Legjobb filmek a Filmio-n

A totális diktatúra kiépülésének idején egy budapesti család élete pokollá válik. Pirkadatkor az Államvédelmi Hatóság csengetésére ébrednek, akik ahelyett, hogy elhurcolnák őket, velük maradnak az otthonukban s napokig fogságban tartják őket anélkül, hogy kiderülne, kit vagy mit keresnek. Az abszurd helyzetet fokozza, hogy a hatalom emberei minden, a lakásba érkező személyt őrizetbe vesznek. Napok telnek el az egyre fokozódó bizonytalanságban, a rabul ejtetteken elhatalmasodik a félelem, s egyre nehezebben kezelik elfojtott indulataikat.  Megtörtént eseményeket foldolgozó film az Oscar-díjas Deák Kristóftól.

Enyedi Ildikó ma már klasszikusnak számító alkotása újra a mozikban, amellyel korábban elnyerte Cannesban az Arany Kamera-díjat.  Lili, az anarchista és Dóra, a luxusnő és az őket együtt csak „tökéletes nő”-ként definiáló Z. úr együtt utaznak az Orient Expresszen. Történetük alighanem egy elkeseredett boldogságkutatás egy században, amelynek tömegek estek áldozatul, miközben a technikai fejlődés feltartóztathatatlanul robog előre. A produkció most digitálisan felújítva jut el újra a nézőkhöz.(Pannonia Entertainment)

Egy székely család tragikus története. Csutak Gergely favágóként keményen dolgozik, hogy biztosítani tudja családja megélhetését. A birtokosnak azonban megtetszik a felesége, Anna, aki az erőszakoskodó férfi elől menekülve egy szakadékba zuhan, majd sérülései következtében meghal. Gergely megbosszulja felesége halálát, és börtönbe kerül, de a karácsony közeledtével megszökik, hogy megajándékozhassa a kis Gergőt.

Takó doktor Budapest 1945-ös ostromakor életét veszti. Fia alig emlékszik rá, de egykori holmijaira nagyon vigyáz. A fiú képzeletében apja egy hős, és egyre több élményt talál ki magának. Egészen az egyetemig ezek a gondolatok kísérik. Ott azonban találkozik Annival és ráébred, a nehézségeiben már nem számíthat apjára.

Várkonyi Zoltán az Utolsó Nábob című filmjének folytatása. A magyar klasszikusokból adaptált filmek mestere ezúttal is biztos kézzel közelített az irodalmi alapanyaghoz, Jókai Mór fordulatokban gazdag regényéhez. A címszerepben Kovács Istvánt láthatjuk, míg a mellékszerepeket a színművészet olyan hazai ikonjai alakítják, mint Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Ruttkai Éva és Venczel Vera.

1989-et írunk, s bár már érezhető, hogy nagy változás következik, Szomjas György szatírája a politikai eseményekre fittyet hányva a hézköznapi emberek életére koncentrál, akik nap mint nap a nyolcadik kerület egy lepukkant szórakozóhelyén, a Gólya vendéglőben találkoznak, hogy egyenek, igyanak, összevesszenek és verekedjenek. A főszereplők életét bizonytalanság uralja, s belefásultak a szürke hétköznapokba; mégse nevezhetők gonosztevőknek, legfeljebb olyan rendbontóknak, akiknek egyébként helyén van a szíve.

Egy szatirikus magyar vígjáték, amely a televíziós sorozatok világát és a média működését parodizálja. A történet középpontjában egy egyszerű sörgyári munkás, Prohászka Feri (Koncz Gábor)áll, aki véletlenül válik a Magyar Televízió történelmi kalandfilmsorozata, a "Gyula vitéz kalandjai" főszereplőjévé. A sorozat a török elleni harcok idején játszódik, és hamarosan országos népszerűségre tesz szert. Feri a forgatás során egyre inkább belemerül a szerepébe, miközben a film a média és a közélet mechanizmusait is kifigurázza.

Kölyök (Törőcsik Mari), ez a kedves, kócos, kétbalkezes kislány beleszeret új brigádvezetőjébe, Gordon Jóskába (Szabó Gyula), aki sajnos észre sem veszi. A lánynak nagyon rosszul esik ez a mellőzés, és mint annyi minden mást az életében, ezt is hűbelebalázs módjára akarja megoldani, és majdnem a Dunába fúl. Szerencsére arra jár a jóképű Kondor Géza (Zenthe Ferenc) aki megmenti, majd elviszi táncolni, felébresztve ezzel Gordon Jóska szerelmét.

