Legjobb filmek a Filmio-n

Hosszas kísérletezés után az 1960-as években Dr. Béres József rájött, hogy a növények betegségei hozzáadott nyomelemekkel kezelhetők. Feltételezve, hogy az eljárás állatok és emberek esetében is működhet, folytatta a kutatást, mígnem 1972-re elkészült a Béres Csepp, melyet elsőként saját magán és komoly betegségben szenvedő húgán tesztelt. A gyógytermék egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, a hatalom azonban mindent megtett, hogy a feltaláló munkáját megnehezítse, és a Béres Csepp hírnevét bemocskolja. Béres Józsefet kuruzslás vádjával feljelentették, ám a hiteles fellépésű, becsületességéről híres kutatónak sok pártfogója akadt.  Az érzelemteli film nem csak a Béres Csepp története. A hatalommal szemben vívott szélmalomharc mellett bemutatja a hatvanas, hetvenes évek Magyarországát, a szocialista társadalom ellentmondásait, az egész lakosságot sújtó megtévesztést és félrevezetést. Béres József szerepében Gáspár Tibor, Jászai Mari-díjas színész látható, a feleségét Huszárik Katalin alakítja. További szereplők: Székely B. Miklós, Hatházi András, Seress Zoltán, Für Anikó, Lukács Sándor, Trokán Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Oberfrank Pál, Trill Zsolt.  

1918 nyara. A fiatal "szovjetország" egész területén folyik a polgárháború és megkezdődik az intervenció. A régi rend visszaállításáért harcoló fehérek ellen a vöröskatonákkal együtt küzdenek a magyar internacionalisták is. Az egyik vesztes csata után László, a fiatal magyar önkéntes elindul, hogy társaihoz csatlakozzék. Vöröskatonákkal együtt a fehérek fogságába kerül, ahonnan csak azért jut ki élve, mert a gőgös fehér ezredes az idegen nemzetiségűeket elzavarja. Egy másik magyar fiúval, Istvánnal egy fehér katonai kórházban találkozik. Innen indul el titokban, hogy a körülzárt internacionalisták szabadulására felmentést vigyen.A film a következő díjakat nyerte el:1968. Magyar Filmkritikusok Díja, A legjobb operatőr díja Somló Tamásnak, A legjobb rendezés díja Jancsó Miklósnak.1969. Adelaide, Dél keresztje - ezüstdíj.

Bacsó Péter filmje Karády Katalint nem mint filmsztár, hanem mint magánembert mutatja be. A történetnek három főszereplője van: Zsüti, a dalszövegíró, A Díva, a sztár és A Tábornok, a kémfőnök. A Díva szerelmes a Tábornokba, aki rájön, hogy tenni kell valamit a az országért, ami éppen a II. világháborút nyögi. A hármójuk világa keveredik. Történet az emberi sorsokról és azok forgandóságáról.

Páratlan dokumentumfilm a sport világáról. A stáb egy teljes cikluson át követte Áron mindennapjait, aki talán már most a magyar kardvívás egyik kiemelkedő alakjának számít. Szemtanúi lehetünk egy karrier kulcsfontosságú pillanatának, miközben megismerhetjük a férfi magánéletét és küzdelmeit a mindennapokban. A dokumentumfilm egy sikersztori nyomába ered, nem csupán egy karrier felépülését, hanem egy komplex életút kibontakozását láthatjuk, miközben azt is megtudjuk, miként válik valaki sok millió ember közül a legjobbá. Nyomon követhetjük Áron legszemélyesebb pillanatait, ahogy megszerzi diplomáját, házasságot köt, bepillantást nyerhetünk gyermekkorába. Részesei lehetünk a kudarcoknak, és annak, ahogy felesége, Betti végig mellett áll a nehéz pillanatokban is A Magyar csapat - még 50 perc rendezője, Muhi András Pires ismét egy lebilincselő drámát hozott el, amely közel 5 éven keresztül készült.

