Legjobb filmek a Filmio-n

Az 52 éves Maris tíz éve szolgál egy magyar családnál. Minden munkát elvégez a ház körül, ezen felül pedig éjszakai munkát vállal egy gyárban. A házvezetői munkáért azonban semmilyen pénzt nem kap, a gyárban megkeresett bérét pedig le kell adnia a családnak. A méltóságától és szabadságától egyaránt megfosztott nő abban reménykedik, hogy talán egy nap visszanyerheti régi életét, de erre aligha kerülhet majd sor. Ahogy a néző nyomon követheti Maris mindennapjait, úgy lehet szemtanúja az elhatározásnak is, hogy az asszony egy nap minden bizonnyal meg fog szökni.

Varjú teherautó-sofőrként dolgozik. Egy nap felvesz egy Balatonboglárra tartó dögös stoppost, akit még napokkal később is képtelen kiverni a fejéből, holott a srácot egy szerető lány, Zsozsó várja odahaza. A hetvenes évek slágermoziját, A kengurut, amely áthatóan ragadta meg a korszak szellemét és hangulatát, közel 1,8 millióan láttak a mozikban. Szűk farmert viselő fiatalok a nyugati világról álmodoztak, miközben a legnépszerűbb zenekarok, köztük az LGT, az Omega és a Fonográf dalai szóltak a rádiókban. 

Egy tanárnő, egy festő és egy orvos úgy döntenek, hogy a badacsonyi domboknál alapítanak művésztelepet, és megvásárolnak egy régi fogolytábort. A tanárnő egyik diákja meginvitálja őket egy vitorlázásra, viszont ott rádöbbennek, hogy a lány apja a tábor egykori vezetője volt, az orvos pedig fogoly. Ezután a lány eltűnik.

A félárva Kornél egy asztmás kisfiú, aki betegsége miatt nem tud részt venni kortársai játékaiban. Találkozik Izával, a cserfes kislánnyal, aki elképesztő történeteket tálal fel Kornélnak a lakóház egykori lakóiról. Iza eseménydús meséinek szereplői különleges képességgel rendelkeznek, s a két fiatal együtt indul felfedezőútra, hogy megtalálják az Árnyékrablók által elrabolt Garabonciást, Kornél édesapját...

A paraszt származású sebész, Jámbor Ambrus úgy érzi, a helyén van a társadalomban. Az idők neki kedveztek, a "fényes szellők" diplomával, értelmiségi léttel ajándékozták meg. Aztán egy szép napon kénytelen szembenézni önmagával. Ádámfy professzor, a "lecserélendő régi értelmiségi" egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját, milyen erős és mennyire emberi. Újjáéleszti, visszahozza az életbe a beteget, akiről már mindenki más lemondott volna. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik édesapjához.

Isti, a minisztériumi kishivatalnok boldog férj és apa. Egész nap dolgozik, hogy a családját eltartsa, feleségének minden pénzt hazaad, ahogy egy rendes férjhez illik. Ám egy napon kollégái a női csalfaságról beszélgetnek, és Istiben minden ok nélkül fellobban a féltékenység. Ráadásul az ünnep miatt hamarább hazaengedik a munkahelyéről, egy kis zavart okozva ezzel, felesége ugyanis nem készült még el az ebéddel. Isti mindenre gyanakszik, még Évi barátnője is felingerli. Négy korona miatt szóváltásba keverednek az asszonnyal, és Isti elrohan otthonról, felkeresi barátját, a szoknyabolond Füredit. A két férfi együtt indul el a pesti éjszakába... Móricz Zsigmond kisregénye alapján.

