Legjobb filmek a Filmio-n

Gaál István első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám ikonjává vált. Ez a rövid lírai dokumentumfilm ennek az előzetes tanulmánya. A Tiszáról, mint tájképformáló elemről és a folyó mellett élő emberekről alkotott képek asszociatív módon összefonódnak. Sára Sándor operatőr absztrakt-geometriai kompozíciókba szőtte a természet és az emberi tevékenység motívumait.

Jancsi (Bálint András) és Kata (Halász Judit) szerelmi kapcsolatát az 1956-os felkelés leverése hirtelen lezárja: a lány külföldre megy, a fiú marad. Most, sok éven át tartó kényszerű távollét után, Jancsi Franciaországba utazik Katához, ahol kapcsolatuk epizódjait idézik fel. Az Álmodozás és Atya kora után ez a film zárja le a legendás magyar rendező, Szabó István első trilógiáját.

Ulveczki, a vidéki földbirtokos hozzászokott, hogy mindent megkaphat, senki sem mer vele szembeszállni, s akaratát akkor is érvényesíti, ha éppen egy neki tetsző nőről van szó. A hiszékeny Zsuzsit is sikerül kihasználnia, s miután megunja őt, egyszerűen odébbáll. Az összetört lelkű lány később férjhez megy régi kedves ismerőséhez, Gál Jánoshoz, de boldogságuk nem lehet teljes, Ulveczki ugyanis megjelenik a faluban, s elhatározza, hogy ismét megkörnyékezi az egyszer már kidobott Zsuzsit.

A valós eseményeket feldolgozó film az 1956-os forradalom leverése utáni napokban a belügyminisztérium titkos páncélszekrényében történteket eleveníti fel. A széf fontos anyagokat rejt, kulcsai azonban eltűntek a nagy kavarodásban. A hatalmas páncélajtó még a kézigránátnak is ellenáll, ezért egy bebörtönzött bankrablót kérnek meg, hogy törje fel a trezort. A rab sikerrel jár, de kiderül, hogy a feltörhetetlen ajtó valami egészen mást rejtett, mint amit a férfi várt. Lassan világossá válik, hogy a látszat midenkivel tréfát űz, senki sem az, akinek gondoljuk.  

Hosszas kísérletezés után az 1960-as években Dr. Béres József rájött, hogy a növények betegségei hozzáadott nyomelemekkel kezelhetők. Feltételezve, hogy az eljárás állatok és emberek esetében is működhet, folytatta a kutatást, mígnem 1972-re elkészült a Béres Csepp, melyet elsőként saját magán és komoly betegségben szenvedő húgán tesztelt. A gyógytermék egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, a hatalom azonban mindent megtett, hogy a feltaláló munkáját megnehezítse, és a Béres Csepp hírnevét bemocskolja. Béres Józsefet kuruzslás vádjával feljelentették, ám a hiteles fellépésű, becsületességéről híres kutatónak sok pártfogója akadt.  Az érzelemteli film nem csak a Béres Csepp története. A hatalommal szemben vívott szélmalomharc mellett bemutatja a hatvanas, hetvenes évek Magyarországát, a szocialista társadalom ellentmondásait, az egész lakosságot sújtó megtévesztést és félrevezetést. Béres József szerepében Gáspár Tibor, Jászai Mari-díjas színész látható, a feleségét Huszárik Katalin alakítja. További szereplők: Székely B. Miklós, Hatházi András, Seress Zoltán, Für Anikó, Lukács Sándor, Trokán Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Oberfrank Pál, Trill Zsolt.  

Egy jómódú építési vállalkozó, István (Lengyel Tamás), valamint ügyédje, Márta (Gryllus Dorka) és férje, László (Simon Kornél) hétvégi vadászatra indulnak Erdélybe, hogy megünnepeljék, hogy a nő megnyert egy ügyet a vállalkozó cégének. Azonban a kiruccanás nem várt fordulatot veszi, amikor egyikük véletlenül lelő egy férfit, és feltűnik a színen egy rejtélyes, és annál veszélyesebb alak (Árpa Attila), aki azért érkezett a hegyekbe, hogy megtorolja veszteségét, amit a kétes ügy okozott.