A szolgálatkész narrátor arra a hálátlan feladatra vállalkozott, hogy lebeszélje a nézőt az autózásról, és főleg a hirdetések böngészéséről, a vásárlásról. Ő már tudja, hogy az öreg Topolino csak addig működik, amíg ki nem fizetik érte a vételárat, hogy az ócska családi kocsi használatának beosztásán az egész környék veszekszik, hogy a vállalati sofőrt még menyasszonnyal is megveri a sors, amikor hétvégén fuvaroz televíziót a vállati üdülőbe, és a befutott művésznő akkor is jobban vezet, mint a férje, ha történetesen a kerítést is kidönti. Mi sem természetesebb, minthogy a forgatás végén lebeszélő elegáns kocsiban hagyja el a helyszínt.

Győző Nyírbátorban látta meg a napvilágot, és mára már az egész ország megismerte a nevét. A színész számos sikeres színdarab, televíziós sorozat, műsor és film főszereplője volt, ismerjük az életét, gondolhatnánk, de vajon tényleg így van? Győző útja a pokolba hosszú és gyötrelmes volt, tíz évnyi mámorittas zuhanása mindeddig rejtve maradt a közönség elől. De vajon milyen veszteségeket (emberileg és anyagilag egyaránt) kellett elkönyvelnie, mire végre rátalált önmagára? A haláltánc, mely egy ponton váratlan fordulatot vett kis híján véget ért az intenzív osztályon. Imre az utolsó pillanatban tűnt fel az életében, hogy de ahhoz, hogy segíthessen, előbb Győzőnek kellett meghoznia az elhatározást, tudván, hogy ennek következményei pokoli kínokkal járnak majd. A Toxikoma Győző megrázó története a kábítószer függőségről, a mámor hajszolásáról és a gyötrelmes küzdelemről, a harcról, melynek tétje maga az élet.  A film Szabó Győző a Libri gondozásában megjelent, 2019-es azonos című önéletrajzi regényének filmadaptációja, mely a népszerű színész kábítószerfüggőségét és a pszichiáter, Dr. Csernus Imrével való kapcsolatát dolgozza fel a hazai színészszakma olyan jeles képviselőinek közreműködésével, mint Czukor Balázs, Gáspár Tibor, Nagy Péter és Molnár Áron. A Toxikoma, mely az utóbbi évek legnagyobb közönségsikereit szállító Herendi Gábor (Valami Amerika, Kincsem) rendezésében készült 2021-ben a Vertigo Media forgalmazásában látható országszerte a mozikban.   

Miután barátnője, Anna, aki éppen Párizsban tölti ösztöndíjas éveit, szakít vele, Tamás élete darabjaira hullik. A harmincas évei elején járó férfi a múltba merülve próbálja meg feldolgozni a veszteséget. Az elvesztett szerelmen és a múlton való töprengés közben Tamás keserű megállapítást tesz a magyarországi társadalom elveszettségéről. 

Két ügyetlen macska reménytelen küzdelme a házat elárasztó egerek ellen, amely ideiglenes kompromisszummal végződik...

Béla egy makacs idős férfi, aki magányosan él, és erősen idegenkedik a változásoktól. Amikor fia egy kisebb baleset után idősek otthonába helyezi, Béla úgy érzékeli, mintha az egész világ összeesküdött volna ellene. Erre válaszul könyörtelenül egyetlen célra összpontosít: hogy minél gyorsabban megszökjön az intézetből. Stratégiája során társul egy váratlan társával, a különc Zoéval, akinek büntetésből az intézetben kell dolgoznia. Annak ellenére, hogy jelentős, közel hatvan év korkülönbség van köztük, hasonló személyiségük, közös elszigeteltségük és az az érzés, hogy mások nem kívánatosak számukra, ez pedig hamar szövetségessé teszi őket.

