Legjobb filmek a Filmio-n

Bacsó Péter filmje Karády Katalint nem mint filmsztár, hanem mint magánembert mutatja be. A történetnek három főszereplője van: Zsüti, a dalszövegíró, A Díva, a sztár és A Tábornok, a kémfőnök. A Díva szerelmes a Tábornokba, aki rájön, hogy tenni kell valamit a az országért, ami éppen a II. világháborút nyögi. A hármójuk világa keveredik. Történet az emberi sorsokról és azok forgandóságáról.

Béla egy makacs idős férfi, aki magányosan él, és erősen idegenkedik a változásoktól. Amikor fia egy kisebb baleset után idősek otthonába helyezi, Béla úgy érzékeli, mintha az egész világ összeesküdött volna ellene. Erre válaszul könyörtelenül egyetlen célra összpontosít: hogy minél gyorsabban megszökjön az intézetből. Stratégiája során társul egy váratlan társával, a különc Zoéval, akinek büntetésből az intézetben kell dolgoznia. Annak ellenére, hogy jelentős, közel hatvan év korkülönbség van köztük, hasonló személyiségük, közös elszigeteltségük és az az érzés, hogy mások nem kívánatosak számukra, ez pedig hamar szövetségessé teszi őket.

Miután barátnője, Anna, aki éppen Párizsban tölti ösztöndíjas éveit, szakít vele, Tamás élete darabjaira hullik. A harmincas évei elején járó férfi a múltba merülve próbálja meg feldolgozni a veszteséget. Az elvesztett szerelmen és a múlton való töprengés közben Tamás keserű megállapítást tesz a magyarországi társadalom elveszettségéről. 

Egy távoli magyarországi roma falu energikus polgármestere elszántan igyekszik feltenni otthonát a térképre, és minden lehetséges uniós támogatásra pályázik. Sikerül pénzt szereznie egy biokertészeti projektre – és egy teniszpálya építésére. De nehéz változást előidézni Besencén, ahol az emberek 99%-ának nincs munkája...

Két ügyetlen macska reménytelen küzdelme a házat elárasztó egerek ellen, amely ideiglenes kompromisszummal végződik...

Egy gyönyörű és fiatal szomáliai lány megérkezik Magyarországra, hogy új életet kezdjen - ám ez jóval nagyobb falatnak bizonyul számára, mint elsőre tűnik. Zurbó Dorottya dokumentumfilmje apró, hétköznapi helyzeteken keresztül mutatja be a fiatal lány életének meghatáro változásait, ahogy megpróbál beilleszkedni egy számára nagyon új és ismeretlen világba, miközben próbálja tartani édesanyjával a kapcsolatot. A szökött szomáliai lány mégis mindent elkövet, hogy családja áldozata ne legyen hiábavaló, és megállja a helyét napjaink Magyarországában. (mnf.hu)

Egy rendőrt 1948. június 3-án meggyilkolnak Pócspetriben. A hatóságok ebből a tragikus eseményből kirakatpert kreálnak: a város hivatalnokát halálra ítélik és kivégzik, míg a helyi papot életfogytiglanra ítélik. Ember Judit pontosan rekonstruálja a 35 évvel ezelőtti eseményeket az emberek szívében élő traumákkal és szorongásokkal. A filmet csak a rendszerváltás után mutathatta be a rendező.

Jancsi (Bálint András) és Kata (Halász Judit) szerelmi kapcsolatát az 1956-os felkelés leverése hirtelen lezárja: a lány külföldre megy, a fiú marad. Most, sok éven át tartó kényszerű távollét után, Jancsi Franciaországba utazik Katához, ahol kapcsolatuk epizódjait idézik fel. Az Álmodozás és Atya kora után ez a film zárja le a legendás magyar rendező, Szabó István első trilógiáját.

Ulveczki, a vidéki földbirtokos hozzászokott, hogy mindent megkaphat, senki sem mer vele szembeszállni, s akaratát akkor is érvényesíti, ha éppen egy neki tetsző nőről van szó. A hiszékeny Zsuzsit is sikerül kihasználnia, s miután megunja őt, egyszerűen odébbáll. Az összetört lelkű lány később férjhez megy régi kedves ismerőséhez, Gál Jánoshoz, de boldogságuk nem lehet teljes, Ulveczki ugyanis megjelenik a faluban, s elhatározza, hogy ismét megkörnyékezi az egyszer már kidobott Zsuzsit.

