Legjobb filmek a Filmio-n

Elöljáróban le kell szögezni, hogy a rendőrök élete nem fenékig tejfel. Különösen nem abban a városban, ahol maga a nagy Zéró ütötte fel a tanyáját. Ő a bűnözők koronázatlan királya, akit már réges-rég rács mögött szeretne látni a Kapitány. Zéró az évszázad bulijára készül, amelynek célpontja a Kerek Erdő és annak lakói. Azt eszelte ki, hogy egy zsák pénzért eladja az erdőt egy fakitermeléssel foglalkozó vállalatnak, az erdőlakók pedig szaladhatnak, amerre látnak. A Kapitány és segédei - Eleméri Ede tizedes és Góliát titkosrendőr - kiszimatolják a veszélyt és akcióba lépnek. Nehezen birkóznak meg az akadályokkal, mert a ravasz Zéró mindig másvalaki bőrében jelenik meg. Szerencsére az agyafúrt Kapitány leleplezi a gazfickókat és megmenti az erdőt a pusztulástól!

1914 januárjában egy kosarat sodor partjára a Duna, benne egy megfojtott nő holttestével. Az asszony a kor egyik legismertebb kurtizánja volt, Mágnás Elza. Vajon ki ölte meg és miért? A dráma képkockáin megelevenedik Elza (Kovács Patrícia) élete és bigott komornájával (Gryllus Dorka), ill. a fiatal cselédlánnyal, Katóval (Döbrösi Laura) való kapcsolata is kiszíneződik. A három nő és az Elza körül gyülemlő férfiak (Kulka János, Sándor Péter) sikamlós és pikáns játékai végül a lány szörnyű halálához vezettek.

A Perdide bolygón Claude és kisfia, Piel egy terepjáróval menekül egy veszélyes darázsraj elől. A súlyosan megsérült Claude biztonságba helyezi Pielt, és rábíz egy különös mikrofont.

Vagány volt, híres lett. Ő az, akit mindenki ismer, olyasmit mert, amit senki előtte, és aki mindig egy lépéssel a rendőrség előtt járt. És aki minden bankrablása előtt megivott egy pohár viszkit. Ambrus Attila (Szalay Bence) félárván nő fel, zűrös kamaszkort és javítóintézeti éveket hagy maga mögött, amikor Erdélyből kalandos körülmények között Magyarországra szökik. De az új élet nehezebbnek bizonyul, mint a régi. Egy hokicsapat kapusa és szertárosa lesz, de továbbra sincs pénze, se barátnője… míg rá nem jön, miben jó igazán. Vakmerő, gyors és alapos. Egymás után fosztja ki a postákat, bankokat, utazási irodákat. Egyre nagyobbakat kaszál, egyre éhesebb a sikerre, egyre többet akar magának, és új szerelmének (Móga Piroska). De az utolsó balhéja kudarcba fullad, és végül a régóta nyomában lihegő makacs nyomozó (Schneider Zoltán) kezei közé kerül, aki kíméletlenül szembesíti őt a tetteivel. Kettejük játszmája azonban korántsem zárul le a Viszkis elfogásával… (InterCom)

Budapest, 1989, a 18 éves Petya az érettségire készül. Teljesen új élet előtt áll, miközben az ország is a jövőbe is tekint. Török Ferenc hősei nem reménytelen alakok, akik kiszolgáltatottak a történelem folyásának. Ironikusak és akaratlanok, akárcsak a sorsuk. A Moszkva tér elnyerte a legjobb első film díját a Magyar Filmhéten, frissessége és vizuális megoldásai miatt az új generációs filmesek emblematikus filmjévé vált, ami valami elemi dolgot mondott a rendszerváltásról.

Egy magyar, román és osztrák katonákból álló csapat a világháború idején öngyilkos küldetésre indul: a feladatuk, hogy beszivárogjanak az ellenséges vonalak mögé, és megsemmisítsék az olaszok kommunikációs központját. 