Egy gyönyörű és fiatal szomáliai lány megérkezik Magyarországra, hogy új életet kezdjen - ám ez jóval nagyobb falatnak bizonyul számára, mint elsőre tűnik. Zurbó Dorottya dokumentumfilmje apró, hétköznapi helyzeteken keresztül mutatja be a fiatal lány életének meghatáro változásait, ahogy megpróbál beilleszkedni egy számára nagyon új és ismeretlen világba, miközben próbálja tartani édesanyjával a kapcsolatot. A szökött szomáliai lány mégis mindent elkövet, hogy családja áldozata ne legyen hiábavaló, és megállja a helyét napjaink Magyarországában. (mnf.hu)

Jancsi (Bálint András) és Kata (Halász Judit) szerelmi kapcsolatát az 1956-os felkelés leverése hirtelen lezárja: a lány külföldre megy, a fiú marad. Most, sok éven át tartó kényszerű távollét után, Jancsi Franciaországba utazik Katához, ahol kapcsolatuk epizódjait idézik fel. Az Álmodozás és Atya kora után ez a film zárja le a legendás magyar rendező, Szabó István első trilógiáját.

Ulveczki, a vidéki földbirtokos hozzászokott, hogy mindent megkaphat, senki sem mer vele szembeszállni, s akaratát akkor is érvényesíti, ha éppen egy neki tetsző nőről van szó. A hiszékeny Zsuzsit is sikerül kihasználnia, s miután megunja őt, egyszerűen odébbáll. Az összetört lelkű lány később férjhez megy régi kedves ismerőséhez, Gál Jánoshoz, de boldogságuk nem lehet teljes, Ulveczki ugyanis megjelenik a faluban, s elhatározza, hogy ismét megkörnyékezi az egyszer már kidobott Zsuzsit.

Egy jómódú építési vállalkozó, István (Lengyel Tamás), valamint ügyédje, Márta (Gryllus Dorka) és férje, László (Simon Kornél) hétvégi vadászatra indulnak Erdélybe, hogy megünnepeljék, hogy a nő megnyert egy ügyet a vállalkozó cégének. Azonban a kiruccanás nem várt fordulatot veszi, amikor egyikük véletlenül lelő egy férfit, és feltűnik a színen egy rejtélyes, és annál veszélyesebb alak (Árpa Attila), aki azért érkezett a hegyekbe, hogy megtorolja veszteségét, amit a kétes ügy okozott.

Fanni és Bálint a harmincas éveikben jár, de sokkal öregebbnek érzik magukat. Az elmúlt évek során összekoptak, egymáshoz csiszolódtak és úgy érzik, hogy kapcsolatukból kiveszett valami - talán a szenvedély. Hogy elkerüljék az elkerülhetetlen megcsalást és elhidegülést, azt tervezik, hogy feldobják a kapcsolatukat, és nyitnak. Nyitnak az új emberek, kalandok és szexuális élmények felé, ám ezeknek testi és lelki hatásaira nem igazán készülnek fel. Vajon együtt tudnak maradni ezután is? (Megafilm)

A Blokád című film elsőként vállalkozik arra, hogy feltárja a rendszerváltás utáni Magyarország első nagy válságát, amely a taxisblokádként vonult be a történelembe. A tüntetés a drasztikusan megemelkedett benzinárak ellen a mai napig a kilencvenes évek egyik meghatározó eseménye. Egyúttal megismerhetjük Antall József életét és küzdelmeit a demokráciáért, aki beiktatása után fél évvel politikai karrierje egyik legnagyobb kihívásával volt kénytelen szembenézni. Antall József személyes életét mindeddig aligha ismerhettük, a Blokád című film viszont ebbe is bepillantást enged.

Két jegesmedve ül kempingszéken a folyóparton, és horgásznak, majd lövés dördül el. Egy nő élő rókát hord a nyakában stólaként. Beleszippant cigarettájába, kifújja a füstöt, majd minden elvörösödik. Két néni vár a zebránál a zöldre, az egyik izgatott kiskutyát tart pórázon, a másik elővesz egy ollót, és elvágja a pórázt. A kutya elszalad – vége a történetnek, jöhet a következő kép. Egy vörös fürdőruhás nő nyírja a gyepet, előtte a fűben egy levegőért kapkodó delfin fekszik. Az erdő visszatérő helyszín, amely már nem nyújtja egy menedék ígéretét. A Symphony no. 42 a Berlinálé versenyprogramjába is beválogatott, MOMÉ-n készült animációs diplomafilmje egy minden moralitástól mentes, mítikus világról mesél. A rendező emberi érzelmeket és viselkedést visz át az állatokra, vagyis antropomorfizál.