A valós eseményeket feldolgozó film az 1956-os forradalom leverése utáni napokban a belügyminisztérium titkos páncélszekrényében történteket eleveníti fel. A széf fontos anyagokat rejt, kulcsai azonban eltűntek a nagy kavarodásban. A hatalmas páncélajtó még a kézigránátnak is ellenáll, ezért egy bebörtönzött bankrablót kérnek meg, hogy törje fel a trezort. A rab sikerrel jár, de kiderül, hogy a feltörhetetlen ajtó valami egészen mást rejtett, mint amit a férfi várt. Lassan világossá válik, hogy a látszat midenkivel tréfát űz, senki sem az, akinek gondoljuk.  

Revizor magyar módra. A kisvárosba látogató borellenőrről egy félreértés folytán elterjed, hogy miniszter. És hirtelen minden működni kezd, ami eddig nem működött. A film ugyan 1957-ben készült, de csak 1984-ben mutatták be. Talán nem véletlenül.

Egy jómódú építési vállalkozó, István (Lengyel Tamás), valamint ügyédje, Márta (Gryllus Dorka) és férje, László (Simon Kornél) hétvégi vadászatra indulnak Erdélybe, hogy megünnepeljék, hogy a nő megnyert egy ügyet a vállalkozó cégének. Azonban a kiruccanás nem várt fordulatot veszi, amikor egyikük véletlenül lelő egy férfit, és feltűnik a színen egy rejtélyes, és annál veszélyesebb alak (Árpa Attila), aki azért érkezett a hegyekbe, hogy megtorolja veszteségét, amit a kétes ügy okozott.

A Blokád című film elsőként vállalkozik arra, hogy feltárja a rendszerváltás utáni Magyarország első nagy válságát, amely a taxisblokádként vonult be a történelembe. A tüntetés a drasztikusan megemelkedett benzinárak ellen a mai napig a kilencvenes évek egyik meghatározó eseménye. Egyúttal megismerhetjük Antall József életét és küzdelmeit a demokráciáért, aki beiktatása után fél évvel politikai karrierje egyik legnagyobb kihívásával volt kénytelen szembenézni. Antall József személyes életét mindeddig aligha ismerhettük, a Blokád című film viszont ebbe is bepillantást enged.

Fanni és Bálint a harmincas éveikben jár, de sokkal öregebbnek érzik magukat. Az elmúlt évek során összekoptak, egymáshoz csiszolódtak és úgy érzik, hogy kapcsolatukból kiveszett valami - talán a szenvedély. Hogy elkerüljék az elkerülhetetlen megcsalást és elhidegülést, azt tervezik, hogy feldobják a kapcsolatukat, és nyitnak. Nyitnak az új emberek, kalandok és szexuális élmények felé, ám ezeknek testi és lelki hatásaira nem igazán készülnek fel. Vajon együtt tudnak maradni ezután is? (Megafilm)

A Kádár-korszak fénykorában hazatér a kubai forradalomban edződött Fábián elvtárs (Nagy Zsolt). Nagyszerű ötlettel áll elő, hozzálát a rendszerezett véradás megszervezéséhez. Valami azonban furcsa a viselkedésében, ráadásul feltűnően fiatalos megjelenése és a nők körében töretlen népszerűsége is gyanakvásra ad okot. Nem csoda hát, hogy a magyar kémelhárítás prominens tagjait állítják rá az elvtársra. Klasszikus módszerhez folyamodnak, Mária (Walters Lili) a női csáberő bevetésével próbál közel kerülni a kétes alakhoz. Színlelt kapcsolatuk kezd elmélyülni, a kémnő pedig egyre biztosabb abban, hogy végre sikerült átvennie az irányítást a férfiak fölött. Barátja, Laci (Nagy Ervin) azonban korántsem örül ennyire a nő románcának. Megunja a háttérből szimatolást, és elkezd a történteken morfondírozni, noha az ésszerűség nem tartozik az erősségei közé.  Vajon fény derül a titokzatos elvtársat körbelengő rejtélyre? Elképzelhető, hogy a talány kulcsa a férfi üvegében levő piros nedű? A sokatlátott hírszerző osztagnak nehéz újat mutatni, ez a titokzatos eset azonban számukra is komoly fejtörést okoz. Ijedelemre azonban semmi ok, a kémelhárítás színe-java tartja szemmel a köztünk járó vérszívókat, fegyvertárukban klasszikus és modern eszközök egyaránt megtalálhatók. A bravúros vígjáték Bodzsár Márk írói és rendezői munkáját dícséri. Nagyszerű színészek, pörgős cselekmény, bohókás fordulatok teszik feledhetetlenné a produkciót.        

