Legjobb filmek a Filmio-n

Húsz nap alatt húsz híres és szigorúan őrzött múzeumot rabolnak ki, és visznek el felbecsülhetetlen értékű műkincseket. Nem csak a rendőrség, hanem pénzéhes fejvadászok és gengszterek is szeretnék elkapni az ügyes kezű tolvajt, akinek fejére 1 milliárd dollárt tűnek ki vérdíjul. Még egy washingtoni detektív, Mike Kowalski, a nemzetközi műkincsrablásiok elismert szakértője is a nyomába ered. A rabló pedig nem más, mint az épp sikerei csúcsűn lévő Ruben Brandt, aki nem jószántából kényszerül arra, hogy megfújja a világ 25 legismertebb festményét. (Magyar Nemzeti Filmalap)

Petrovics Eszter Kodály-filmtrilógiájának második része a zeneszerző, zenetudós életének az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus 1923-as bemutatásáig tartó időszakát dolgozza föl, a remekművet állítva a középpontba. A sorozat első részéhez hasonlóan a filmben a két főszereplő – Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zeneakadémista, akik ezúttal a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékeit alakítják – egymással és különböző szakértőkkel zajló beszélgetéseiből, valamint a filmben felcsendülő zeneművekből tárul fel Kodály életpályájának e korszaka. A film végén, az alkotás csúcspontjaként teljes egészében bemutatásra kerül a Psalmus Hungaricus hangversenytermi előadása, a mű egykori ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadóban. Az alkotás amellett, hogy bemutatja a korszak kiemelkedő zeneműveit, kitekint Kodály irodalmi érzékenységére is: a magyar költészet felé fordulására, saját publicisztikai munkáira és Móricz Zsigmonddal való kapcsolatára, szellemi és valós találkozásaikra. A filmben feltárul a mindenkit megrendítő történelmi események hatása Kodály életére és műveire, beleértve a meghurcoltatását, a Dohnányi-Bartók-Kodály hármas és Hubay Jenő konfliktusát, valamint a Psalmus Hungaricus keletkezéstörténetét, amely egyszerre reflektál a szövege alapjául szolgáló zsoltárfordítás Dávid-korabeli eseményeire, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre.

Tibor nyara nem éppen úgy alakul, ahogy szerette volna. Megbuktatják töriből, ezért a horvátországi bulizós, csajozós nyaralás elmarad, helyette jön Balatonfüred, a Flamingó Hotel, ami még a rendszerváltás előtt épült, de már nem azokat az időket idézi. A pótvizsgára való felkészülés közben csak a gyermekkori, régi arcok emlékeztetik a fiút az elmúlt időkre. Józsi, Kata és Rózsi néni itt maradtak. Ahogy Tibor egyre mélyebbre süllyed a kétségbeesésben, egy titokzatos nő érkezik a szállóra, Lady Sandra, Tibi álmainak nője.

Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat legendás balszélsője tavaly lett volna 90 éves. Emlékének megörökítésére a kormányzat meghirdette a 2020. augusztusáig tartó Czibor emlékévet. Az életét és pályafutását megörökítő film nem csak a kiváló sportolónak állít emléket, hanem egy jellegzetes magyar sorsot is bemutat, amelynek alakulását a XX. század eseményei alapvetően befolyásoltak. A film szociografikus hitelességgel feltérképezi a hősünk életében legfontosabb komáromi, budapesti és barcelonai helyszíneket. Beszélgetünk gyermekeivel és unokáival, magyar és spanyol barátaival, a hazai és a barcelonai sportvezetőkkel, még életben lévő egykori játékostársaival és azokkal a mai magyar és spanyol sztárokkal, akikre Czibor játéka nagy hatással volt. A film jelentős magyar és spanyol archív film és fotóanyaggal egészül ki. Szeretnénk, ha a film azok számára is átélhető lenne, akik nem a sportág rajongói, de akik kíváncsiak egy XX. századi magyar sors mai tanulságaira.

Budapesten példátlanul nagyszabású általános áramkimaradás készülődik. A kihívást jelentő felfedezés előtt álló csillagász azt tervezi, hogy a sötétség óráit a csillagvizsgálójában tölti, kihasználva a fényszennyezés hiányát. Egy váratlan látogató azonban megzavarja, aki – bár rendkívül idegesítő – segítségére lehet a professzornak abban, hogy új fényt derítsen felfedezésének valódi tárgyára: saját magára.  

