Legjobb filmek a Filmio-n

A vasút megérkezése szülővárosukba gyökeres változást hoz Marika, a fiatal és vonzó vidéki lány és családja, a virágzó textilüzlet, a Fehér Páva tulajdonosainak életében. Ez a fejlődés egy modern korszak ígéretét hirdeti. A vonatot két férfi kíséri, akik belépnek Marika életébe: a pragmatikus stratégiai mérnök, a haladás jelképe, és a romantikus, de házas báró, aki egy letűnt korszakot képvisel. Miközben a közelgő modernitás veszélyezteti családja megélhetését, Marika sorsdöntő döntés előtt áll. Végül választott útja szembemegy a várakozásokkal, és mindenkit meglep.

A film főhőse négy fiatal. Az egyik pár a mai világban otthonosan mozgó dekoratív, a minél gyorsabb meggazdagodásra törekvő, drága kocsival, drága ruhákban járó fiú és lány. A másik a bumfordi cipőjű, álmodozó, vágyakozó vidéki lány és a szakadt alsónadrágos ügyetlen biztonsági őr. Naponta megyünk el az utcán ilyen emberek mellett, és alaposabb elemzés nélkül is rögtön megállapítjuk, hogy született vesztesek.De most ők a főszereplők, és végre figyelünk rájuk. Modern mese ez. Érzelmes és ironikus történet, ma, kétezerben, Budapesten.A csábításról, a rossz döntésekről szól ez a film és egy olyan világról, melyben a dolgok elcsúsztak a helyükről. Mit tanulhat egy fiatalember abban a környezetben, ahová nem való, ahová csak hamis álmai vagy mások csábítása vitte?Megőrizhető-e a belső harmónia egy idegen környezetben, ahol nem élhetünk a saját értékeink szerint?

Valami bizarr dolog történik az állatkertben. Egy férfi teljesen meztelenül ébred a krokodilok között. Nem emlékszik, hogyan került oda, és arra sem, hogy hol járt az elmúlt három évben. A szokatlan esetet egy fiatal, női nyomozóra és alkoholista, nyugdíj előtt álló férfi társára bízzák. Minden nyom egy titokzatos szektához vezet.

A Vajkay család dédelgetett lánya, Pacsirta néhány napra közeli rokonokhoz utazik. A család csak ekkor döbben rá, hogy Pacsirta árnyékba beborítja mindennapjaikat. Ahogy az első napok telnek, szinte minden élettel telik meg, míg az apa és az anya kénytelenek belátni, hogy sorsuk kilátástalanná vált, és hogy az élet is sokkal szebb lenne pártában maradt lányuk nélkül. Kosztolányi Dezső azonos című klasszikus regénye elevenedik meg Paczolay Béla rendezésében, amely nem csupán magával ragadja a nézőt izgalmas képi világával, hanem új értelmezést is nyújt a magyar irodalom egyik fontos művének.

Ez a történet egy mogorva taxisofőr és egy beteg kislány különleges utazásáról szól. Bár ez az utazás rövid, mindkettőjük számára nagyon emlékezetes.

A lebontásra ítélt Tűzoltó utcai bérház szomszédságában éjszaka is dolgoznak, házat bontanak. A dübörgő gépek zaja, a romhalmaz a 25-ös számú ház lakói számára, akik együtt élték át a múltat, háborút, nélkülözést, üldöztetést, nyugtalan álmúvá teszi a fülledt, nyári éjszakát. A közösen átélt események eltéphetetlen köteléket jelentenek a ház lakói számára.

Amikor a mongolok a muhi csatában szétverték a Magyar Királyság haderejét, Európa felé vezető útjukban már csak Esztergom vára állt. Batu kán, Dzsingisz kán unokája, legyőzhetetlen seregével megérkezett a falakhoz. A vár védői – Euszebiosz kanonok és a spanyol zsoldos, Simon kapitány vezetésével – a végső összecsapásra készültek. A pápai legátus, Cesareani bíboros érkezése, a mongolok holdújévi ünnepe és Euszebiosz misztikus elhívása mind halvány reménysugarat kínáltak számukra.  

Egy kiégett humorista, akinek menedzsere, próbálja meg egyengetni az útját. Azonban nincs egyszerű dolguk, ugyanis színre lép egy fiatal trónkövetelő (Kiss Ádám), aki csakhamar nagy népszerűségre tesz szert a fiatalabbak körében. 

