Legjobb filmek a Filmio-n

Zsófi, a film főszereplője az érettségire készül, és profi asztaliteniszezői karrierről álmodik. Kihívásokkal teli anyagi körülmények között él labilis anyjával és nővérével. Zsófi későn tudja meg, hogy terhes, és  tekintettel az életkörülményeire úgy dönt, hogy születendő gyermekét örökbe adja egy párnak, akik egy civil szervezet segítségével évek óta várnak a lehetőségre. A határozott és érett döntés ellenére Zsófi nincs felkészülve a szülést követő fizikai és érzelmi zűrzavarra. A film az ő perspektívájából mutatja be a szülés utáni érzelmileg megterhelő hat hét eseményeit, amely időszak mind az örökbefogadó, mind a vér szerinti szülők számára megterhelő, hiszen a szülőanya bármelyik pillanatban meggondolhatja magát. Szakonyi Noémi érzékeny és mélyreható drámája, a Veronika a rangos szarajevói filmfesztivál versenyprogramjában debütált, és azóta a fesztiválok ünnepelt alkotásává vált, a franciaországi Arrasban a legjobb rendezés és a legjobb ifjúsági film díját nyerte el. A főszereplőt alakító Román Katalin a törökországi Boszporusz Filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte el, rögtön pályafutása első nagyjátékfilmjével. A Hat hét a tallinni Fekete Éjszakák filmfesztiválon a Just Film kategóriában elnyerte a nagydíjat. A film magyarországi premierje 2022-ben a miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol erős nemzetközi mezőnyben versenyezve elnyerte a fesztivál nagydíját. A film 2023 februárjában a Magyar Filmkritikusoktól elnyerte a legjobb filmnek és a legjobb női főszereplőnek járó elismerést.  

A dokumentumfilm átfogó képet nyújt a bolsevik–lengyel háborúról és annak történelmi összefüggéseiről. Az 1920 nyarán Varsóban lezajlott sorsdöntő konfliktus egész Európára nézve jelentős következményekkel járt. Ha a lengyelek vereséget szenvednek, a lenini kommunizmus potenciálisan akadálytalanul elterjedhetett volna az egész kontinensen. Ez a számos fiktív jelenetet bemutató alapos feltárás e történelmi esemény katonai, diplomáciai és politikai dimenzióit járja körül, szakértők meglátásait kínálva. A Kiss Sándor és Kussinszky Kornél rendezte film a Nemzeti Filmalap támogatásával készült.

A lengék a Nádtenger apró, de bátor, zöldbőrű őrei. A gyerekeket csak akkor avatják őrzővé, amikor bebarnul a hajuk. Addig viszont unalmas az élet, mivel zöldhajúként tilos nádirigón repkedni, vízre szállni, sőt még a békaderbin sem vehetnek részt. Füttyös Vilkónak legnagyobb álma, hogy végre ő is őrző lehessen, ám a kíváncsisága folyton bajba sodorja. Amikor azonban a Nádtenger ellenségei, a harácsok, a hattyúkkal szövetkeznek, az egész tó veszélybe kerül. Az őrzők tehetetlenek, de Vilkó vakmerő tervet eszel ki, hogy megmentse otthonát és fogságba esett barátját, Táltost. Szerencsére nincs egyedül, mert Nagyapó, a vízisiklók és a békák is a segítségére sietnek… (Forglmazza: Vertigo Media)

Ez a szecessziós stílusú film a fogyasztói társadalom ötletes karikatúrája, amelynek főszereplője egy előkelő étterem testes vendége. Az Amerikába emigrált Bányai István filmrendező később világhírűvé vált a „New Yorker” magazin címlapjához készített műveivel és a „Zoom” című képeskönyvével.

Javában dúl a II. világháború, amikor Katát egy titokzatos férfi állítja meg, amikor épp kifelé jön a moziból, és arra figyelmezteti, hogy ne menjen haza, mert a fasiszta nyilasok éppen átkutatják a lakását. Kata egy város szélén lévő házban talál menedéket, ahol János feleségének adja ki magát, aki szintén álnév alatt rejtőzködik. A nő eleinte nehezen szokik bele az új helyzetben, bár a kezdeti bizalmatlanság fokozatosan szerelemmé alakul át. A bizalom a legmeghittebb alkotás Szabó István életművében, a rendező első munkája, melyet Oscarra jelölték.