A szilveszteri éjszaka különleges éjszaka: bármi megtörténhet, ahogy az ellenkezője is, akár jó, akár rossz dologra számítunk - akár egy teljesen átlagos estére. Egy pár jóbarát épp ezért úgy dönt, hogy feldobják a szokásos bulit: egész este mind a heten csak nyilvánosan telefonálhatnak és írhatnak a telefonjaikon úgy, hogy a többiek is lássák és hallják. Ami pedig az elején jó bulinak indult, hamar hazugságok, titkolni- és szégyellnivalók, másik életek és szerelmek elrejtésének egyre szövevényesebb hálójává bonyolódik. Hiszen hazudni mindig eggy fokkal könnyebb, mint megmondani az igazat... legalábbis amíg le nem bukunk.  Goda Krisztina filmrendező régi alkotótársával, Divinyi Rékával és ismert, tehetséges és fiatal színészek segítségével idézi meg a félreértésekkel és meglepetésekkel teli szilveszter éjszakát. (Intercom)

Vitt Péter miniszter az a férfitípus, akire a legtöbb nő vágyik – egészen addig, amíg valóban meg nem kapja. Okos, sármos, mindig talpra esik, akár a macska, és kifejezetten élteti a kihívás, a mindennapi megmérettetés. Ő az Országház Don Juanja. Legújabb „kihívása” Marosi Tünde, aki természetesen gyönyörű, viszont ő az ellenzék vezérszónokának titkárnője. Vitt és Tünde szinte egyszerre érkeznek meg a szállodába, a miniszter pedig nem is vesztegeti az időt. A fiatal nő azonban ideges – nemcsak azért, mert életében először lépne félre, hanem mert mindjárt egy kormánytaggal teszi. A miniszter közben gondosan előkészíti a terepet: pezsgőt, epret és kaviárt rendel, majd az ágyon várja, amíg Tünde a fürdőszobában vetkőzik. Mielőtt azonban a szobapincér megérkezne a kellékekkel, a titkárnő az ablakhoz lép, hogy gyönyörködjön a kilátásban. Előtte a Kossuth Lajos utca, a Puskin Mozi… és az ablak sarkában egy holttest!

Milán a félig horvát, félig magyar srác a horvát seregből dezertálva 1992-ben, a délszláv háború második évében szökik át Jugoszláviából Magyarországra, és mint korábbi orvostanhallgató, a budapesti mentőknél szerez magának munkát. Két állandó társa Kis Tamás, a mentőautó sofőrje és Fék doktor, a háromfős éjszakai rohammentő csapat főnöke. Miközben életeket mentenek meg, időnként hagyják meghalni az időseket és a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket, sőt még az is előfordul, hogy siettetik a halálukat. Milán számára kiderül, hogy a mentőautó hátuljában zajló illegális eutanáziáknak van üzleti oldala is. A pénzre neki is szüksége van, mert ki akarja szabadítani a szarajevói ostromgyűrűben rekedt bosnyák menyasszonyát, ezért alkut köt társaival. Úgy válik gyakorlott mentőssé, és éli át az életmentés euforikus pillanatait, hogy közben a halál számtalan arcát is megismeri.

Egy banki alkalmazott és a bankigazgató közötti sorozatos félreértéseken alapuló vígjáték, mely végül szerelemben csúcsosodik ki.  A Meseautó a háborút megelőző időszak egyik legnagyobb magyar kasszasikere volt, mely a magyar filmtörténet örökzöldjévé vált. A siker elvitathatatlan érdemei voltak Márkus Alfréd zenéjének és dalainak. A filmtörténészek a mai napig vitatják a film sikerének titkát. Sokan modern népmesének látják, amelynek főhőse ezúttal nem a szegény legény, hanem a szegény lány.

Nyuszi és Őz felhőtlen barátságát próbára teszi Őz rögeszmés kutatása a harmadik dimenzió után...

A rombadöntött Európa poros orzságútjain egy csapat gyerek bolyong céltalanul. Szülők nélkül, otthon nélkül erkölcsi gátak nélkül, melyek az életben maradásért folyó küzdelmben vesztek el. Az országon áthaladva  egy romos kastélyra akadnak, ahol menedékre lelnek egy olyan világ elől bujkálva, melyben az emberi lét már csak a legalapvetőbb testi szükségleteinek kielégítésére degradálódott.