Fanni és Bálint a harmincas éveikben jár, de sokkal öregebbnek érzik magukat. Az elmúlt évek során összekoptak, egymáshoz csiszolódtak és úgy érzik, hogy kapcsolatukból kiveszett valami - talán a szenvedély. Hogy elkerüljék az elkerülhetetlen megcsalást és elhidegülést, azt tervezik, hogy feldobják a kapcsolatukat, és nyitnak. Nyitnak az új emberek, kalandok és szexuális élmények felé, ám ezeknek testi és lelki hatásaira nem igazán készülnek fel. Vajon együtt tudnak maradni ezután is? (Megafilm)

A BP Underground második része a budapesti underground hip-hop kultúráról szól. Csakúgy, mint az első, hardcore-punk műfajjal foglalkozó film, az új epizód is sajátos képi világgal és sok archív felvétel segítségével idézi meg a stílus születését és virágzását. A film olyan városi csomópontokat érint, mint akár a Filatorigát, a Maszk klub vagy a Kultiplex, felemlegetve olyan bulikat, mint a Fila Rap Jam, a Gimmeshot, illetve a Mikrofonpartik, vagy OSG-k. Bemutatja a színtér fontosabb szereplőit a rapperek, MC-k és DJ-k mellett a graffiti kultúrától a roma hip-hop-on és a női előadókon át a breakesekig bezárólag. Többek között arra keresi a választ, hogy a főváros, mint központ hogyan alakította a szubkultúrát, és milyen átjárás volt a vidéki városok hip-hop arcai és a budapesti közeg között. (magyarhangya)

Két jegesmedve ül kempingszéken a folyóparton, és horgásznak, majd lövés dördül el. Egy nő élő rókát hord a nyakában stólaként. Beleszippant cigarettájába, kifújja a füstöt, majd minden elvörösödik. Két néni vár a zebránál a zöldre, az egyik izgatott kiskutyát tart pórázon, a másik elővesz egy ollót, és elvágja a pórázt. A kutya elszalad – vége a történetnek, jöhet a következő kép. Egy vörös fürdőruhás nő nyírja a gyepet, előtte a fűben egy levegőért kapkodó delfin fekszik. Az erdő visszatérő helyszín, amely már nem nyújtja egy menedék ígéretét. A Symphony no. 42 a Berlinálé versenyprogramjába is beválogatott, MOMÉ-n készült animációs diplomafilmje egy minden moralitástól mentes, mítikus világról mesél. A rendező emberi érzelmeket és viselkedést visz át az állatokra, vagyis antropomorfizál.

Keleti Ágnes a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar sportolója, aki pályafutása során tíz olimpiai érmet szerzett. A dokumentumfilm egy rendkívül közeli portrét tár fel a legendás sportolóról, amely egyúttal Ágnes egy évét követi nyomon a 100. születésnapjától kezdődően a 101-ig. A filmben helyet kapnak régi interjúk, naplóbejegyzések és a mindennapokból kiragadott képek, mindeközben Keleti Ágnes megosztja velünk az életről alkotott felfogását.

Balogh István egy nem túl gazdag farmer, aki tejles irányítás alatt tartja feleségét, családját és egy szolgáját. Mindent megtesz, hogy megőrizze a szigorú hagyományok által kialakított családi képet. A szereplők közeli, de szokatlan kapcsolataik révén szembesülnek tragikus sorsukkal.A filmet cikkek, híradások ihlették, valamint olyan emberek emlékei, akik hasonló helyzeteket éltek túl.

