Legjobb filmek a Cinego-n

A történet Oroszországban kezdődik, az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlását követően. A szabadságot ígérő és a káosszal kacérkodó új világban egy fiatal művészből lett televíziós producer, Vadim Baranov váratlanul az FSZB (ex-KGB) egyik ígéretes tagja, Vlagyimir Putyin politikai kommunikációs tanácsadója lesz.

Márta úgy érzi, végre megtalálta a nagy Őt, aki miatt érdemes feladni az álmait, és biztos amerikai életét és idegsebész praxisát maga mögött hagyva hazatér Budapestre, hogy megalapozza a közös jövőt szíve választottjával. A férfi azonban nem megy el a találkára, s miután Márta végre a nyomára akad, ő váltig álllítja, hogy nem ismerik egymást.  Horváth Lili filmje egy szerelmes nő drámája, akinek a fejében elmosódnak a valós események és a fantázia határai.  

A lenyűgöző fantáziájú David Robert Mitchell (Valami követ) ezúttal egy eszeveszett neo-noir lázálmot vitt filmre, amelyben egy főhős bizarr bűntények sorozatáról próbálja lerántani a leplet. A 33 éves Sam (Andrew Garfield) meglehetősen kiábrándult a világból, ám most mégis felforr körülötte a levegő. Egy nap egy titokzatos nő, Sarah (Riley Keough) bukkan fel a medencéjében, aki aztán ugyanolyan váratlanul el is tűnik. A férfit nem hagyja nyugodni az eset és nyomozásba kezd. Szürreális kalandok veszik kezdetüket, amelyek során Los Angeles eddig nem ismert, gyilkossággal és összeesküvéssel teli bugyrai tárulnak fel előtte… David Robert Mitchell csavaros thriller-vígjátékában a legvadabb hollywoodi figurák tűnnek fel: kutyagyilkosok, wanabe színészek, csilli-villi popsztárok, az éjszaka királyai és királynői, féktelen élményhajhászok, gyanús cselszövők, hajléktalan bölcsek, félénk dalszerzők, szexmunkások, gátlástalan gazdagok, pucér szomszédok és néhány kétes hírű milliárdos, akik valamilyen módon ott lebegnek mindezek felett – vagy alatt. Az idén Cannes-ban bemutatott Under The Silver Lake a noir filmek legjobb hagyományait viszi tovább, helyet követelve magának a műfaj olyan klasszikusai között, mint A hosszú búcsú, a Kínai negyed vagy a Mulholland Drive, amelyek Los Angeles igéző, de megannyi sötét titkot rejtő világába kalauzolnak, hogy aztán a látottak a legmerészebb rémálmainkat is felülírják… (Cinetel)  

Szimler Bálinték Kodály Method-videóinak egészestés lezárása olyan magyar zenekarok közreműködésével, mint Quimby, a Middlemist Red, a Soerii & Poolek, az Elefánt, a Bin-Jip, a Subscribe, Punnany Massif és Akkezdet Phiai.

Arturónak, a sikeres séfnek ismétlődő dühkitörései miatt közösségi szolgálatot kell teljesítenie: egy Asperger-szindrómásokkal foglalkozó segítő csoport tagjait kell megtanítania a főzés rejtelmeire. A húszéves Guido különleges tehetséget mutat az ízek és fűszerek iránt. Arturo magával viszi a fiút egy szakácsversenyre: a gyönyörű tájakon át vezető toscanai út során lassan kibontakozó különleges barátság gyökeresen megváltoztatja Arturo hozzáállását az életéhez... (Cirko Film)

Rob (Nicolas Cage) szarvasgombát gyűjt az oregoni birtokát övező erdőkben. Munkájában nagy segítségére van szeretett sertése, aki képes kiszagoni és felkutatni az értékes gombákat. Egy nap azonban a disznót elrabolják, Rob pedig kénytelen visszatérni szülővárosába, Portlandbe, hogy szembenézzen a múltjával.