A martfűi rém, azaz Kovács Péter egy sorozatgyilkos volt, akinek '57 és '67 között hét (vagy vélhetően még több) nő esett áldozatául. A rém kéjtől vezérelve gyilkolt, áldozatai védtelen fiatal nők voltak. Az első gyilkosságának elkövetésére egy argentín mozifilm megnézése után kapott kedvet, a filmben ugyanis egy férfi erőszakoskodott egy nővel. A mozi után Kovács erős vágyat érzett arra, hogy hasonló módon erőszakoskodjon egy nővel. Első áldozatát nem is ismerte, a helyi cipőgyár egyik munkása volt, aki éjszaka egyedül tartott hazafelé gyalog a kiilágítatlan úton. A nő holttestére másnap a mezőgazdasági munkások találtak rá. A gyanú hamar egy bizonyos Kirják Jánosra terelődött, aki vélhetően kényszer nyomása alatt beismerő vallomást tett, és megkezdte életfogytig tartó büntetését. Ezalatt Kovács megnősült és családot alapított, ám nem kellett sokat várni arra, hogy újra lecsapjon...

Toldi Miklós, a legendás fantasztikus erővel bíró hős története, aki gőgös bátyja miatt menekülni kényszerül otthonától. Toldi Miklóst gyilkosként keresik a vidéken, ő azonban elszántan igyekszik a király elébe kerülni, hogy megmutathassa, milyen valódi értékek is lakoznak benne. Jankovics Marcell jóvoltábol újra feldolgozásra kerül Toldi története, ezúttal animációs sorozat formájában.

Különös szépségű film az emberi tartásról, a titkokról, az egymás iránti megbecsülésről és szeretetről. A Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényéből készült film, két szigorú elvek szerint élő asszony portréja. A házvezetőnő és a ház asszonyának apránként kibontakozó és sokszor viharos kapcsolatának megrendítően szép története. Magda, az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet a meglehetősen öntörvényű, nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett gyanakvás és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom. Ahogy Emerencről leválik a ridegség máza, úgy tárul ki egyre jobban a közöttük lévő ajtó.

Egy fiatal feleség várja a férje visszatérését. A férfi politikai fogoly, és a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondoskodik anyósáról és megpróbálja tartani benne a reményt. Meggyőzi az ágyhoz kötött, idős hölgyet, hogy fia Amerikában forgat filmet, és hamarosan hazatér. A két nőt szokatlan kötelékek kötik össze. A férfit váratlanul szabadon engedik, és elindul haza. A magyar film egyik legérzékenyebb művében a szereplők meghitt világa dacol a történelem viharaival.

A magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb hőse a gyors eszű és nagylelkű, jószívű vállfaárus, az élet igazi fejedelme. Az 1960-as években, a „boldog békés napokban” naiv unokaöccsét elviszi a vásárra, a lóversenyekre, megmutatja neki a szabadságot, bemutatja a nőknek és hogy mi az élet lényege. Rugalmas nadrágtartója és vastag keretű szemüvege azonnal megolvasztja az összes nő szívét. Koltai Róbert legendás kultfilmje a legsikeresebb magyar produkció volt a szocializmus összeomlása idején.

Hiába a nagy lottónyeremény, Tamás filmje hatalmasat bukott. A fivérek végül Alex nyomára bukkannak, aki épp ekkor szabadul egy amerikai börtönből, és ezúttal is álnéven okoz felfordulást. A testvérek abban a reményben, hogy megvehetik tőle egy színdarab jogait, és visszaszerezhetik a pénzüket felkutatják Alexet. Azonban a tervük cseppet sem a várakozásoknak megfelelően alakul. Tamásra hárul a feladat, hogy a kezébe vegye az irányítást, és megrendezze a színdarabot. 

Móricz Zsigmond kisregényének megrendítően szép feldolgozása. A kis árvalányt, Csörét a szegény Dudásék az árvaházi kihelyezési díjért veszik magukhoz. A kegyetlen bánásmód elől a kislány megszökik, ismét árvaházba, majd a még embertelenebb Szennyesék portájára kerül. Miután egyetlen támasza, a melegszívű öreg Vénisten meghal, a szerencsétlen gyerek véletlenül felgyújtja kínzatásai színhelyét.