A fekete múmia átka Rejtő Jenő a nagyközönség számára kevésbé ismert, Detektív, a cowboy és a légió című kisregényének filmes adaptációja. A film ízléses humorral és fergeteges hangulattal vezeti be nézőjét az irodalmi kávéházak közegébe, ahol a múlt század legsikeresebb ponyvaregényei születtek.

Géza egy budapesti lakótelepen él feleségével és két gyermekével. Egy reggel, munkába menet a szomszéd lakás nyitott ajtajában megpillant egy nőt, aki felborzolja érzékeit. Aznap ráborítja művezetőjére az asztalt, kilép a gyárból, és úgy dönt, önálló vállalkozásba kezd: falfúró lesz, mert a lakótelepen erre igen nagy a kereslet.

A mester és a tanítvány, a nyugodt erő és a féktelen szenvedély, a hűséges férj és a csapodár szerető, a megfontolt politikus és a lánglelkű fejedelem: Bethlen és Báthory. Két ellentétes személyiség harca Erdély vezetéséért, egy nő szerelméért és a magyarság megmaradásáért.

A kommunista rendszert megdöntő 1989. decemberi forradalom zűrzavaros napjaiban az erdélyi Nagyszeben városa egy rendőrségi egység elleni erőszakos támadás színhelyévé válik, amely gyorsan véres összecsapássá fajul katonák, rendőrök, civil tüntetők és a titkosrendőrség képviselői között. Viorel rendőrkapitányt, aki kétségbeesetten próbál menekülni az ostrom elől, a hadsereg elfogja, és egy üres uszodába dobja több száz, terroristaként vádolt fogollyal együtt.

Dombrovszky Linda rendező adaptálta a televíziók képernyőire Szabó Magda népszerű régényét, mely világszerte több mint 12 nyelven jelent meg. Egy történet a szeretet tragikus természetéről olyan hazai sztárok főszereplésével, mint Hámori Ildikó és Györgyi Anna.   

Boxi, a kartonkutya és Cartommy kalandjai a kartonvilágban. Itt minden papírból van, formázható és hajtogatható, így mindennek csak a képzelet szab határt.

A  Bagossy Brothers Company – 10 éve úton egy évtizedes történelmet egy egész estés filmbe sűrítve exkluzív tartalmakat, interjúkat és az MVM Dome koncert kiemelt pillanatait mutatja be a nagyvásznon. A filmes utazás a pop, a rock és a folk elemeket zökkenőmentesen ötvöző zenekar fejlődését követi nyomon az erdélyi kezdetektől a nagyszabású jubileumi budapesti koncertig. A magával ragadó zenével, lenyűgöző koncertjelenetekkel és a zenekar tagjaival készített, a hátterüket feltáró, mélyreható interjúkkal teletűzdelt film páratlan moziélményt ígér. A film nemcsak a rajongóknak szól, hanem azoknak is, akik újonnan ismerkednek a győri kvintett zenei világával. A zenebarátok számára egyedülálló csemegét kínáló dokumentumfilm eddig soha nem látott felvételeket tár elénk, és lebilincselő betekintést nyújt a zenekar lebilincselő történetébe a kulisszák mögé.

A Megszállottak című magyar dráma főszereplője Bene László vízügyi mérnök, aki munkahelyi és magánéleti problémái miatt a vállalat egyik vidéki telephelyére kéri áthelyezését. Itt ismerkedik meg az állami gazdaság helyi szervezetének vezetőjével, aki az állandó vízhiányra panaszkodik. Bene megtervezi az öntözőrendszert, majd annak lelkes megvalósításába kezd. Nagy segítője Edi, egy helybéli fiatal lány, akiben Bene ideális élettársra talál. Megszállottan dolgoznak a projekt megvalósításán, ám a bürokrácia mindig az útjukba gördít egy-egy akadályt...

Egy nagyvárosi operában vagyunk. A sok sznob, úri vendég már elfoglalta a helyét. A színpadon azonban egy lövészárok kiásása után a golyószórót tesztelik. Mire a karmester megérkezik, addigra a színpad szinte felismerhetetlen.

A ceruza és a radír mindig együtt alkot. Ceruza rajzol, de néha kell radír segítsége. Egyszer összevesznek, mert nem tudják, hogy merre menjen az autó, amit rajzoltak. Ceruza elkezd össze-vissza firkálni, míg radír mindent kitöröl.

