Legjobb filmek a Filmio-n

1956 szilveszterén egy fiatal házaspár arra készülődik, hogy elhagyja az országot. A nagy elhatározás előtt lepereg addigi életük: a férj, Károlyi János neves színész, Viki miatt hagyta el első feleségét. Viki balett-táncosnő, zsidó származása miatt sok mellőzést élt meg. 1956-ban, a nászútjukon érte a forradalom híre. Hazaérkezésükkor megtudják, hogy Viki édesanyja már Bécsben várja őket. Viki úgy érzi, karrierje miatt számára nincs más választás, mint az emigrálás. János viszont úgy érzi, minden Magyarországhoz köti. Tanakodnak, tétováznak: a maradni vagy menni? Kérdésre adott válaszukkal, tudják, egész életükről fognak dönteni.

A Dargay Attila egyedi stílusú vázlatai alapján készült animációs film Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde c. klasszikusát dolgozza fel. A Cinemon Entertainment műhelyében készült produkció 2024 őszén lesz látható a mozikban.

Ötvös Csöpi (Bujtor István), a legendás nyomozó két ügyben utazik a Balatonhoz. Egyrészt, hogy a bűnbanda elől megszerezze a második világháborúban lelőtt repülőgép vízbe zuhant értékes rakományát, másrészt, hogy megnyerje a Kék szalag vitorlásversenyt. Mindkét ügyben rosszul áll a szénája, főnöke, a mindenre alkalmatlan Kardos doki (Kern András) ugyanis ahelyett, hogy segítené, inkább akadályozza, már pedig az idő rohamosan fogy.

Ráday Gedeon hadügyminiszter hozzálát az ország közbiztonságának javításához. Emellett keresi azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik Rózsa Sándor mellett vettek részt a '48-as szabadságharcban. Akiket elkap, azok egy alföldi börtönben élnek a puszta ég alatt. Hogy megtörjék őket, különböző embertelen módszerekhez folyamodnak. Így jár Gajdor is, aki besúgó lesz. Ezért társai később megölik. Ráday emberei új tervet eszelnek ki. Azt követelik az egykori betyártól, hogy az újoncok közül válogassa ki egykori társait, mert egy csapatot akarnak létrehozni. De ez csapda.

Sziráky Lucy egy népszerű primadonna, aki mégis a kitelepítés sorsára jut. Egy világtól távol eső faluba kerül, ahol azonban tovább dúl az osztályok közötti harc: az egykori uralkodó osztály most a földeken dolgozik, míg a pár hűséges katonái felveszik a harcot a kulákokkal.

Hajnal Tímeát mindenki meg akarja dönteni, aki meg nem, az szívesen cserélne vele, ugyanis mindene megvan. Sikeres fotómodell, egy dúsgazdag tévés személyiség csaja, röviden: gazdag és gyönyörű. Ő maga viszont már nagyon unja a felhajtást, nyugodtabb életre vágyik. Tizenöt éves érettségi találkozóján összefut Danival, a volt osztálytársával, aki most egy építészirodánál dolgozik. Dani épp az esküvőjére készül, de már nagyon elege van az egészből, legfőképp a menyasszonya családjából. A régi barátok isznak, berúgnak, majd egymásnak esnek a ruhatárban. Nem nagy ügy, csakhogy a pásztorórát megörökíti Bögöcs, aki a felvétellel megzsarolja Danit. Azonban nem pénzt akar, csak megdönteni Hajnal Tímeát.

Rendkívül szórakoztató kosztümös vígjáték Makk Károly rendezésében Mikszáth Kálmán pikáns humorral írt A szelistyei asszonyok című történelmi kisregénye alapján. A cselekményben, amely Mátyás király udvarába kalauzol minket, Psota Irén és Darvas Iván magával ragadó alakítást hoz, de a remek forgatókönyvnek köszönhetően a történet mellékszereplői is megcsillogtatják komikusi oldalukat. A Liliomfi és Mese 12 című alkotásai után a rendező egy páratlanul szórakoztató produkciót készített, mely minden mozzanatában kihasználja 1960-as évek liberálisabb kultúrpolitikájának lehetőségeit.

A jellegzetes "betyár eastern" a kiegyezés előtti, dunántúli szegénylegények világát, végnapjait eleveníti föl korabeli újsághírek, néprajzi anyagok alapján. A nincstelenség, a nyomor, a bosszúvágy fűti Gelencsér Jóskát és bandáját. Egy rablás alkalmával Jóska felismeri és megöli az öccsét kivégeztető marcali bírót. Soromfai, a banda alvezére kegyelem fejében segít a hajdani negyvennyolcas Hegyessy főszolgabírónak Gelencsért tőrbe csalni...

Fahidi Éva a Holokauszt szörnyűségeinek túlélője. Összesen 49 családtagja halt meg Auschwitz-Birkenauban, csupán ő menekült meg 20 éves fiatal nőként. 90 éves korában felkérést kap, hogy szerepeljen a róla szóló színdarabban. A darab megalkotása közben a túlélő, Éva, a rendező, Réka, és a színész, Emese közt váratlan erejű kapcsolat alakul ki, miközben a színpadon mindannyiuk élete összeforr.

