Legjobb filmek a Filmio-n

Béla egy makacs idős férfi, aki magányosan él, és erősen idegenkedik a változásoktól. Amikor fia egy kisebb baleset után idősek otthonába helyezi, Béla úgy érzékeli, mintha az egész világ összeesküdött volna ellene. Erre válaszul könyörtelenül egyetlen célra összpontosít: hogy minél gyorsabban megszökjön az intézetből. Stratégiája során társul egy váratlan társával, a különc Zoéval, akinek büntetésből az intézetben kell dolgoznia. Annak ellenére, hogy jelentős, közel hatvan év korkülönbség van köztük, hasonló személyiségük, közös elszigeteltségük és az az érzés, hogy mások nem kívánatosak számukra, ez pedig hamar szövetségessé teszi őket.

Kim Corbisier Budapest titokzatos alakja volt. Kapronczai Erika rendező tíz évvel ezelőtt találkozott vele először, akkor egy rövidfilmet akart forgatni vele. Rögtön kiderült, hogy Kim nagy bajban van. Kapronczai végül hátrahagyta eredeti elképzelését, és Kim metadonfüggéssel való megküzdéséről, a leszokás folyamatáról kezdett dokumentumfilmet készíteni. Ez is befejezetlen maradt. Néhány hónappal azután, hogy a rendező megismerte, Kim öngyilkos lett. Huszonhét évesen, mint a szupersztárok. Kicsi, de rendkívül erős életmű maradt utána. A kameráját Kapronczaira hagyta, rajta megigéző felvételekkel. Ez már a harmadik közös filmes projektjük. És az első, ami végre elkészül.  

Egy gyönyörű és fiatal szomáliai lány megérkezik Magyarországra, hogy új életet kezdjen - ám ez jóval nagyobb falatnak bizonyul számára, mint elsőre tűnik. Zurbó Dorottya dokumentumfilmje apró, hétköznapi helyzeteken keresztül mutatja be a fiatal lány életének meghatáro változásait, ahogy megpróbál beilleszkedni egy számára nagyon új és ismeretlen világba, miközben próbálja tartani édesanyjával a kapcsolatot. A szökött szomáliai lány mégis mindent elkövet, hogy családja áldozata ne legyen hiábavaló, és megállja a helyét napjaink Magyarországában. (mnf.hu)

Jancsi (Bálint András) és Kata (Halász Judit) szerelmi kapcsolatát az 1956-os felkelés leverése hirtelen lezárja: a lány külföldre megy, a fiú marad. Most, sok éven át tartó kényszerű távollét után, Jancsi Franciaországba utazik Katához, ahol kapcsolatuk epizódjait idézik fel. Az Álmodozás és Atya kora után ez a film zárja le a legendás magyar rendező, Szabó István első trilógiáját.

Ulveczki, a vidéki földbirtokos hozzászokott, hogy mindent megkaphat, senki sem mer vele szembeszállni, s akaratát akkor is érvényesíti, ha éppen egy neki tetsző nőről van szó. A hiszékeny Zsuzsit is sikerül kihasználnia, s miután megunja őt, egyszerűen odébbáll. Az összetört lelkű lány később férjhez megy régi kedves ismerőséhez, Gál Jánoshoz, de boldogságuk nem lehet teljes, Ulveczki ugyanis megjelenik a faluban, s elhatározza, hogy ismét megkörnyékezi az egyszer már kidobott Zsuzsit.

A valós eseményeket feldolgozó film az 1956-os forradalom leverése utáni napokban a belügyminisztérium titkos páncélszekrényében történteket eleveníti fel. A széf fontos anyagokat rejt, kulcsai azonban eltűntek a nagy kavarodásban. A hatalmas páncélajtó még a kézigránátnak is ellenáll, ezért egy bebörtönzött bankrablót kérnek meg, hogy törje fel a trezort. A rab sikerrel jár, de kiderül, hogy a feltörhetetlen ajtó valami egészen mást rejtett, mint amit a férfi várt. Lassan világossá válik, hogy a látszat midenkivel tréfát űz, senki sem az, akinek gondoljuk.  