Bianka puszta elhatározásból úgy dönt, hogy ellop egy csecsemőt, hogy új életet kezdhessen. A lányt azonban senki sem hajlandó befogadni az újszülöttel együtt. A helyzet kezd egyre reménytelenebbé válni, amikor találkozik egy munkásszálón Lacival, a férfi pedig elhatározza, hogy mindenáron otthont teremt mindannyiuk számára.

Minarik Ede mindene a foci, még mosodáját, egyetlen megélhetési forrását is képes feladni, hogy támogahassa kedvenc csapatát, a Csabagyöngye SC-t abban, hogy bejuthasson az első ligába.

Történetünk középpontjában maga a ló áll, amely közel kétezer éve társa az embernek. Huszárik Zoltán egy lírai vallomása eme teremtmények filogenézisét idézi meg.

Zilahy Lajos regényének adaptációja a film noir hazai műfajának egyik legkiemelkedőbb alkotása. A alkotás öngyilkosság krónikája a korabeli Budapest világában. Zilahy különleges témaválasztása nem kevés vitát, ugyanakkor nagy érdeklődést váltott ki. Ennek egyik oka a fülledt erotika provokativitása, valamint az öngyilkosság témája, mely ilyen formában soha korábban nem volt látható a mozivásznon. A Halálos tavasz a később ikonná váló Karády Katalin bemutatkozó filmje.

A szemrevaló és szorgalmas szobalány Mari állapotos lesz. Hiába próbálja titokban tartani a dolgot, miután fény derül a terhességére, nincs többé maradása a falujában. Mari a fővárosba költözik, hogy ott próbáljon szerencsét. A fiatal nő a Fortuna kávézó rossz hírben álló, de megértő közösségében menedékre lel, és világra hozza gyermekét. Úgy tűnik, hogy Mari élete rendeződni látszik, csakhogy a város erkölcsös női jelentik az esetet a gyámhivatalban. A tavaszi zápor realizmusa annak idején szokatlan volt, merészen innovatív korrajza a vidéki közösséget is élénken ábrázolja.

Az állampolgár főszereplője az ötvenes évei végén járó afrikai Wilson (Dr. Cake–Baly Marcel), aki menekültként él Magyarországon. Wilson évek óta Budapesten dolgozik biztonsági őrként, legfőbb vágya és célja, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, de folyamatosan megbukik az alkotmányos alapismeretek vizsgán. A felkészülésben a vele egykorú, magyar-történelem szakos tanárnő, Mari (Máhr Ági) segít neki, de a tanulás közben tanár és tanítvány között mély szerelem szövődik. Mari hatalmas döntést hoz: elhagyva férjét a fekete férfihoz költözik. Wilson élete megoldódni látszik: társra, sőt családra talál, az állampolgársági vizsgája is sikerül, úgy tűnik, hogy hamarosan minden tekintetben magyarnak mondhatja magát. Azonban váratlanul berobban a történetbe Shirin (Arghavan Shekari), a fiatal perzsa bevándorló lány, akinek egyetlen esélye a túlélésre, ha névházasságot köt egy magyar állampolgárral. Wilson szolidaritásból a lakásukban bújtatja Shirint, így a helyzet lassan, de biztosan tarthatatlanná válik: a férfinak mindenképp döntenie kell a menekülttárs iránt érzett felelősség és a szerelem között. (Forgalmazza: Mozinet)

Az artisták világában játszódó film egy kiöregedett illuzionista és egy fiatal, sikertelen, töröttlábú artista története. A fiatal szívósan harcol - mindenáron meg akarja tudni az öregtől hajdanvolt világszámának, a "jégbezárt ember " nagy mutatványának titkát, de az öreg ugyanolyan kérlelhetetlenül áll ellen a kérésnek.

Megrendítő dokumentumfilm a magyarországi zsidók deportálásáról. A Coopturist utazási iroda szervezésében megvalósult emléktúra az egykori Auschwitz-Birkenauba.

