Legjobb filmek a Filmio-n

A fekete múmia átka Rejtő Jenő a nagyközönség számára kevésbé ismert, Detektív, a cowboy és a légió című kisregényének filmes adaptációja. A film ízléses humorral és fergeteges hangulattal vezeti be nézőjét az irodalmi kávéházak közegébe, ahol a múlt század legsikeresebb ponyvaregényei születtek.

1956-ban egy magyar fiatalember, Antal, aki az Államvédelmi Hatóság munkatársa, csatlakozik a szovjetekhez a forradalom letörésében. Egy régi kedvenc dallam, amelyet Sára, Antal holokauszt-túlélő nagynénje ismertetett meg vele, nem megy ki a fejéből. 

Szürrealista vízió szénpor-gyurmaanimáció a zsarnokság feltámadásáról és bukásáról.

Dombrovszky Linda rendező adaptálta a televíziók képernyőire Szabó Magda népszerű régényét, mely világszerte több mint 12 nyelven jelent meg. Egy történet a szeretet tragikus természetéről olyan hazai sztárok főszereplésével, mint Hámori Ildikó és Györgyi Anna.   

A  Bagossy Brothers Company – 10 éve úton egy évtizedes történelmet egy egész estés filmbe sűrítve exkluzív tartalmakat, interjúkat és az MVM Dome koncert kiemelt pillanatait mutatja be a nagyvásznon. A filmes utazás a pop, a rock és a folk elemeket zökkenőmentesen ötvöző zenekar fejlődését követi nyomon az erdélyi kezdetektől a nagyszabású jubileumi budapesti koncertig. A magával ragadó zenével, lenyűgöző koncertjelenetekkel és a zenekar tagjaival készített, a hátterüket feltáró, mélyreható interjúkkal teletűzdelt film páratlan moziélményt ígér. A film nemcsak a rajongóknak szól, hanem azoknak is, akik újonnan ismerkednek a győri kvintett zenei világával. A zenebarátok számára egyedülálló csemegét kínáló dokumentumfilm eddig soha nem látott felvételeket tár elénk, és lebilincselő betekintést nyújt a zenekar lebilincselő történetébe a kulisszák mögé.

A két főszereplő, a Tudós, a modern haladás szellemének szuperhőse és Mars, a barbár háborúisten istene küzd egymással. Az absztrakt szimbólumok szellemes, vizuális, metaforikus megfordítására épített Párbaj azon humanisztikusan elkötelezett animációs filmek sorába illeszkedik, amelyek annak szükségességét hangsúlyozzák, a nemzetek békében éljenek egymás mellett.

Szoboszlay Péter erősen társadalomkritikus filmjét a pszichedelikus pop-art és a hippi szecesszió stílusmotívumai hatják át. A hős a puha diktatúra tipikus alakja, a zsarnoki portás, akinek jellemében megjelenik a fasiszta ideológia kísértete.

Bianka puszta elhatározásból úgy dönt, hogy ellop egy csecsemőt, hogy új életet kezdhessen. A lányt azonban senki sem hajlandó befogadni az újszülöttel együtt. A helyzet kezd egyre reménytelenebbé válni, amikor találkozik egy munkásszálón Lacival, a férfi pedig elhatározza, hogy mindenáron otthont teremt mindannyiuk számára.

Minarik Ede mindene a foci, még mosodáját, egyetlen megélhetési forrását is képes feladni, hogy támogahassa kedvenc csapatát, a Csabagyöngye SC-t abban, hogy bejuthasson az első ligába.

Miután Klaus Schneider súlyos fejsérülést szenvedett, orvosa felfedezi, hogy a férfi ennek következtében akár hipnózisra is képes, amit ő a gyógykezeléseihez is fel tud használni.

Történetünk középpontjában maga a ló áll, amely közel kétezer éve társa az embernek. Huszárik Zoltán egy lírai vallomása eme teremtmények filogenézisét idézi meg.

Gordon Zsigmond, a kiábrándult bűnügyi újságíró egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomoz a ’30-as évek Budapestjén. A szálak több irányba vezetnek, és úgy tűnik, senkinek nem áll érdekében az, hogy kiderüljön az igazság. (Big Bang Media)

Zilahy Lajos regényének adaptációja a film noir hazai műfajának egyik legkiemelkedőbb alkotása. A alkotás öngyilkosság krónikája a korabeli Budapest világában. Zilahy különleges témaválasztása nem kevés vitát, ugyanakkor nagy érdeklődést váltott ki. Ennek egyik oka a fülledt erotika provokativitása, valamint az öngyilkosság témája, mely ilyen formában soha korábban nem volt látható a mozivásznon. A Halálos tavasz a később ikonná váló Karády Katalin bemutatkozó filmje.