Többség és kisebbség egyre feszültebb viszonya, az évek során a társadalmi közgondolkodás részévé váló, jellemzően a romákkal kapcsolatos előítéletek emberek ezreinek életét pecsételik meg, akik ezáltal olyan kiúttalan helyzetbe kerülnek, melyben segítség nélkül nehéz normális jövőről álmodni. Miközben egy öt roma fiatal mindennapos küzdelméről szóló előadás színészei egy németországi fesztiválra tartanak, újra szembesülnek a beskatulyázás valamennyi hátulütőjével. Kalandos útjukat követve a néző egy közvetlen tapasztalatok nélkül nehezen érthető, szinte valóságon túli világba csöppen.

Golda Meir, Izrael volt miniszterelnöke számos nehéz és ellentmondásos döntést volt kénytelen meghozni az 1973 októberében kitört jom kippuri háború során. A film az ő életét és viszontagságait dolgozza fel.

A Magyarázat mindenre valósághű képet ad egy szétszakított nemzetről, egy 18 éves fiú botrányos érettségi vizsgáján keresztül ragadva meg egy megosztott ország lényegét.

Virginia Woolf (Elizabeth Debicki), a múlt század angol irodalmának meghatározó alakja, a 20. századi feminizmus egyik úttörője az 1920-as években szerelmi viszonyba bonyolódott az arisztokrata gyökerekkel rendelkező sejtelmes poétával, Vita Sackville-Westtel (Gemma Arterton). 100 évvel ezelőtt a nők alárendelt szerepe miatt két nő ilyen jellegű közeledése társadalmilag elfogadhatatlan volt, Victoria Woolf azonban magánéletében és irodalmi munkássága során is szembement a kor normáival; Vitaval való kapcsolata inspirálta őt Orlando című művének megírására. A film kettejük szerelmének állít emléket.

A filmben saját magát alakító Michel Houellebecq és Gerard Depardieu egy terápiás központban próbálja megtalálni a nyugalmat, a gyógykezelések azonban nem könnyítik meg számukra az intézeti létet. Az előírt gyógyító eljárások elvégzése mellett olyan élvezeti cikkeket is mellőzniük kell, mint a cigaretta és a bor, ráadásul a táplálkozási szokásaik sem felelnek meg a belső előírásoknak.  A lassan megszokottá vált unalmas mindennapokból Michel meglepetésszerűen felbukkanó látogatói zökkentik ki őket, akik egy eltűnt személyről próbálnak információkat szerezni. Michel mélyen hallgat, Gerard érdeklődését azonban felkeltik a hallottak, és úgy dönt, segít újdonsült barátjának, aki szemmel láthatóan szorult helyzetbe került.  

Három fiatal homoszexuális férfi kérdezi a múlt még élő arcait, akik vállalják a világ előtt másságukat, hogy milyen volt a Kádár-korszakban melegként élni? Arra is keresik a választ, hogy van-e különbség az akkori rezsim e téren meghozott megszorításai és a jelen kormány ezen témához való hozzáállása között?

Rebeka egyedül éli éli életét, azonban amikor alkalma van fiúval, Danival tölteni néhány napot, közös erővel fedezik fel a hétköznapok rejtett titkait. Erejükre szükség is lesz, ha szembe akarnak szállni, és le akarnak számolni a nő gyermekkori démonaival. 

A 80-as években Texasban két nagyon különböző személyiség igyekszik megtalálni a saját útját, miközben egymásra vannak utalva. Alvin felelősségteljesen és megfontoltan végzi munkáját az utakon, miközben el kell viselnie barátnője öccsét, a megbízhatatlan Lance-t. Összezártságuk mindkettőjüket próbára teszi, ugyanakkor el is indítja őket egy úton az önmegismerés felé.

Egy pusztító katasztrófa szinte a teljes emberiséget elpusztította. Úgy tűnik, a kataklizmát csak két férfi és egy fiatal nő élte túl. Hármójuk között szövevényes szerelmi háromszög alakul ki, mely alaposan megnehezíti az életüket. 

Lisa Spinelli a negyvenes éveiben járó óvónő Staten Island-en. Sok türelmet, energiát és szeretetet fektet a munkájában, de egyre inkább úgy érzi, hogy nem kap belőle vissza semmit. Egyetlen helyen tud igazán feltöltődni, egy amatőr versíró körben. Egyik nap véletlenül meghallja egyik tanítványa, az öt éves Jimmy Rose egyik versét, ami teljesen ámulatba ejti, és ettől kezdve egyre inkább meg van róla győződve, hogy a kisfiú egy igazi zseni. Ám hiába próbálja meg felfedezését másoknak is elmondani, és hiába beszél a gyerek szüleivel, azok nem igazán akarnak a kisfiú életén változtatni, így hosszas tépelődés után úgy dönt, hogy a gyerek érdekében a saját kezébe veszi az irányítást. Ám döntésének olyan következményei lesznek, amelyek bőven túlmutatnak a jó szándékán. 

