Legjobb filmek a Filmio-n

Csajkovszkij-zenére készült szürrealista animációs vízió az élet mágikus erejéről.

Andor 12 éves fiúként éli meg az '56 utáni helyzetet. Fél évvel a forradalom után járunk. Andor reménykedik apja hazatérésében, aki a háború után nem tért haza. Aztán egy napon egy férfi jelenik meg, aki állítja, ő Andor apja. A gyerek nem hiszi, hogy valóban az édesapja tért haza. A férfi beköltözik hozzájuk, és a fiúnak nincs más választása, mint megmentenie a családját, még ha anyjával is kell ezért szembeszállnia.

1944-ben légiriadó vet véget a Végvári Tánciskola rendezvényének. A zűrzavart kihasználva a ruhatáros fia elemel egy idegen kabátot, hogy az érte kapott pénzből kifizethesse Fussbaum Arankát. A ruhatárosnő szégyenében elhatározza, hogy visszaszerzi a lopott holmit, de miután a lányával, sógorával s annak fiával útnak indul, a háború a lopásnál sokkal súlyosabb vétségek elkövetésére kényszeríti őket.

A Couch Surf tíz kanapé sorsán keresztül mutatja be két tucat ember életének egy-egy jelenetét. Szó lesz egy szobafogságra ítélelt gyermeteg férjről, egy pszichológus szorongó pácienséről, egy neurotikus párról, aki egy pacán elmélkedik, egy lúzerről, aki egy nőnapi randira készül. Kanapék új és régi tulajdonosairól és francia hippikről, akik a barátság határait feszegetik. Egy kanapén sokminden megtörténik. Ha ezeke a kanapék mesélni tudnának... nos, ez a film megszalaltatja ezeket sokat tapasztalt bútordarabokat.

Egy vidéki bankfiókba váratlanul betoppan egy bankrabló. Minden a szokásos módon zajlik, egyetlen dolgot leszámítva, peregnek a percek, a rendőrség azonban késlekedik. A leeresztett rácsok mögött a bankigazgató, az ügyintéző, az őr és egy kliens lesi feszült figyelemmel a bankrabló fegyverét. A pisztolyt izgalmas fordulatok következtében valamennyi áldozat kézbe veheti, de senki sem tudja, ki lesz az a szerencsés, akinek valóban működik a terve, és sikerül túlélnie a túszdrámát. A vészterhes pillanatok sötét titkokra derítenek fényt, s lassan az is kiderül, ki mit forgatott a fejében, miközben nála volt a túlélést jelentő fegyver. A nem várt felfedezések felülírnak minden korábbi szabályt, és megváltoztatják az érintettek egymáshoz való viszonyát. Ha ugyanis valakinek fegyver kerül a kezébe, könnyen megmámorítja a hatalom, és úgy érzi, minden döntés nála összpontosul.

Egy országot sokkolt a 2006-os őszödi-beszéd után utcára vonult tömeg és a tévészékház ostroma. Sok rendőr megsérült a spontán demonstráció biztosítása közben. Hasonlóan sokkolóak volt azok a rendőri túlkapások, amelyeket százával követtek el az őszi tüntetések feloszlatásakor. Emberek százait - köztük ártatlan nézelődőket - vertek meg, és tartóztattak le, majd a rendőrörsökön kínozták őket. Több embernek kilőtték a szemét gumilövedékekkel. Felelősségre senkit nem vontak, az elkövetők parancsnokait kitüntették. Filmünk az áldozatok történetét meséli el.

A történtek hetvenedik évfordulóján túl is számos okból kifolyólag időszerű elevenen tartanunk a holokausztról és Raoul Wallenbergről való beszédet... Filmünk igyekszik megrajzolni a hősiesség pillanatai előtti Raoul Wallenberget. A korán árvaságra jutott gyermeket, aki az egyik legtehetősebb svéd család sarjaként a polgári világban sosem tudott érvényesülni. Megismerhetjük azt a korszakát Európának és Magyarországnak, mely a II. világháborúhoz vezetett. A férfit, aki az események furcsa összjátéka folytán egy magyar zsidónál kapott állást, s került elszakíthatatlan, életre szóló kapcsolatba a zsidósággal.

