Legjobb filmek a Filmio-n

A történet egy kolostorban játszódik. Az apátnő haldoklik, és az új választásokra készülve a fiatalabb apácák üdvözölnék a reformok bevezetését Virginia (Töröcsik Mari) felvilágosult nővér vezetésével. Az apácák lázadni kezdenek a kolostor fojtogató légköre ellen. A dogmatikus idősebb nővérek azonban nem válogatnak az általuk használt eszközökben.

Bódy Gábor mannheimi nagydíjas elsőfilmjében az amerikai polgárháborúban harcoló negyvennyolcas magyar emigrációnak állított emléket. A film három alapvető karaktert jelenít meg: a racionalistát, aki eredményei révén boldogul, a tragikus-fatalistát és az érzelmes, a gyökereihez ragaszkodó magyart. Sorsuk eltérő ábrázolása alkalmat adott arra, hogy Bódy Gábor a filmes narráció önreflektív lehetőségeivel kísérletezzen. Tímár Péter trükkoperatőrrel a hagyományos filmanyagról a trükkasztalon új felvételeket készítettek, s ily módon a fényvágással, maszkolással, torzított hangeffektusokkal manipulált anyaggal olyan hatást értek el, mintha korabeli amatőr felvételeket látnánk. Filmjükben a remekmű szintjén valósul meg a majdnem lehetetlen célkitűzés: az élvezhető, fordulatos látványmozi és a kísérleti, avantgarde törekvések ötvözése.

Dini úgy dönt, elhagyja Magyarországot, és Svédországban kezd új életet, menyasszonya, Mari azonban itthon marad. Kis idő múlva egy Pekka nevű finn fiú csomagot hoz a faképnél hagyott nőnek Dinitől, s Mari egyre erősebb vágyat érez, hogy ő is Svédországba szökjön. Barátnői unszolására hajlandó lenne érdekből hozzámenni Pekkához, hogy legálisan is kijuthasson az országból. Minden a tervek szerint halad egészen addig, míg Pekka szülei képbe nem kerülnek, ők ugyanis hagyománytisztelő emberek, és ragaszkodnak hozzá, hogy fiuknak tisztességes lakodalma legyen.

Egy szürreális nyaralókastélyban igyekeznek berendezkedni, mindebben készségesen segít a gondnok, népünk bölcs vezérének egykori sofőre is. A vibrátorból hiányzik az elem, de még ennél is nagyobb baj, hogy Ilona arcán kinőtt egy Elpusztíthatatlan Szőrszál. Visszamennek a pesti kórházba, és mialatt Ilonával az orvosok próbálkoznak, férje körbejárja a várost, családtagjai és barátai népes körét.

Egy nemzetközi bűnbanda egy lézeres berendezés szigorúan titkos tervrajzainak megszerzésére pályázik, de a tervük kudarcba fullad, amikor a dokumentumok helyett tévesen egy számlaellenőre, Tokaji Gáspár (Pécsi Sándor) táskáját kaparintják meg. Keleti Márton produkciója a Kádár-korszak azon kevés kémfilmje közé tartozik, mely a zenés betétekkel komédiává tompítja a thrillereket idéző cselekményt. A zenét mások mellett Zalatnay Sarolta és Koós János szolgáltatja.

Az 52 éves Maris tíz éve szolgál egy magyar családnál. Minden munkát elvégez a ház körül, ezen felül pedig éjszakai munkát vállal egy gyárban. A házvezetői munkáért azonban semmilyen pénzt nem kap, a gyárban megkeresett bérét pedig le kell adnia a családnak. A méltóságától és szabadságától egyaránt megfosztott nő abban reménykedik, hogy talán egy nap visszanyerheti régi életét, de erre aligha kerülhet majd sor. Ahogy a néző nyomon követheti Maris mindennapjait, úgy lehet szemtanúja az elhatározásnak is, hogy az asszony egy nap minden bizonnyal meg fog szökni.