A Horthy-korszak idején az angyalföldi bérkaszárnyában rengeteg szegény ember él együtt, a közös sorstól összekovácsoltan. Viszonylag rendezett körülmények között él a Mitrovic család, bár az asszony (Tolnay Klári) sokat szenved mozdonyvezető férje (Zenthe Ferenc) iszákossága miatt. Amiatt is aggódik, hogy Miklós fia (Végvári Tamás) barátságot kötött a bebörtönzött kommunista szomszédban lakó családjával. Mitrovác szerencsétlenség áldozata lesz, özvegyét megzsarolja egy szemtanú, aki látta, hogy Mitrovác részegen vezetett. A házban néhány lakó megtagadja a lakbérfizetést, mire kilakoltatják őket. A többiek befogadják a kilakoltatott családokat. A hatóság karhatalommal kilakoltatja az egész házat. A hajléktalanokat újabb tragédia éri, meghal Miklós barátja. Miklós kiharcolja az Egyletnél, hogy pénzsegéllyel visszajuthassanak az emberek lakásaikba.

Az 1970-es évek Magyarországán két tizenéves testvér túszul ejt 20 lányt egy kollégiumban. Tettükkel szeretnék biztosítani dezertálásukat nyugatra. Az első modernkori túszejtés igaz története alapján.

Rövid időn belül a harmadik, azonos módon, egymáshoz közel elkövetett gyilkosság helyszínére száll ki a rendőrség két nyomozója. Az áldozatot a környék jól ismert, rosszhírű házaló kereskedője fedezte fel, akinek korábban már volt dolga egy tizenéves gyereklánnyal. A házalót, bár tagad, mint a bűntény biztos tettesét vezetik el a falu népe előtt. A férfi hamarosan öngyilkosságot követ el. A két nyomozó eltérő módon próbál a bűntény mélyére hatolni. A nyomozás vezetője az öngyilkosságot egyértelműen a tett beismerésének véli. Volt kollégája számára azonban ez az öngyilkosság kétségbeesett tiltakozás a vád ellen, ő megszállottan tovább keresi a tettest. Benzinkutat bérel egy elhagyott út mentén, s egy asszonnyal és annak kislányával üzemeltetni kezdi. Az autós gyilkosnak előbb-utóbb fel kell tűnnie a benzinkútnál, s a csalétek a kislány...

Egy nap Ede (Csiszár Jenő) és Zaki (Magyar Attila), a két sikertelen rockzenész elcsíp egy pályázatot: zenés darabot kell írniuk vakoknak, a Vakok Intézete jubileumára. Két éjszaka összedobják a musicalt, ám csak akkor kapják meg az ígért összeget, ha be is tanítják a gyerekeknek. Ede elkezd próbálni a fiatalokkal, de csődöt mond. Kénytelen Imola (Bozsik Yvette), egy vak kisfiú balett-táncos mamájának a segítségét kérni. Imola eleinte viszolyog különleges tanítványaitól, a saját hatéves vak kisfiát sem szereti. Ráadásul Ede mindjárt a próbák elején lelép, így Imola egyedül marad a vak fiatalokkal. És a velük való munkában lassan leküzdi irtózatát a saját kisfiától.

Géza egy budapesti lakótelepen él feleségével és két gyermekével. Egy reggel, munkába menet a szomszéd lakás nyitott ajtajában megpillant egy nőt, aki felborzolja érzékeit. Aznap ráborítja művezetőjére az asztalt, kilép a gyárból, és úgy dönt, önálló vállalkozásba kezd: falfúró lesz, mert a lakótelepen erre igen nagy a kereslet.

Az intézetben nevelkedett csinos, fiatal szövőnő, Jutka zavaros, rendezetlen kapcsolatok után megismerkedik egy egyetemista fiúval, Andrással. A kisebbségi érzéstől szenvedő lány azt hazudja a fiúnak, hogy ő is egyetemista. Kibontakozó szerelmüket egyre jobban zavarja ez a hazugság. András mindenben meg akar felelni munkásból értelmiségivé avanzsált szülei elvárásainak, és ez sok konfliktus elé állítja az érzékeny lányt. Jutka fellázad a megalázó szituáció ellen.

Baracs mérnök visszaérkezik a szülőfalujába, hogy megépítse a vasutat. Amikor Korláthy gróf megtudja, hogy nem az ő birtokán keresztül tervezi az útvonalat, kiutasítja a házából. Baracs erre, mint a dúsgazdag Eleméry gróf - azaz Miska, a segédlovász - barátja jelenik meg a gróf estélyén.

