Legjobb filmek a Filmio-n

Valami bizarr dolog történik az állatkertben. Egy férfi teljesen meztelenül ébred a krokodilok között. Nem emlékszik, hogyan került oda, és arra sem, hogy hol járt az elmúlt három évben. A szokatlan esetet egy fiatal, női nyomozóra és alkoholista, nyugdíj előtt álló férfi társára bízzák. Minden nyom egy titokzatos szektához vezet.

A Beethoven becenevű András - volt állami gondozott - egy kisvárosi kórház elmeosztályán ápoló, majd gyári munkás. Kivételes zenei tehetséggel rendelkező, érzékeny és autonóm lény, aki családi háttér, iskolázottság és anyagi biztonság híján ösztönösen keresi az önmegvalósítás, a teljes élet, a megtartó emberi kapcsolatok lehetőségét és formáit. Empatikus természete ellenére sorozatos kudarcok érik...

Az első világháborút követően Magyarország mélyreható válsággal nézett szembe: az Osztrák-Magyar Monarchián belül már nem volt vezető nemzet, lakosságát, területét, gazdaságát és vezetését pedig súlyosan érintette a Nagy Háború. A nemzet fennmaradása az Apponyi gróf által vezetett békedelegáció sikerétől függött. Ez a dokudráma a magyar diplomácia küzdelmét mutatja be egy arányos és igazságos szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítségével feltárja azokat az okokat és körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek.

Évekkel ezelőtt legjobb barátokként vettek részt bármilyen kalandban, csínytevéseik miatt a gyerekprogramok szervezőinek és a tanároknak bizonyára nem ők voltak a kedvencei. Idővel felnőttek, de továbbra se nőtt be a fejük lágya. Valamennyien kicsapongó mókamesterek maradtak, kivéve Marcellt (Mészáros  Béla), akire rámosolygott a szerencse. Jól szituált mérnök lett belőle, de a boldogságot nem sikerült megtalálnia. Látszólagos komolysága ellenére azonban ő is enged a kísértésnek, és belemegy egy őrült tervbe. A csapat (Szabó Simon, Elek Ferenc, Petrik Andrea, Jászberényi Gábor, Inotay Ákos) ezúttal egy saját képet próbál bejuttatni egy aukcióra. Az események nem az elképzeléseik szerint haladnak, hiába avatnak be egy rafinált gazfickót (Reviczky Gábor) is, óriási felfordulást okoznak. Ez azonban nem szegi a kedvüket, hiszen épp ilyen élményre vágytak.  

1958-at írunk. Öt fiatal, kamasz fiú fényes nappal elköti egy magas rangú tiszt (Szervét Tibor) autóját. A rangidős Blaskira (Pindroch Csaba) felnéznek a többiek: Egei, Bóna, Holecz, Mansfeld (Fancsikai Péter). Mindannyian nagyon fiatalok, szinte gyerekemberek és vakmerőek. A forradalmi lázadás és a hazafiság szellemétől megfertőzve, még két évvel a forradalom leverése után is a felkelés újraélesztéséről, folytatásáról ábrándoznak, ahogyan titkos rövidítésük szól: MUK, vagyis "Márciusban újra kezdjük!". Ábrándjaik gyerekes csínyekkel, kamaszos balhékkal, és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Mansfeld Pétert azonban egy szöktetési terv is hajtja: sógorát akarja a börtönből kiszabadítani. Ezért elrabolnak egy őrségben álló törzsőrmestert (Seress Zoltán), akit - miután kiderül, hogy két kisgyermek apja - szabadon engednek. A fiúkat azonban elfogják, s vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter a szembesítések, kihallgatások során mindent magára vállal, hogy a már kor szerint büntethető Blaskit és a többi fiút megmentse. Fenyő főhadnagy (Nagy Ervin) és Szautner hadnagy (Dimény Áron) minden alkalommal érzi azt a hihetetlen kitartást, bátorságot és erőt, ami a börtönben megkínzott Mansfeldből árad. A kezdetben kis huligán, hőzöngőként számon tartott banda elfogása "magasabb szempontból" már egy veszélyes ellenforradalmár, Mansfeld Péter ügyévé alakul. Fenyő kételkedése a fiú ilyen fokú bűnösségében Bárányos ezredes (Eperjes Károly) szemében a bizonytalanság jele. Márpedig a bizonytalanság nagyon veszélyes. Ennél talán csak az egész országba ívódott félelem a nagyobb. A háromgyerekes anya, a fodrászként dolgozó Mansfeldné (Maia Morgenstern) kétségbeesetten és kitartóan küzd fia kiszabadításáért. Elszántan keresi azt az ügyvédet, aki megmentheti fiát a börtöntől, vagy még valami annál is rosszabbtól. Végül Mansfeldné egy kijelölt ügyvéddel, Dr. Gárgyánnal (Blaskó Péter) folytatja küzdelmét. Mansfeld Péter közben a lehetőséget kihasználva, egy helyszínelésnél megszökik. Az út azonban, amit számára kijelöltek még nem itt ér véget.

