Legjobb filmek a Filmio-n

1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről: a birtokon fogolytábor üzemel, a földeken pedig hullákba botlanak.

A Fekete István életéről és munkásságáról készült dokumentumfilm a vadászkultúra társadalmi változások nyomán történő fokozatos felszámolódásának bemutatását is megcélozza.

Az új lakótelepi szakközépiskola névadó ünnepséget tart, ezzel kiváltja a felettes szervek érdeklődését. Az igazgató jutalmat oszt és kap. A diákokkal felmérő dolgozatot íratnak, amely azonban meglehetősen rosszul sikerül, mert a sok társadalmi munka a tanárok és a diákok idejét egyaránt elvonja a munkától. A hatalmaskodó igazgató különféle manipulációkkal próbálja elterelni a figyelmet a felmérés lesújtó eredményéről, és ebben a meghunyászkodó tanárok is támogatják. Különösen az újító szellemű tornatanár "találmánya", a szűk tornateremre szabott pókfoci arat nagy sikert.

A magyar irodalom egyik legnagyobb elbeszélő költeménye, Arany János Toldija nyomán készítette el Gémes József ezt a különleges festménytechnikával készült, különös hangulatú animációs filmjét. A film művészi látomásokon keresztül mutatja be Magyarország középkori lovagi életét, az alkotók által kidolgozott, műfajteremtően egyedi módszerrel.A többszörös díjnyertes film hamarosan induló AniMágia című sorozatunk elé illeszkedik, mint egy különleges aromájú magyar filmcsemege.

A film valós eseményeken alapuló, inspiráló történet a magány erejéről, a kitartásról, az álmokról, a természetbe való visszavonulásról, az apa-fiú kapcsolatról és az elengedésről.

A Zenith egy földalatti börtönben élő csoport történetét meséli el. Egy éjszaka a rabok megragadják a lehetőséget, hogy megszökjenek az ismeretlenbe. Egy misztikus lény erejét kihasználva az egyik rab a csoport vezetőjévé válik, ám a hatalom ízét kifejlesztve despotává válik. A disztópikus sci-fi film kizárólag a tánc jellemzőit használja – szavak helyett erőteljes mozdulatokkal meséli el a történetet.

A Kishortváth (25) élete első filmjének rendezésére készül, a forgatókönyvét a Kuratórium vizsgálja. A filmterv, nagyapja történetét meséli el, aki a 60-as évek elején az ’56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választotta. Társaival indián törzset alapítanak, mokaszint húznak, kivonultak a társadalomból. Ezt a játékot szigorú erkölcsök uralják, melyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek.„Az indián nem adja a földjét, az indián ragaszkodik a szabadsághoz, a természettel és a környezetével organikus harmóniában él, sosem áruja el népét és társait.”   A Duna-menti indiánok, azonban gyanúsak a megtorlás légkörében, amúgy is paranoiás hatalom számára: Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással, és ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, mitöbb találkoznak is. Kishorváth filmtervét a Kuratórium többsége elégedettséggel fogadja, van azonban valaki a bírálók között, aki családilag szintén érintett a történetben és azt egészen másként ismeri. Kishorváthot ez arra ösztönzi, hogy tovább nyomozzon. E keretből elindulva egy különös történelmi utazásnak leszünk tanúi, melynek következtében egyre mélyebben hatolva, majd folyamatosan visszalépegetve az időben, ismerjük meg a Duna-menti indiánok törzsének működését és felszámolásának történetét. Fokozatosan bontakozik ki, a főszál: Kishorváth nagyapját az állambiztonság megzsarolja és ügynökévé teszi. A tartótisztjével rendszeresen kell találkoznia és jelentéseket adnia társairól, működésükről, céljaikról. Mindezt abban a hiszemben teszi, hogy megóvhatja a játékot, az „Indiánt” és társait az ellehetetlenítéstől. Az igazi célpont a törzs vezetője, Szoboszlai, a „Törzsfőnök” aki egy 56-os forradalmár, a börtönben ülő fotográfus fia. Szoboszlai rövidesen személyes atrocitások célpontja lesz, melynek során nyilvánvalóvá válik számára, legjobb barátja a „Varázsló” Nagyhorváth árulása. Szoboszlai a csalódást és a zaklatásokat nem bírván tovább elviselni egy kihallgatás során a WC-ben öngyilkos lesz. A törzs szerte hullik. Azt egyedül Nagyhorváth próbálja összetartani. A „Varázslóban” azonban már feleségén kívül senki sem bízik, a csapat szétszéled és felolvad a ’63 utáni konszolidáció Magyarországában. Nagyhorváth azonban nem tud „Indián” nélkül élni. Elhagyja terhes feleségét és gyermekkori vágyainak helyszínhelyére, Amerikába disszidál. Későbbi sorsáról annyit tudunk, hogy egész életében az indián mítoszt kergeti és a családnak küldött képeslapok tanulsága szerint a préri lankáin nézi a bölénycsordákat, valójában azonban Brooklyn egyik szomorú külvárosában éri a halál, valamikor a nyolcvanas években. A család viszont konokul őrzi a megvesztegethetetlen Indián, a nagyapa hősi mítoszát.Mikor t Kishorváth számára kiderül nagyapja valódi története, forgatókönyve már megvalósításra kész, a kuratórium azt támogatja…