Revizor magyar módra. A kisvárosba látogató borellenőrről egy félreértés folytán elterjed, hogy miniszter. És hirtelen minden működni kezd, ami eddig nem működött. A film ugyan 1957-ben készült, de csak 1984-ben mutatták be. Talán nem véletlenül.

Varjú teherautó-sofőrként dolgozik. Egy nap felvesz egy Balatonboglárra tartó dögös stoppost, akit még napokkal később is képtelen kiverni a fejéből, holott a srácot egy szerető lány, Zsozsó várja odahaza. A hetvenes évek slágermoziját, A kengurut, amely áthatóan ragadta meg a korszak szellemét és hangulatát, közel 1,8 millióan láttak a mozikban. Szűk farmert viselő fiatalok a nyugati világról álmodoztak, miközben a legnépszerűbb zenekarok, köztük az LGT, az Omega és a Fonográf dalai szóltak a rádiókban. 

Egy tanárnő, egy festő és egy orvos úgy döntenek, hogy a badacsonyi domboknál alapítanak művésztelepet, és megvásárolnak egy régi fogolytábort. A tanárnő egyik diákja meginvitálja őket egy vitorlázásra, viszont ott rádöbbennek, hogy a lány apja a tábor egykori vezetője volt, az orvos pedig fogoly. Ezután a lány eltűnik.

A félárva Kornél egy asztmás kisfiú, aki betegsége miatt nem tud részt venni kortársai játékaiban. Találkozik Izával, a cserfes kislánnyal, aki elképesztő történeteket tálal fel Kornélnak a lakóház egykori lakóiról. Iza eseménydús meséinek szereplői különleges képességgel rendelkeznek, s a két fiatal együtt indul felfedezőútra, hogy megtalálják az Árnyékrablók által elrabolt Garabonciást, Kornél édesapját...

A paraszt származású sebész, Jámbor Ambrus úgy érzi, a helyén van a társadalomban. Az idők neki kedveztek, a "fényes szellők" diplomával, értelmiségi léttel ajándékozták meg. Aztán egy szép napon kénytelen szembenézni önmagával. Ádámfy professzor, a "lecserélendő régi értelmiségi" egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját, milyen erős és mennyire emberi. Újjáéleszti, visszahozza az életbe a beteget, akiről már mindenki más lemondott volna. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik édesapjához.

Isti, a minisztériumi kishivatalnok boldog férj és apa. Egész nap dolgozik, hogy a családját eltartsa, feleségének minden pénzt hazaad, ahogy egy rendes férjhez illik. Ám egy napon kollégái a női csalfaságról beszélgetnek, és Istiben minden ok nélkül fellobban a féltékenység. Ráadásul az ünnep miatt hamarább hazaengedik a munkahelyéről, egy kis zavart okozva ezzel, felesége ugyanis nem készült még el az ebéddel. Isti mindenre gyanakszik, még Évi barátnője is felingerli. Négy korona miatt szóváltásba keverednek az asszonnyal, és Isti elrohan otthonról, felkeresi barátját, a szoknyabolond Füredit. A két férfi együtt indul el a pesti éjszakába... Móricz Zsigmond kisregénye alapján.

Az 1970-es évek Magyarországán két tizenéves testvér túszul ejt 20 lányt egy kollégiumban. Tettükkel szeretnék biztosítani dezertálásukat nyugatra. Az első modernkori túszejtés igaz története alapján.

A szolgálatkész narrátor arra a hálátlan feladatra vállalkozott, hogy lebeszélje a nézőt az autózásról, és főleg a hirdetések böngészéséről, a vásárlásról. Ő már tudja, hogy az öreg Topolino csak addig működik, amíg ki nem fizetik érte a vételárat, hogy az ócska családi kocsi használatának beosztásán az egész környék veszekszik, hogy a vállalati sofőrt még menyasszonnyal is megveri a sors, amikor hétvégén fuvaroz televíziót a vállati üdülőbe, és a befutott művésznő akkor is jobban vezet, mint a férje, ha történetesen a kerítést is kidönti. Mi sem természetesebb, minthogy a forgatás végén lebeszélő elegáns kocsiban hagyja el a helyszínt.

