy gyárban kap munkát, ám Magda elintézi, hogy kirúgják őt. Juli szeretne filmrendező lenni, de elbukik a felvételin. Jánost, akinél szökése után meghúzta magát, őrizetbe veszik. Juli ismét Magda segítségére szorul, közgazdász hallgatóként eljut Moszkvába, majd átlép filmrendező szakra. Fontos információkat kap a szüleiről, majd miután Sztálin meghal, hazatér, hogy filmet forgasson.

A történet 1956 decemberében játszódik, miután a szovjet hadsereg véresen elnyomta a népfelkelést. A 16 éves Dániel úgy dönt, hogy nyugatra emigrál, hogy meglátogassa barátnőjét. Gyuri szomszédjának, aki fegyveres felkelésbe keveredett, szintén vele kell menekülnie. A határ menti faluban más menekültekkel várják csempészt. Várakozás közben a fiúk különböző élmények részesei lesznek, amelyek elgondolkodtatják őket döntésük értelméről.

A történet egy kolostorban játszódik. Az apátnő haldoklik, és az új választásokra készülve a fiatalabb apácák üdvözölnék a reformok bevezetését Virginia (Töröcsik Mari) felvilágosult nővér vezetésével. Az apácák lázadni kezdenek a kolostor fojtogató légköre ellen. A dogmatikus idősebb nővérek azonban nem válogatnak az általuk használt eszközökben.

Bódy Gábor mannheimi nagydíjas elsőfilmjében az amerikai polgárháborúban harcoló negyvennyolcas magyar emigrációnak állított emléket. A film három alapvető karaktert jelenít meg: a racionalistát, aki eredményei révén boldogul, a tragikus-fatalistát és az érzelmes, a gyökereihez ragaszkodó magyart. Sorsuk eltérő ábrázolása alkalmat adott arra, hogy Bódy Gábor a filmes narráció önreflektív lehetőségeivel kísérletezzen. Tímár Péter trükkoperatőrrel a hagyományos filmanyagról a trükkasztalon új felvételeket készítettek, s ily módon a fényvágással, maszkolással, torzított hangeffektusokkal manipulált anyaggal olyan hatást értek el, mintha korabeli amatőr felvételeket látnánk. Filmjükben a remekmű szintjén valósul meg a majdnem lehetetlen célkitűzés: az élvezhető, fordulatos látványmozi és a kísérleti, avantgarde törekvések ötvözése.

Dini úgy dönt, elhagyja Magyarországot, és Svédországban kezd új életet, menyasszonya, Mari azonban itthon marad. Kis idő múlva egy Pekka nevű finn fiú csomagot hoz a faképnél hagyott nőnek Dinitől, s Mari egyre erősebb vágyat érez, hogy ő is Svédországba szökjön. Barátnői unszolására hajlandó lenne érdekből hozzámenni Pekkához, hogy legálisan is kijuthasson az országból. Minden a tervek szerint halad egészen addig, míg Pekka szülei képbe nem kerülnek, ők ugyanis hagyománytisztelő emberek, és ragaszkodnak hozzá, hogy fiuknak tisztességes lakodalma legyen.

Egy szürreális nyaralókastélyban igyekeznek berendezkedni, mindebben készségesen segít a gondnok, népünk bölcs vezérének egykori sofőre is. A vibrátorból hiányzik az elem, de még ennél is nagyobb baj, hogy Ilona arcán kinőtt egy Elpusztíthatatlan Szőrszál. Visszamennek a pesti kórházba, és mialatt Ilonával az orvosok próbálkoznak, férje körbejárja a várost, családtagjai és barátai népes körét.

Gimnazisták érkeznek Gecsőpusztára, a nyári munkatáborba, ahol rövidesen minden megszervezésre kerül, csak épp a munka nem érkezik. A tanárok és a vezetők mindent megtesznek, hogy fenntartsák a rendszert és a látszatot, hogy minden rendben van. Tétlenségük azonban rövidesen kitudódik.

Egy nemzetközi bűnbanda egy lézeres berendezés szigorúan titkos tervrajzainak megszerzésére pályázik, de a tervük kudarcba fullad, amikor a dokumentumok helyett tévesen egy számlaellenőre, Tokaji Gáspár (Pécsi Sándor) táskáját kaparintják meg. Keleti Márton produkciója a Kádár-korszak azon kevés kémfilmje közé tartozik, mely a zenés betétekkel komédiává tompítja a thrillereket idéző cselekményt. A zenét mások mellett Zalatnay Sarolta és Koós János szolgáltatja.

Az 52 éves Maris tíz éve szolgál egy magyar családnál. Minden munkát elvégez a ház körül, ezen felül pedig éjszakai munkát vállal egy gyárban. A házvezetői munkáért azonban semmilyen pénzt nem kap, a gyárban megkeresett bérét pedig le kell adnia a családnak. A méltóságától és szabadságától egyaránt megfosztott nő abban reménykedik, hogy talán egy nap visszanyerheti régi életét, de erre aligha kerülhet majd sor. Ahogy a néző nyomon követheti Maris mindennapjait, úgy lehet szemtanúja az elhatározásnak is, hogy az asszony egy nap minden bizonnyal meg fog szökni.