Miként válik egy eszme vagy egy mozgalom torzzá, miként válik egy korábban kitűzött cél az egyén számára toxikussá? Amelyhez korábban hittel és bizalommal csatlakoztak az emberek, mégis zsarnokivá képes válni. Kollégisták ellentmondásos történetét ismerhetjük meg Bacsó Péter filmjében, amely egyszerre szenvedélyes és higgadt.

Egy Bakony-vidéki sváb-roma-magyar gyökerű fiatal fiú története, aki elhatározza, hogy rally versenyző lesz.

Péter (Krisztik Csaba) életét szörnyű családi tragédia árnyékolja be; a romániai forradalom idején szülővárosában, Valanban a lázongás okozta zűrzavarban húga, Juli nyomtalanul eltűnt. A férfi azóta sem dolgozta fel a veszteséget, rendőrként hivatásszerűen, már-már megszállottan küzd az eltűntként bejelentett lányok megmentéséért. Motivációja töretlen, hiszen minden megtalált és az embereskedők fogságából kiszabadított lányban testvérét látja. Egy hideg téli napon visszatér Brassóból rég elhagyott városába. Elképzelhető, hogy a fenyőerdő mélyén megtalálták Juli holttestét. Elrendelik a vizsgálatot, mely során felszakadnak a régi sebek, nem mellesleg fény derül a várost nyomasztó múltbéli vétségekre is. A Valan – Az angyalok völgyét Bagota Béla jegyzi rendezőként, zenéjét  Márkos Albert szerezte. Operatőr Garas Dániel, producer Kántor László, vágó Szalai Károly. A film gyártója a Matrix Film, elkészítését a Filmalap támogatta. Országos mozipremier 2019. november 21-én.  

Soproni Áron kilenc éves. Szülei fél éve váltak el, a bíróság a fiút az apjának ítélte, aki pár hónap küszködés után a gyermeket intézetbe adja. 1960-ban vagyunk, pár évvel a forradalom után. Áron megérkezik a nevelőotthonba. Az intézetben vasfegyelem van: az ötvenkét gyereket három nevelő és az igazgató tartja kordában, nem éppen humánus eszközökkel.A Torzók elsősorban lélekrajz és lelkiismeret tanulmány. Elembertelenedett világot ábrázol. Egyfajta evilági pokol-víziót. Képeit a németalföldi festményeket megidéző túlvilági időtlenség, szomorú szépség, hideg, szürkés kék éjszakai fények visszafogottsága hatja át. Volker Schlöndorff első filmje, Az ifjú Törless vagy Szász János Wittman fiúkja tárt fel hasonlóan kegyetlen világot, melyben gyermek főhőseiknek az erőszak élvezete és gyűlölete között kellett választania.

Erik az egyik legismertebb magyar homoszexuális személyiség, rádiós műsorvezető. Nyíltan vállalja másságát, és küzd a homoszexuálisok jogaiért egy olyan országban, ahol mindig is háttérbe volt szorítva ez a kérdés. Az elmúlt öt évben Erik boldog párkapcsolatban élt a kedvesével, Balázzsal, és most arra készül, hogy összeházasodnak. Egy balesetet következében azonban szokatlan változást észlel magán: vonzódni kezd a kezelőorvosához, a doktornőhöz, aki elgázolta. A kórházból kikerülve zavarodottsága fokozódik.

A 30-as évek Angyalföldjén Ambrus Pista villamoskalauz jó állása és a nőknél való sikerei miatt irigyelt alakja a környék fiataljainak. Megismeri Annát, a szomorú fiatalasszonyt, akit férje, a részeges Benkő gyakran bántalmaz, minden ok nélkül. Sajnálkozásából csakhamar szerelem lesz, amelyet az elgyötört asszony is viszonoz. A féltékeny Benkő egy alkalommal Pistát annyira megveri, hogy a fiatalember napokig nyomja az ágyat.

Mi köti össze a múltat a jelennel? A szerelem kétségtelenül, csakúgy, mint a zene, feltéve, hogy az valóban jó. Lili megtestesíti a modern lány kvintesszenciáját: magányos, aki megpróbálja meggyőzni magát az érdemeiről. Világa azonban megváltozik, amikor a szülei lakásában elrejtett régi levelek tárházára bukkan, olyan levelekre, amelyeket anyja eddig vonakodott felfedni. Habozás nélkül beleássa magát a levelek tartalmába, és ezzel a múlt emlékeinek áradatát szabadítja el. Egy felejthetetlen nyárra repíti a kilencvenes évek elejére, amikor három közeli barátnője a Balatonnál nyaral. Közülük a Törőcsik Franciska által alakított Eszter a barátjához való hűséggel küzd. Aprólékosan kidolgozott tervei azonban felborulnak, amikor megismerkedik egy sármos és humoros sráccal, akit Ember Márk alakít, és aki történetesen szintén egy zenekar tagja, aki a barátaival tölti az estéit a szigligeti strandon. Talán csak összekeveredtek a dolgok? Szerelem? Féltékenység? Talán néhány csók, pár pofon és még több csók. Ez még csak a kezdet. Egy nyár a Balatonnál felkavarja ezeknek a fiataloknak az életét – és esetleg még az utódaikét is.

