Godzilla megjelenik a második világháború utáni Japánban, amely mélyponton van, és az országot még nagyobb nyomás alá helyezi.
![](/img/ajax-loader-mfb.gif)
Godzilla megjelenik a második világháború utáni Japánban, amely mélyponton van, és az országot még nagyobb nyomás alá helyezi.
Nem azt mondom, hogy egy filmtörténeti klasszikus, nem azt mondom, hogy ilyen csavarokat még sosem láttam Hollywoodban, de ugye, hogy nem ördögtől való dolog az, hogy egy látványfilmhez készítünk valami forgatókönyvet is? A japánok most megmutatták H... Több
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Godzilla 1954-ben került először képernyőre a japán Toho Studiosnak szörnyfilmjében, ami gyakorlatilag megteremtette a kaiju műfajt. Godzilla azóta több mint 30 filmben szerepelt, és Hollywoodban is jelentős karriert futott be: a Warner és a Legendar... Teljes kritika
Az amerikai feldolgozások elfelejtették velem, hogy mi Godzilla valójában: egy ostoba, romboló hüllő, ami pusztít, és fájdalmat okoz az embereknek. Fura volt megint ebben a szerepben látni, ez nagyon tetszett! Megfigyelhető még az a nagyon érdekes jelenség is, hogy szemben az amerikai filmek magányos hőseivel, egyszemélyes hadseregeivel, az ázsiai filmek többsége az összefogásról szól. Arról, hogy közösen bármit el lehet érni. Meg is van az eredménye ennek a felfogásnak. Ebben a filmben is ez a legszebb. Technikailag nekem nem nyújtott akkora élményt, mint vártam, de ez az első szörnyfilm, ami nem totális marhaság, és ahol a jelenetek 80%-a nem csak alibi töltelék, hogy kitöltsék a játékidőt két látványcunami között. Ha Godzilla helyett pl. csak a háború utáni helyreállásról szól, akkor is érdekes, szép film lett volna. Szóval jó.
A Godzilla Minus One sajnos nem volt olyan jó, mint gondoltam. Ez nem Shin-Godzilla féle szórakoztatóan kifordított társadalom-kritika volt, hanem egy tipikus kaijus film, azok összes erényével és hátrányával. Egyedüli érdekessége, hogy közvetlen a v... Teljes kritika