A Tisza folyó évezredek óta kanyarog az Alföldön. Amióta az emberiség megjelent a partjainál, azóta igyekeznek kihasználni az aranyszínű folyóban rejlő lehetőségeket. Az emberek fogyasztásra, öntözésre, folyásának alakítására és a domborzati viszonyok kiegyenlítésére használták vizét. Fél évszázaddal ezelőtt döntöttek a folyó feltöltéséről, és jelentős víztározóvá alakították át. Akkor még nem sejtették annak következményeit, hiszen ez a vállalkozás felébreszti az ősi Tisza szellemét. A folyó sodrása egy sajátos ökoszisztémát hozott létre, amely az emberi törekvések és a természeti erők alkotása. Így jött létre egy mesterséges Éden - a Tisza-tó. Dimitry Ljasuk végigvezet minket az elbeszélésen, és tanúi lehetünk annak, hogyan fejlődött ez a rendkívüli hely az évszakok, nemzedékek során átívelve. Kivételes madárfajok és vízi élőlények sokasága választotta ezt a helyet otthonául, míg a dús lombok zöld színben pompáznak a folyó partján. Napjainkban a kanyargós kanyarulatok, a tintafényű belvízi tavak, a nádasokkal borított labirintusok és a számtalan sziget a régi Tisza előtt tiszteleg. Az emberi kézművesség és a természeti leleményesség szinergiája hozta létre az ember alkotta szentélyt, amelyet Tisza-tónak hívnak. Figyelemre méltó teljesítmény, egy olyan alkotás, amely nem kizárólag a mi művünk. Védelmének és ápolásának felelőssége azonban ránk hárul – ennek a természet által nekünk ajándékozott ajándéknak a gondnokaira.

Simon József taxisofőrt kirabolja két idős hölgy utasa. Hiába fordul az elvált, adósságokkal küzdő férfi a rendőrséghez, a hatóság emberei kétkedve fogadják a beszámolóját. A férfi nyomozni kezd, és gyorsan rábukkan a hivatásos tolvajokra. Mivel elvesztette hitét az igazságszolgáltatásban, úgy dönt, hogy a saját kezébe veszi az ügyet. Ebben a nagyhatású és korszakalkotó alkotásban András Ferenc új alapokra helyezte a magyar thrillert.

Kis Emil és Felleghy Hédi szerelmi kapcsolatba már majdnem ötven éve tarta, mióta találkozta egy vidéka kastályban. Történetünk kezdetével monoton életükből hiányzik a kaland, és egy lakótelep szürke betonfalai közt élik az életüket. Emil, aki már elmúlt 70 éves, elindul, otthagyva feleségét, amelyet a behajtók fenyegetnek. Kilátástalanságában udvarias, békés stílusban kirabolja az útjába eső első postát.

1948. Angi Vera, az árva lány egy vidéki kórházban segédápolónő. Miután nyíltan bírálta a munkahelyén lévő tűrhetetlen állapotokat, a vezetés jobbnak látta, ha bentlakásos pártiskolába küldik a szókimondó lányt. Ott hamar pártfogóra talál, a régi aktivista, Traján Anna személyében. Annából a mozgalom és az átélt szenvedések kiölték az emberi érzéseket, megvet és gyűlöl mindent, ami másokat boldoggá tesz. A megszeppent és befolyásolható Angi Verát sikerül maga mellé állítania, és elkezdi a lány "ideológiai" nevelését.A film az ötvenes évek léleknyomorító világát mutatja be, azt a korszakot, amikor még a rendszer hívei is bármikor áldozattá válhattak.

A Déva egy árvaházban élő albínó lányról, Katóról szól, aki a nyári szünetben összebarátkozik egy új önkéntessel, Bogival, de barátságát csak úgy tudja kifejezni, hogy elárul valaki mást. A film a gyermeki látásmód mágikus és szürreális dimenzióját bontja ki, és új színben láttatja Déva posztszocialista világát.

A tíz éves Dongót szülei és keménykezű edzője élsportoló tornásznak szánják. Akárcsak edzőtársainak, ez élete és nappala, teste pedig tele van a fegyelmezéshez "szükséges" kék-zöld foltokkal. Tizenhárom éves korában első kitörési kísérletként megszökik egy nagy bajnokság előtti versenyről. 19 évvel később megérkezik egy modernül felszerelt kanadai edzőközpontba. Tornász gyerekek edzését bízzák rá. Magával hozott stílusa és beidegződései miatt azonban kérdésessé válik, hogy be tud-e illeszkedni ebbe az új világba, képes-e megfelelni az új kihívásoknak. Elsősorban saját feldolgozatlan múltjával, gyökereivel kell szembenéznie - a tornaterem falai közt töltött örömtelen gyerekkorral és a múlt kísérteteivel. A film érdekessége, hogy a szereplők önmagukat játsszák: Hajdu Zoltán Miklós és Kyle Shewfelt az életben is tornászmester és tanítványa, Shewfelt a 2004-s olimpián talajon aranyérmet nyert.

