Legjobb filmek a Filmio-n

A Café Marylinbe hívják az ország egyik leghíresebb hangjával rendelkező ismert színészt, ahol egy csésze kávét kortolyva meghallja, hogy vendéglátója hangja majdnem teljesen megegyezik az övével. És a hanghasonmása sok mindent tud róla. Valószínűleg sokkal többet, mint amit a bulvárlapokból megtudhat.

A film hősnői a két Szkalla nővér. Fiatal korukban ragyogtak és csinosak voltak, de mára megöregedtek és külön élnek. Giza a magányosabb. Testi fogyatékkal él fiával Münchenben. Orbánné özvegy és énekórákat tart Budapesten. Utolsó kapcsolata Csermlényihez, régi udvarlójához, egy nyugdíjas tenorhoz köti. Jó hangulatban macskajátékot játszik szállásadójával, Egérkével. A nővérek mindennap telefonálnak, és múltjukat melankolikus visszaemlékezések során idézik fel.

A történet 1956 decemberében játszódik, miután a szovjet hadsereg véresen elnyomta a népfelkelést. A 16 éves Dániel úgy dönt, hogy nyugatra emigrál, hogy meglátogassa barátnőjét. Gyuri szomszédjának, aki fegyveres felkelésbe keveredett, szintén vele kell menekülnie. A határ menti faluban más menekültekkel várják csempészt. Várakozás közben a fiúk különböző élmények részesei lesznek, amelyek elgondolkodtatják őket döntésük értelméről.

A film Tarr Béla rendező és Krashnahorkai László író együttműködésének eredményeképp született meg. A kárhozat az elszigeteltség, az érzelmi csalódás és az unalom komor és nihilista portréja. Tarr a filmben szinte statikus kamerát, lassú panorámákat, elhagyatott és nyomasztó ipari környezetet és melankolikus zenét használva teremti meg az alkotás sajátos atmoszféráját. A film az élet sivárságának és az emberileg torz karakterek lelki gyengeségének tükröződése. A történet főszereplője Karrer, aki céltalanul éli az életét, napjait általában egy itallal fejezi be a Titanikban, ahol beleszeret egy bár énekesnőjébe...

Tímár Mihály egy tehetős üzletember a 19. század elején. Brazovics hajóskapitányaként egy alkalommal épp az ő hajójára téved a szultán menekülő egykori kincstárnoka, Ali Csorbadzsi, aki menedéket kér Tímártól, és a férfi közbenjárásával Brazovics gondjaira bízza lányát, Tímeát. Ezzel együtt azonban Csorbadzsi kincsei Tímárhoz kerülnek.

1944 nyarán Csorba honvéd gyilkosság árán elnyert jutalomszabadságát szökésre használja fel. A Kárpátok magasába, a meghalni szándékozók barlangjához próbál feljutni öreganyjával, a Mamával, mert feltételezi, hogy anyja és katonaszökevény apja is ott rejtőzik. Egy sziklafordulóban rátalálnak a feleségétől elszakadt apára. Másnap reggel csendőrök törnek rájuk, és lelövik az apát. A fiú később, egy gazdátlan géppisztollyal, bosszúból az üres csendőrbarakkokat lövi, míg a menyére a barlangnál türelmesen várakozó Mamát lassan betemeti a szakadó hó.

A film valós eseményeken alapuló, inspiráló történet a magány erejéről, a kitartásról, az álmokról, a természetbe való visszavonulásról, az apa-fiú kapcsolatról és az elengedésről.

Az elismert animációs rendező, Gauder Áron (Annecy Cristal-díj) rendezésében készült Four Souls of Coyote az indiánok teremtésmítoszának eposzi kalandmeséje. A film a világegyetem teremtésének egyedi újramondásán keresztül rávilágít arra, hogy egyre sürgetőbb szükség van arra, hogy harmóniában éljünk a környezettel, mielőtt túl késő lenne, és elpusztítanánk a Földet.