Egy lányzenekarban játszó zenész és egy kőműves egyesítik erejüket, miközben mindketten megpróbálnak boldogulni Budapesten, és támogatják egymást a változó gazdasági helyzetekben, a kéjsóvár férfiak közeledéseiben, valamint a szerelem hullámhegyein és szívfájdalmaiban.

Sergius, a valaha nagytudású, de lassan rögeszméibe merülő professzor feltalál egy olyan gépet, amelynek sebessége gyorsabb a Föld forgásánál és így vissza tud repülni a múltba. Leányát és vagyonát annak ígéri, aki bele mer ülni ebbe a gépbe. A kalandvágyó Tibor Ákos gróf vállalkozik erre, így különös kalandokat él át a 18. századi osztrák-magyar világban, és beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába.

Halálának éjszakáján, 1860. április 8-án, Széchenyi István grófot egy furcsa látogató keresi fel Döblingben.

Maja mindössze tizenkilenc éves, amikor kikerül az állami gondozásból. A lány mindent elkövet azért, hogy megszerezze négy éves fia felügyeleti jogát, ugyanis nem akarja, hogy gyermeke az ő sorsára jusson. Egy sorszerű találkozás után rátalál a szerelem, de a boldogsághoz először régi megszokásaitól kell megszabadulnia.

Néhány fiatal elhatározza, hogy közösen öngyilkosak lesznek. Mivel nincs vesztenivalójuk, ellopnak egy autót, hogy eltűnjenek a világ elől. Azonban csak az egyikük végez magával, a többiek pedig a későbbiekben megpróbálnak átszökni a határon.

1944-ben légiriadó vet véget a Végvári Tánciskola rendezvényének. A zűrzavart kihasználva a ruhatáros fia elemel egy idegen kabátot, hogy az érte kapott pénzből kifizethesse Fussbaum Arankát. A ruhatárosnő szégyenében elhatározza, hogy visszaszerzi a lopott holmit, de miután a lányával, sógorával s annak fiával útnak indul, a háború a lopásnál sokkal súlyosabb vétségek elkövetésére kényszeríti őket.

A történet 1849. október 5-én és 6-án játszódik Aradon. Haynau tábornok a magyar szabadságharc vezetőinek kivégzésére készül. Nem várt vendég érkezik, Sternberg császári tanácsos, aki a császár írásos parancsa alapján Török Ignác elítélt szabadságát követeli. Vele utazik felesége, Charlotte, aki húsz évvel ezelőtt a magyar tábornok szerelme volt, tőle született leányát a kor szokása szerint nevelőintézetbe adta. Rozália azóta már 19 éves, gyönyörű hajadon, aki szintén Aradon tartózkodik. A házaspár, Török Ignác valamint Rozália nem is sejti, hogy Haynaunak sötét terve van velük. Nemcsak Török Ignác életét, de önbecsülését, a császári tanácsos és felesége valamint Rozália jövendő boldogságát akarja porrá zúzni kegyetlen játékával. Haynau megszervezi, hogy Sternberg jelenlétében a lány találkozzon soha nem látott anyjával, s apjával, majd Török Ignácra bízza a döntést, akar-e élni a császári kegyelemmel?