Egy távoli magyarországi roma falu energikus polgármestere elszántan igyekszik feltenni otthonát a térképre, és minden lehetséges uniós támogatásra pályázik. Sikerül pénzt szereznie egy biokertészeti projektre – és egy teniszpálya építésére. De nehéz változást előidézni Besencén, ahol az emberek 99%-ának nincs munkája...

Egy szív nélküli apáca, egy felboncolt ismeretlen, egy meggyilkolt szabó. A munkások a domonkos templom falát újítják fel, amikor a fal leomlik. A tátongó lyukon keresztül egy ősi lépcső vezet a titkok kamrájába. A helyi pap és a kurátorok lemerészkednek a rég elfeledett kriptába, amelynek mélyén 264 poros, pókhálós koporsó rejtőzik. A legnagyobb megdöbbenést az okozza, amikor a koporsókat kinyitva nem csontvázakat, hanem mumifikálódott testeket találnak. Csecsemőket, nőket és férfiakat, díszes ruhákban és csipkés szemfedőkben. A kutatók nyomozni kezdenek. Hogyan maradhattak meg a testek ilyen épségben? Kik voltak ők? Miben haltak meg? A kaland két idősíkon keresztül folytatódik. A film visszarepíti a nézőt a 18. századba, ahol, mint kiderül, a múmiák sorsa összefonódik. A gyilkosság, a titkos szerelem és a halálos betegség összekapcsolódik a mai nyomozásban. A megoldás csak a történet végén oldódik meg, amikor a szálak a vizsgálat eredményeként összeérnek. Misztika, titkok, múmiák.

Milcho Manchevski rendezése az anyaság és a gyermekvállalás utáni vágyakozás lírai története. Három anya küzdelmét láthatjuk egy lebilincselően emberi történetben, ahogy a gyermekvállalás nehézségeivel néznek szembe. A 17. századi mítoszoktól kezdve a fogantatás rituáléjén kerezstül egészen a napjainkban mindenkit foglalkoztató abortusz és adoptálás kérdéseit feszegeti a film története, egyúttal pedig a szerelem, az anyaság és a hűség kérdései is felmerülnek. Machevski filmje megragadó vizuális élmény. Az Eső című filmjével 1994-ben elnyerte Velencei Arany Oroszlánt, amely egyúttal nemzetközi ismeretséget is szerzett a macedón rendzőnek.

Megismerhetjük Berend Ivánt, aki nemes, és bár minden képességgel rendelkezik, hogy a többi dzsentrihez hasonlóan éljen és élvezze az életet, inkább a tudományok felé fordul. Egy előadása során egy gyémántot is eléget, hogy az igazát bizonyítsa. Egy bánya tulajdonosaként éppen egy új tűzoltóanyaggal kísérletezik. Viszont Kaulmann Félix bankár azt tervezi, tönkreteszi Ivánt, és ehhez a bányában dolgozó pár – Evila és Péter – segítségét kéri.

Bartha doktorék lakása beázik, a kerületi ingatlankezelő vállalat nem hárítja el a bajt, a doktorék a válás küszöbére kerülnek. Géza, a fiatal tanár feleségül venné kolléganőjét, Katót, de édesanyja beteg, a lakás kicsi, pénz meg nincs. Károly bácsinak, a pincérnek elege van a szakmához nem értő, alkalmatlan üzletvezetőkből. Vali férjhez menne, hogy ne legyen sógora és nővére cselédje, ne is élősködjön a nyakukon, de a kiszemelt férfi csak önálló lakással bíró nőre vágyik. Véletlenül mindannyiuknak a közös totózás hoz megoldást, különösen, hogy tizenkét találatuk lesz...