A Kádár-korszak fénykorában hazatér a kubai forradalomban edződött Fábián elvtárs (Nagy Zsolt). Nagyszerű ötlettel áll elő, hozzálát a rendszerezett véradás megszervezéséhez. Valami azonban furcsa a viselkedésében, ráadásul feltűnően fiatalos megjelenése és a nők körében töretlen népszerűsége is gyanakvásra ad okot. Nem csoda hát, hogy a magyar kémelhárítás prominens tagjait állítják rá az elvtársra. Klasszikus módszerhez folyamodnak, Mária (Walters Lili) a női csáberő bevetésével próbál közel kerülni a kétes alakhoz. Színlelt kapcsolatuk kezd elmélyülni, a kémnő pedig egyre biztosabb abban, hogy végre sikerült átvennie az irányítást a férfiak fölött. Barátja, Laci (Nagy Ervin) azonban korántsem örül ennyire a nő románcának. Megunja a háttérből szimatolást, és elkezd a történteken morfondírozni, noha az ésszerűség nem tartozik az erősségei közé.  Vajon fény derül a titokzatos elvtársat körbelengő rejtélyre? Elképzelhető, hogy a talány kulcsa a férfi üvegében levő piros nedű? A sokatlátott hírszerző osztagnak nehéz újat mutatni, ez a titokzatos eset azonban számukra is komoly fejtörést okoz. Ijedelemre azonban semmi ok, a kémelhárítás színe-java tartja szemmel a köztünk járó vérszívókat, fegyvertárukban klasszikus és modern eszközök egyaránt megtalálhatók. A bravúros vígjáték Bodzsár Márk írói és rendezői munkáját dícséri. Nagyszerű színészek, pörgős cselekmény, bohókás fordulatok teszik feledhetetlenné a produkciót.        

Balogh István egy nem túl gazdag farmer, aki tejles irányítás alatt tartja feleségét, családját és egy szolgáját. Mindent megtesz, hogy megőrizze a szigorú hagyományok által kialakított családi képet. A szereplők közeli, de szokatlan kapcsolataik révén szembesülnek tragikus sorsukkal.A filmet cikkek, híradások ihlették, valamint olyan emberek emlékei, akik hasonló helyzeteket éltek túl.

Jókai Mór nemzedékek sora által olvasott regénye egyike nemzeti irodalmunk legközkedveltebb mesterműveinek, a belőle készült hasonlóan népszerű filmváltozat pedig felvonultatja színjátszásunk legjavát. A szépséges Henriette-et nagyapja Hátszegi báróhoz kényszeríti, pedig a lány Vámhidy Szilárdba szerelmes. A két fiatal a maga módján próbál tiltakozni: önként elvetnék maguktól az életet, de szerencsére megmentik őket. Ennek azonban nem sokáig örülhetnek: Hátszegi báró magával viszi a lányt Erdélybe, ahol a titokzatos Fatia Negra tartja rettegésben a vidéket?

A Cannes-ban bemutatott Itt vagyok és a Balaton Method című alkotásairól ismert Szimler Bálint bemutatkozó játékfilmje. A Fekete pontban visszatér korábbi munkatársa, a ma már elsősorban Hollywoodban élő operatőr, Rév Marcell, aki az Eufória, Az idol és a Feleségem története című filmekben végzett munkáiról ismert. A film a gyerekek sikoltozásának és a végtelen beszédeknek a kaotikus energiájával kezdődik. A menzát a finom pörkölt összetéveszthetetlen illata tölti be, amely keveredik az alkohollal teli felmosóvíz elhúzódó szagával. A tízéves Palkó (Mátis Pál), aki nemrég tért haza Berlinből, értetlenül áll egy tipikus magyar iskola mindennapjai előtt. Egyetlen szövetségese Juci néni (Mészöly Anna), a fiatal tanárnő, aki valóban megérti őt, de maga is csapdába esett a gondnoki kultúrával átitatott intézményrendszerben. A Fekete pont, amely az orkney-i hagyományt folytatva időnként a groteszkbe torkollik, több magyar producerrel együttműködve, önállóan készült.

