Azt a rohadt. Nehéz lesz erről összefüggően írnom, mert eléggé kavarog bennem, amit láttam. Nem annyira az elengedést érzem témájának, mint inkább a depressziót, és azon keresztül a drogfüggőséget, meg úgy általában a lecsúszás végeláthatatlan spirálját, aminek a végén sokan utcára kerülnek, vagy akár öngyilkosok lesznek.
Persze ebben az esetben mindennek a gyász ad alapot, de nehezen lehetne más traumát találni, amivel mindenki tud előbb vagy utóbb azonosulni.
Nálam a kéz használata amúgy a drogfogyasztást szimbolizálta, van, aki kiutat keres általa, más pedig csak poénból nyomja, hogy jól érezze magát. Aztán egyszer csak túlkapja, és mindjárt nem olyan vicces a helyzet, vagy épp nem segít, hanem még mélyebbre taszít.
Szóval elég felkavaró élmény ezt a filmet nézni, iszonyat beteg a történet, és néhányszor kifejezetten kellemetlen volt a vásznon tartani a szemem. Az elején kicsit cringe a mai fiatalokat nézni, de ahogy bontakozik ki a történet, úgy egyre kevésbé zavaró a viselkedésük.
Talán A keltetéshez tudnám hasonlítani. Nem mintha sok közös vonásuk lenne, viszont az volt nekem tavaly nagy meglepetés horror, reméljük, a Beszélj Hozzám! több figyelmet kap majd.
Azt a rohadt. Nehéz lesz erről összefüggően írnom, mert eléggé kavarog bennem, amit láttam. Nem annyira az elengedést érzem témájának, mint inkább a depressziót, és azon keresztül a drogfüggőséget, meg úgy általában a lecsúszás végeláthatatlan spirálját, aminek a végén sokan utcára kerülnek, vagy akár öngyilkosok lesznek. Persze ebben az esetben mindennek a gyász ad alapot, de nehezen lehetne más traumát találni, amivel mindenki tud előbb vagy utóbb azonosulni. Nálam a kéz használata amúgy a drogfogyasztást szimbolizálta, van, aki kiutat keres általa, más pedig csak poénból nyomja, hogy jól érezze magát. Aztán egyszer csak túlkapja, és mindjárt nem olyan vicces a helyzet, vagy épp nem segít, hanem még mélyebbre taszít. Szóval elég felkavaró élmény ezt a filmet nézni, iszonyat beteg a történet, és néhányszor kifejezetten kellemetlen volt a vásznon tartani a szemem. Az elején kicsit cringe a mai fiatalokat nézni, de ahogy bontakozik ki a történet, úgy egyre kevésbé zavaró a viselkedésük. Talán A keltetéshez tudnám hasonlítani. Nem mintha sok közös vonásuk lenne, viszont az volt nekem tavaly nagy meglepetés horror, reméljük, a Beszélj Hozzám! több figyelmet kap majd.