Az Aurora Borealis – Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az '50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert. A film szokatlan helyzetekben, női érzékenységgel beszél az identitásválságból adódó drámai helyzetekről, a széttöredezett Európa háborúi okozta, soha nem gyógyuló sebekről, az elmúlásról, valamint a hazugságok és elhallgatások leleplezésének felszabadító erejéről. (Vertigo Media)

Bereményi Géza önéletrajzi ihletésű, Európa-díjas alkotása felvázolja az író-rendező generációját, és ezen belül az unoka szemszögéből 1956 őszének gyermekkori önmagát. A nagyapa, a Teleki téri piac királya mindent pénzben mérlegel. Még az állambiztonsági hatóság sem tud vele mit kezdeni, deés még a Halállal alkut is köt. Az 1956-os forradalom idején azonban semmi sem a piac törvényei szerint működik, és ezúttal unokája még arannyal sem képes megmenteni a halálos vakbélgyulladástól ...

A 60-asévekben a patikus Kerekest behívja a rendőrség "egy bizonyos ügyben". Azt hiszi, kiderült a háború alatt elkövetett bűntette. Barátai meg akarják győzni, hogy csak egy vicc volt, de Kerekesnél megszólal a lelkiismeret.

Sipos József dokumentumfilmje Bartók Béla életét és munkásságát mutatja be, annak a zeneszerzőét, akire az egész nemzet büszkén emlékezik. Bartók Béla fia, Péter hetven éve az Egyesült Államokba utazott családjával. Élete nagy részét édesapja hagyatékának szentelte, de a családi titkokat eddig még nem osztotta meg a nyilvánossággal. A most kilencvenkét éves Bartók Péter a legnagyobb őszinteséggel szólal meg. Fény derül arra, milyen kapcsolatot ápolt a legendás zeneszerző a családtagjaival, édesanyjával, feleségével, gyermekével, szerelmeivel és kollégáival. Kiderül az is, hogy milyen személyes tragédiának élte meg Bartók a haza elhagyását. A film mégsem egyoldalú, nem csak Péter szólal meg, Bartók Béla levelezéseibe, naplójába és a korabeli kritikusok írásaiba is betekintést kapunk.

Az alkotás az auschwitzi Sonderkommando egy fiktív magyar rabjának történetét meséli el. Saul Ausländer és sorstársai azt a feladatot kapták hogy gyűjtsék össze a gázkamrákba megölt foglyok maradványait, égessék el azokat, majd hamvaikat szórják szét. A krematóriumban élő csoportnak titokban kell tartaniuk a feladatukat, nem tudván, hogy néhány hónap munka után őket is kivégzik. Saul egy nap egy kisfiú holttestére bukkan, és mivel úgy véli, a fiú a saját gyermeke, megkísérli a lehetetlent: találni egy rabbit, aki tisztességes körülmények között eltemethetné őt. Eközben a Sonderkommando a felkelést szervezi, azonban Saul hátat fordít a lázadók vezéreinek. Őt csak egyetlen dolog hajtja: hogy végtisztességet adjon gyermekének.

Körülbelül 5 perc alatt a szereplők 46 alkalommal végeznek egymással a legzseniálisabb módszerekkel. A groteszk kisfilm egy véget nem érő gyilkosságsorozatot mutat be, ahol az elkövetők a soron következő gyilkos áldozatává válnak.

 A 18 éves Dávid az Imromptu nevű zenei formáció énekese. A banda épp egy nívós versenyen szeretné megmérettetni magát, amikor a srác gyanítani kezdi, hogy a korosodó karmester szemet vetett a kamaszkorú csellistára. Dávid próbál utánajárni a történteknek, de a kutakodást érzelmi akadályok nehezítik, a gyanúba keveredett művész ugyanis egyben az ő tutora is.  

A teljesen átlagos és apolitikus középiskolai tanár, Nyúl Béla hamarosan politikai támadások célpontjává válik, miután Hannibál pun hadvezér haláláról írt egy tanulmányt. A férfi a mélybe repül, mindeközben Budapesten egy új tánc, a rumba hódít.