Petrovics Eszter Kodály-filmtrilógiájának második része a zeneszerző, zenetudós életének az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus 1923-as bemutatásáig tartó időszakát dolgozza föl, a remekművet állítva a középpontba. A sorozat első részéhez hasonlóan a filmben a két főszereplő – Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zeneakadémista, akik ezúttal a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékeit alakítják – egymással és különböző szakértőkkel zajló beszélgetéseiből, valamint a filmben felcsendülő zeneművekből tárul fel Kodály életpályájának e korszaka. A film végén, az alkotás csúcspontjaként teljes egészében bemutatásra kerül a Psalmus Hungaricus hangversenytermi előadása, a mű egykori ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadóban. Az alkotás amellett, hogy bemutatja a korszak kiemelkedő zeneműveit, kitekint Kodály irodalmi érzékenységére is: a magyar költészet felé fordulására, saját publicisztikai munkáira és Móricz Zsigmonddal való kapcsolatára, szellemi és valós találkozásaikra. A filmben feltárul a mindenkit megrendítő történelmi események hatása Kodály életére és műveire, beleértve a meghurcoltatását, a Dohnányi-Bartók-Kodály hármas és Hubay Jenő konfliktusát, valamint a Psalmus Hungaricus keletkezéstörténetét, amely egyszerre reflektál a szövege alapjául szolgáló zsoltárfordítás Dávid-korabeli eseményeire, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre.

Megrendítő dokumentumfilm a magyarországi zsidók deportálásáról. A Coopturist utazási iroda szervezésében megvalósult emléktúra az egykori Auschwitz-Birkenauba.

A dokumentumfilm Szent Ignác inspiráló és belső utazásra késztető útját mutatja be, amely önmagunk megtalálásának lehetőségét kínálja fel. Négy fiatal zarándokútját követhetjük nyomon, akiket a spanyol jezsuita lelki vezető, José Luis Iriberri SJ is elkísér. A közel 90 perces dokumentumfilm Spanyolország hangulatos történelmí helyszínein játszódik. A zarándokok Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend meglapítójának utját járják végig, aki egykor a nészerűséget hajszoló katinából vált azzá a lelki vezetővé, akinek történetét ma ismerhetjük.  500 évvel ezelőtt ő volt az, aki elsőként végigjárta azt az utat, amelyet ma Camino Ignaciónak nevezük. Loyolától egészen Manresáig 640 kilométeres útszakasz húzódik, amely során az utazó egyben belső sétát is megtesz.

„Közel 35 évet töltöttem teherautó-vezetéssel. Több, mint kétmillió kilométert tettem meg. Hogy kerültem pont ide?” Dokumentumfilmünk főhőse sehol sem talált megnyugvást, végül mégis egy budapesti bérházban állapodott meg.  

Erőss Zsolt hegymászó 2013-ban bekövetkezet halálán megdöbbent az egész ország, majd szinte minden figyelem feleségére, a frissen megözvegyült Sterczer Hildára irányult, aki egyedül maradt két gyermekükkel. Csoma Sándor rendező alkotása nem csupán az élet nehézségeit dolgozza fel, hanem Sterczer Hilda küzdelmét a gyásszal és fájdalommal, élethűen ábrázolva a házaspár kapcsolatát egy-egy felbukkanó emlékképben. A film készítői a hiteles ábrázolásért Nepálba látogattak, ahol 5300 méter magasságban, a Mount Everest alaptáborában napokat töltöttek el tapasztalatszerzéssel. Csoma Sándor drámája a dokumentumfilm igényével tárja fel a hegymászók világát, egyúttal a média nyomását is érzékeltetve. A film főszerepeiben az erdélyi származású Pál Emőkét és a Nemzeti Színáz színészét, Trill Zsoltot láthatjuk.

Ádám egy 22 éves pásztorfiú, aki beszédhibája miatt az emberektől elzárva, magányosan él Borsodban, mígnem óriási felfedezést tesz: rappelés közben nem dadog. Stílusával és szókimondó dalszövegeivel Larry néven sikerül meghódítania a YouTube-ot. Amikor azonban szemtől szemben áll az emberekkel, újra akadozik a beszéde, ezért nem tud élő koncertet adni, míg le nem küzdi belső korlátait, és nem sikerül teljesen azonosulnia virtuális önmagával. Ráadásul basáskodó édesapjával is szembe kell szállnia.    