A szemrevaló és szorgalmas szobalány Mari állapotos lesz. Hiába próbálja titokban tartani a dolgot, miután fény derül a terhességére, nincs többé maradása a falujában. Mari a fővárosba költözik, hogy ott próbáljon szerencsét. A fiatal nő a Fortuna kávézó rossz hírben álló, de megértő közösségében menedékre lel, és világra hozza gyermekét. Úgy tűnik, hogy Mari élete rendeződni látszik, csakhogy a város erkölcsös női jelentik az esetet a gyámhivatalban. A tavaszi zápor realizmusa annak idején szokatlan volt, merészen innovatív korrajza a vidéki közösséget is élénken ábrázolja.

Az állampolgár főszereplője az ötvenes évei végén járó afrikai Wilson (Dr. Cake–Baly Marcel), aki menekültként él Magyarországon. Wilson évek óta Budapesten dolgozik biztonsági őrként, legfőbb vágya és célja, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, de folyamatosan megbukik az alkotmányos alapismeretek vizsgán. A felkészülésben a vele egykorú, magyar-történelem szakos tanárnő, Mari (Máhr Ági) segít neki, de a tanulás közben tanár és tanítvány között mély szerelem szövődik. Mari hatalmas döntést hoz: elhagyva férjét a fekete férfihoz költözik. Wilson élete megoldódni látszik: társra, sőt családra talál, az állampolgársági vizsgája is sikerül, úgy tűnik, hogy hamarosan minden tekintetben magyarnak mondhatja magát. Azonban váratlanul berobban a történetbe Shirin (Arghavan Shekari), a fiatal perzsa bevándorló lány, akinek egyetlen esélye a túlélésre, ha névházasságot köt egy magyar állampolgárral. Wilson szolidaritásból a lakásukban bújtatja Shirint, így a helyzet lassan, de biztosan tarthatatlanná válik: a férfinak mindenképp döntenie kell a menekülttárs iránt érzett felelősség és a szerelem között. (Forgalmazza: Mozinet)

Az artisták világában játszódó film egy kiöregedett illuzionista és egy fiatal, sikertelen, töröttlábú artista története. A fiatal szívósan harcol - mindenáron meg akarja tudni az öregtől hajdanvolt világszámának, a "jégbezárt ember " nagy mutatványának titkát, de az öreg ugyanolyan kérlelhetetlenül áll ellen a kérésnek.

1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről: a birtokon fogolytábor üzemel, a földeken pedig hullákba botlanak.

A történet főhőse Rudi, egy átlagos, jólelkű irodista srác, akinek a nagyapja egy szívtelen csalás áldozatává válik. Rudit nem hagyja nyugodni az igazságérzete, és úgy dönt, saját kezébe veszi az ügyet. Ehhez azonban az önbizalom és a furfang mellett szövetségesekre is szüksége lesz. Az Oscar-díjas Deák Kristóf a nyomozós thrillerek valamint a fekete komédiák elemeivel tarkított felnövés-filmje, Az unoka főszerepét Blahó Gergely alakítja, akit először láthatunk egészestés mozifilmben. Mellette a további szerepekben olyan hazai sztárokat vonultat fel a produkció, mint Jordán Tamás, Jászberényi Gábor , Pogány Judit, Bárdos Judit, Döbrösi Laura vagy Hámori Ildikó. A rendező első mozifilmje, melynek forgatásának olyan budapesti helyszínek adtak otthont, mint a MÁV székház, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vagy az Eiffel tér hamarosan a hazai mozikban. 

Három fiatal vegyészmérnök-kutató - Laci, Kati és Gyuri - szilveszter előtt néhány nappal az elmúlt év megfeszített munkáját és annak az utolsó munkanapon várható eredményét ünnepli. Isznak, bolondoznak és megfogadják, hogy semmit sem tesznek ezentúl egymás tudta nélkül. Közösen dolgoztak egy fejlesztési programon, amelyet igazgatójuk is támogatott, és amely számukra bizonyosan szakmai előmenetellel kecsegtetett. A szilveszter délelőtt mégsem hozza meg a várt eredményt. Időközben új igazgatót neveztek ki, aki másként, óvatosabban értékeli az eredményeket. Amikor a három kutatót, külön-külön, tájékozódó megbeszélésre hívja be, a megnyilatkozásokat önérdek vezeti. Ebben a hangulatban kerül sor a közös szilveszteri mulatságra. Végül kiábrándultan leplezik le egymást, mert az összetartozásuk nem volt érdekmentes...