A második világháborúban közel százezer magyar katona harcolt a keleti fronton. A megszállt Szovjetunió területén járunk, ahol magyar alakulatok eldugott kis falvakban kutatnak az orosz partizánok után.  Mindezt egy magyar katona szemszögéből élhetjük át, aki hatalmas nehézségekkel néz szembe, miután parancsnoka meghal az egyik küldetésük során. Nagy Dénes legújabb filmje élesen metsző képet ad a második világháború legkegyetlenebb pillanatairól. A Závada Pál azonos című regénye nyomán készült Természetes fény főbb szerepeiben Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis láthatóak.

Riminyák, a poroszos elveket valló tanár úr vezetésével kísérleti osztályt nyitottak Kukucs város iskolájában. A diákok nehezen tűrik meg a férfit, a leleményes Szinyák pedig eltéríti az iskolabuszt, és az egész osztály beköltözik az erdőben üresen álló orosz laktanyába. Hamarosan kiderül, hogy társaságuk is akad Igor, az itt maradt orosz katona személyében. Igor átveszi a parancsnokságot, és kemény kiképzésnek veti alá a fiatalokat, akik most már visszasírnák Riminyákot.

A Csiky Gergely Színház 2019-ben bemutatott nagy sikerű darabja. A történet az úgynevezett siratómenyegző népi szokást eleveníti fel, amely során a hajadonon elhunyt lányokat feleségül adták a halálhoz. Egy ilyen ünnepségen járunk, amely során egy család életét is megismerhetjük.

Károly és Zsolt azóta ismerik egymást, amióta az eszüket tudják, és egyszerre voltak a legszorosabb barátok, ádáz riválisok és esküdt ellenségek. Egymás életének szerves részei voltak mindig is, osztoztak minden szomorú és vidám pillanatban. Miután befejezték az egyetemet és belevágtak a nagybetűs életben, fokozatosan eltávolodtak egymástól. Útjaik éveken keresztül nem keresztezték egymást, mígnem egy nap a munkanélküli és reményvesztett Zsolt megjelenik az éppen életközépi válságon áteső Károly ajtajában. A váratlan látogatás emlékek, érzelmek és megoldatlan konfliktusok örvényét kavarja fel. A találkozás olyan események láncolatát indítja el, amelyek nemcsak Károly és Zsolt, hanem mindazok számára is súlyos következményekkel járhatnak, akiket szeretnek.

Négy tinédzser, Tokió, Peti, Ádám és Eszter egy puszta közepén ébrednek fel lerobbant autójukban. Bár számításaik szerint reggel van, mégis sötétség veszi őket körül, mintha nem kelt volna fel a Nap. Rövidesen rájönnek, hogy egy hatalmas, sötét "aura" borul rájuk, amely nem engedi át a fényt, és elzárja őket a külvilágtól.

Juli lányával, Zsuzsival menekül alkoholista férjétől, és sikerül a munkásszálláson helyet szereznie. Ezt Máriának, a szálló vezetőjének köszönheti, aki a szabályok ellenére befogadja a csonka családot. Ám János, Juli férje nem törődik bele ebbe a helyzetbe. Őszintén és szenvedélyesen szereti feleségét, ám az alkohol hatására brutálissá válik. Most mindent megígér, könyörög feleségének, hogy adjon neki még egy esélyt. Mária, aki tanúja ennek a se veled, se nélküled kapcsolatnak, rádöbben, hogy bár nyugodt és békés élete van a férje mellett, hiányzik belőle a szenvedély...Érdekessége a filmnek, hogy egy kisebb szerepben Marina Vlady egykori férjét, a néhány éve elhunyt híres énekes-költőt, Vlagyimir Viszockijt láthatjuk.

A történet 1849. október 5-én és 6-án játszódik Aradon. Haynau tábornok a magyar szabadságharc vezetőinek kivégzésére készül. Nem várt vendég érkezik, Sternberg császári tanácsos, aki a császár írásos parancsa alapján Török Ignác elítélt szabadságát követeli. Vele utazik felesége, Charlotte, aki húsz évvel ezelőtt a magyar tábornok szerelme volt, tőle született leányát a kor szokása szerint nevelőintézetbe adta. Rozália azóta már 19 éves, gyönyörű hajadon, aki szintén Aradon tartózkodik. A házaspár, Török Ignác valamint Rozália nem is sejti, hogy Haynaunak sötét terve van velük. Nemcsak Török Ignác életét, de önbecsülését, a császári tanácsos és felesége valamint Rozália jövendő boldogságát akarja porrá zúzni kegyetlen játékával. Haynau megszervezi, hogy Sternberg jelenlétében a lány találkozzon soha nem látott anyjával, s apjával, majd Török Ignácra bízza a döntést, akar-e élni a császári kegyelemmel?