Balogh István egy nem túl gazdag farmer, aki tejles irányítás alatt tartja feleségét, családját és egy szolgáját. Mindent megtesz, hogy megőrizze a szigorú hagyományok által kialakított családi képet. A szereplők közeli, de szokatlan kapcsolataik révén szembesülnek tragikus sorsukkal.A filmet cikkek, híradások ihlették, valamint olyan emberek emlékei, akik hasonló helyzeteket éltek túl.

1956-ban egy magyar fiatalember, Antal, aki az Államvédelmi Hatóság munkatársa, csatlakozik a szovjetekhez a forradalom letörésében. Egy régi kedvenc dallam, amelyet Sára, Antal holokauszt-túlélő nagynénje ismertetett meg vele, nem megy ki a fejéből. 

Két jegesmedve ül kempingszéken a folyóparton, és horgásznak, majd lövés dördül el. Egy nő élő rókát hord a nyakában stólaként. Beleszippant cigarettájába, kifújja a füstöt, majd minden elvörösödik. Két néni vár a zebránál a zöldre, az egyik izgatott kiskutyát tart pórázon, a másik elővesz egy ollót, és elvágja a pórázt. A kutya elszalad – vége a történetnek, jöhet a következő kép. Egy vörös fürdőruhás nő nyírja a gyepet, előtte a fűben egy levegőért kapkodó delfin fekszik. Az erdő visszatérő helyszín, amely már nem nyújtja egy menedék ígéretét. A Symphony no. 42 a Berlinálé versenyprogramjába is beválogatott, MOMÉ-n készült animációs diplomafilmje egy minden moralitástól mentes, mítikus világról mesél. A rendező emberi érzelmeket és viselkedést visz át az állatokra, vagyis antropomorfizál.

Egy bizonytalan fiú és barátnője szakítanak. A fiú találkozik a lány új barátjával, és ez megrázza. Menekülni próbál, de végül újra egymásra találnak, és rádöbbennek, hogy mégsem működik a kapcsolatuk.

Mi köti össze a múltat a jelennel? A szerelem kétségtelenül, csakúgy, mint a zene, feltéve, hogy az valóban jó. Lili megtestesíti a modern lány kvintesszenciáját: magányos, aki megpróbálja meggyőzni magát az érdemeiről. Világa azonban megváltozik, amikor a szülei lakásában elrejtett régi levelek tárházára bukkan, olyan levelekre, amelyeket anyja eddig vonakodott felfedni. Habozás nélkül beleássa magát a levelek tartalmába, és ezzel a múlt emlékeinek áradatát szabadítja el. Egy felejthetetlen nyárra repíti a kilencvenes évek elejére, amikor három közeli barátnője a Balatonnál nyaral. Közülük a Törőcsik Franciska által alakított Eszter a barátjához való hűséggel küzd. Aprólékosan kidolgozott tervei azonban felborulnak, amikor megismerkedik egy sármos és humoros sráccal, akit Ember Márk alakít, és aki történetesen szintén egy zenekar tagja, aki a barátaival tölti az estéit a szigligeti strandon. Talán csak összekeveredtek a dolgok? Szerelem? Féltékenység? Talán néhány csók, pár pofon és még több csók. Ez még csak a kezdet. Egy nyár a Balatonnál felkavarja ezeknek a fiataloknak az életét – és esetleg még az utódaikét is.