Az 50 éves Dodi úgy dönt, hogy itt az ideje megtanulni longboardozni. Összebarátkozik egy tinédzserrel, aki hajlandó megtanítani őt. A közös gyakorlás során megtanulják egymástól, mit jelent küzdeni azért, ami igazán fontos.

A középiskolás Juli a nyári szünetben abba a vegyiüzembe megy gyakorlatra, ahol apja dolgozik. Hamarosan komoly tapasztalatokat szerez arról, hogy a dolgozók milyen buzgó lelkesedéssel foglalkoznak mindazzal, aminek semmi köze a termeléshez.

Előbb vagy utóbb mindenkit utolér a múlt, hogy azután csakugyan mérlegre tegye azokat a döntéseket, amelyeket még kamaszkorában hozott. Bármennyire különösen hangzik is, az ember életét nagyban meghatározzák a középiskolában eltöltött évei.  Az Együtt kezdtük egy történet a felnövésről, hőseink, köztük Franciska, Juli, Renátó, Gigi, Ádi, Nóri, Benett, Geri és persze Marci pedig végzős diákként néznek szembe a rájuk váró élettel. Sorsuk azonban eltér egymástól, így útjaik talán örökre elválnak.  Kerékgyártó Yvonne rendezésének főbb szerepeiben Mucsi Zoltán, Pálmai Anna, Kerekes Éva, Jordán Tamás, Szabó Simon, Zsurzs Kati, Szacsvay László látható.

A mester és a tanítvány, a nyugodt erő és a féktelen szenvedély, a hűséges férj és a csapodár szerető, a megfontolt politikus és a lánglelkű fejedelem: Bethlen és Báthory. Két ellentétes személyiség harca Erdély vezetéséért, egy nő szerelméért és a magyarság megmaradásáért.

Kovács Ákos első rövidfilmje, amely a 2021-ben megjelent kötetében megtalálható két novella adaptációja.

Ez a történet egy mogorva taxisofőr és egy beteg kislány különleges utazásáról szól. Bár ez az utazás rövid, mindkettőjük számára nagyon emlékezetes.

Nekem az élet teccik nagyon című filmben a társadalom perifériáján nyomornegyedekben élő cigány gyerekek egy csoportja beszél az életükről és életkörülményeikről. A cigányok varázslatos-mitikus képzeletbeli világa a kimondott szavakban és a festői képekben összeütközik a mindennapi élet kemény valóságával. A filmet az 1977-es krakkói filmfesztiválon oklevéllel tüntették ki.

A dráma, mely a Horthy-korszak elején játszódik hősnője egy szobalány, aki vidékről utazik fel a fővárosba dolgozni. Sebezhetősége révén világosan látjuk az akkori társadalomban jelen levő kölcsönös függést. Anna egy olyan családhoz költözik, ahol nincs szeretet vagy együttérzés, ahol mindent és mindenkit elveszít, aki egyszer szerette. A Kosztolányi Dezső regénye alapján készült film a kor legkiválóbb színészeinek köszönhetően kétségkívül az egyik legmegindítóbb magyar alkotás.  

Nemzeti ünnepeink lényegét kisiskolások próbálják meg összefoglalni, megérteni és sajt szavaikkal elmondani. Mindezt a felnőttektől hallott mesékből próbálják meg rekonstruálni, amellyel egyúttal a kibeszéletlenséggel szemben tartanak görbe tükröt.

Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök, de egyszercsak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az út, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért...Közel tíz éves álma vált valóra Gothár Péternek, mire filmre írhatta Bodor Ádám elbeszélését. 1995-ben a Magyar Filmszemle nagydíját nyerte el a rendező.

A speciális fénytechnikát alkalmazó kísérleti film megpróbálja vizuális egyidejűségben ábrázolni az emberi személyiség többrétűségét. Néhány ember megpróbál visszaemlékezni álmaira. Az "emlékezők" állandóan szembesülnek előző felidézéseikkel, feloldódnak, s a következő "stádiumban" megpróbálják eljátszani álmaikat...