...Baranya székhelye, számos könnyűzenei formáció bölcsője. Vajon minek köszönhető, hogy a város évtizedek óta zenei tehetségek garmadájával gazdagítja a kultúrát? Talán az éghajlat vagy a Mecsek hegyvidékes területei, vagy talán Emma néni, a kórus híres vezetője hatott ösztönzőleg? Szabó Simon megpróbálja felgöngyölíteni a rejtélyt. Lévai Balázs filmjében a legsikeresebb pécsi zenészekről kaphatunk értékes ismereteket.  

Bogár Pált betörésért börtönbe zárták, de mivel nem találtak ellene elég bizonyítékot, egy év letöltése után szabadon engedték. Bogár úgy tűnik, munkát vállal egy gyárban, miközben továbbra is lop, hogy segítse a családját, csakhogy egy rivális banda kihasználja.

A film próbál fényt deríteni Solymosi Eszter vízbefulladásának, és a tiszaeszlári per részleteire. Scharf Józsefnek, a zsidó pásztor a Monarchia területére menekül a kozák pogrom elől. Ott zsidó favágók közé kerül. Amikor a Tiszában egy holttestet találnak, Scharf fiát arra ösztökélik, hogy valljon a zsiók ellen. 

Egy lányzenekarban játszó zenész és egy kőműves egyesítik erejüket, miközben mindketten megpróbálnak boldogulni Budapesten, és támogatják egymást a változó gazdasági helyzetekben, a kéjsóvár férfiak közeledéseiben, valamint a szerelem hullámhegyein és szívfájdalmaiban.

A művészfilmek egyik legtehetségesebb alkotója, Krzysztof Zanussi a fausti tematikára alapuló, koprodukcióban készült filmjében egy a Nagy Háború idején tevékenykedő lengyel orvos kutatásait mutatja be. Forradalmi próbálkozásai az ember tudattól való megfosztására, a szabad akarat feletti uralkodásra irányultak. Mindezt számos erkölcsi határt feszegetve, az éter felhasználásával akarta elérni. Egy nő azonban áldozatul esett megszállottságának, s az orvos kis híján akasztófán végezte.  

A történet 1968-ban játszódik, amikor egy német-romániai család útnak indul Arad városából a Német Demokratikus köztársaságba.

Arany János tizenkilenc éves volt, amikor elhagyta a Debreceni Református Kollégiumot, hogy vándorszínésznek álljon. Emlékirataiban feltűnően hallgat erről az időszakról, csak az ötvenes éveiben bekövetkezett színészi kalandját dokumentálja befejezetlen verses regényében, a Bolond istenek címűben, ahol Istóként emlegeti magát. Rohonyi Gábor és Hegedűs Georgina filmje Liber Ágoston főszereplésével a magyar irodalom e jelentős alakjának kevésbé ismert, ám kalandos korai éveit tárja fel, a romantika és a road movie műfajának elemeit vegyítve a felnőtté válás történetével.

A filmben négy magyar katona sorsával ismerkedhetünk meg a második világháború utolsó napjaiban.

 Iván megszokott, békés mindennapjait alaposan felforgatja nárcisztikus ex-sógora, Jakab, aki egész nyárra beköltözik a családi birtokra, és elvárja, hogy minden körülötte forogjon. Sajnos, Iván sokkal szívesebben forogna Jakab szépséges, ifjú felesége, Léna körül, aki viszont egyetlen percre sem veszi őt komolyan. Bánatában Iván megpróbálja megfejteni, miért is nem sikerült neki semmi az életében: itt ragadt egy vidéki birtokon a ’90-es évek végén, szürkemarhát tenyészt és belenyugvóan úgy táncol, ahogyan a családja fütyül. Ám hamarosan rá kell rádöbbennie, hogy a birtok valójában sokkal többet jelent neki, mint azt korábban gondolta volna. És ha meg kell védenie, akkor nem válogathat az eszközökben…  

A film hősei amerikai magyarok: Mickey Hargitay, aki húszévesen nekivágott Amerikának, majd Mr. Universe - és Jayne Mansfield férje - lett, valamint Lazlo és Lord, akik még mindig csak álmodoznak a sikerről. Lazlo egyik budapesti látogatása alatt lát a televízióban egy riportot Mickey Hargitayval, és akkor megszületik fejében a nagy ötlet: erről a gazdag és híres magyarról kell filmet csinálni. Megkeresi Lordot, aki a régmúlt hatvanas években együtt vitorlázott a világhírű házaspárral a Balatonon. Együtt indulnak el Los Angelesbe.