Az őrült reggeli rohanásban az ötéves Öcsi (Kovács Krisztián) állandóan láb alatt van, aztán egy kis semmiségért apja (Koncz Gábor) begurul, és büntetésként a fiút néhány percre a fürdőszobába csukja. A fiú fantáziája elszabadul, és egy egész történet kezd kialakulni az elméjében, amelyben végül megbocsát a felnőtteknek, akik minden ok nélkül haragszananak rá. Palásthy György klasszikus családi filmje mintha csak a jövő retro-hullámát vetítené elő: a kotyogós kávéfőzőtől a zacskós tejig semmi nem hiányzik, ami évtizedekkel korábban a mindennapi élet része volt.

Báró Ferdinándy Tamás főhadnagy bármelyik nőt megkaphatná, neki mégis az elérhetetlen kell, a tiszteletre méltó Barlay doktor fiatal felesége. A nő ugyan határozottan a tudtára adja, hogy nem érdekli a közeledése, a főhadnagy mégsem hátrál meg, s szándékait a feldühödött férjnek is tudomására hozza. Vitájuk párbajhoz vezet, de még mielőtt fegyvert ránthatnának, Barlayt lelövik.

Liszka apja halálos ágyán tudja meg, hogy ő igazából nem is az apja, és halottnak hitt anyja valójában börtönben van, mert megölte az igazi apját. A lány egy gazdag családnál lesz szolgáló. Eközben anyja letöltötte a büntetést, és hazatért a faluba. Liszka megtetszik a ház urának, ezért Kontra néni elzavarja. Mikor kirabolják az úri házat, a lányra terelődik a gyanú.

Holló Sándor csatlakozik a Budapest–Bécs kerékpárverseny résztvevőihez, és így szabadon el tudja hagyni Magyarországot. Ikertestvére, a sikertelen feltaláló, Zoltán azonban az országban marad. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor fivére hazatér az Államokból, Zoltán pedig a saját céljaira próbálja meg felhasználni Sándor útlevelét.

A Valami Amerika 3 története szerint, Tamás, Ákos és András, a balek testvérek minden eddiginél lehetetlenebb helyzetbe kerülnek a szélhámos Alexnek köszönhetően. A körülményeket bonyolítja a rendőrség és a két rivális maffiabanda, Baláék és Toniék is. Egy rejtélyes, milliókat érő, lopott bélyegért indul hajsza, aminek tétje a fiúk sorsa. Eszter és Timi is beleveti magát a nyomozásba, mindenki versenyt fut az idővel. Vajon ezúttal is sikerül kikeveredniük a slamasztikából? (Vertigo Media)

A film története szerint négy amerikai és egy orosz klezmer zenész elhatározza, hogy felkutatják európai gyökereiket, hogy ráleljenek zenéjük eredetére, és hogy szüleik, nagyszüleik múltján keresztül jobban megismerjék saját magukat és saját zsidóságukat is. Ez a film az identitáskeresésről szól. (Forgalmazza: Mozinet)

Dokumentum-játékfilm egy lakásproblémával küzdő, munkás házaspár életéről, emberi kapcsolatairól és a család felbomlásáról. Irén, a fiatal munkásasszony a szoba-konyhás, peremkerületi lakásban él kislányával, katonaidejét töltő férje szüleinél. A családban mindennaposak a gyilkos viták, a veszekedések és ezen a leszerelő férj hazatérése sem változtat. Sőt, az apának sikerül féltékenységet szítani fiában is a felesége ellen, aki így végképpen védelem nélkül marad.A film 1979-ben a mannheimi filmfesztiválon nagydíjat kapott, Budapesten pedig a Magyar Filmkritikusok díját, valamint a legjobb elsőfilmes rendezés és a legjobb operatőr díját.

A Bibliothèque Pascal című drámában Mona Paparu, egy egyedülálló anya különös életével ismerkedhetünk meg. A fiatalasszony egy külföldi utazás miatt kénytelen nagynénjénél hagyni egyetlen gyermeké, ám a hatóságok elveszik a nénitől a kislányt. Amikor Mona hazatér, a gyámhatóság számon kéri rajta a külföldön töltött időt. És Mona mesélni kezd...