Bereményi Géza dalszövegei egyedülálló részei a magyar kultúrának. Cseh Tamás dalai sokak számára ismertek, Bereményi novellái, forgatókönyvei, színdarabjai és filmrendezései pedig kultikusnak számítanak. A portréfilmben Tóth Barnabás kérdezi Bereményi Gézát, így nem csak szakmai oldalát ismerhetjük meg, hanem az életútját is.   

Tóth Miklós 1968-ban beleszeret Alexandra Parmenterbe. Szerelmüket azonban a történelem viharos eseményei megtörik, egykor mély érzelmi kötődésüket egy bonyolult és rejtélyes történetté változtatva. A két különböző korszakon átívelő történet a most 76 éves Tóth Miklóst követi, aki igyekszik megfejteni múltjának rejtélyeit, miközben a nézők izgatottan várják, hogy kiderüljön, hogyan fonódik össze a múlt és a jelen.

Egy képzeletbeli államban működő magántársaság szokatlan programot hirdet: vállalkozó kedvű turisták negyvennyolc órán át tartó csatában, valódi fegyverekkel harcolhatnak az elemekből összerakott erődöt védő zsoldosok ellen. Az ostrom sikerrel zárul: az izgalomsóvár, dúsgazdag turisták beveszik az erődöt. Ekkor váratlanul megjelenik az államügyész, és kiszabadítja a társaság hírhedt igazgatónőjét, mert a különleges kommandós szervezőkészségére még az államnak is szüksége van.

II. András király trónra kerülése kalandosnak bizonyult, majd munkához látott, hogy az ország ellenségeivel szemben döntő lépéseket tegyen. 1222-ben törvénycsomagot fogadott el, ami megváltoztatta a gazdaságpolitikát, és egyedülálló dokumentumként vonult be Európa történetébe.

1335-ben Károly Róbert találkozóra hívja a lengyel és a cseh királyt, valamint a környező fejedelemségek vezetőit a nyugati gazdasági és politikai túlsúly elleni szövetség létrehozására.

A film egy negyvenéves asszony lelki válságának néhány napját idézi fel. A mindig fegyelmezett Teréz válása után bezárul: levertséget, céltalanságot érez. Kapcsolatait hirtelen üresnek találja, annak ellenére, hogy fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli elnéző környezetét és lázadó kitöréseit. Hosszú szipkás, vörös ruhás, parókás hölgyet alakít, ám maga is ironizál ezen a látszat-stabilitáson. Tapintatosan elutasítja a házbeli kamasz fiú szerelmét, de nemsokára támaszt talál ellenszenvesnek tartott munkahelyi főnöke feltárulkozó őszinteségében.

A rajzfilm főszereplői a folyton csipkelődő Rómeó és Júlia, akiket egy napon eltalál a szerelem istenének nyila.    

A mesefilm egy különös világba repíti el a kis nézőket. Van egy aprócska völgy, valahol a világ közepén, melyen minden minden héten végigpöfög egy vonat. Más közlekedési eszköz nem jár errefelé. A völgyben van egy picike város. Itt élnek a kedves kis hoppik, akik komoly feladattal rendelkeznek: ők készítik elő az ünnepeket az egész világon.

Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.

Dargay Attila kisfilmje egy karikatúra-parabola az 1960-as évek végi Magyarországról és az új gazdasági mechanizmus után átszervezett államapparátus működéséről. A párhuzamos vágányokon dübörgő gőzmozdony utasai bármi áron meg akarják előzni a többi vágányon közlekedő vonatokat. Az önjelölt mozdonyvezetők, akiket az utasok közül választottak ki azonban tehetetlennek bizonyulnak, amíg a vonat külső segítséget nem kap.

Az esszéfilm az emberiség történetének fontosabb állomásait mutatja be egy kis groteszk felhanggal.

Ezt a kollázsfilmet, amely szakít az animáció minden hagyományos eszközével, Tolsztoj Háború és béke című klasszikus regénye inspirálta, és amely Napóleon oroszországi hadjáratát mutatja be. A Csajkovszkij azonos című nyitányára komponált film a keleti, az orosz és a nyugati, francia kultúra szembeállítása a képzőművészetből kölcsönzött pop-montázs elemeivel  Reisenbüchler Sándor rendezésében.

A film a naplók stílusát utánozva, fekete-fehér fotóretusálást alkalmazva mutatja be, amint két pesti jó barát beleszeret egy lányba, s egy különös szerelmi háromszögben találják magukat. 

Egy fogoly színes zsírkrétával rajzolt ábrákkal próbálja elviselhetőbbé tenni a börtönlét sivárságát. A börtön tisztje azonban nem habozik még ezt a kis örömet is elvenni tőle. A filmet Várnai György a saját sajtókarikatúrából adaptálta, amelyet 1966-ban publikáltak a "Ludas Matyi" című szatirikus hetilapban.