Három szabadságvesztésre ítélt férfi úgy próbálja tartani a kapcsolatot a családjával, hogy cellájuk magányában meséket írnak, melyek a fogvatartottak, gyerekeik, na meg a modern technika közreműködésével elevenednek meg. Pár perces telefonhívások és röpke egyeztetések előzik meg csupán a nagy alkalmat, ami igazi ünnepnak a rabok számára. Miközben a mesékből film lesz, szinte elmosódnak a képzelet és a valóság határai, s a családtagok újra együtt lehetnek.

Egy jómódú építési vállalkozó, István (Lengyel Tamás), valamint ügyédje, Márta (Gryllus Dorka) és férje, László (Simon Kornél) hétvégi vadászatra indulnak Erdélybe, hogy megünnepeljék, hogy a nő megnyert egy ügyet a vállalkozó cégének. Azonban a kiruccanás nem várt fordulatot veszi, amikor egyikük véletlenül lelő egy férfit, és feltűnik a színen egy rejtélyes, és annál veszélyesebb alak (Árpa Attila), aki azért érkezett a hegyekbe, hogy megtorolja veszteségét, amit a kétes ügy okozott.

Fanni és Bálint a harmincas éveikben jár, de sokkal öregebbnek érzik magukat. Az elmúlt évek során összekoptak, egymáshoz csiszolódtak és úgy érzik, hogy kapcsolatukból kiveszett valami - talán a szenvedély. Hogy elkerüljék az elkerülhetetlen megcsalást és elhidegülést, azt tervezik, hogy feldobják a kapcsolatukat, és nyitnak. Nyitnak az új emberek, kalandok és szexuális élmények felé, ám ezeknek testi és lelki hatásaira nem igazán készülnek fel. Vajon együtt tudnak maradni ezután is? (Megafilm)

A Blokád című film elsőként vállalkozik arra, hogy feltárja a rendszerváltás utáni Magyarország első nagy válságát, amely a taxisblokádként vonult be a történelembe. A tüntetés a drasztikusan megemelkedett benzinárak ellen a mai napig a kilencvenes évek egyik meghatározó eseménye. Egyúttal megismerhetjük Antall József életét és küzdelmeit a demokráciáért, aki beiktatása után fél évvel politikai karrierje egyik legnagyobb kihívásával volt kénytelen szembenézni. Antall József személyes életét mindeddig aligha ismerhettük, a Blokád című film viszont ebbe is bepillantást enged.

Két jegesmedve ül kempingszéken a folyóparton, és horgásznak, majd lövés dördül el. Egy nő élő rókát hord a nyakában stólaként. Beleszippant cigarettájába, kifújja a füstöt, majd minden elvörösödik. Két néni vár a zebránál a zöldre, az egyik izgatott kiskutyát tart pórázon, a másik elővesz egy ollót, és elvágja a pórázt. A kutya elszalad – vége a történetnek, jöhet a következő kép. Egy vörös fürdőruhás nő nyírja a gyepet, előtte a fűben egy levegőért kapkodó delfin fekszik. Az erdő visszatérő helyszín, amely már nem nyújtja egy menedék ígéretét. A Symphony no. 42 a Berlinálé versenyprogramjába is beválogatott, MOMÉ-n készült animációs diplomafilmje egy minden moralitástól mentes, mítikus világról mesél. A rendező emberi érzelmeket és viselkedést visz át az állatokra, vagyis antropomorfizál.

A Kádár-korszak fénykorában hazatér a kubai forradalomban edződött Fábián elvtárs (Nagy Zsolt). Nagyszerű ötlettel áll elő, hozzálát a rendszerezett véradás megszervezéséhez. Valami azonban furcsa a viselkedésében, ráadásul feltűnően fiatalos megjelenése és a nők körében töretlen népszerűsége is gyanakvásra ad okot. Nem csoda hát, hogy a magyar kémelhárítás prominens tagjait állítják rá az elvtársra. Klasszikus módszerhez folyamodnak, Mária (Walters Lili) a női csáberő bevetésével próbál közel kerülni a kétes alakhoz. Színlelt kapcsolatuk kezd elmélyülni, a kémnő pedig egyre biztosabb abban, hogy végre sikerült átvennie az irányítást a férfiak fölött. Barátja, Laci (Nagy Ervin) azonban korántsem örül ennyire a nő románcának. Megunja a háttérből szimatolást, és elkezd a történteken morfondírozni, noha az ésszerűség nem tartozik az erősségei közé.  Vajon fény derül a titokzatos elvtársat körbelengő rejtélyre? Elképzelhető, hogy a talány kulcsa a férfi üvegében levő piros nedű? A sokatlátott hírszerző osztagnak nehéz újat mutatni, ez a titokzatos eset azonban számukra is komoly fejtörést okoz. Ijedelemre azonban semmi ok, a kémelhárítás színe-java tartja szemmel a köztünk járó vérszívókat, fegyvertárukban klasszikus és modern eszközök egyaránt megtalálhatók. A bravúros vígjáték Bodzsár Márk írói és rendezői munkáját dícséri. Nagyszerű színészek, pörgős cselekmény, bohókás fordulatok teszik feledhetetlenné a produkciót.        