Bereményi Géza önéletrajzi ihletésű, Európa-díjas alkotása felvázolja az író-rendező generációját, és ezen belül az unoka szemszögéből 1956 őszének gyermekkori önmagát. A nagyapa, a Teleki téri piac királya mindent pénzben mérlegel. Még az állambiztonsági hatóság sem tud vele mit kezdeni, deés még a Halállal alkut is köt. Az 1956-os forradalom idején azonban semmi sem a piac törvényei szerint működik, és ezúttal unokája még arannyal sem képes megmenteni a halálos vakbélgyulladástól ...

A 60-asévekben a patikus Kerekest behívja a rendőrség "egy bizonyos ügyben". Azt hiszi, kiderült a háború alatt elkövetett bűntette. Barátai meg akarják győzni, hogy csak egy vicc volt, de Kerekesnél megszólal a lelkiismeret.

Sipos József dokumentumfilmje Bartók Béla életét és munkásságát mutatja be, annak a zeneszerzőét, akire az egész nemzet büszkén emlékezik. Bartók Béla fia, Péter hetven éve az Egyesült Államokba utazott családjával. Élete nagy részét édesapja hagyatékának szentelte, de a családi titkokat eddig még nem osztotta meg a nyilvánossággal. A most kilencvenkét éves Bartók Péter a legnagyobb őszinteséggel szólal meg. Fény derül arra, milyen kapcsolatot ápolt a legendás zeneszerző a családtagjaival, édesanyjával, feleségével, gyermekével, szerelmeivel és kollégáival. Kiderül az is, hogy milyen személyes tragédiának élte meg Bartók a haza elhagyását. A film mégsem egyoldalú, nem csak Péter szólal meg, Bartók Béla levelezéseibe, naplójába és a korabeli kritikusok írásaiba is betekintést kapunk.

A Dargay Attila egyedi stílusú vázlatai alapján készült animációs film Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde c. klasszikusát dolgozza fel. A Cinemon Entertainment műhelyében készült produkció 2024 őszén lesz látható a mozikban.

Az alkotás az auschwitzi Sonderkommando egy fiktív magyar rabjának történetét meséli el. Saul Ausländer és sorstársai azt a feladatot kapták hogy gyűjtsék össze a gázkamrákba megölt foglyok maradványait, égessék el azokat, majd hamvaikat szórják szét. A krematóriumban élő csoportnak titokban kell tartaniuk a feladatukat, nem tudván, hogy néhány hónap munka után őket is kivégzik. Saul egy nap egy kisfiú holttestére bukkan, és mivel úgy véli, a fiú a saját gyermeke, megkísérli a lehetetlent: találni egy rabbit, aki tisztességes körülmények között eltemethetné őt. Eközben a Sonderkommando a felkelést szervezi, azonban Saul hátat fordít a lázadók vezéreinek. Őt csak egyetlen dolog hajtja: hogy végtisztességet adjon gyermekének.

Körülbelül 5 perc alatt a szereplők 46 alkalommal végeznek egymással a legzseniálisabb módszerekkel. A groteszk kisfilm egy véget nem érő gyilkosságsorozatot mutat be, ahol az elkövetők a soron következő gyilkos áldozatává válnak.