Bereményi Géza dalszövegei egyedülálló részei a magyar kultúrának. Cseh Tamás dalai sokak számára ismertek, Bereményi novellái, forgatókönyvei, színdarabjai és filmrendezései pedig kultikusnak számítanak. A portréfilmben Tóth Barnabás kérdezi Bereményi Gézát, így nem csak szakmai oldalát ismerhetjük meg, hanem az életútját is.   

Nem sokkal a vasfüggöny leomlása után Magyarország polgárai számára számos új lehetőség nyílik. Már igényelhetők a világútlevelek, megnyíltak a határok, lehetőség nyílik a szabad utazásra. A vonat és busz azonban egyelőre nagyon drága, a lakosok többsége nem engedheti meg magának, így a szabadság sem ér sokat, ha nem lehet élni vele. Ákos, Laci és Petya azonban rövidesen kap egy fülest, hogy van egy srác, aki vonatjegyeket hamisít. Mint kiderül, ez a hamisítvány azonban túl amatőr, nem élnek a lehetőséggel, ugyanakkor elhatározzák, hogy ők ennél sokkal jobbakat készítenek.

Kós Ferenc elgyötörten, betegen érkezik meg a háborúból. Míg odavolt, felesége meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera nevelte. A lány Ferencet is elhalmozza szeretetével, hisz titokban szerelmes a férfiba. Ferenc azonban hamarosan új asszonyt hoz a házhoz, a szép Zsuzsát. Tera ahol csak lehet, bosszantja, gáncsolja az asszonyt. Ferenc sokáig csak tétlenül nézi, hogy megy tönkre családi boldogsága...

Négy vádlott várja a tárgyalást a börtön cellájában. A bíróság azzal vádolja őket, hogy aktívan részt vettek az 1942-es újvidéki mészárlásban, amely több ezer ártatlan civil életébe került. A volt katonák a saját szemszögükből meséli el az eseményeket. Iszonyatos titkok derülnek az elbeszéléseik során.

Két fiatal férfi, egy fotós és egy retusőr bejárja a vidéki Magyarország falvait, megörökítve a mindennapi és ünnepi pillanatokat. Utazásuk során nyilvánvalóvá válik, hogy a retusálatlan képekre nincs igény, az alanyok nem hajlandók szembenézni a kemény valósággal. Beszélgetéseik közben feltárul előttük egx régi családi tragédia, és úgy döntenek, hogy a végére járnak a történetnek. Zolnay Pál ál-dokumentumfilmjében a sors töredékei kerülnek fókuszpontba.

A pesti élet két ismert alakjai egy rokonszenves házaspár tagjai, Kabók Kati és Mérey László. Színpadi fellépései során rendszerint László alakítja a jelentősebb szerepet, és ezt mindig érezteti is feleségével: ő a komoly színész, a karizmatikus, okos férfi. Eközben Kati eljátssza a buta feleség szerepét, egészen addig, amíg fel nem tűnik a színész egy író barátja, akinek a közbenjárásával végre eljön számára az idő, hogy előlépjen a fénybe.

A háromgyerekes Faragó család ugyan szűkösen, de nagy vidámságban éli mindennapjait Budapest zajos VII. kerületében. Szomszédjaik, az újgazdag Belviziék ennél jóval nagyobb mozgástérrel, de nagy elszigeteltségben tengetik életüket egyetlen gyermekükkel, helyzetük pedig akkor sem lesz vidámabb, amikor megadatik számukra a lehetőség, hogy a belvárost maguk mögött hagyva egy kertes villába költözzenek.

Egy szatirikus magyar vígjáték, amely a televíziós sorozatok világát és a média működését parodizálja. A történet középpontjában egy egyszerű sörgyári munkás, Prohászka Feri (Koncz Gábor)áll, aki véletlenül válik a Magyar Televízió történelmi kalandfilmsorozata, a "Gyula vitéz kalandjai" főszereplőjévé. A sorozat a török elleni harcok idején játszódik, és hamarosan országos népszerűségre tesz szert. Feri a forgatás során egyre inkább belemerül a szerepébe, miközben a film a média és a közélet mechanizmusait is kifigurázza.

Déryné Széppataky Róza, az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. A 19. század elején Bécs nem engedélyezte állandó magyar színház létrehozását, ellenben minden támogatást megadott a német színjátszásnak. A fővárosból kivonult színészek legjobbjai ekhósszekéren járták az országot, közöttük volt Déryné is. A történet nyomon követi a nagy magyar színésznő pályáját, sikereit, harcát a nemzeti kultúra fejlesztésében.

Boldog Brenner János, a vértanúvá vált áldozópap története, aki 1957-ben a forradalom leverését követően történő megtorlások egyik áldozatává vált. A férfi halálának körülményeit a mai napig homály fedi.

Gárdonyi Géza azonos című regénye nyomán. A dúsgazdag Ó Péter egy hirdetés útján szeretné férjhez adni lányát, Idát. A kérő hamar jelentkezik, ám céjai mögött valami más is rejtőzik.