A film kezdete az 56-os forradalmat idézi. Köves és Bodor egy éjszaka elássák fegyvereiket. Köves elmenekül az országból, hátrahagyva feleségét és két fiát, Gábort és Dinit. A hatvanas évek elején folytatódik a t9rténet, amikor a börtönből szabadult Bodor lesz a család fennetartójává és a két fiú nevelőjévé. A srácok életére és érvényesülési lehetőségeikre rányomja bélyegét a külföldre emigrált apa személye. Barátaik is a kamaszkor jellegzetes érzéseivel küzdenek, miközben átlengi életüket a szex és a rock and roll, azaz a fiatalos lázadás energiája. Egy nap úgy döntenek, ők is lelépnek a szürkeségbe borult országból.

Nem sokkal a második világháború befejezése után egy fiatal és idealista főiskolai hallgatók csoportja egy vidéki katolikus teológiai iskolába megy azzal a céllal, hogy meggyőzze az ifjú tanoncokat az új kommunista társadalom fontosságáról. Mit tehetünk, ha úgy gondoljuk, hogy nálunk van a bölcsek köve? Vajon csak egyetlen érvényes útja van a forradalomnak, lehetséges-e nyílt, szabad párbeszéd, ha az egyik fél a hatalom oldalán áll? Ez csak néhány olyan kérdés, amelyre Jancsó Miklós és Hernádi Gyula választ keres a filmjében.

1950. Új igazgató érkezik a ménesbe. A paraszti származású Busó Janit, aki befejezte a pártiskolát, elutasítják a mezőgazdasági munkások, az egykori horthyista tisztek, akiket a gazdaságba küldtek, „osztályellenségként” megbélyegezve. Busó megpróbál valamilyen tekintélyt szerezni magának, de nem jár nagy sikerrel. A párttól kapott kétes támogatás sem segít, sőt, inkább akadályozza amúgy is nehéz helyzetét. Kovács András filmje a hatalom és a diktatórikus rendszer általános jellegét vizsgálja.

Éva egy újságíró, aki addig nem talál munkát, amíg az Igazság napilap főszerkesztője fel nem figyel szenvedélyes igazságszeretetére. Az újságnál találkozik Líviával, és azonnal beleszeret. Az érzelmeiket azonban titokban kell tartaniuk, és a helyzetet tovább bonyolítja, hogy Lívia férje a belső elhárítás tisztje... Makk Károly alkotása az első olyan magyarországi film, amely pozitív megvilágításban ábrázolta a homoszexuális szerelmet. A rendszer éles kritikája beleolvad a szerelmi történetbe.  

 Az elsőfilmes Szász Attila rendező politikai thrillere 1958. augusztus 16-án játszódik, amikor két fegyveres erőszakkal behatol a berni magyar nagykövetségre, és túszul ejti a nagykövetet, Koroknait. Amikor a svájci rendőrség körülveszi az épületet, feszült, fordulatokkal teli túszdráma veszi kezdetét.

András Ferenc ez a szatírája a késői kádári szocializmus képét vázolja. Augusztus 20-án, az új kenyér és a magyar alkotmány ünnepén egy Balatonnál élő vasutas család vendégül látja a pesti rokonát, aki magával hozza párthű főnökét és családjával. A háziasszony mindenkit hatalmas nyomás alatt tart, miközben fenséges, több fogásos ebédet szervez, hogy ezzel biztosítsa két gyermeke számára a nyugodt jövőt. Csakhogy a nő áldozatát a gyermekei és maga a gyomorbajokkal küzdő pártfunkcionárius is elutasítja.  

A világosi fegyverletétel és az 1848-ban szabadságharc bukása után Majláth Ferenc hadnagy és társai együtt vállalják, hogy ismét fegyvert fognak, ha a helyzet megköveteli. Hazatérése után azonban Majláth depresszióba zuhan, és elutasítja az együttműködést az új rendszerrel. Amikor meglátogatja őt az Ezredes, megtudja túle, hogy árnyékhadsereget szervez a Kossuthhoz hű katonákból. Csakhogy a rá következő nap a rezsim tisztjei letartóztatják a családját. 

"Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend. Ki nem szökött meg eddig, most már maradjon is bent. Ülj közelébb a párodhoz, ez később fontos lesz. Hogy együtt tudjunk mulatni, a tudnivaló ez, csak ennyit kell, hogy megjegyezz: Egyedül nem megy, egyedül nem megy, egyedül nem megy, ha-ha-ha-ha..."Stock és Salamon hosszú ideje társak. Közös kabarészámukkal nagy sikerrel lépnek fel estéről estére. A szilveszteri tévés közvetítésben való részvétel mindkettőjüknek nagyon fontos. Az egész ország előtt elénekelhetik közös számukat a háromlábú nadrágban: Egyedül nem megy. Salamon váratlanul leváltja Stockot egy új, fiatal táncos lány miatt.

Kerekes András, aranykoszorús sportrepülő esti egyetemre jár. A Műszaki Egyetemen folytat tanulmányokat. Amikor magabiztosan, sikerei teljes tudatában vizsgázni megy, a tanársegéd, dr. Tóth megbuktatja az anyagból tájékozatlan diákot. A dolog azért kellemetlen, mert a tanársegéddel, Tóth Pannával hamarosan máshol és másként is találkoznia kell… A film főszerepét játszó Zenthe Ferenc 100 éve született.

Tibor hét évet töltött a börtönben. Szabadulása után egy klub kidobójaként talál munkát, ám állandó pénzügyi problémái és lobbanékony természete miatt folyton zűrbe keveredik. A nagyszülőknél nevelkedő, időközben konok kiskamasszá lett lánya, Niki azonnal felkeresi apját, amint értesül visszatéréséről. A család nem nézi jó szemmel apa és lánya egymásra találását, Niki azonban hajthatatlan, senki sem tudja őt megfékezni. Találkozásuk sorsfordító, Tibor esélyt kap, hogy új fejezetet nyisson az életében.  

A lenézett, elnyomott kalaposlány élete egy pillanat alatt megváltozik. Mint a mesében, értesítik, hogy milliomos lett, mivel amerikai rokona - akit nem is ismert - méltóztatott elhunyni. Hogy milyen népszerűvé tud válni egy szegény lány még a vegetáriánus társbérlők előtt is, akik elől dugdosni kell a szobanövényeket? De micsoda erőfeszítésbe kerül, hogy az vegye el feleségül, akit kiszemelt magának, elképesztő.

Romantikus film a nagy romantikus zeneszerzőről, Liszt Ferencről. Hosszú utazások, nagy sikerek, szenvedélyes szerelmek és persze sok zene. A magyar-szovjet koprodukciós filmben a kor csaknem minden nagy magyar színésze szerepet vállalt - ha máshogy nem, hát a hangját kölcsönözte orosz kollégájának.

A történet a II. világháború nehéz napjaiba vezet vissza. A tehetséges fiatal költőt Bálintot katonának hívják be. Szerelmesével, Júliával tölti a bevonulást megelőző két napot és éjszakát. A laktanya küszöbéről azonban visszafordul. Ellenszenve és életösztöne erősebb a félelménél. Egy idős festőbarátja rejti el őt egy francia fiúval együtt, akinek szintén bujkálnia kell. Itt módja van Júliának is titokban meglátogatnia. A szerelmesek azonban nem lehetnek együtt sokáig. A rendőrség letartóztatja a leányt röpiratok terjesztésével vádolva. Bálint azt hiszi Júlia elhagyta és önként jelentkezik. Többé nem tér vissza, életét veszti. Szellemi hagyatékát - utolsó versét - három bajtársa, a "három királyok" hozzák meg, de gyarló emlékezetük kihagy és hiába próbálják átadni a végső üzenetet, a hosszú úton hazafelé elfelejtették.

Szokták mondani, hogy az ember legjobb barátja a kutya, de azt is, hogy a kutya csak olyan, amilyenre nevelik. Budapesten az egyik legújabb rendelet szerint össze kell írni az összes keverék kutyát, a korcsokat, melyek után súlyos adót kell fizetniük gazdáiknak. Dániel nem szeretne adót fizetni az átmenetileg hozzá került kutya, Hágen után. Lánya, Lili hiába tiltakozik, a kutya az utcára kerül. Hágen ezt követően egyre rosszabb helyekre kerül, kóborfalkához csapódik, harci kutya lesz, végül elfogják a sintérek.  Társaival együtt azonban sikerül meglógnia a rácsok mögül. A bosszúra éhes kutyák elözönlik Budapest utcáit. Hágen, akiből eddigre félelmetes fenevad vált, szembefordul egykori gazdájával.

Egy tervezőmérnök hibát fedez fel a 'gépezetben', s jelenti ezt felettesének. Merthogy hibás áruval nem szabad lejáratni a céget, s a magyar ipart. Az igazgató viszont fél a tulajdonosi bírálattól. Mit lép a jelenleg külföldön tartózkodó, disszidált barátai társaságában mulató nagyfőnök?