Dr. Borlaug feladata, hogy elmondja a betegeknek, hogy már csak néhány napjuk van hátra. Egy nap azonban a kollégája mondja neki ugyanezt. Így a mintaférj, legjobb apa és orvos ördögi tervet eszel ki: tönkreteszi minden kapcsolatát, hogy a szerettei könnyen elengedjék. És amikor ezt eléri, még mindig él, pedig már rég a temetőben kellene lennie.

Szarka (Gáspár Kata) és Barbi (Csősz Boglárka), a két 17 éves cserfes lány izgalomra és szerelemre vágyva nekivág Európának, abban a reményben, hogy ezen a nyáron végre meglelik boldogságukat. A vakáció azonban balszerencsésen indul, még az út elején elvesztik minden pénzüket. Persze egyikük sem akar hazutazni, sem a papának telefonálni, ezért hajmeresztő kalandokba keverednek, hogy némi pénzhez jussanak. Ahogy telik a nyár, egyre több a közös élmény és egyre több a közösen elhasznált fiú is.

Egy igaz történetet feldolgozó zenés színdarab alapján készült film. Egy családot vasúti kocsikba költöztetnek, miután az apa hűtlenséget tanúsít a Román Királysághoz 1920-ban.

1919 ősze, a Tanácsköztársaság már elbukott, de a Dunántúl még a vörösök kezén van. Szabadon engedik az eszelős Vargha pátert (Madaras József) és tanácsadóját, a Vitézkötésest (Kozák András), hogy a vallásos népet ne haragítsák magukra. A páter és tanácsadója vezetésével megalakul egy terrorista különítmény. Horthyék győzelme után egy fehér tiszt, a Hegedülő (Daniel Olbrychski) veszi át a páter szerepét, aki a leszámolás kegyetlenebb módját valósítja meg. A Hegedülő, miután átveszi a hatalmat a pátertől, leszámol vele, majd új vidékre indul a volt tanácsadóval, hogy ott teljesítsék küldetésüket.

Bozsó Gábor hivatásos betörő, de lánya, Éva, aki semmit sem tud erről, előkelő intézményben nevelkedik. Amikor beleszeret apja egyik áldozatába, a dolgok nagyot változnak.

Groteszk, filozofikus kísérlet a rajzfilm hagyományos világképének meghaladására. Az 1964-es Miskolci Rövidfilmfesztiválon nívódíjat, Rodezben 1966-ban a nemzetközi filmköltészeti napokon nagydíjat elnyert alkotás.

A tévéfilm 1864-ben, a franciaországi Lyonban játszódik. Hector Berlioz romantikus zeneszerző szerelmi történetén keresztül arra világít rá, hogy vannak, akik még életük alkonyán sem mondanak le vágyaikról. A főszereplő egy utolsó romantikus lépésre készül: megszöktetné gyerekkori szerelmét, a már nagymamakorú, tisztes kispolgári életet élő Estellát. A cselekmény időtlen kérdést vet fel: létezik-e örök szerelem, és ha igen, érdemes-e mindent kockára tenni érte.

A történet azon a napon játszódik, amikor egy baráti társaság összejön egy barátjuk temetése után. A gyász és az alkohol felszínre hozza az évek óta tartó konfliktusokat, rivalizálást, udvarlást és sok esetben visszaéléseket.

A Szerb Antal regényéből készült film hőse a szellem embere, aki a titokzatos rózsakeresztesek nyomát kutatja különböző londoni könyvtárakban. Hamarosan alkalma nyílik rá, hogy a szellemekkel a valóságban is találkozzon.

A Hetedik alabárdos humoros karriertörténet, amelyben a mellőzött színész egy váratlan felkérésnek köszönhetően az "örök statiszta" szerepből a teátrum vezető rendezőjévé válik. Innentől nem csak saját álmaiért, hanem az egész társulatért is küzdeni kezd. A napjaink színházi világában játszódó, szürreális elemekkel tarkított szatírából kiderül, a főhős mit tud kezdeni a számtalan buktatót rejtő vadonatúj megbízatással, és az is, mit szólnak ehhez a kollégái? (Skyfilm Production)  

Petőfi születésének 150., az 1948-as szabadságharc 125. évfordulója alkalmából 600 pápai és budapesti gimnazista gyűlt össze a pápai Petőfi Gimnáziumban, hogy felelevenítsék Petőfi életútját és a forradalmi eseményeket.