Egy nap Ede (Csiszár Jenő) és Zaki (Magyar Attila), a két sikertelen rockzenész elcsíp egy pályázatot: zenés darabot kell írniuk vakoknak, a Vakok Intézete jubileumára. Két éjszaka összedobják a musicalt, ám csak akkor kapják meg az ígért összeget, ha be is tanítják a gyerekeknek. Ede elkezd próbálni a fiatalokkal, de csődöt mond. Kénytelen Imola (Bozsik Yvette), egy vak kisfiú balett-táncos mamájának a segítségét kérni. Imola eleinte viszolyog különleges tanítványaitól, a saját hatéves vak kisfiát sem szereti. Ráadásul Ede mindjárt a próbák elején lelép, így Imola egyedül marad a vak fiatalokkal. És a velük való munkában lassan leküzdi irtózatát a saját kisfiától.

Bepillantás egy egyedülálló anya reggelébe, aki angolul tanulva próbálja rendbe tenni az életét.

Az intézetben nevelkedett csinos, fiatal szövőnő, Jutka zavaros, rendezetlen kapcsolatok után megismerkedik egy egyetemista fiúval, Andrással. A kisebbségi érzéstől szenvedő lány azt hazudja a fiúnak, hogy ő is egyetemista. Kibontakozó szerelmüket egyre jobban zavarja ez a hazugság. András mindenben meg akar felelni munkásból értelmiségivé avanzsált szülei elvárásainak, és ez sok konfliktus elé állítja az érzékeny lányt. Jutka fellázad a megalázó szituáció ellen.

Baracs mérnök visszaérkezik a szülőfalujába, hogy megépítse a vasutat. Amikor Korláthy gróf megtudja, hogy nem az ő birtokán keresztül tervezi az útvonalat, kiutasítja a házából. Baracs erre, mint a dúsgazdag Eleméry gróf - azaz Miska, a segédlovász - barátja jelenik meg a gróf estélyén.

Egy szív nélküli apáca, egy felboncolt ismeretlen, egy meggyilkolt szabó. A munkások a domonkos templom falát újítják fel, amikor a fal leomlik. A tátongó lyukon keresztül egy ősi lépcső vezet a titkok kamrájába. A helyi pap és a kurátorok lemerészkednek a rég elfeledett kriptába, amelynek mélyén 264 poros, pókhálós koporsó rejtőzik. A legnagyobb megdöbbenést az okozza, amikor a koporsókat kinyitva nem csontvázakat, hanem mumifikálódott testeket találnak. Csecsemőket, nőket és férfiakat, díszes ruhákban és csipkés szemfedőkben. A kutatók nyomozni kezdenek. Hogyan maradhattak meg a testek ilyen épségben? Kik voltak ők? Miben haltak meg? A kaland két idősíkon keresztül folytatódik. A film visszarepíti a nézőt a 18. századba, ahol, mint kiderül, a múmiák sorsa összefonódik. A gyilkosság, a titkos szerelem és a halálos betegség összekapcsolódik a mai nyomozásban. A megoldás csak a történet végén oldódik meg, amikor a szálak a vizsgálat eredményeként összeérnek. Misztika, titkok, múmiák.

Milcho Manchevski rendezése az anyaság és a gyermekvállalás utáni vágyakozás lírai története. Három anya küzdelmét láthatjuk egy lebilincselően emberi történetben, ahogy a gyermekvállalás nehézségeivel néznek szembe. A 17. századi mítoszoktól kezdve a fogantatás rituáléjén kerezstül egészen a napjainkban mindenkit foglalkoztató abortusz és adoptálás kérdéseit feszegeti a film története, egyúttal pedig a szerelem, az anyaság és a hűség kérdései is felmerülnek. Machevski filmje megragadó vizuális élmény. Az Eső című filmjével 1994-ben elnyerte Velencei Arany Oroszlánt, amely egyúttal nemzetközi ismeretséget is szerzett a macedón rendzőnek.