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan Budapestben, valami, amit még az itteniek sem képesek megmagyarázni, aki pedig nem él a fővárosban, az nem is értheti. Megmagyarázhatatlan továbbá az is, ha szüleid egy havi keresetét egy lisszaboni jegyre költöd. Áron 29 éves, komplexusos férfi, hiába tudhatja a zsebében frissen szerzett diplomáját, barátnője elhagyja, szülei tartják el, mert sajnos nincs munkája. A lisszaboni utazás szakítja ki megszokott hétköznapjaiból, és segít neki feldolgozni az élet okozta csalódásokat. Miután hazatért, újult erővel próbálja rendezni zűrös életét.

Mi lenne, ha egy nap találkoznál valakivel, aki éjjelente ugyanazt álmodja, mint te? Vagy pontosabban: kiderülne, hogy már régóta ugyanabban a világban találkoztok éjszakánként. Örülnél neki? Vagy megijednél? Esetleg romantikusnak találnád? De mi van, ha te cseppet sem vagy romantikus alkat? Hogy nézel egy-egy gyengéd álom után másnap, éberen ennek az idegen embernek szemébe? És, mi van, ha az illető nem kifejezetten szimpatikus neked? Próbálnád megszeretni? Hogy lehet az, hogy éjjel, egymástól több kilométerre, magányos ágyatokban fekve egymáséi lehettek, de nappal, hús vér valótokban egymással szemben állva még egy vacak első randevút sem tudtok normálisan lebonyolítani? És mi van, ha a második találkozó is kínosan sikerül? A harmadik meg kifejezetten szégyenletes? Feladnád? És ha feladnád, kibírnád? (Forgalmazza: Mozinet)

Mindenki focizik. Az egész falu a bajnokság lázában ég: a csapatok felkészülnek, és győzni akarnak. Az esélyes persze a helyi önkormányzat nagyvadjaiból álló társaság, élükön a polgármesterrel (Fekete Ernő), aki nem tud hibázni, és helyettesével (Schmied Zoltán), aki meg nem szeret. De valami megzavarja az eddigi harmóniát: a falu legszegényebbjei, a helyi cigánytelepen csellengő kamaszok, élükön a börtönből frissen szabadult, aranylábú rosszfiúval (Nagy Dániel Viktor), mellettük a dekázásban élen járó helyi pappal (Bánki Gergő) életükben először szintén neveznek. És nyerni akarnak. És mert a faluból elszármazott, titokzatos milliomos éppen ebben az évben dönt úgy, hogy szülőhelye legjobb focistáit kiutaztatja magához Brazíliába, hirtelen megemelkednek a tétek, és felkavarodnak a falu addig nyugodt hétköznapjai. De kell még néhány nagy szerelem, még nagyobb tömegverekedés, váratlan házkutatás, rejtélyes rablóbanda, kigyulladó vasutas és merdzsón érkező cigányvajda, hogy kiderüljön, ki és hova utazik végül… és akkor talán még Gáspár Laci is megérkezik. (InterCom)

Oscar-díjas animációs film. A légy egy napja, avagy világunk légy szemszögből.

1962 augusztusában járunk. Gagarin meghódítja a világűrt, a küszöbön áll a harmadik világháború, de Magyarországon minden nap épp olyan, mint bármelyik másik. És hogy ez így is maradjon, arról a Simon házmester is gondoskodik. A KIL tehetségkutató műsort szervez, a nyertes pedig Helsinkibe utazhat az ifjúsági világtalálkozóra, csahogy a győztes kiléte már jó előre eldőlt... A Csinibaba a kádári rendszer paródiája olyan népszerű hazai sztárokkal a főszerepekben, mint  Reviczky Gábor, Gálvölgyi János, Pogány Judit és Molnár Piroska.