Az 1930-as években Horvátországban a nacionalisták merényleteket követnek el szerb politikusok ellen. Így küzdenek hazájuk szabadságáért. Az egyik támadás után a hős Marko Lazart Magyarországra szöktetik.

A film próbál fényt deríteni Solymosi Eszter vízbefulladásának, és a tiszaeszlári per részleteire. Scharf Józsefnek, a zsidó pásztor a Monarchia területére menekül a kozák pogrom elől. Ott zsidó favágók közé kerül. Amikor a Tiszában egy holttestet találnak, Scharf fiát arra ösztökélik, hogy valljon a zsiók ellen. 

Az animációs rövidfilm az első világháború előtti békeidőszakot és a századfordulót örökíti meg.

Adott egy épp felújítás alatt álló lakás, és számtalan ember, akik mind egy kicsit máshogy szeretnék élvezni a lakás nyújtotta lehetőségeket. Itt van rögtön két férj, Balázs és Henrik, akik nem is különbözhetnének egymástól jobban. Az egyiküknek a család a fontos, a másiknak a csábítás. Aztán itt van rögtön két feleség: Anikó, aki gyerekekre vágyik, és Linda, aki csak bosszút szeretne állni a férjén. De számolni kell a lakást felújító dizájnerrel és egy lökött nővel, aki a szerelmével üldözni - ők mind csak arra várnak, hogy végre egyedül maradhassanak a lakásban, amikor betoppan a nagy Ő. Ám a bonyodalmak, hazugságok, vágyak, szerelmek és átverések hálójában végül sosem az érkezik, akinek kéne - és hiába a néha megpróbált őszinteség, az csak még többet ront a helyzeten. (Intercom)

A helyszín egy tóparti ház, ahol egy nő és egy férfi különleges története tárul a nézők szeme elé. Egy rejtélyes körülmények között eltűnt édesapa a fiára hagyta a világtól távol eső horgásztó titokzatos világát, mely számos vadon élő állat számára jelent otthont. Csakhogy a békés felszín mögött sötét titkok rejtőznek. Két nő és a horgásztó gondozója olyan eseménysorozat részeseivé válik, mely baljós végkifejlettel kecsegtet.  A Spirál egy pszichológiai krimi az ellentétekről, a szembenézésről és az elengedésről. A többszörös díjnyertes Felméri Cecília (A jövő reménysége - Cinefest, a Legígéretesebb fiatal tehetség - Filmszemle) debütáló rendezésében ezúttal is Muhi András vállalata produceri teendőket. A Spirál főbb szerepeiben olyan kimagaslóan sikeres sztárokat láthatunk, mint az Európa Filmdíjas Borbély Alexandra, az Arany Medve-díjjal kitüntetett Anyai szív románai színésze, Bogdan Dumitrache és Kiss Diána Magdola, akit legutóbb Az Úr hangjában láthatott a hazai közönség.  A film a Vertigo Media forgalmazásában látható a magyarországi mozikban.

Zolit (16 éves) a szülei hamarosan kiveszik az iskolából, hogy otthon dolgoztassák a családért. Az igazgató számára ez csak egy adminisztratív rutin, amin jobb, ha túl van a két óra közötti szünetben.

Budapest 1940-ben. Kadar Péter professzor élete látszólag tökéletes: karrierje a csúcson van, és feleségül vett egy csinos, fiatal nőt. De minden összeomlik azon a napon, amikor kinevezik osztályvezető főorvosnak a város egyik legnevesebb klinikájára. Nevelt fia, Zoltán doktor ugyanis viszonyra készül a feleségével. Minden várakozás ellenére Kadar olyan bizarr megállapodást köt, amely örökre megváltoztatja a trió életét.