A valós eseményeket feldolgozó film az 1956-os forradalom leverése utáni napokban a belügyminisztérium titkos páncélszekrényében történteket eleveníti fel. A széf fontos anyagokat rejt, kulcsai azonban eltűntek a nagy kavarodásban. A hatalmas páncélajtó még a kézigránátnak is ellenáll, ezért egy bebörtönzött bankrablót kérnek meg, hogy törje fel a trezort. A rab sikerrel jár, de kiderül, hogy a feltörhetetlen ajtó valami egészen mást rejtett, mint amit a férfi várt. Lassan világossá válik, hogy a látszat midenkivel tréfát űz, senki sem az, akinek gondoljuk.  

Stephanus professzort (Klaus Maria Brandauer) sokként éri, amikor megtudja, hogy nyugdíjba kell vonulnia. Nem szeretné végleg feladni orvosi pályáját, ezért, miután búcsút vesz munkatársaitól, visszaköltözik egykori falujába, és úgy dönt, saját rendelőt nyit. Kezdetben kissé tart a nagy változástól, hiszen biztos munkája volt, most pedig mindent magának kell felépítenie, de a helyiek meglepően jól fogadják érkezése hírét. Ráadásul újra találkozik ifjúkori szerelmével is, ami szintén erőt ad neki céljai eléréséhez. Azonban csakhamar kénytelen szembesülni egy sor nem várt problémával is; a helyi piszlicsáré politikai összetűzések miatt nem merenghet sokáig az emlékek felett, de a jövőjét sem építgetheti saját kedve szerint. Rá kell ébrednie, hogy csak úgy nyithat új fejezetet az életében, ha nem fél szembenézni a jelen kihívásaival. A számos díjjal büszkélkedő rendező, Szabó István a magyar filmes szakma legjobbjaival és kiváló színészekkel készítette el saját forgatókönyve alapján érdekfeszítő mozifilmjét, mely egyszerre sokkolja és elgondolkodtatja a nézőket. Főszerepben Klaus Maria Brandauer, Eperjes Károly, Stohl András, Kerekes Éva, Udvaros Dorottya, Csomós Mari, Szirtes Ági, Bálint András, Kovács Lajos, Andorai Péter látható, a film operatőre Koltai Lajos. A produceri feladatokat Sándor Pál és Tőzsér Attila látta el, a filmzenét Pacsay Attila szerezte, jelmezkészítő Szakács Györgyi.  

Kodály Zoltán neve méltán került a 20. század legjelesebb zeneszerzőinek listájára. Petrovics Eszter dokumentumfilmjében Ránki Fülöp zongoraművész és Devich Gergely csellóművész ered a híres zenész nyomába, hogy megismertesse a nézőkkel, honnan indult, és hogyan lett világhírű Kodály. A Kruppa Kvartett 2019-ben újra előadta az 1910-ben a Royal Szállóban megrendezett szerzői esten megszólaló dallamokat, többek közt az I. vonósnégyest, a Kilenc zongoradarabot és a Szonáta gordonkára és zongorára című darabot. A vonósnégyes tagjai a film főszereplőivel felkeresik a zeneszerző ifjúkorának legfontosabb állomásait, például Galántát, Nagyszombatot és a Zobor-vidéket. Ugyancsak hangsúlyos szerepet kapnak a Budapesten töltött egyetemi évek is. A szokásos dokumentulfilmektől eltérő módon A mi Kodályunk a főszereplők beszélgetésein keresztül közvetíti az ismereteket. Kaszás Gergő színművész a zeneszersző írásaiból idéz, archív hanganyagokról hallhatjuk Kodály kollégáit és diákjait (Doráti Antal, Ferencsik János, Molnár Antal, Szokolay Sándor, Vikár László) is, amint mesterükről nyilatkoznak.