A Viharsarok egy fiatalkori drámát mutat be, melyben végigkövethetjük, hogyan találja meg önmagát Bernard Szabolcs. A tehetséges ifjú a német focicsapatban játszik, azonban belső vívódásai és egy csúfos vereség arra kényszerítik, hogy visszatérjen Magyarországra. Hazatérte után sem felejti el németországi szobatársát, akivel bensőséges viszonyt ápolt. Ám otthon új élet vár rá, találkozik Áronnal, a jóképű fiatal magyar sráccal. Úgy fest vonzalmuk kölcsönös, ám egy váratlan telefonhívás volt szobatársától mindent összezavar.

Attila, egy cigány kisebbségi férfi összesen 6 évet töltött börtönben, miután a bíróság 18 alkalommal ítélte el. Mire utoljára szabadult, elhatározta, hogy leszokik a kábítószerről, és felhagy a bűnözéses életmóddal. Az egykori drogos gondolatai egyetlen döntés körül forognak: szerzetes lesz-e, vagy párkapcsolatban él. Ahhoz, hogy választ találjon, meg kell birkóznia múltjának démonaival. Útja során visszatér a börtönbe is.

Zsófi, a film főszereplője az érettségire készül, és profi asztaliteniszezői karrierről álmodik. Kihívásokkal teli anyagi körülmények között él labilis anyjával és nővérével. Zsófi későn tudja meg, hogy terhes, és  tekintettel az életkörülményeire úgy dönt, hogy születendő gyermekét örökbe adja egy párnak, akik egy civil szervezet segítségével évek óta várnak a lehetőségre. A határozott és érett döntés ellenére Zsófi nincs felkészülve a szülést követő fizikai és érzelmi zűrzavarra. A film az ő perspektívájából mutatja be a szülés utáni érzelmileg megterhelő hat hét eseményeit, amely időszak mind az örökbefogadó, mind a vér szerinti szülők számára megterhelő, hiszen a szülőanya bármelyik pillanatban meggondolhatja magát. Szakonyi Noémi érzékeny és mélyreható drámája, a Veronika a rangos szarajevói filmfesztivál versenyprogramjában debütált, és azóta a fesztiválok ünnepelt alkotásává vált, a franciaországi Arrasban a legjobb rendezés és a legjobb ifjúsági film díját nyerte el. A főszereplőt alakító Román Katalin a törökországi Boszporusz Filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte el, rögtön pályafutása első nagyjátékfilmjével. A Hat hét a tallinni Fekete Éjszakák filmfesztiválon a Just Film kategóriában elnyerte a nagydíjat. A film magyarországi premierje 2022-ben a miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol erős nemzetközi mezőnyben versenyezve elnyerte a fesztivál nagydíját. A film 2023 februárjában a Magyar Filmkritikusoktól elnyerte a legjobb filmnek és a legjobb női főszereplőnek járó elismerést.  

A dokumentumfilm átfogó képet nyújt a bolsevik–lengyel háborúról és annak történelmi összefüggéseiről. Az 1920 nyarán Varsóban lezajlott sorsdöntő konfliktus egész Európára nézve jelentős következményekkel járt. Ha a lengyelek vereséget szenvednek, a lenini kommunizmus potenciálisan akadálytalanul elterjedhetett volna az egész kontinensen. Ez a számos fiktív jelenetet bemutató alapos feltárás e történelmi esemény katonai, diplomáciai és politikai dimenzióit járja körül, szakértők meglátásait kínálva. A Kiss Sándor és Kussinszky Kornél rendezte film a Nemzeti Filmalap támogatásával készült.

Javában dúl a II. világháború, amikor Katát egy titokzatos férfi állítja meg, amikor épp kifelé jön a moziból, és arra figyelmezteti, hogy ne menjen haza, mert a fasiszta nyilasok éppen átkutatják a lakását. Kata egy város szélén lévő házban talál menedéket, ahol János feleségének adja ki magát, aki szintén álnév alatt rejtőzködik. A nő eleinte nehezen szokik bele az új helyzetben, bár a kezdeti bizalmatlanság fokozatosan szerelemmé alakul át. A bizalom a legmeghittebb alkotás Szabó István életművében, a rendező első munkája, melyet Oscarra jelölték.

Ki lehet-e innen keveredni? Geometriai paradoxon és történelmi-politikai parabola egy budapesti lépcsőházban.