1918. Fábián Bálint az olasz fronton embert öl, fiai itthon a Krasznába fojtják anyjuk szeretőjét, aki ezután megzavarodik. Hazatérte után Fábián a báró parádés kocsisa lesz. A Tanácsköztársaság idején a báróékat, a megtorlás idején a volt vöröskatonákat védi. Nemigen érti, miért éri őt és a magyarokat ennyi sok szenvedés. Isten talán segítene, ha beszélni lehetne vele.

Egy fiatal tanár, Pali érkezik a gimbnáziumba, a férfi jelenléte pedig alaposan felkavarja a kedélyeket a lányok körében. Csak egyvalakit nem tud elcsábítani, az iskola éltanulóját, Balázs Ágit.

Az ember sokszor bármire hajlandó, hogy mosolyt csaljon beteg hozzátartozója arcára. Amikor Gergő (Mészáros Béla), a szívtipró filmkritikus látja, hogy anyja állapota egyre rosszabbra fordul, az egykor sztriptíztáncosnőként dolgozó szomszédját (Básti Juli) barátnőjeként mutatja be a kórházban fekvő asszonynak. A beteg nő öröme még nagyobb lesz, amint megtudja, hogy a lány félidős várandós. Látva, hogy fia élete jó irányba halad, állapotába beletörődve búcsút vesz szeretteitől. Ekkor azonban váratlan dolog történik, a beteg anyuka felépül. Gergő és Saci továbbra is megtévesztik őt, bár mindkettejük számára egyre nehezebb eljátszani a boldog párt. Lassan megőrjítik egymást, de a súlyos betegségből kilábaló nagyi előtt kitartanak a szerepük mellett. Az idő előrehaladtával azonban egyre több a bonyodalom, hiszen hamarosan elérkezik a szülés napja, és persze az újdonsült pár problémájára is megoldást kell találni. Orosz Dénes (Poligamy, Coming Out) romantikus vígjátéka a legkiválóbb magyar színészeket felsorakoztatva tárja fel korunk magánéleti problémáit.  

Egy nagyvárosi történet, amelyben három nő éli átlagos mindennapjait. A dolgok viszont megváltoznak, hiszen különös események sorozata veszi kezdetét. Apró robbanások rázzák meg a hétköznapokat, ezek a különös jelengségek pedig rövid időn belül leuralják a teljes várost. A legjobb dolgokon bőgni kell és az Éjszakai Festés rendezőjének, Grosan Cristina legújabb filmje, amelynek főszerepeiben Kerekes Vica, Taťjana Medvecká, Jana Plodková, Tereza Hofová, Martina Babisova, Jirí Simek és Filip Kankovský láthatók.

Netti és István egykor szerelmesek voltak. De azóta a lány már hozzáment egy sikeres ügyvédhez. Egy nap aztán betoppan Pelle Gyula, István egykori cellatársa és az egykori szerető halálhírét hozza. Nettiben felkavarodnak az érzések, feljönnek a régi emlékek, és Pellében is kezdi Istvánt látni.

1956 szilveszterén egy fiatal házaspár arra készülődik, hogy elhagyja az országot. A nagy elhatározás előtt lepereg addigi életük: a férj, Károlyi János neves színész, Viki miatt hagyta el első feleségét. Viki balett-táncosnő, zsidó származása miatt sok mellőzést élt meg. 1956-ban, a nászútjukon érte a forradalom híre. Hazaérkezésükkor megtudják, hogy Viki édesanyja már Bécsben várja őket. Viki úgy érzi, karrierje miatt számára nincs más választás, mint az emigrálás. János viszont úgy érzi, minden Magyarországhoz köti. Tanakodnak, tétováznak: a maradni vagy menni? Kérdésre adott válaszukkal, tudják, egész életükről fognak dönteni.