Jókai Mór nemzedékek sora által olvasott regénye egyike nemzeti irodalmunk legközkedveltebb mesterműveinek, a belőle készült hasonlóan népszerű filmváltozat pedig felvonultatja színjátszásunk legjavát. A szépséges Henriette-et nagyapja Hátszegi báróhoz kényszeríti, pedig a lány Vámhidy Szilárdba szerelmes. A két fiatal a maga módján próbál tiltakozni: önként elvetnék maguktól az életet, de szerencsére megmentik őket. Ennek azonban nem sokáig örülhetnek: Hátszegi báró magával viszi a lányt Erdélybe, ahol a titokzatos Fatia Negra tartja rettegésben a vidéket?

Juli még a Szovjetunióban vesztette el szüleit, hazatérve Magyarorszra Magához kerül, az asszony merevsége azonban bizalmatlanságot és közömbösséget ébreszt a tinédzser lányban, aki nem találja helyét a mindennapokban.

Revizor magyar módra. A kisvárosba látogató borellenőrről egy félreértés folytán elterjed, hogy miniszter. És hirtelen minden működni kezd, ami eddig nem működött. A film ugyan 1957-ben készült, de csak 1984-ben mutatták be. Talán nem véletlenül.

Egy észak-keleti falu mindennapjaiba nyerhetünk betekintést Magyarországon. Zord, de empatikus vidék, mindenféle előítélet nélkül. Mi történik, amikor egy haldokló népi kultúra összekeveredik egy félig modern életszemlélettel, és megszületik egy furcsa új világ?

Veronika néni egyedül él, már csak halottjait számolja. Két vágya van még az életben: szeretné meglátogatni Londonban élő fiát, és szeretné megművelni évek óta elhanyagolt szőlőjét... Gyöngyössy Imre és Kabay Barna csodálatos dokumentumdrámája egy évtizedekkel ezelőtt létező világot mutat be. A világégéseket megélt asszonyok élettörténetéből a XX. század történelmére látunk rá. A film főszereplőjének, Veronka néninek öt gyermeke volt, de már csak egy fia él, az is Londonban. Az idős asszony szinte erőn felül dolgozik, hogy összegyűjtse a pénzt, fia meglátogatására. Az asszonyok segítik, támogatják egymást magányukban, a munkában. Vajon képes lesz-e megvalósítani elhatározását Veronika néni?

Hildebrand István a magyar filmművészet markáns, kiugró képességű, minden műfajban kísérletező operatőre. A hatvanas-hetvenes évek leglátványosabb produkcióit fényképezte. Többek között Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként olyan sokmilliós nézettségű sikerfilmeket jegyez, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy A veréb is madár. A Mafilm Nemzetközi Stúdiójának tagjaként olyan népszerű európai tévésorozatok operatőre volt, mint a Sztrogoff Mihály. Utolsó előtti munkája Bódy Gábor Psyché című filmje volt, amelyben újító szín- és trükkmegoldások egész arzenálját vonultatta fel. 1981-ben, A Pogány Madonna után, alkotóereje csúcspontján pályája váratlanul megszakadt, és többé nem lépte át a „Filmgyár” kapuját. Dokumentumfilmünkben osztálytársai, Makk Károly és Kovács András mellett pályatársai, filmrendezők, színészek, valamint 40 perc filmrészlet, korabeli híradók és soha nem látott fotók rajzolják meg − ahogy a szakma hívja − „Hilda” portréját és a magyar filmtörténet aranykorát. Vízuális nevelés órákon is vetítik fiataloknak, de a 40 perc filmrészlet miatt kimondottan kedvelik az idősebbek is, akiknek ezek a filmek ifjú korukat hozzák vissza.

A film címében szereplő metafora az 1989 előtti anekdotikus történetekre utal, amelyeket a romániai szocialista rendszer keretei között dolgozó magyarok - a médiában, a politikai struktúrákban és a kulturális szférában dolgozó emberek - meséltek el. A dokumentumfilm személyes történeteken, emlékeken és tapasztalatokon alapul, és miközben a cenzúra helyzeteit és eseteit meséli el és elemzi, Ceausescu aranykorát idézi.