Balogh István egy nem túl gazdag farmer, aki tejles irányítás alatt tartja feleségét, családját és egy szolgáját. Mindent megtesz, hogy megőrizze a szigorú hagyományok által kialakított családi képet. A szereplők közeli, de szokatlan kapcsolataik révén szembesülnek tragikus sorsukkal.A filmet cikkek, híradások ihlették, valamint olyan emberek emlékei, akik hasonló helyzeteket éltek túl.

Jókai Mór nemzedékek sora által olvasott regénye egyike nemzeti irodalmunk legközkedveltebb mesterműveinek, a belőle készült hasonlóan népszerű filmváltozat pedig felvonultatja színjátszásunk legjavát. A szépséges Henriette-et nagyapja Hátszegi báróhoz kényszeríti, pedig a lány Vámhidy Szilárdba szerelmes. A két fiatal a maga módján próbál tiltakozni: önként elvetnék maguktól az életet, de szerencsére megmentik őket. Ennek azonban nem sokáig örülhetnek: Hátszegi báró magával viszi a lányt Erdélybe, ahol a titokzatos Fatia Negra tartja rettegésben a vidéket?

Boxi, a kartonkutya és Cartommy kalandjai a kartonvilágban. Itt minden papírból van, formázható és hajtogatható, így mindennek csak a képzelet szab határt.

A Cannes-ban bemutatott Itt vagyok és a Balaton Method című alkotásairól ismert Szimler Bálint bemutatkozó játékfilmje. A Fekete pontban visszatér korábbi munkatársa, a ma már elsősorban Hollywoodban élő operatőr, Rév Marcell, aki az Eufória, Az idol és a Feleségem története című filmekben végzett munkáiról ismert. A film a gyerekek sikoltozásának és a végtelen beszédeknek a kaotikus energiájával kezdődik. A menzát a finom pörkölt összetéveszthetetlen illata tölti be, amely keveredik az alkohollal teli felmosóvíz elhúzódó szagával. A tízéves Palkó (Mátis Pál), aki nemrég tért haza Berlinből, értetlenül áll egy tipikus magyar iskola mindennapjai előtt. Egyetlen szövetségese Juci néni (Mészöly Anna), a fiatal tanárnő, aki valóban megérti őt, de maga is csapdába esett a gondnoki kultúrával átitatott intézményrendszerben. A Fekete pont, amely az orkney-i hagyományt folytatva időnként a groteszkbe torkollik, több magyar producerrel együttműködve, önállóan készült.

Ez a történet egy mogorva taxisofőr és egy beteg kislány különleges utazásáról szól. Bár ez az utazás rövid, mindkettőjük számára nagyon emlékezetes.

Mi köti össze a múltat a jelennel? A szerelem kétségtelenül, csakúgy, mint a zene, feltéve, hogy az valóban jó. Lili megtestesíti a modern lány kvintesszenciáját: magányos, aki megpróbálja meggyőzni magát az érdemeiről. Világa azonban megváltozik, amikor a szülei lakásában elrejtett régi levelek tárházára bukkan, olyan levelekre, amelyeket anyja eddig vonakodott felfedni. Habozás nélkül beleássa magát a levelek tartalmába, és ezzel a múlt emlékeinek áradatát szabadítja el. Egy felejthetetlen nyárra repíti a kilencvenes évek elejére, amikor három közeli barátnője a Balatonnál nyaral. Közülük a Törőcsik Franciska által alakított Eszter a barátjához való hűséggel küzd. Aprólékosan kidolgozott tervei azonban felborulnak, amikor megismerkedik egy sármos és humoros sráccal, akit Ember Márk alakít, és aki történetesen szintén egy zenekar tagja, aki a barátaival tölti az estéit a szigligeti strandon. Talán csak összekeveredtek a dolgok? Szerelem? Féltékenység? Talán néhány csók, pár pofon és még több csók. Ez még csak a kezdet. Egy nyár a Balatonnál felkavarja ezeknek a fiataloknak az életét – és esetleg még az utódaikét is.