Egy sikertelen házassági kísérlet után Sashának el kell hagynia Budapestet és magyar barátját, hogy az Egyesült Államokban folytathassa tanulmányait. A nap előrehaladtával különleges kötelékük miatt a reggeli elválás nehéz döntésnek bizonyul.

Az egész estés dokumentumfilm középpontjában Marék Veronika „Laci és az oroszlán” című, hatvanas évek elején íródott gyerekkönyve áll: egy kis piros oroszlánról szóló mese, amely nemcsak hazánkban lett klasszikus, de meglepő módon Japánban is hatalmas népszerűségre tett szert, közel 700 000 eladott példányt produkálva az elmúlt évtizedekben.

A totális diktatúra kiépülésének idején egy budapesti család élete pokollá válik. Pirkadatkor az Államvédelmi Hatóság csengetésére ébrednek, akik ahelyett, hogy elhurcolnák őket, velük maradnak az otthonukban s napokig fogságban tartják őket anélkül, hogy kiderülne, kit vagy mit keresnek. Az abszurd helyzetet fokozza, hogy a hatalom emberei minden, a lakásba érkező személyt őrizetbe vesznek. Napok telnek el az egyre fokozódó bizonytalanságban, a rabul ejtetteken elhatalmasodik a félelem, s egyre nehezebben kezelik elfojtott indulataikat.  Megtörtént eseményeket foldolgozó film az Oscar-díjas Deák Kristóftól.

1989-et írunk, s bár már érezhető, hogy nagy változás következik, Szomjas György szatírája a politikai eseményekre fittyet hányva a hézköznapi emberek életére koncentrál, akik nap mint nap a nyolcadik kerület egy lepukkant szórakozóhelyén, a Gólya vendéglőben találkoznak, hogy egyenek, igyanak, összevesszenek és verekedjenek. A főszereplők életét bizonytalanság uralja, s belefásultak a szürke hétköznapokba; mégse nevezhetők gonosztevőknek, legfeljebb olyan rendbontóknak, akiknek egyébként helyén van a szíve.

Viktória - A zürichi expressz több száz igaz történet alapján készült. A reménytelen helyzetben lévő Viktória (Farkas Franciska) a gyors meggazdagodás reményében vonatra száll, hogy prostituáltként dolgozhasson Svájcban. Zürichben azonban nem leányálom egy kurtizán dolga. A stricije (Nagy Zsolt) embertelen körülmények között tartja Viktóriát. A lány éjjel-nappal dolgozik, de a pénzből semmit nem lát. Szobatársnőjével, Blondie-vel (Stefanovics Angéla) szoros barátságot alakít ki, így együtt szállhatnak szembe sorsukkal.

Egy karizmatikus férfi illegális rendvédelmi szervezetet hoz létre, melyhez két fiatal srác is csatlakozik. Az indulatok és a radikális eszmék egyre komolyabb fenyegetést jelentenek. Divinyi Réka és Goda Krisztina, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon alkotópárosának új filmje Czető Bernát László kisregénye nyomán.

Enyedi Ildikó ma már klasszikusnak számító alkotása újra a mozikban, amellyel korábban elnyerte Cannesban az Arany Kamera-díjat.  Lili, az anarchista és Dóra, a luxusnő és az őket együtt csak „tökéletes nő”-ként definiáló Z. úr együtt utaznak az Orient Expresszen. Történetük alighanem egy elkeseredett boldogságkutatás egy században, amelynek tömegek estek áldozatul, miközben a technikai fejlődés feltartóztathatatlanul robog előre. A produkció most digitálisan felújítva jut el újra a nézőkhöz.(Pannonia Entertainment)

Egy székely család tragikus története. Csutak Gergely favágóként keményen dolgozik, hogy biztosítani tudja családja megélhetését. A birtokosnak azonban megtetszik a felesége, Anna, aki az erőszakoskodó férfi elől menekülve egy szakadékba zuhan, majd sérülései következtében meghal. Gergely megbosszulja felesége halálát, és börtönbe kerül, de a karácsony közeledtével megszökik, hogy megajándékozhassa a kis Gergőt.

Várkonyi Zoltán az Utolsó Nábob című filmjének folytatása. A magyar klasszikusokból adaptált filmek mestere ezúttal is biztos kézzel közelített az irodalmi alapanyaghoz, Jókai Mór fordulatokban gazdag regényéhez. A címszerepben Kovács Istvánt láthatjuk, míg a mellékszerepeket a színművészet olyan hazai ikonjai alakítják, mint Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Ruttkai Éva és Venczel Vera.

1945 augusztus 12, 11 óra. Titokzatos szállítmányukkal két fekete ruhás, fekete kalapos idegen jelenik meg egy magyar falu vasútállomásán. A falu népe az orosz megszállás árnyékában a jegyző fiának esküvőjére készül, de a menyasszony korábbi vőlegénye is hazatér a hadifogságból. Néhány óra alatt minden megváltozik. Titkok, bűnök, számvetés, szerelem, árulás, szembesítés... (Katapult Film)