1983-ban járunk a vasfüggöny mögött. Frank egy undeground zenekar énekese, aki képtelen megtalálni a helyét a szocializmus kies világában, amelyben a hatalom mindent ellenőrizni kíván. A pszichiátriára kerül, ahol a hozzá hasonló "rendszer ellenségeit" megpróbálják eltüntetni és elhallgattatni. Egy komoly utazásra indulunk, amely során nem csupán megismerjük egy kiüresedett és elnyomott társadalom problémáit, hanem sorsdöntő pillanatokat láthatunk. Az Eltörölni Frankot főszerepében Fuchs Benjamin látható, akit a legtöbben Filo művésznéven ismernek - a magyar undeground zenei szcéna egyik kiemelkedő alakja. További szerepekben láthatjuk Blénesi Kincsőt és Waskovics Andreát, aki korábban Junior Prima díjban részesült, illetve Bánsági Ildikót, Lénárt "Papi" Istvánt, aki egyúttal utolsó alakítását hozza. A produkcuióban felbukkannak Székely B. Miklós koreográfus, Pajor Tamás, Peer Krisztián költő, Frenák Pál és Ladányi Andrea. Fabricius Gábor korábbi munkái főként társadalomkritikai és dokumentarista szempontból közelíthetőek meg, a rendező számos nemzetközi filmfeztivál meghívottjai között szerepelt, többek között Torontóban, Londonban, Bostonban és Mumbaiban egyaránt. 2016-ban megjelent regénye Más bolygó címmel, amelyet az Aegon irodalmi díjra is jelöltek.

Johnny rádiós újságíróként dolgozik. A férfi imádja az unokaöccsét, Jesse-t, akit mindenre igyekszik megtanítani az életben. Erre pedig remek lehetőséget nyújt egy közös utazás. John egy olyan projekt keretében vesz részt, amelyben gyerekeket kérdez meg a világ egyre bizonytalanabb és kiszámíthatlanabb jövőjéről. Nővére, Viv megkéri, hogy vigyázzon a 8 éves fiukra, Jesse-re, amíg ő gondoskodik a kisfiú mentális problémákkal küzdő apjáról. Miután Johnny elfogadja a felkérést, váratlan módon kötődni kezd Jesse-hez, akivel egy felejthetetlen utazást él át Los Angelestől New Yorkon át New Orleansig. Mike Mills, a Kezdők rendezője ismét egy lebilincselő történettel állt elő, amelynek főszerepeiben Joaquin Phoenix, Gaby Hoffmann, Jaboukie Young-White, Elaine Goren, Woody Norman, Kate Adams és Brandon Rush láthatók. A film 2022. tavaszán érkezik a hazai mozikba az ADS Service jóvoltából.

A 60-as évek gazdasági fellendülése idején Európa legmagasabb épülete épül Olaszország virágzó északi részén. Az ország másik végén a barlangászok a calabriai fennsíkon, az érintetlen calabriai hátországban járnak. Ott az ifjú hódítók a világ egyik legmélyebb barlangját fedezik fel, 700 méterrel a föld alatt, amelynek még soha senki nem jutott le az aljára. A "betolakodók" vállalkozása észrevétlen marad a szomszédos kis falu lakói számára, de a Pollino-fennsík öreg pásztorának nem. A férfi szíve és lelke hamarosan összefonódik a csoport útjával. A barlang egy mélységen és sötétségen át vezető utazás krónikája az ismeretlen felfedezésére, ahol az idő és a tér értelmét veszti.