Schirilla György, egy fáradhatatlan taxisofőr 1968-ban céljául tűzte ki, hogy Moszkváig fut. Egy kis magyar faluban, Kenderesen megállt. Hogy erre a különleges eseményre emlékezzenek, egy bisztrót építettek ott. Gazdag Gyula filmje az avatási ünnepségre visz el bennünket.

Nemzeti ünnepeink lényegét kisiskolások próbálják meg összefoglalni, megérteni és sajt szavaikkal elmondani. Mindezt a felnőttektől hallott mesékből próbálják meg rekonstruálni, amellyel egyúttal a kibeszéletlenséggel szemben tartanak görbe tükröt.

Egy észak-keleti falu mindennapjaiba nyerhetünk betekintést Magyarországon. Zord, de empatikus vidék, mindenféle előítélet nélkül. Mi történik, amikor egy haldokló népi kultúra összekeveredik egy félig modern életszemlélettel, és megszületik egy furcsa új világ?

A Horthy-korszak idején az angyalföldi bérkaszárnyában rengeteg szegény ember él együtt, a közös sorstól összekovácsoltan. Viszonylag rendezett körülmények között él a Mitrovic család, bár az asszony (Tolnay Klári) sokat szenved mozdonyvezető férje (Zenthe Ferenc) iszákossága miatt. Amiatt is aggódik, hogy Miklós fia (Végvári Tamás) barátságot kötött a bebörtönzött kommunista szomszédban lakó családjával. Mitrovác szerencsétlenség áldozata lesz, özvegyét megzsarolja egy szemtanú, aki látta, hogy Mitrovác részegen vezetett. A házban néhány lakó megtagadja a lakbérfizetést, mire kilakoltatják őket. A többiek befogadják a kilakoltatott családokat. A hatóság karhatalommal kilakoltatja az egész házat. A hajléktalanokat újabb tragédia éri, meghal Miklós barátja. Miklós kiharcolja az Egyletnél, hogy pénzsegéllyel visszajuthassanak az emberek lakásaikba.

Hildebrand István a magyar filmművészet markáns, kiugró képességű, minden műfajban kísérletező operatőre. A hatvanas-hetvenes évek leglátványosabb produkcióit fényképezte. Többek között Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként olyan sokmilliós nézettségű sikerfilmeket jegyez, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy A veréb is madár. A Mafilm Nemzetközi Stúdiójának tagjaként olyan népszerű európai tévésorozatok operatőre volt, mint a Sztrogoff Mihály. Utolsó előtti munkája Bódy Gábor Psyché című filmje volt, amelyben újító szín- és trükkmegoldások egész arzenálját vonultatta fel. 1981-ben, A Pogány Madonna után, alkotóereje csúcspontján pályája váratlanul megszakadt, és többé nem lépte át a „Filmgyár” kapuját. Dokumentumfilmünkben osztálytársai, Makk Károly és Kovács András mellett pályatársai, filmrendezők, színészek, valamint 40 perc filmrészlet, korabeli híradók és soha nem látott fotók rajzolják meg − ahogy a szakma hívja − „Hilda” portréját és a magyar filmtörténet aranykorát. Vízuális nevelés órákon is vetítik fiataloknak, de a 40 perc filmrészlet miatt kimondottan kedvelik az idősebbek is, akiknek ezek a filmek ifjú korukat hozzák vissza.

1945. A szovjet csapatok a Dunántúlon vannak. Jóska, a fiatal fiú a szovjetek fogságába esik. Azt a feladatot kapja, hogy segítsen Koljának, a szovjet tisztnek vigyázni a gulyára és megfejni a teheneket. A két ember között lassacskán egyfajta barátság jön létre. Egy tehén aknára lép, ezért megeszik. Kolja megbetegszik.

Egy idős férfi az utolsó munkanapját tölti a gyárban, mielőtt kollégái elbúcsúznak tőle a nyugdíjba vonulást ünneplő bulin. Egy fiatal, önbizalomhiányos tinédzser elhagyja faluját és családját, hogy tanoncként kezdjen a városban.