 A 18 éves Dávid az Imromptu nevű zenei formáció énekese. A banda épp egy nívós versenyen szeretné megmérettetni magát, amikor a srác gyanítani kezdi, hogy a korosodó karmester szemet vetett a kamaszkorú csellistára. Dávid próbál utánajárni a történteknek, de a kutakodást érzelmi akadályok nehezítik, a gyanúba keveredett művész ugyanis egyben az ő tutora is.  

A teljesen átlagos és apolitikus középiskolai tanár, Nyúl Béla hamarosan politikai támadások célpontjává válik, miután Hannibál pun hadvezér haláláról írt egy tanulmányt. A férfi a mélybe repül, mindeközben Budapesten egy új tánc, a rumba hódít.

Az őrült reggeli rohanásban az ötéves Öcsi (Kovács Krisztián) állandóan láb alatt van, aztán egy kis semmiségért apja (Koncz Gábor) begurul, és büntetésként a fiút néhány percre a fürdőszobába csukja. A fiú fantáziája elszabadul, és egy egész történet kezd kialakulni az elméjében, amelyben végül megbocsát a felnőtteknek, akik minden ok nélkül haragszananak rá. Palásthy György klasszikus családi filmje mintha csak a jövő retro-hullámát vetítené elő: a kotyogós kávéfőzőtől a zacskós tejig semmi nem hiányzik, ami évtizedekkel korábban a mindennapi élet része volt.

Báró Ferdinándy Tamás főhadnagy bármelyik nőt megkaphatná, neki mégis az elérhetetlen kell, a tiszteletre méltó Barlay doktor fiatal felesége. A nő ugyan határozottan a tudtára adja, hogy nem érdekli a közeledése, a főhadnagy mégsem hátrál meg, s szándékait a feldühödött férjnek is tudomására hozza. Vitájuk párbajhoz vezet, de még mielőtt fegyvert ránthatnának, Barlayt lelövik.

Liszka apja halálos ágyán tudja meg, hogy ő igazából nem is az apja, és halottnak hitt anyja valójában börtönben van, mert megölte az igazi apját. A lány egy gazdag családnál lesz szolgáló. Eközben anyja letöltötte a büntetést, és hazatért a faluba. Liszka megtetszik a ház urának, ezért Kontra néni elzavarja. Mikor kirabolják az úri házat, a lányra terelődik a gyanú.

Holló Sándor csatlakozik a Budapest–Bécs kerékpárverseny résztvevőihez, és így szabadon el tudja hagyni Magyarországot. Ikertestvére, a sikertelen feltaláló, Zoltán azonban az országban marad. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor fivére hazatér az Államokból, Zoltán pedig a saját céljaira próbálja meg felhasználni Sándor útlevelét.

Hajnal Tímeát mindenki meg akarja dönteni, aki meg nem, az szívesen cserélne vele, ugyanis mindene megvan. Sikeres fotómodell, egy dúsgazdag tévés személyiség csaja, röviden: gazdag és gyönyörű. Ő maga viszont már nagyon unja a felhajtást, nyugodtabb életre vágyik. Tizenöt éves érettségi találkozóján összefut Danival, a volt osztálytársával, aki most egy építészirodánál dolgozik. Dani épp az esküvőjére készül, de már nagyon elege van az egészből, legfőképp a menyasszonya családjából. A régi barátok isznak, berúgnak, majd egymásnak esnek a ruhatárban. Nem nagy ügy, csakhogy a pásztorórát megörökíti Bögöcs, aki a felvétellel megzsarolja Danit. Azonban nem pénzt akar, csak megdönteni Hajnal Tímeát.

A Valami Amerika 3 története szerint, Tamás, Ákos és András, a balek testvérek minden eddiginél lehetetlenebb helyzetbe kerülnek a szélhámos Alexnek köszönhetően. A körülményeket bonyolítja a rendőrség és a két rivális maffiabanda, Baláék és Toniék is. Egy rejtélyes, milliókat érő, lopott bélyegért indul hajsza, aminek tétje a fiúk sorsa. Eszter és Timi is beleveti magát a nyomozásba, mindenki versenyt fut az idővel. Vajon ezúttal is sikerül kikeveredniük a slamasztikából? (Vertigo Media)

A háromgyerekes Faragó család ugyan szűkösen, de nagy vidámságban éli mindennapjait Budapest zajos VII. kerületében. Szomszédjaik, az újgazdag Belviziék ennél jóval nagyobb mozgástérrel, de nagy elszigeteltségben tengetik életüket egyetlen gyermekükkel, helyzetük pedig akkor sem lesz vidámabb, amikor megadatik számukra a lehetőség, hogy a belvárost maguk mögött hagyva egy kertes villába költözzenek.