A 17. századi Olaszországban a híres művész, Michelangelo Merisi, más néven Caravaggio nem volt hajlandó betartani a trentói zsinat által a vallási témák ábrázolására vonatkozóan meghatározott szigorú előírásokat. A pápa, miután felfedezte, hogy Caravaggio prostituáltak és csavargók használt modellként szent festményeihez, megbízott egy vatikáni ügynököt, hogy vizsgálja ki az ügyet. Ennek az ügynöknek az volt a feladata, hogy eldöntse, megkapja-e Caravaggio a kegyelmet, amelyet kért, miután halálra ítélték egy riválisának szerelmi párbajban történt megölése miatt. A Michele Placido által írt, rendezett és játszott Caravaggio árnyéka című film Caravaggio életét és művészetét tárja fel, egy összetett és lázadó művészét, aki szembeszállt a társadalmi normákkal, miközben belső démonokkal küzdött. Placido időtlen figuraként és egyetemes ikonként mutatja be Caravaggiót, akinek tehetségéhez és fékezhetetlenségéhez vakmerő és viharos magánélete párosult.

Bhután, amely a Himalája utolsó buddhista birodalmaként ismert, mindössze 700 000 fős lakossággal rendelkezik. Földrajzi és politikai elzártsága miatt az ország csak nemrég lépett a modernizáció útjára. Ami Bhutánt megkülönbözteti a globális színtéren, az a haladás mérésének egyedi megközelítése – ahelyett, hogy kizárólag a GDP-re támaszkodna, a boldogságra való törekvésre helyezi a hangsúlyt. Ez a gondolat a bruttó nemzeti boldogság koncepciójában gyökerezik, amely a buddhista filozófia és a közgazdaságtan elveit ötvözi. E cél elérése érdekében Bhután boldogságügyi minisztériumot hozott létre, amely boldogságügynököket alkalmaz, akik kérdőívek segítségével rendszeresen felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ezek az eredmények szolgálnak a nemzet fejlesztési terveinek alapjául, és az elsődleges cél a bhutáni társadalom „boldogságindexének” folyamatos növelése.  Napjaink rohanó és elszakadt városi társadalmaiban Bhután alternatív társadalmi modellje óriási érdeklődésre tart számot. A bruttó nemzeti boldogság ideológiája reménysugárrá vált egy olyan világban, amelyet a felgyorsult fogyasztás és a kielégíthetetlen vágyak jellemeznek. Egy dokumentumfilmes csapat lenyűgöző utazásra indult két negyvenes éveiben járó boldogságügynök nyomában. Ezek az ügynökök minden évben két és fél hónapot szentelnek arra, hogy háztól házig járják a távoli himalájai falvakat, és kitöltik a kérdőíveket. A filmkészítők célja, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak mindennapi életébe és törekvéseibe, miközben azt az ősi kérdést járják körül, hogy vajon valóban mérhető-e a boldogság. A boldogság ügynöke egy szívmelengető expedíciót ígér egy magával ragadó, meseszerű világba – egy olyan világba, amely szöges ellentétben áll a túlnyomórészt anyagiasság és sóvárgás által vezérelt társadalmakkal.

Marc a csapatával egy kis cévennes-i faluba utazik, hogy nagynénje, Denise házában fejezze be a filmjét. Ott a kreativitása milliónyi ötletben nyilvánul meg, amelyek káoszba torkollanak. Marc ekkor nekilát, hogy megírja A megoldások könyvét, egy gyakorlati tanácsokat tartalmazó útmutatót, amely minden problémájára megoldást jelenthet...

Egy megfagyott nő holttestére bukkan néhány dél-franciaországi földműves. Megismerhetjük Mona életét, aki egyedül járta a vidéket, míg egy nap ellopják mindenét és halálrafagy a természetben.

Helene, a jól szituált idős asszony születésnapjára vendégségbe hívja három gyermekét és azok családját. Szeretne megbizonyosodni arról, hogy festő bátyja hagyatéka egyben marad, s a lakás értékes műkincsei nem az ócskapiacon végzik. A legidősebb testvér szeretné egyben tartani a gyűjteményt, míg húga és öccse inkább pénzt csinálna belőle. Mivel a családos Fréderic-nek nincs elegendő pénze, hogy kivásárolja testvéreit, kénytelen meghajolni akaratuk előtt, így a műkincsek egy része múzeumban, többsége azonban aukción végzi.