A színházi évad végén, a rekkenő nyári hőségben negyvennapos turnéra indul öt népszerű színész és két kísérőjük, a Zongorista és a Szervező. Mindannyian sok pénzt remélnek a vállakozástól. A terv szerint negyven nap alatt körbeszáguldják az országot, kilencven előadást tartanak nyolcvan helyen, olykor naponta négy fellépéssel. Összeáll a társulat, az utolsó pillanatban csatlakozik hozzájuk a Húzónév főiskoláról kirúgott tanítványa is. Három kocsival indulnak útnak.

A kisfilm öt magyar népdalt tartalmaz Kodály Zoltántól. Az alkotás minimalista, geometrikus jellegű vázlatokká formálja át a magyar népi dekoratív művészet elemeit.

Napjaink egy névtelen városában játszódik a történet, névtelen szereplőkkel. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A szociális periféria dísztelen kellékei. Itt él főszereplőnk egyedül, egy lakótelepi lakásban. Ő roma, nevelőotthonban nőtt fel, szüleit nem ismeri. A világról és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud. Vágyai az irreális és a vegetatív célok közt ingáznak. A valakihez tartozás vágya nagyon erősen él benne, annak türelmes kialakítása azonban nehézséget okoz neki. Kevés barátja van akik megértenek valamit az ő kósza létezéséből. Egy napon volt utógondozójától kap egy különleges ajándékot. Megkapja azt a dossziét, ami a gyerekkort feldolgozó aktákat tartalmazza. Ezek a dokumentumok talán reményt adhatnak ahhoz, hogy újraértelmezhesse saját, gyerekkorában félbemaradt életét.

A táncjáték a halálba táncoltatott leány legendáját dolgozza fel. A három rész a népi tánc, a klasszikus balett és a modern tánc eszközeivel a népmesék, a XVIII. századi rokokó és a hatvanas évekbeli nagyváros környezetében mondja el a mesét, melyben a fekete ember varázslata elveszi szerelmétől a lányt. De a modern világban, az utolsó rész báli forgatagában a lány már nem marad egyedül, a többi fiatal segítségével megszabadul a piros cipellő varázslatától, és sikerül szerelmesével maradni.

A futball nem egyszerűen sport: a nemzeti identitás szerves része szerte a világon. Nincs ez másképp a határon túli magyarság esetében sem. A Dunaszerdahelyi Atlétikai Club, avagy a DAC, nevéhez híven a felvidéki magyarság identitásának alapjává vált a viharos 20. században. Az elmúlt 120 évben öt különböző államhoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számítana, ezzel szemben a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. A DAC-ról szóló sportdokumentumfilm elsősorban arról a közösséghez tartozásról szól, amit ez a futballcsapat éltet: ez a felvidéki magyarság egyik utolsó bástyája. A film egy olyan futballklub életébe enged betekintést, akinek a pályán nyújtott teljesítményén felül, a stadionon kívül is súlya és felelőssége van a szurkolóival szemben. A csapat mérkőzésein számos anyaországi és erdélyi szurkoló is rendszeresen feltűnik, akik a saját klubcsapatuktól függetlenül összekapaszkodva üzenik mindenkinek, hogy „mi egy vérből valók vagyunk”.

A fészekrakó fiatalok könnyes-víg történetében nagy szerepet játszik a címbeli budai cukrászda. Micsoda nagyszerű figurák fordulnak meg kicsiny asztalai körül! A film főhőse nem akar vidéken körzeti orvosi állást vállalni. Vajon ki kell ahhoz, hogy lemondjon a "pesti karrierről?"