A film története szerint négy amerikai és egy orosz klezmer zenész elhatározza, hogy felkutatják európai gyökereiket, hogy ráleljenek zenéjük eredetére, és hogy szüleik, nagyszüleik múltján keresztül jobban megismerjék saját magukat és saját zsidóságukat is. Ez a film az identitáskeresésről szól. (Forgalmazza: Mozinet)

Dokumentum-játékfilm egy lakásproblémával küzdő, munkás házaspár életéről, emberi kapcsolatairól és a család felbomlásáról. Irén, a fiatal munkásasszony a szoba-konyhás, peremkerületi lakásban él kislányával, katonaidejét töltő férje szüleinél. A családban mindennaposak a gyilkos viták, a veszekedések és ezen a leszerelő férj hazatérése sem változtat. Sőt, az apának sikerül féltékenységet szítani fiában is a felesége ellen, aki így végképpen védelem nélkül marad.A film 1979-ben a mannheimi filmfesztiválon nagydíjat kapott, Budapesten pedig a Magyar Filmkritikusok díját, valamint a legjobb elsőfilmes rendezés és a legjobb operatőr díját.

A Bibliothèque Pascal című drámában Mona Paparu, egy egyedülálló anya különös életével ismerkedhetünk meg. A fiatalasszony egy külföldi utazás miatt kénytelen nagynénjénél hagyni egyetlen gyermeké, ám a hatóságok elveszik a nénitől a kislányt. Amikor Mona hazatér, a gyámhatóság számon kéri rajta a külföldön töltött időt. És Mona mesélni kezd...

Egy fiatal tanár, Pali érkezik a gimbnáziumba, a férfi jelenléte pedig alaposan felkavarja a kedélyeket a lányok körében. Csak egyvalakit nem tud elcsábítani, az iskola éltanulóját, Balázs Ágit.

Egy nagyvárosi történet, amelyben három nő éli átlagos mindennapjait. A dolgok viszont megváltoznak, hiszen különös események sorozata veszi kezdetét. Apró robbanások rázzák meg a hétköznapokat, ezek a különös jelengségek pedig rövid időn belül leuralják a teljes várost. A legjobb dolgokon bőgni kell és az Éjszakai Festés rendezőjének, Grosan Cristina legújabb filmje, amelynek főszerepeiben Kerekes Vica, Taťjana Medvecká, Jana Plodková, Tereza Hofová, Martina Babisova, Jirí Simek és Filip Kankovský láthatók.

1956 szilveszterén egy fiatal házaspár arra készülődik, hogy elhagyja az országot. A nagy elhatározás előtt lepereg addigi életük: a férj, Károlyi János neves színész, Viki miatt hagyta el első feleségét. Viki balett-táncosnő, zsidó származása miatt sok mellőzést élt meg. 1956-ban, a nászútjukon érte a forradalom híre. Hazaérkezésükkor megtudják, hogy Viki édesanyja már Bécsben várja őket. Viki úgy érzi, karrierje miatt számára nincs más választás, mint az emigrálás. János viszont úgy érzi, minden Magyarországhoz köti. Tanakodnak, tétováznak: a maradni vagy menni? Kérdésre adott válaszukkal, tudják, egész életükről fognak dönteni.

Ötvös Csöpi (Bujtor István), a legendás nyomozó két ügyben utazik a Balatonhoz. Egyrészt, hogy a bűnbanda elől megszerezze a második világháborúban lelőtt repülőgép vízbe zuhant értékes rakományát, másrészt, hogy megnyerje a Kék szalag vitorlásversenyt. Mindkét ügyben rosszul áll a szénája, főnöke, a mindenre alkalmatlan Kardos doki (Kern András) ugyanis ahelyett, hogy segítené, inkább akadályozza, már pedig az idő rohamosan fogy.

Magyar nevezetesség, a borok királya, magyar nemzeti szimbólum a Tokaji Aszú. Szepesy István, Bacsó András és Alkonyi László kísérletet tesznek arra, hogy elkészítsék a tökéletes szűrletet, amely a világ legelegánsabb asztalain kaphat majd helyet. Vajon a természet kegyes lesz hozzájuk, és sikerül elkészíteniük a mennyei nedűt?