Óbuda a harmincas évek elején. Pettersen István munkanélküli kelmefestő egy óbudai barakkban él. Megismerkedik Verával, aki egy mosodában dolgozik, de arról álmodozik, hogy táncosnő lesz. A lány mosodában dolgozik. Főnöke, a gazdag Weiszhaupt úr már régen szemet vetett rá. A nyomortól rettegő Vera választás elé kerül: a jólét (és a pályán való elindulás) az idős, gazdag úr oldalán, vagy a szerelem a nincstelen Pettersennel?

Rövid időn belül a harmadik, azonos módon, egymáshoz közel elkövetett gyilkosság helyszínére száll ki a rendőrség két nyomozója. Az áldozatot a környék jól ismert, rosszhírű házaló kereskedője fedezte fel, akinek korábban már volt dolga egy tizenéves gyereklánnyal. A házalót, bár tagad, mint a bűntény biztos tettesét vezetik el a falu népe előtt. A férfi hamarosan öngyilkosságot követ el. A két nyomozó eltérő módon próbál a bűntény mélyére hatolni. A nyomozás vezetője az öngyilkosságot egyértelműen a tett beismerésének véli. Volt kollégája számára azonban ez az öngyilkosság kétségbeesett tiltakozás a vád ellen, ő megszállottan tovább keresi a tettest. Benzinkutat bérel egy elhagyott út mentén, s egy asszonnyal és annak kislányával üzemeltetni kezdi. Az autós gyilkosnak előbb-utóbb fel kell tűnnie a benzinkútnál, s a csalétek a kislány...

A történet főhőse Rudi, egy átlagos, jólelkű irodista srác, akinek a nagyapja egy szívtelen csalás áldozatává válik. Rudit nem hagyja nyugodni az igazságérzete, és úgy dönt, saját kezébe veszi az ügyet. Ehhez azonban az önbizalom és a furfang mellett szövetségesekre is szüksége lesz. Az Oscar-díjas Deák Kristóf a nyomozós thrillerek valamint a fekete komédiák elemeivel tarkított felnövés-filmje, Az unoka főszerepét Blahó Gergely alakítja, akit először láthatunk egészestés mozifilmben. Mellette a további szerepekben olyan hazai sztárokat vonultat fel a produkció, mint Jordán Tamás, Jászberényi Gábor , Pogány Judit, Bárdos Judit, Döbrösi Laura vagy Hámori Ildikó. A rendező első mozifilmje, melynek forgatásának olyan budapesti helyszínek adtak otthont, mint a MÁV székház, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vagy az Eiffel tér hamarosan a hazai mozikban. 

Három fiatal vegyészmérnök-kutató - Laci, Kati és Gyuri - szilveszter előtt néhány nappal az elmúlt év megfeszített munkáját és annak az utolsó munkanapon várható eredményét ünnepli. Isznak, bolondoznak és megfogadják, hogy semmit sem tesznek ezentúl egymás tudta nélkül. Közösen dolgoztak egy fejlesztési programon, amelyet igazgatójuk is támogatott, és amely számukra bizonyosan szakmai előmenetellel kecsegtetett. A szilveszter délelőtt mégsem hozza meg a várt eredményt. Időközben új igazgatót neveztek ki, aki másként, óvatosabban értékeli az eredményeket. Amikor a három kutatót, külön-külön, tájékozódó megbeszélésre hívja be, a megnyilatkozásokat önérdek vezeti. Ebben a hangulatban kerül sor a közös szilveszteri mulatságra. Végül kiábrándultan leplezik le egymást, mert az összetartozásuk nem volt érdekmentes...

Az 50 éves Dodi úgy dönt, hogy itt az ideje megtanulni longboardozni. Összebarátkozik egy tinédzserrel, aki hajlandó megtanítani őt. A közös gyakorlás során megtanulják egymástól, mit jelent küzdeni azért, ami igazán fontos.

A középiskolás Juli a nyári szünetben abba a vegyiüzembe megy gyakorlatra, ahol apja dolgozik. Hamarosan komoly tapasztalatokat szerez arról, hogy a dolgozók milyen buzgó lelkesedéssel foglalkoznak mindazzal, aminek semmi köze a termeléshez.

1956-ban egy magyar fiatalember, Antal, aki az Államvédelmi Hatóság munkatársa, csatlakozik a szovjetekhez a forradalom letörésében. Egy régi kedvenc dallam, amelyet Sára, Antal holokauszt-túlélő nagynénje ismertetett meg vele, nem megy ki a fejéből.