Megismerhetjük Berend Ivánt, aki nemes, és bár minden képességgel rendelkezik, hogy a többi dzsentrihez hasonlóan éljen és élvezze az életet, inkább a tudományok felé fordul. Egy előadása során egy gyémántot is eléget, hogy az igazát bizonyítsa. Egy bánya tulajdonosaként éppen egy új tűzoltóanyaggal kísérletezik. Viszont Kaulmann Félix bankár azt tervezi, tönkreteszi Ivánt, és ehhez a bányában dolgozó pár – Evila és Péter – segítségét kéri.

Bartha doktorék lakása beázik, a kerületi ingatlankezelő vállalat nem hárítja el a bajt, a doktorék a válás küszöbére kerülnek. Géza, a fiatal tanár feleségül venné kolléganőjét, Katót, de édesanyja beteg, a lakás kicsi, pénz meg nincs. Károly bácsinak, a pincérnek elege van a szakmához nem értő, alkalmatlan üzletvezetőkből. Vali férjhez menne, hogy ne legyen sógora és nővére cselédje, ne is élősködjön a nyakukon, de a kiszemelt férfi csak önálló lakással bíró nőre vágyik. Véletlenül mindannyiuknak a közös totózás hoz megoldást, különösen, hogy tizenkét találatuk lesz...

Petrovics Eszter Kodály-filmtrilógiájának második része a zeneszerző, zenetudós életének az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus 1923-as bemutatásáig tartó időszakát dolgozza föl, a remekművet állítva a középpontba. A sorozat első részéhez hasonlóan a filmben a két főszereplő – Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zeneakadémista, akik ezúttal a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékeit alakítják – egymással és különböző szakértőkkel zajló beszélgetéseiből, valamint a filmben felcsendülő zeneművekből tárul fel Kodály életpályájának e korszaka. A film végén, az alkotás csúcspontjaként teljes egészében bemutatásra kerül a Psalmus Hungaricus hangversenytermi előadása, a mű egykori ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadóban. Az alkotás amellett, hogy bemutatja a korszak kiemelkedő zeneműveit, kitekint Kodály irodalmi érzékenységére is: a magyar költészet felé fordulására, saját publicisztikai munkáira és Móricz Zsigmonddal való kapcsolatára, szellemi és valós találkozásaikra. A filmben feltárul a mindenkit megrendítő történelmi események hatása Kodály életére és műveire, beleértve a meghurcoltatását, a Dohnányi-Bartók-Kodály hármas és Hubay Jenő konfliktusát, valamint a Psalmus Hungaricus keletkezéstörténetét, amely egyszerre reflektál a szövege alapjául szolgáló zsoltárfordítás Dávid-korabeli eseményeire, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre.

Bencsik Béla (Czink Béla) a dunántúli termelőszövetkezeti elnök Vitkai Lajos (Fekete András) párttitkárral azon fáradozik, hogy az elnéptelenedett falut újra benépesítse, megfelelő lakást és munkát biztosítva az újonnan érkezőknek. Bencsik mindezt önerőből kívánja megoldani az eredményes gazdálkodás révén, nem a szomszéd községbe beolvadással. Ellentétek alakulnak ki, a párttitkárt lemondatják, áthelyezik, aki Bencsik vezetése módszereit ássa alá a járási szerveknél. A fegyelmi tárgyaláson az ellentéteket látszólag elsimítják, de ez sajátos harcmodorra késztet mindenkit a maga posztján.