Egy fiatal és hiú színésznek mindene megvan, mégis képtelen a kötődésre, egy nap azonban rátalál a szerelem. Még mielőtt azonban bármilyen komoly kapcsolat kialakulhatna közte és a fiatal doktornő között, önmagukat kell legyőzniük. Minden sejtjükkel kívánják egymást, így nagy valószínűséggel semmi nagy baj nem történhet...

Megrendítő dokumentumfilm a magyarországi zsidók deportálásáról. A Coopturist utazási iroda szervezésében megvalósult emléktúra az egykori Auschwitz-Birkenauba.

Varjú teherautó-sofőrként dolgozik. Egy nap felvesz egy Balatonboglárra tartó dögös stoppost, akit még napokkal később is képtelen kiverni a fejéből, holott a srácot egy szerető lány, Zsozsó várja odahaza. A hetvenes évek slágermoziját, A kengurut, amely áthatóan ragadta meg a korszak szellemét és hangulatát, közel 1,8 millióan láttak a mozikban. Szűk farmert viselő fiatalok a nyugati világról álmodoztak, miközben a legnépszerűbb zenekarok, köztük az LGT, az Omega és a Fonográf dalai szóltak a rádiókban. 

Egy tanárnő, egy festő és egy orvos úgy döntenek, hogy a badacsonyi domboknál alapítanak művésztelepet, és megvásárolnak egy régi fogolytábort. A tanárnő egyik diákja meginvitálja őket egy vitorlázásra, viszont ott rádöbbennek, hogy a lány apja a tábor egykori vezetője volt, az orvos pedig fogoly. Ezután a lány eltűnik.

A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek.

A félárva Kornél egy asztmás kisfiú, aki betegsége miatt nem tud részt venni kortársai játékaiban. Találkozik Izával, a cserfes kislánnyal, aki elképesztő történeteket tálal fel Kornélnak a lakóház egykori lakóiról. Iza eseménydús meséinek szereplői különleges képességgel rendelkeznek, s a két fiatal együtt indul felfedezőútra, hogy megtalálják az Árnyékrablók által elrabolt Garabonciást, Kornél édesapját...

A paraszt származású sebész, Jámbor Ambrus úgy érzi, a helyén van a társadalomban. Az idők neki kedveztek, a "fényes szellők" diplomával, értelmiségi léttel ajándékozták meg. Aztán egy szép napon kénytelen szembenézni önmagával. Ádámfy professzor, a "lecserélendő régi értelmiségi" egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját, milyen erős és mennyire emberi. Újjáéleszti, visszahozza az életbe a beteget, akiről már mindenki más lemondott volna. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik édesapjához.

Forgó Anna, járási úttörőtitkár váratlanul azt a megtiszteltető értesítést kapja, hogy egy úttörőt jelölhetnek angliai jutalomutazásra. Megindul a keresés mechanikus gépezete a feltételeknek megfelelő, 13-14 éves, jótanuló, fizikai dolgozó gyermeke, valamilyen hangszeren is játszani tudó jelölt keresésére. Végre egy falusi iskola lázas sietséggel előállítja Balogh Tibit, aki ítéletük szerint megfelel a feltételeknek. A mezőről, a munkából becipelt szülők föl sem eszmélnek, máris írásos engedélyüket adják az úthoz. Tibi anyja azonban végül visszavonja beleegyezését.

A dokumentumfilmben az Illés zenekar koncertjét láthatjuk legnagyobb slágereikkel, valamint interjúkat a rajongókkal, illetve a zenekar tagjaival, akik megosztják gondolataikat a beatzenéről és a korszakról.

Az 1970-es évek Magyarországán két tizenéves testvér túszul ejt 20 lányt egy kollégiumban. Tettükkel szeretnék biztosítani dezertálásukat nyugatra. Az első modernkori túszejtés igaz története alapján.

A Free Entry egy kalandos utazás a felnőttkorba, egy nyári ifjúsági dráma, amelynek története Betty és „V” vad, ámde bizonytalan kapcsolata körül forog. A két 16 éves lány különböző módon teszi meg a lépéseket az önállóság felé, és mindketten megtapasztalják barátságuk fontosságát.

A történet a magyar szabadságharc leverése idején játszódik, amikor Csákberény a császári katonák terrorja alá került. A falu két papját egyik napról a másikra letartóztatják, amiért felolvasták a Magyar Függetlenségi Nyilatkozatot. Bár az osztrák katonák élvezik hatalmukat, az elnyomással nem tudnak azonosulni. A hadifogságban tartott bírósági tárgyalás célja a beismerő vallomás megszerzése, a szuverenitás megsértésének bizonyítása.