Bereményi Géza dalszövegei egyedülálló részei a magyar kultúrának. Cseh Tamás dalai sokak számára ismertek, Bereményi novellái, forgatókönyvei, színdarabjai és filmrendezései pedig kultikusnak számítanak. A portréfilmben Tóth Barnabás kérdezi Bereményi Gézát, így nem csak szakmai oldalát ismerhetjük meg, hanem az életútját is.   

Kodály Zoltán neve méltán került a 20. század legjelesebb zeneszerzőinek listájára. Petrovics Eszter dokumentumfilmjében Ránki Fülöp zongoraművész és Devich Gergely csellóművész ered a híres zenész nyomába, hogy megismertesse a nézőkkel, honnan indult, és hogyan lett világhírű Kodály. A Kruppa Kvartett 2019-ben újra előadta az 1910-ben a Royal Szállóban megrendezett szerzői esten megszólaló dallamokat, többek közt az I. vonósnégyest, a Kilenc zongoradarabot és a Szonáta gordonkára és zongorára című darabot. A vonósnégyes tagjai a film főszereplőivel felkeresik a zeneszerző ifjúkorának legfontosabb állomásait, például Galántát, Nagyszombatot és a Zobor-vidéket. Ugyancsak hangsúlyos szerepet kapnak a Budapesten töltött egyetemi évek is. A szokásos dokumentulfilmektől eltérő módon A mi Kodályunk a főszereplők beszélgetésein keresztül közvetíti az ismereteket. Kaszás Gergő színművész a zeneszersző írásaiból idéz, archív hanganyagokról hallhatjuk Kodály kollégáit és diákjait (Doráti Antal, Ferencsik János, Molnár Antal, Szokolay Sándor, Vikár László) is, amint mesterükről nyilatkoznak.

Az egész estés dokumentumfilm középpontjában Marék Veronika „Laci és az oroszlán” című, hatvanas évek elején íródott gyerekkönyve áll: egy kis piros oroszlánról szóló mese, amely nemcsak hazánkban lett klasszikus, de meglepő módon Japánban is hatalmas népszerűségre tett szert, közel 700 000 eladott példányt produkálva az elmúlt évtizedekben.

Stephanus professzort (Klaus Maria Brandauer) sokként éri, amikor megtudja, hogy nyugdíjba kell vonulnia. Nem szeretné végleg feladni orvosi pályáját, ezért, miután búcsút vesz munkatársaitól, visszaköltözik egykori falujába, és úgy dönt, saját rendelőt nyit. Kezdetben kissé tart a nagy változástól, hiszen biztos munkája volt, most pedig mindent magának kell felépítenie, de a helyiek meglepően jól fogadják érkezése hírét. Ráadásul újra találkozik ifjúkori szerelmével is, ami szintén erőt ad neki céljai eléréséhez. Azonban csakhamar kénytelen szembesülni egy sor nem várt problémával is; a helyi piszlicsáré politikai összetűzések miatt nem merenghet sokáig az emlékek felett, de a jövőjét sem építgetheti saját kedve szerint. Rá kell ébrednie, hogy csak úgy nyithat új fejezetet az életében, ha nem fél szembenézni a jelen kihívásaival. A számos díjjal büszkélkedő rendező, Szabó István a magyar filmes szakma legjobbjaival és kiváló színészekkel készítette el saját forgatókönyve alapján érdekfeszítő mozifilmjét, mely egyszerre sokkolja és elgondolkodtatja a nézőket. Főszerepben Klaus Maria Brandauer, Eperjes Károly, Stohl András, Kerekes Éva, Udvaros Dorottya, Csomós Mari, Szirtes Ági, Bálint András, Kovács Lajos, Andorai Péter látható, a film operatőre Koltai Lajos. A produceri feladatokat Sándor Pál és Tőzsér Attila látta el, a filmzenét Pacsay Attila szerezte, jelmezkészítő Szakács Györgyi.  

Lírai és ugyanakkor szenvedélyes „helyzetjelentés” a magyar cigányok életkörülményeiről. Ezzel a munkájával Sára Sándor, aki operatőrként és rendezőként is a magyar film egyik legbefolyásosabb személyiségévé vált, nemcsak dokumentálni kívánta a cigányság helyzetét, hanem egyúttal saját álláspontját is felállította ebben a kritikus témában.