A dokumentumfilm Szent Ignác inspiráló és belső utazásra késztető útját mutatja be, amely önmagunk megtalálásának lehetőségét kínálja fel. Négy fiatal zarándokútját követhetjük nyomon, akiket a spanyol jezsuita lelki vezető, José Luis Iriberri SJ is elkísér. A közel 90 perces dokumentumfilm Spanyolország hangulatos történelmí helyszínein játszódik. A zarándokok Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend meglapítójának utját járják végig, aki egykor a nészerűséget hajszoló katinából vált azzá a lelki vezetővé, akinek történetét ma ismerhetjük.  500 évvel ezelőtt ő volt az, aki elsőként végigjárta azt az utat, amelyet ma Camino Ignaciónak nevezük. Loyolától egészen Manresáig 640 kilométeres útszakasz húzódik, amely során az utazó egyben belső sétát is megtesz.

A címszereplő operatőr nem más, mint Tóth János, aki máig példakép és referenciapont minden magyar operatőr számára. Minden filmes műfajban bizonyította egyedülálló tehetségét. Kihagyhatatlan játék-, rövid- és dokumentumfilmjeiben, feszes kompozícióival és fényművészetével példát mutatott társainak. Az általa kifejlesztett optikával forgatott kísérleti filmjei messze megelőzték korukat. Portréfilmünk e kivételes filmművész életművét tárja fel.

Erőss Zsolt hegymászó 2013-ban bekövetkezet halálán megdöbbent az egész ország, majd szinte minden figyelem feleségére, a frissen megözvegyült Sterczer Hildára irányult, aki egyedül maradt két gyermekükkel. Csoma Sándor rendező alkotása nem csupán az élet nehézségeit dolgozza fel, hanem Sterczer Hilda küzdelmét a gyásszal és fájdalommal, élethűen ábrázolva a házaspár kapcsolatát egy-egy felbukkanó emlékképben. A film készítői a hiteles ábrázolásért Nepálba látogattak, ahol 5300 méter magasságban, a Mount Everest alaptáborában napokat töltöttek el tapasztalatszerzéssel. Csoma Sándor drámája a dokumentumfilm igényével tárja fel a hegymászók világát, egyúttal a média nyomását is érzékeltetve. A film főszerepeiben az erdélyi származású Pál Emőkét és a Nemzeti Színáz színészét, Trill Zsoltot láthatjuk.

Ámor megsajnálja Orfeuszt, aki elveszíti szerelmét. Ezért elmondja neki, hogy visszahozhatja az alvilágból, ha nem néz rá. Orfeusz lantja segítségével feltámasztja Eurydikét. Útjuk során az asszonyt egyre inkább zavarja, hogy férje rá se néz.

Ádám egy 22 éves pásztorfiú, aki beszédhibája miatt az emberektől elzárva, magányosan él Borsodban, mígnem óriási felfedezést tesz: rappelés közben nem dadog. Stílusával és szókimondó dalszövegeivel Larry néven sikerül meghódítania a YouTube-ot. Amikor azonban szemtől szemben áll az emberekkel, újra akadozik a beszéde, ezért nem tud élő koncertet adni, míg le nem küzdi belső korlátait, és nem sikerül teljesen azonosulnia virtuális önmagával. Ráadásul basáskodó édesapjával is szembe kell szállnia.    

A Viharsarok egy fiatalkori drámát mutat be, melyben végigkövethetjük, hogyan találja meg önmagát Bernard Szabolcs. A tehetséges ifjú a német focicsapatban játszik, azonban belső vívódásai és egy csúfos vereség arra kényszerítik, hogy visszatérjen Magyarországra. Hazatérte után sem felejti el németországi szobatársát, akivel bensőséges viszonyt ápolt. Ám otthon új élet vár rá, találkozik Áronnal, a jóképű fiatal magyar sráccal. Úgy fest vonzalmuk kölcsönös, ám egy váratlan telefonhívás volt szobatársától mindent összezavar.