A Blokád című film elsőként vállalkozik arra, hogy feltárja a rendszerváltás utáni Magyarország első nagy válságát, amely a taxisblokádként vonult be a történelembe. A tüntetés a drasztikusan megemelkedett benzinárak ellen a mai napig a kilencvenes évek egyik meghatározó eseménye. Egyúttal megismerhetjük Antall József életét és küzdelmeit a demokráciáért, aki beiktatása után fél évvel politikai karrierje egyik legnagyobb kihívásával volt kénytelen szembenézni. Antall József személyes életét mindeddig aligha ismerhettük, a Blokád című film viszont ebbe is bepillantást enged.

Egy távoli magyarországi roma falu energikus polgármestere elszántan igyekszik feltenni otthonát a térképre, és minden lehetséges uniós támogatásra pályázik. Sikerül pénzt szereznie egy biokertészeti projektre – és egy teniszpálya építésére. De nehéz változást előidézni Besencén, ahol az emberek 99%-ának nincs munkája...

Lakatos Róbert szatirikus dokumentumfilmje a kutyák és az ember világa közötti párhuzamot hozza játékba, amelyben kedvenc négylábúink tenyésztők, politikusok, tenésztők és állampolgárok helyébe lépnek. A Ki kutyája vagyok én filmet a a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon jelentették be.

A Cannes-ban bemutatott Itt vagyok és a Balaton Method című alkotásairól ismert Szimler Bálint bemutatkozó játékfilmje. A Fekete pontban visszatér korábbi munkatársa, a ma már elsősorban Hollywoodban élő operatőr, Rév Marcell, aki az Eufória, Az idol és a Feleségem története című filmekben végzett munkáiról ismert. A film a gyerekek sikoltozásának és a végtelen beszédeknek a kaotikus energiájával kezdődik. A menzát a finom pörkölt összetéveszthetetlen illata tölti be, amely keveredik az alkohollal teli felmosóvíz elhúzódó szagával. A tízéves Palkó (Mátis Pál), aki nemrég tért haza Berlinből, értetlenül áll egy tipikus magyar iskola mindennapjai előtt. Egyetlen szövetségese Juci néni (Mészöly Anna), a fiatal tanárnő, aki valóban megérti őt, de maga is csapdába esett a gondnoki kultúrával átitatott intézményrendszerben. A Fekete pont, amely az orkney-i hagyományt folytatva időnként a groteszkbe torkollik, több magyar producerrel együttműködve, önállóan készült.

Kodály Zoltán neve méltán került a 20. század legjelesebb zeneszerzőinek listájára. Petrovics Eszter dokumentumfilmjében Ránki Fülöp zongoraművész és Devich Gergely csellóművész ered a híres zenész nyomába, hogy megismertesse a nézőkkel, honnan indult, és hogyan lett világhírű Kodály. A Kruppa Kvartett 2019-ben újra előadta az 1910-ben a Royal Szállóban megrendezett szerzői esten megszólaló dallamokat, többek közt az I. vonósnégyest, a Kilenc zongoradarabot és a Szonáta gordonkára és zongorára című darabot. A vonósnégyes tagjai a film főszereplőivel felkeresik a zeneszerző ifjúkorának legfontosabb állomásait, például Galántát, Nagyszombatot és a Zobor-vidéket. Ugyancsak hangsúlyos szerepet kapnak a Budapesten töltött egyetemi évek is. A szokásos dokumentulfilmektől eltérő módon A mi Kodályunk a főszereplők beszélgetésein keresztül közvetíti az ismereteket. Kaszás Gergő színművész a zeneszersző írásaiból idéz, archív hanganyagokról hallhatjuk Kodály kollégáit és diákjait (Doráti Antal, Ferencsik János, Molnár Antal, Szokolay Sándor, Vikár László) is, amint mesterükről nyilatkoznak.

Sebők Zoltán agysebész édesapja 75. születésnapját ünnepli kolozsvári rokonuk, a kedves, cserfes Mira társaságában, amikor eljön hozzá balatoni házukba a fia teljesen elgyötörten. Letartóztatását várja, mert tiltott abortuszt hajtott végre szerelmén, a műtét nem sikerült, s a szerencsétlen nő belehalt a gyermekáldás elkerülésébe. Mira természetesen nem tud minderről, és fiatalsága minden bizalmával próbálja "meghódítani" a számára csodálatos férfit...