Kovács úr őszintén hisz a kommunizmus eszméjében, azonban megpróbáltatásai során rádöbben, hogy a párt és az "eszme" nem hisz benne. Kilátástalan helyzetében kezébe kerül egy titkos telefonszám, ami mindent megváltoztathat.

...Baranya székhelye, számos könnyűzenei formáció bölcsője. Vajon minek köszönhető, hogy a város évtizedek óta zenei tehetségek garmadájával gazdagítja a kultúrát? Talán az éghajlat vagy a Mecsek hegyvidékes területei, vagy talán Emma néni, a kórus híres vezetője hatott ösztönzőleg? Szabó Simon megpróbálja felgöngyölíteni a rejtélyt. Lévai Balázs filmjében a legsikeresebb pécsi zenészekről kaphatunk értékes ismereteket.  

A hetvenes évek Magyarországa. Nagy dolgok történnek errefelé naponta. Most éppen a Petőfi Emlékháznál, az egykori Petrovics fogadóban egy vígoperát szeretnének a tévések felvenni. Nosza, megbolydul az egész település, leginkább a múzeumigazgató, Czakó jön lázba, mert a híres televíziósok és neves színészek jelenlétét arra kívánja felhasználni, hogy az építendő kultúrház javára adjanak jótékony célú műsort, méghozzá a helyi műkedvelők részvételével. Az lesz majd a nagy kettős siker! Óriási bevétel várható, és talán még a megyei tanács is minden támogatást megad a kultúrház építéséhez...

A régi céllövöldét kénytelen eladni a tulajdonos. Fia, Feri búcsúzóul lőhet még egyet. Néhány évvel később ugyanez a fiú egy rendőrnyomozóval szemben ül. A féltve őrzött puskával lelőtte az apját. A holttestet elrejtette az ágyneműtartóban, majd az anya segítségével elásta, de a bűntény napvilágra került. Ferit letartóztatták. A nyomozó szeretné megérteni a gyilkosság indítóokait, megismerni a fiú személyiségét, viszonyát a családhoz, a világhoz. Feri azonban nem ad tisztességes válaszokat. Apjáról azért elmond egy-két történetet.

Hat ismeretlen érkezik egy csoportterápiára. Mindannyian különböző egyéniségek, közös bennük azonban, hogy önmagukkal és a világgal is akadnak gondjaik.  A beszélgetés három nő, három férfi és a foglalkoztatást vezető orvos között zajlik, az idő előrehaladtával pedig egyre jobban megnyílnak egymás előtt. Hamarosan az is kiderül, hogy egyáltalán nem azok, akiknek egyébként mutatják magukat. A Kecskeméti Katona József Színház nagy sikerű elődasábáól Cseke Péter készített egészestés filmet, amely könnyed, szórakoztató, és az egyén problémáival való szembenézést is segíti.

Egy nap Ede (Csiszár Jenő) és Zaki (Magyar Attila), a két sikertelen rockzenész elcsíp egy pályázatot: zenés darabot kell írniuk vakoknak, a Vakok Intézete jubileumára. Két éjszaka összedobják a musicalt, ám csak akkor kapják meg az ígért összeget, ha be is tanítják a gyerekeknek. Ede elkezd próbálni a fiatalokkal, de csődöt mond. Kénytelen Imola (Bozsik Yvette), egy vak kisfiú balett-táncos mamájának a segítségét kérni. Imola eleinte viszolyog különleges tanítványaitól, a saját hatéves vak kisfiát sem szereti. Ráadásul Ede mindjárt a próbák elején lelép, így Imola egyedül marad a vak fiatalokkal. És a velük való munkában lassan leküzdi irtózatát a saját kisfiától.

Keleti Ágnes a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar sportolója, aki pályafutása során tíz olimpiai érmet szerzett. A dokumentumfilm egy rendkívül közeli portrét tár fel a legendás sportolóról, amely egyúttal Ágnes egy évét követi nyomon a 100. születésnapjától kezdődően a 101-ig. A filmben helyet kapnak régi interjúk, naplóbejegyzések és a mindennapokból kiragadott képek, mindeközben Keleti Ágnes megosztja velünk az életről alkotott felfogását.

Az intézetben nevelkedett csinos, fiatal szövőnő, Jutka zavaros, rendezetlen kapcsolatok után megismerkedik egy egyetemista fiúval, Andrással. A kisebbségi érzéstől szenvedő lány azt hazudja a fiúnak, hogy ő is egyetemista. Kibontakozó szerelmüket egyre jobban zavarja ez a hazugság. András mindenben meg akar felelni munkásból értelmiségivé avanzsált szülei elvárásainak, és ez sok konfliktus elé állítja az érzékeny lányt. Jutka fellázad a megalázó szituáció ellen.

Baracs mérnök visszaérkezik a szülőfalujába, hogy megépítse a vasutat. Amikor Korláthy gróf megtudja, hogy nem az ő birtokán keresztül tervezi az útvonalat, kiutasítja a házából. Baracs erre, mint a dúsgazdag Eleméry gróf - azaz Miska, a segédlovász - barátja jelenik meg a gróf estélyén.