Az érettségi előtt álló, tizennyolc éves Gilles teljesen átlagos diákéletét éli osztálytársaival. 1971-ben azonban a politikai események felperzselik lázongó lelküket, és a fiatalokat megfertőzik az anarchista gondolatok. Tanulmányaik helyett a megjelenő lapok híreire koncentrálnak, s forrongó ideákat hirdetve graffitizik ki iskolájuk falait. A fiatalok lázadása az első pillanattól kezdve törvénybe ütköző, ám amikor erőszakossá válnak tetteik, már nem egyszerűen rejtőzködniük, hanem menekülniük is kell. Olivier Assayas hetvenes években játszódó, életrajzi ihletettségű filmje a felnőtté válás nehézségeiről és a meg nem értettségről szóló dráma. Assayas, filmjében fiatalok szemszögéből dolgozza fel a '60-70-es évek Európáját, s forradalmi hevülettel mutatja be az időszakot.

Gunther 13 éves, a nagyanyja házában él apjával és három nagybátyjával. A férfiaktól csak rossz példát lát: ivás, nők, semmittevés. Nagy a valószínűsége, hogy Gunther is erre a sorsra jut. De talán van még számára remény.

Napjainkban amerikaiak millióinak életét nem hivatalosan az emberi megosztottság több generációra visszanyúló hierarchiája határozza meg. Ezen továbblépve az emberi megosztottság nemzedékekre visszanyúló hierarchiáját is ez a gondolkás szövi keresztül. Ez egy olyan rendszer, amely formálta Amerikát, és amely nyomot hagy maga után. A faji, osztálybeli vagy egyéb tényezőkön túl létezik ez az erőteljes konstrukció, amely befolyásolja az emberek életét és viselkedését, valamint egész nemzetek sorsát.

Delia, háromgyermekes anya az 1940-es évek második felében Rómában él. A város a felszabadulásból fakadó remény és az éppen csak véget ért háború okozta anyagi nehézségek között vergődik. A tekintélyelvű és erőszakos férjével, Ivanoval szemben Delia csak barátnőjében, Marisában talál vigaszt, akivel megosztja a könnyed pillanatok és a bizalmas beszélgetések pillanatait. A komor hétköznapok tavasszal érnek véget, amikor az egész család a legidősebb lány, Marcella közelgő eljegyzésének megünneplésére készül. Ám egy titokzatos levél érkezése mindent a feje tetejére állít, és arra sarkallja Deliát, hogy bátorságot merítsen egy jobb jövő elképzeléséhez, és ne csak saját maga számára.

Giovanna, az egykori operacsillag dühös: tévesen halottnak nyilvánították, és a sajtó csak lassan teszi tiszteletét. Vajon Mike, a brit kaszkadőr, tud-e tisztességesen reszketni a halál előtt, amikor nap mint nap dacol vele? A dohányzás öl, de Dolorès-t nem érdekli: unokája 15. születésnapján egyoldalú paktumot köt Istennel. Miközben öngyilkosságot akar elkövetni, Marie-Cerise-t, a zaklatott, megalázott és depressziós tinédzsert elrabolják, és természetesen az elrablója a pszichiáterévé válik. Edouard, aki évek óta egy híres krimisorozatot vezet a televízióban, megszorul, amikor eszébe jut a halandósága. Párizs nyüzsgő, kozmopolita utcáin ezek a sorsok egymásba fonódnak, és egymásra reagálnak, egyetemes hétköznapi figurák kötik össze őket: egy takarítónő, egy rendőr, egy kávézótulajdonos. És mi van, ha a halállal szemben a legjobb dolog még mindig az lenne, ha élnénk?

A film Claire és Jeanne, zongoraművész ikertestvérek életét mutatja be. A lányok apjuk szigorú irányítása alatt készülnek a rangos Karlsruhe Konzervatóriumba, ahol a hírhedt Klaus Lenhardt professzor vezetése alatt tanulnak. Karrierjük azonban veszélybe kerül, amikor egy ritka betegség miatt fokozatosan a használhatatlanságig romlik kezeik állapota. A zene iránti szenvedélyük és családjuk támogatása révén új módszert találnak arra, hogy megváltoztassák a sorsukat, és továbbra is folytathassák álmaikat. A film valós eseményeken alapul, és a testvéri kötelék, a kitartás és a művészi szenvedély erejét tárja fel.