Stephanus professzort (Klaus Maria Brandauer) sokként éri, amikor megtudja, hogy nyugdíjba kell vonulnia. Nem szeretné végleg feladni orvosi pályáját, ezért, miután búcsút vesz munkatársaitól, visszaköltözik egykori falujába, és úgy dönt, saját rendelőt nyit. Kezdetben kissé tart a nagy változástól, hiszen biztos munkája volt, most pedig mindent magának kell felépítenie, de a helyiek meglepően jól fogadják érkezése hírét. Ráadásul újra találkozik ifjúkori szerelmével is, ami szintén erőt ad neki céljai eléréséhez. Azonban csakhamar kénytelen szembesülni egy sor nem várt problémával is; a helyi piszlicsáré politikai összetűzések miatt nem merenghet sokáig az emlékek felett, de a jövőjét sem építgetheti saját kedve szerint. Rá kell ébrednie, hogy csak úgy nyithat új fejezetet az életében, ha nem fél szembenézni a jelen kihívásaival. A számos díjjal büszkélkedő rendező, Szabó István a magyar filmes szakma legjobbjaival és kiváló színészekkel készítette el saját forgatókönyve alapján érdekfeszítő mozifilmjét, mely egyszerre sokkolja és elgondolkodtatja a nézőket. Főszerepben Klaus Maria Brandauer, Eperjes Károly, Stohl András, Kerekes Éva, Udvaros Dorottya, Csomós Mari, Szirtes Ági, Bálint András, Kovács Lajos, Andorai Péter látható, a film operatőre Koltai Lajos. A produceri feladatokat Sándor Pál és Tőzsér Attila látta el, a filmzenét Pacsay Attila szerezte, jelmezkészítő Szakács Györgyi.  

Lírai és ugyanakkor szenvedélyes „helyzetjelentés” a magyar cigányok életkörülményeiről. Ezzel a munkájával Sára Sándor, aki operatőrként és rendezőként is a magyar film egyik legbefolyásosabb személyiségévé vált, nemcsak dokumentálni kívánta a cigányság helyzetét, hanem egyúttal saját álláspontját is felállította ebben a kritikus témában.  

Egy frissen érettségizett fiatalokból álló csoport megérkezik a Tisza folyóhoz, ahol röplabdáznak, önfeledten szórakoznak és úsznak. Annyira élvezik a szabadságot, hogy nem veszik észre, hogy egyikük eltűnt. A keresés során saját lelkiismeretükkel is el kell számolniuk. Gaál István és Sára Sándor filmje saját tapasztalataikból merítettek. A Sodrás a magyar új hullám alappillére, amely a magyar filmet hamar Európa élvonalába helyezte.

Az 1956-os forradalom hihetetlen izgalmat hoz a gyermekek életébe. Nem kell iskolába járniuk, a felnőttek pedig megőrülnek: az apa megpofoz valakit, pizsamában táncol és levelet ír Hruscsovnak, míg a nagymama hazaérkezik egy cipóval, golyó ütötte lyukkal a közepében. Gárdos Péter nem a felkelés hőseiről készített filmet, hanem az átlagos polgárokról, akik lakásukba bújtak, és a rádiót hallgatva élték meg a forradalmat.

Minarik Ede mindene a foci, még mosodáját, egyetlen megélhetési forrását is képes feladni, hogy támogahassa kedvenc csapatát, a Csabagyöngye SC-t abban, hogy bejuthasson az első ligába.

A történet egy kolostorban játszódik. Az apátnő haldoklik, és az új választásokra készülve a fiatalabb apácák üdvözölnék a reformok bevezetését Virginia (Töröcsik Mari) felvilágosult nővér vezetésével. Az apácák lázadni kezdenek a kolostor fojtogató légköre ellen. A dogmatikus idősebb nővérek azonban nem válogatnak az általuk használt eszközökben.