Eszter (Meszléry Judit) és István Lukáts Andor) naponta találkoznak a közösen bérelt lakásban és a munkahelyükön, a porcelángyárban. Szerelmesek egymásba, bár mindketten családosak, gyermekeik vannak. Viszonyuk nem titok, ezért a család széthullásának veszélye sajátos kötődést hoz létre a házastársak között. Eszter nem tudja eldönteni, kihez is tartozik igazán. A probléma megoldását mindig holnapra halasztják. Váratlan lehetőség nyílik közös életük megteremtésére István vidéki rokonának halálával. A rokonságnál eltöltött idő ráébreszti őket kapcsolatuk kilátástalanságára. Amikor visszatérnek Budapestre, tudják, hogy hamarosan dönteniük kell.

Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka a tehetséges divattervező, Boriska a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelő segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettőjük életét a munka tölti ki. A vetélkedésből hamarosan szerelem lesz. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház azonban állja a vásárlók ostromát, amíg megérkezik az árúutánpótlás.

A kommunista rendszert megdöntő 1989. decemberi forradalom zűrzavaros napjaiban az erdélyi Nagyszeben városa egy rendőrségi egység elleni erőszakos támadás színhelyévé válik, amely gyorsan véres összecsapássá fajul katonák, rendőrök, civil tüntetők és a titkosrendőrség képviselői között. Viorel rendőrkapitányt, aki kétségbeesetten próbál menekülni az ostrom elől, a hadsereg elfogja, és egy üres uszodába dobja több száz, terroristaként vádolt fogollyal együtt.

A tavasz beköszöntével a kishangyák megismerkednek a Vízipókkal, aki egy üres csigaházban lakik - és csodák-csodája, képes a vízben úszkálni! Pedig a Keresztespók szerint ez nem igazán pókhoz való hozzállás. A két pók aztán természetesen jó barátságot köt, mert a kishanyhák mindkettejüket meggyőzik arról, hogy ez nem jelenthet akadályt egy barátságban.  Mikulás Ferenc 1983-ban rajzolta újra és fűzte össze mesefilmmé a nagy sikerű sorozat darabjait, amit most digitálisan felújítva élvezhet a közönség. 

Gyöngyössy Imre és Kabay Barna szívszorító drámája egy gyermek szemszögéből mutatja be a holokauszt embertelenségét. Jób egy zsidó földműves, akihez nem volt túl kegyes a sors, feleségével hét gyermeküket gyászolják. Életük alkonyán adoptálnak egy keresztény kisfiút abban bízva, hogy méltó örökösük lesz, és haláluk után is ápolni fogja a zsidó kultúrát és hagyományt. A családi életet csupán egy évig élvezhetik, 1944-ben deportálják az idős házaspárt. A magára maradt, a történtekből semmit sem értő kisfiú karakterével azonosulva érthetjük meg igazán az események kíméletlen könyörtelenségét. A történet Zenthe Ferenc, Temessy Hédi, Fehér Gábor és Rudolf Péter főszereplésével elevenedik meg. Az 1983-ban készült filmet 2019-ben, a Filmapalap filmfelújítási programja keretében 30 szakember bevonásával restaurálták. A 4K felbontású, felújított változat színvilágát Szabó Gábor közreműködésével korszerűsítették. A mágnesszalag digitalizálása után a hangsávok teljes felújításával a hangminőségen is javítottak, a munkálatokat Petényi Katalin és Kabay Barna asszisztálása mellett végezték a hangrestaurátorok.    

A Lenkey-huszárszázadnak állít emléket a film. 1840-es évek. A Galíciában állomásozó huszárok megtagadták az osztrák parancsot, melynek alapján a helyiek közt kitört zavargást kellett volna megtorolniuk. Ezek után Lenkey laktanyafogságot kapott, majd kérte nyugdíjaztatását. Épp ez időben az egyik huszár kézhez kapta a Nemzeti dal szövegét, melyen felbuzdulva, hazaszeretetüknek teret engedve dezertáltak. Átkeltek a zord Kárpátokon, és dacolva az elemekkel és önmagukkal, végül megérkeztek Magyarországra. Természetesen nem kerülhették el sorsukat, a büntetést.

Az első világháború idején Ferenc elszökik a fogságból, meg a szomszédjánál találja meg a gyermekét, akit befogadott a társa családja, miután a felesége elhunyt. Csakhogy Ferencnek nincsenek jó hírei: a családfő, Rókus életét vesztette a fogolytáborban. A férfi özvegye és Ferenc idővel egyre közelebb kerülnek egymáshoz, házasságot kötnek, de a boldogságukra árnyékot vet a múlt.  Úgy tartja a legenda, Rákosi Mátyás sztálinista vezető kiviharzott a vetítésről a nyitójelenetet követően, és a filmet azonnal tiltólistára tették.

Új banda születik a szocialista vadkeleten, ahol a Johnny B. Goode helyett valami egészen új zene szólal meg, ami a társadalom legalsó rétegeit is megmozgatja. Ők a Kopasz Kutya.