A Cannes-ban bemutatott Itt vagyok és a Balaton Method című alkotásairól ismert Szimler Bálint bemutatkozó játékfilmje. A Fekete pontban visszatér korábbi munkatársa, a ma már elsősorban Hollywoodban élő operatőr, Rév Marcell, aki az Eufória, Az idol és a Feleségem története című filmekben végzett munkáiról ismert. A film a gyerekek sikoltozásának és a végtelen beszédeknek a kaotikus energiájával kezdődik. A menzát a finom pörkölt összetéveszthetetlen illata tölti be, amely keveredik az alkohollal teli felmosóvíz elhúzódó szagával. A tízéves Palkó (Mátis Pál), aki nemrég tért haza Berlinből, értetlenül áll egy tipikus magyar iskola mindennapjai előtt. Egyetlen szövetségese Juci néni (Mészöly Anna), a fiatal tanárnő, aki valóban megérti őt, de maga is csapdába esett a gondnoki kultúrával átitatott intézményrendszerben. A Fekete pont, amely az orkney-i hagyományt folytatva időnként a groteszkbe torkollik, több magyar producerrel együttműködve, önállóan készült.

Jókai Mór nemzedékek sora által olvasott regénye egyike nemzeti irodalmunk legközkedveltebb mesterműveinek, a belőle készült hasonlóan népszerű filmváltozat pedig felvonultatja színjátszásunk legjavát. A szépséges Henriette-et nagyapja Hátszegi báróhoz kényszeríti, pedig a lány Vámhidy Szilárdba szerelmes. A két fiatal a maga módján próbál tiltakozni: önként elvetnék maguktól az életet, de szerencsére megmentik őket. Ennek azonban nem sokáig örülhetnek: Hátszegi báró magával viszi a lányt Erdélybe, ahol a titokzatos Fatia Negra tartja rettegésben a vidéket?

Az egész estés dokumentumfilm középpontjában Marék Veronika „Laci és az oroszlán” című, hatvanas évek elején íródott gyerekkönyve áll: egy kis piros oroszlánról szóló mese, amely nemcsak hazánkban lett klasszikus, de meglepő módon Japánban is hatalmas népszerűségre tett szert, közel 700 000 eladott példányt produkálva az elmúlt évtizedekben.

Stephanus professzort (Klaus Maria Brandauer) sokként éri, amikor megtudja, hogy nyugdíjba kell vonulnia. Nem szeretné végleg feladni orvosi pályáját, ezért, miután búcsút vesz munkatársaitól, visszaköltözik egykori falujába, és úgy dönt, saját rendelőt nyit. Kezdetben kissé tart a nagy változástól, hiszen biztos munkája volt, most pedig mindent magának kell felépítenie, de a helyiek meglepően jól fogadják érkezése hírét. Ráadásul újra találkozik ifjúkori szerelmével is, ami szintén erőt ad neki céljai eléréséhez. Azonban csakhamar kénytelen szembesülni egy sor nem várt problémával is; a helyi piszlicsáré politikai összetűzések miatt nem merenghet sokáig az emlékek felett, de a jövőjét sem építgetheti saját kedve szerint. Rá kell ébrednie, hogy csak úgy nyithat új fejezetet az életében, ha nem fél szembenézni a jelen kihívásaival. A számos díjjal büszkélkedő rendező, Szabó István a magyar filmes szakma legjobbjaival és kiváló színészekkel készítette el saját forgatókönyve alapján érdekfeszítő mozifilmjét, mely egyszerre sokkolja és elgondolkodtatja a nézőket. Főszerepben Klaus Maria Brandauer, Eperjes Károly, Stohl András, Kerekes Éva, Udvaros Dorottya, Csomós Mari, Szirtes Ági, Bálint András, Kovács Lajos, Andorai Péter látható, a film operatőre Koltai Lajos. A produceri feladatokat Sándor Pál és Tőzsér Attila látta el, a filmzenét Pacsay Attila szerezte, jelmezkészítő Szakács Györgyi.  