A különböző nyelvű hírekből, futballkommentárokból, operaelőadásokból és popslágerekből álló töredékes felvétel John Cage, az amerikai avantgárd zenész koncertelőadásait idézi. A festett és montírozott látvány, valamint az izgalmas hangszerkeszés meglepő asszociációkat vált ki. A koncepcionális alapokon nyugvó filmet a Pannónia stúdióban készítették.

Zsuzsa harmadéves hallgató pedagógia szakon. Három éve él párkapcsolatban Zoltánnal, amely teljesen kihat a gondokodásmódjára. A lány most úgy érzi, szakítani szeretne a sráccal. Zoltán rendkívül kimért és megfontolt ember, elhatározza, hogy a diploma után állást vállal a tanszéken, míg a lázadó szellemű Zsuzsa összeveszik az adjunktussal.  Egy baráti társaságban töltött este után, ahol az 1968-as párzsi eseményekről szóló dokumentumfilmet nézték, Zsusa végleg elhatározza, hogy szakít Zoltánnal, és születendő gyermeküket egyedül neveli fel.

Naftali (Adorjáni Bálint), a tanult, fiatal cigányember a telepieket tanítja. Nyáron ráérő idejében sok időt tölt a telepen, ahol szerelmi kalandba bonyolódik, pedig otthon szép felesége és gyerek is várja. Egy halotti tor után a régi szokásokról beszélgetnek, amikor felmerül a téglaégetés lehetősége. Naftali építkezni akar, ezért összefogja a cigányokat és elindul a munka. A nyereséges kezdeményezésre hamar ráül a veszteséges tsz, és a párttitkár megkaparintja a cigányok egyetlen megélhetését... Vitézy László filmje Lakatos Menyhért önéletrajzi ihletésű művei alapján készült, megtörtént eseményeket dolgoz fel a cigányság legszegényebb rétegének mindennapjaiból.

Dr. Borlaug feladata, hogy elmondja a betegeknek, hogy már csak néhány napjuk van hátra. Egy nap azonban a kollégája mondja neki ugyanezt. Így a mintaférj, legjobb apa és orvos ördögi tervet eszel ki: tönkreteszi minden kapcsolatát, hogy a szerettei könnyen elengedjék. És amikor ezt eléri, még mindig él, pedig már rég a temetőben kellene lennie.

Szarka (Gáspár Kata) és Barbi (Csősz Boglárka), a két 17 éves cserfes lány izgalomra és szerelemre vágyva nekivág Európának, abban a reményben, hogy ezen a nyáron végre meglelik boldogságukat. A vakáció azonban balszerencsésen indul, még az út elején elvesztik minden pénzüket. Persze egyikük sem akar hazutazni, sem a papának telefonálni, ezért hajmeresztő kalandokba keverednek, hogy némi pénzhez jussanak. Ahogy telik a nyár, egyre több a közös élmény és egyre több a közösen elhasznált fiú is.

Évekkel ezelőtt legjobb barátokként vettek részt bármilyen kalandban, csínytevéseik miatt a gyerekprogramok szervezőinek és a tanároknak bizonyára nem ők voltak a kedvencei. Idővel felnőttek, de továbbra se nőtt be a fejük lágya. Valamennyien kicsapongó mókamesterek maradtak, kivéve Marcellt (Mészáros  Béla), akire rámosolygott a szerencse. Jól szituált mérnök lett belőle, de a boldogságot nem sikerült megtalálnia. Látszólagos komolysága ellenére azonban ő is enged a kísértésnek, és belemegy egy őrült tervbe. A csapat (Szabó Simon, Elek Ferenc, Petrik Andrea, Jászberényi Gábor, Inotay Ákos) ezúttal egy saját képet próbál bejuttatni egy aukcióra. Az események nem az elképzeléseik szerint haladnak, hiába avatnak be egy rafinált gazfickót (Reviczky Gábor) is, óriási felfordulást okoznak. Ez azonban nem szegi a kedvüket, hiszen épp ilyen élményre vágytak.  

A történet Frimont Zoltánról szól, aki egy fiatal, magyar származású francia orvos. Romániában van kiküldetésben feleségével, aki szintén orvos, amikor váratlanul összeomlik, és egy erdélyi pszichiátriai intézetben találja magát.