Lépj be velünk egy világba, amit mindenki ismer – de még senki nem látott így! Sziget, VOLT, Balaton Sound, Művészetek Völgye, Fishing on Orfű, Paloznaki Jazzpiknik – legendás fesztiválok, amelyek évtizedek óta formálják a nyár élményeit. Hogyan indultak, és merre tartanak? Szenvedélyből vagy üzletből születtek? Mit jelentenek a különböző generációknak? Fedezd fel velünk a magyar fesztiváluniverzumot, és hallgasd meg Gerendai Károly, Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István és Müller Péter Sziámi gondolatait arról, mitől pezseg igazán a nyár! Táncolj a legnagyobb slágerekre Дeva, Beton.Hofi, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana és Pogány Induló koncertjein! Lépj be a backstage-be, és ismerd meg Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby vagy Soma Mamagésa legemlékezetesebb fesztiválpillanatait! Zene, történetek, nosztalgia és rengeteg humor – Csizmadia Attila dokumentumfilmje, Topolánszky Tamás Yvan társrendezésében, a JUNO11 Pictures gyártásában bepillantást enged abba, hogyan születtek meg a magyar fesztiválkultúra ikonikus eseményei, és miként váltak a szabadság szimbólumává.

A ceruza és a radír mindig együtt alkot. Ceruza rajzol, de néha kell radír segítsége. Egyszer összevesznek, mert nem tudják, hogy merre menjen az autó, amit rajzoltak. Ceruza elkezd össze-vissza firkálni, míg radír mindent kitöröl.

Lírai és ugyanakkor szenvedélyes „helyzetjelentés” a magyar cigányok életkörülményeiről. Ezzel a munkájával Sára Sándor, aki operatőrként és rendezőként is a magyar film egyik legbefolyásosabb személyiségévé vált, nemcsak dokumentálni kívánta a cigányság helyzetét, hanem egyúttal saját álláspontját is felállította ebben a kritikus témában.  

Egy frissen érettségizett fiatalokból álló csoport megérkezik a Tisza folyóhoz, ahol röplabdáznak, önfeledten szórakoznak és úsznak. Annyira élvezik a szabadságot, hogy nem veszik észre, hogy egyikük eltűnt. A keresés során saját lelkiismeretükkel is el kell számolniuk. Gaál István és Sára Sándor filmje saját tapasztalataikból merítettek. A Sodrás a magyar új hullám alappillére, amely a magyar filmet hamar Európa élvonalába helyezte.

A történet főszereplői betegség, baleset vagy valamilyen testi vagy lelki probléma következtében megváltozott munkaképességűnek számítanak, ugyanakkor normális életre vágynak, s legfőképpen arra, hogy megszűnjön a társadalmi kirekesztés, s a munkáltatók is felismerjék, hogy őket is lehet sikerrel alkalmazni. Legnagyobb álmuk, hogy egyszer ledőlnek az emberek közti falak, megszűnnek az előítéletek, s a rájuk aggatott kiközösítő jelzők helyett rájuk is teljes emberként tekintenek.

Az 1956-os forradalom hihetetlen izgalmat hoz a gyermekek életébe. Nem kell iskolába járniuk, a felnőttek pedig megőrülnek: az apa megpofoz valakit, pizsamában táncol és levelet ír Hruscsovnak, míg a nagymama hazaérkezik egy cipóval, golyó ütötte lyukkal a közepében. Gárdos Péter nem a felkelés hőseiről készített filmet, hanem az átlagos polgárokról, akik lakásukba bújtak, és a rádiót hallgatva élték meg a forradalmat.

Kata (Berek Kati), a vidéken élő magányos özvegyasszony a közeli bútorgyárban dolgozik. Jóskával (Szabó László), egy családos férfival tart fenn kapcsolatot. Úgy érzi, hogy egy gyerek adna értelmet életének, Jóska azonban nem akar bonyodalmakat. Egy napon a közeli nevelőintézetből megszökött lány, Anna (Vígh Gyöngyvér) keres menedéket Kata házában. Néhányszor még találkoznak, de Kata ráébred, hogy a lány nem képes hosszabb ideig kötődni valakihez. Ekkor határozza el, hogy örökbe fogad egy elhagyott gyereket.