Kodály Zoltán neve méltán került a 20. század legjelesebb zeneszerzőinek listájára. Petrovics Eszter dokumentumfilmjében Ránki Fülöp zongoraművész és Devich Gergely csellóművész ered a híres zenész nyomába, hogy megismertesse a nézőkkel, honnan indult, és hogyan lett világhírű Kodály. A Kruppa Kvartett 2019-ben újra előadta az 1910-ben a Royal Szállóban megrendezett szerzői esten megszólaló dallamokat, többek közt az I. vonósnégyest, a Kilenc zongoradarabot és a Szonáta gordonkára és zongorára című darabot. A vonósnégyes tagjai a film főszereplőivel felkeresik a zeneszerző ifjúkorának legfontosabb állomásait, például Galántát, Nagyszombatot és a Zobor-vidéket. Ugyancsak hangsúlyos szerepet kapnak a Budapesten töltött egyetemi évek is. A szokásos dokumentulfilmektől eltérő módon A mi Kodályunk a főszereplők beszélgetésein keresztül közvetíti az ismereteket. Kaszás Gergő színművész a zeneszersző írásaiból idéz, archív hanganyagokról hallhatjuk Kodály kollégáit és diákjait (Doráti Antal, Ferencsik János, Molnár Antal, Szokolay Sándor, Vikár László) is, amint mesterükről nyilatkoznak.

Gaál István első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám ikonjává vált. Ez a rövid lírai dokumentumfilm ennek az előzetes tanulmánya. A Tiszáról, mint tájképformáló elemről és a folyó mellett élő emberekről alkotott képek asszociatív módon összefonódnak. Sára Sándor operatőr absztrakt-geometriai kompozíciókba szőtte a természet és az emberi tevékenység motívumait.

Egy észak-keleti falu mindennapjaiba nyerhetünk betekintést Magyarországon. Zord, de empatikus vidék, mindenféle előítélet nélkül. Mi történik, amikor egy haldokló népi kultúra összekeveredik egy félig modern életszemlélettel, és megszületik egy furcsa új világ?

Hildebrand István a magyar filmművészet markáns, kiugró képességű, minden műfajban kísérletező operatőre. A hatvanas-hetvenes évek leglátványosabb produkcióit fényképezte. Többek között Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként olyan sokmilliós nézettségű sikerfilmeket jegyez, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy A veréb is madár. A Mafilm Nemzetközi Stúdiójának tagjaként olyan népszerű európai tévésorozatok operatőre volt, mint a Sztrogoff Mihály. Utolsó előtti munkája Bódy Gábor Psyché című filmje volt, amelyben újító szín- és trükkmegoldások egész arzenálját vonultatta fel. 1981-ben, A Pogány Madonna után, alkotóereje csúcspontján pályája váratlanul megszakadt, és többé nem lépte át a „Filmgyár” kapuját. Dokumentumfilmünkben osztálytársai, Makk Károly és Kovács András mellett pályatársai, filmrendezők, színészek, valamint 40 perc filmrészlet, korabeli híradók és soha nem látott fotók rajzolják meg − ahogy a szakma hívja − „Hilda” portréját és a magyar filmtörténet aranykorát. Vízuális nevelés órákon is vetítik fiataloknak, de a 40 perc filmrészlet miatt kimondottan kedvelik az idősebbek is, akiknek ezek a filmek ifjú korukat hozzák vissza.

Az 52 éves Maris tíz éve szolgál egy magyar családnál. Minden munkát elvégez a ház körül, ezen felül pedig éjszakai munkát vállal egy gyárban. A házvezetői munkáért azonban semmilyen pénzt nem kap, a gyárban megkeresett bérét pedig le kell adnia a családnak. A méltóságától és szabadságától egyaránt megfosztott nő abban reménykedik, hogy talán egy nap visszanyerheti régi életét, de erre aligha kerülhet majd sor. Ahogy a néző nyomon követheti Maris mindennapjait, úgy lehet szemtanúja az elhatározásnak is, hogy az asszony egy nap minden bizonnyal meg fog szökni.

Lírai és ugyanakkor szenvedélyes „helyzetjelentés” a magyar cigányok életkörülményeiről. Ezzel a munkájával Sára Sándor, aki operatőrként és rendezőként is a magyar film egyik legbefolyásosabb személyiségévé vált, nemcsak dokumentálni kívánta a cigányság helyzetét, hanem egyúttal saját álláspontját is felállította ebben a kritikus témában.