A Faragó család szeretne közös nyaralást szervezni, ezért a gyerekek munkát vállalnak. Megismerkednek Dédikével, aki felajánlja, hogy kölcsönadja nekik elhunyt férje hajóját, a Ramonát. Azonban a hajó egyáltalán nincs jó állapotban, ezért a nyár hajójavítással telik, és a környéken élő fiatalok is sok problémát jelentenek, állandó jelleggel konfliktusba keverednek a családdal. Végül egy kegyetlen napon Ramona elsüllyed.

A magyar színházi világ 19. századi nagy változásai idején az öregedő Déryné válságba jut: folytassa-e színészi pályáját, vagy vonuljon vissza? Bár tehetsége teljében van, úgy érzi, az új, divatos áramlatok a pálya szélére sodorják. Ekkor - tizennyolc évi távollét után - érte jön Déry, hogy megmentse, hogy elvigye abba a békés kis családi fészekbe, amelyet az ő számára teremtett meg. Déryné vele megy, de hamarosan rádöbben, hogy nem a gondtalan, gondolattalan polgári élet az ő világa. Visszatér a színházba, a mindennapos harcok és sikerek világába.

20 évvel a Macskafogó eseményei után már csak egy macskatörzs maradt Közép-Afrikában, akik, miután megtudták, mi történt az első rész végén, megidézik Molochot, hogy segítsen felszabadítani a megszelídített macskákat, és visszaszerezni a hatalmat a Föld felett.

1997 és 2008 között a magyar vízilabda válogatott sikert sikerre halmozott. A film ezeknek a hősöknek a történetét dolgozza fel.

A Déva egy árvaházban élő albínó lányról, Katóról szól, aki a nyári szünetben összebarátkozik egy új önkéntessel, Bogival, de barátságát csak úgy tudja kifejezni, hogy elárul valaki mást. A film a gyermeki látásmód mágikus és szürreális dimenzióját bontja ki, és új színben láttatja Déva posztszocialista világát.

Hendrik Höfgen ambiciózus színész Hamburgban. Egyetlen vágya a siker. Miután Mephistót alakítja a Faustban, az ország legnépszerűbb színésze lesz. És akkor sem távozott, miután a náci párt átvette a hatalmat. Barátai, felesége elmenekülnek, de ő készen áll arra, hogy apró kompromisszumokat kössön a hatóságokkal a siker megőrzése érdekében. A Klaus Mann azonos című regénye alapján készült Oscar-díjas film az örök kérdésre keresi a választ: mivé válik az ember a történelem nyomására?

Eszti a parkban várja a randevút Zolival. A lány megpróbálja egyértelművé tenni, hogy nincs esély arra, hogy együtt legyenek. Két teljesen idegen Budapest belvárosában egy tévútra kerülő randin, beszélgetni kezdenek, és kiderül, hogy két teljesen különböző világ találkozása az övék. Éppen megismerik egymást, amikor megjelenik Eszti modortalan testvére. Az események váratlan fordulatot vesznek - hármuknak fogalma sincs arról, hogy egy régi titok köti össze őket.

A 18 éves Misi egy rendkívül gtlásos srác, aki évek óta szerelmes Jankába, a fiú azonban képtelen megtenni az első lépéseket. Pánikrohamai ellen a Zanox nevű kísérleti gyógyszert fogyasztja, amelynek váratlan mellékhatásai jelentkeznek. A gyógyszer segítésgével Misi képes utazni az időben, így újra átélheti a múltat. Ezt kuhasználva, Misi háromszor is az érettségi buli idejére utazik, hogy hibáiból tanulva végre elnyerhesse szerlme kegyeit. A srác azonban túl nagy terhet vállal magára, amikor megpróbálja megakadályozni egy brutális támadás terveit, a bonyodalmak pedig tovább halmozódnak.

Az elismert animációs rendező, Gauder Áron (Annecy Cristal-díj) rendezésében készült Four Souls of Coyote az indiánok teremtésmítoszának eposzi kalandmeséje. A film a világegyetem teremtésének egyedi újramondásán keresztül rávilágít arra, hogy egyre sürgetőbb szükség van arra, hogy harmóniában éljünk a környezettel, mielőtt túl késő lenne, és elpusztítanánk a Földet.

Történetünk 1847-ben játszódik a forradalom kitörése előtt, ezt a korszakot a reformtörekvések és számos küzdelem határozza meg, nincs ez másként egy bécsi szülészeti klinikán sem. A fiatal tanársegéd, Semmelweis Ignác egyszerre harcol a várandós anyák halálozásával és főnöke idejétmúlt nézeteivel. A férfi elkötelezetten kutat a gyermekágyi lázat kiváltó ismeretlen kórokozó ellen, ebben pedig egy fiatal nővér is a segítségére lesz. Az izgalmas kutatás során egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a rejtély megoldása viszont még nem jelent győzelmet, hiszen Semmelweisnek egyúttal győzelmet kell aratnia felettesein is.

A Café Marylinbe hívják az ország egyik leghíresebb hangjával rendelkező ismert színészt, ahol egy csésze kávét kortolyva meghallja, hogy vendéglátója hangja majdnem teljesen megegyezik az övével. És a hanghasonmása sok mindent tud róla. Valószínűleg sokkal többet, mint amit a bulvárlapokból megtudhat.

A film hősnői a két Szkalla nővér. Fiatal korukban ragyogtak és csinosak voltak, de mára megöregedtek és külön élnek. Giza a magányosabb. Testi fogyatékkal él fiával Münchenben. Orbánné özvegy és énekórákat tart Budapesten. Utolsó kapcsolata Csermlényihez, régi udvarlójához, egy nyugdíjas tenorhoz köti. Jó hangulatban macskajátékot játszik szállásadójával, Egérkével. A nővérek mindennap telefonálnak, és múltjukat melankolikus visszaemlékezések során idézik fel.

Az Aurora Borealis – Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az '50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert. A film szokatlan helyzetekben, női érzékenységgel beszél az identitásválságból adódó drámai helyzetekről, a széttöredezett Európa háborúi okozta, soha nem gyógyuló sebekről, az elmúlásról, valamint a hazugságok és elhallgatások leleplezésének felszabadító erejéről. (Vertigo Media)

Néhány fiatal elhatározza, hogy közösen öngyilkosak lesznek. Mivel nincs vesztenivalójuk, ellopnak egy autót, hogy eltűnjenek a világ elől. Azonban csak az egyikük végez magával, a többiek pedig a későbbiekben megpróbálnak átszökni a határon.

A film Tarr Béla rendező és Krashnahorkai László író együttműködésének eredményeképp született meg. A kárhozat az elszigeteltség, az érzelmi csalódás és az unalom komor és nihilista portréja. Tarr a filmben szinte statikus kamerát, lassú panorámákat, elhagyatott és nyomasztó ipari környezetet és melankolikus zenét használva teremti meg az alkotás sajátos atmoszféráját. A film az élet sivárságának és az emberileg torz karakterek lelki gyengeségének tükröződése. A történet főszereplője Karrer, aki céltalanul éli az életét, napjait általában egy itallal fejezi be a Titanikban, ahol beleszeret egy bár énekesnőjébe...

Tímár Mihály egy tehetős üzletember a 19. század elején. Brazovics hajóskapitányaként egy alkalommal épp az ő hajójára téved a szultán menekülő egykori kincstárnoka, Ali Csorbadzsi, aki menedéket kér Tímártól, és a férfi közbenjárásával Brazovics gondjaira bízza lányát, Tímeát. Ezzel együtt azonban Csorbadzsi kincsei Tímárhoz kerülnek.

1. A pesti üzlet /ABC, Keravill, Gelka, Skála: Terta és Tesla magnók, Tünde zsebrádió, WU2 sampon, csehszlovák villanyvasaló, NDK pohármosógép, szovjet halkonzerv/2.A pesti ünnep /április 4., május 1., augusztus 20., november 7. - felvonulások, tüzijátékok, majálisok + Jurij Gagarin /1961/ és Farkas Bertalan /1980/ fogadtatása Budapesten/3. A pesti nő /Lányok az esztergapadnál, Ádám, hol vagy?, Fabulon - a bőre őre/"Ágnes: vonzott, mint egy jó elektromágnes, soha nem volt zárlatos." Janka Béla-Bezzegh György: Mesélj a nőkről, 1968.4. A pesti vasárnap /szabadidősportok: gombfoci, csocsó, tollas, evezés; camping; autómosás; mozi, színház, tánc/"Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos. Kitiltást eredményeznek a következő kihágások: Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés." Belépési szabályzat 1962.Ezek a képsorok jól tükrözik a Kádár-korszak lenyomatát, az öltözködés, a hajviselet, a kirakatok - mind-mind művelődéstörténeti emlékek, sokatmondók és többnyire szórakoztatók is. (Sőt: maga a híradófilm elkészítése is árulkodó: a fényképezés, a vágás és a narráció is magukon hordják a korszak stílusjegyeit.) Az archív felvételek hol eredeti narrációval láthatók, hol pedig vendégszövegek mennek alattuk rádióhírek, politikai állásfoglalások, reklámszövegek stb. formájában, ezáltal újabb jelentésrétegekkel ruházva fel őket.