Vélemények (63)
Rejtélyes módon, valamelyest áthallás tapasztalható az 'Egy csodálatos elme' c. film John Nash-éhez. Az igaz, hogy ami a mentális jelleget illeti, nyilvánvalóan egy teljesen más eset, viszont a főhős kognitív megnyilvánulásai hasonló érzetet kelthetn... Teljes kritika
Az Oppenheimer nem olyan, mint a trailere, a film 90% lényegében „csávók szobában beszélgetnek.” Semmilyen értelme sincs ezt IMAX-ben nézni, ez nem egy moziélmény, mert sajnos a beszélgetéseket sem Sorkin írta, és a film folyamatosan elveszti a lendületet, amikor egy újabb történelmi figurát dob be két jelenet erejéig, csak hogy autentikus maradjon. Ha meghalljuk, hogy Oppenheimer, rögtön az atombomba, a morális dilemma és a Manhattan Projekt jut eszünkbe. Ez a film kb 25%... Sokkal több idő telik egy teljesen érdektelen és céltalan személyes viszály feltérképezésével, mely meg sem közelíti fontosságban a korábban felsorolt témaköröket. A film nem unalmas vagy vontatott, egyszerűen csak egy totál érdektelen témát dolgoz fel. Olyan, mintha valaki forgatna egy filmet Hitlerről, ami csak arról szólna, hogy vegetáriánus. Ez nem jelenti azt, hogy a színészek nem kiválóak, még a szkript is rendben van többnyire, és viszi a jeleneteket előre. A képi világ csak néhány helyen igazán erős, egyszerűen nem lehet túl sok helyre tenni egy szobában a kamerát. Nem értem, Nolan miért limitálta magát így, korábbi filmjeinek is voltak expozíciós hibái, így aztán csinált egy filmet, ami majdnem 100%-ban expozíció? Ez nem megoldás, ez visszalépés.
Christopher Nolan mindig is a jó hírű, tehetséges és igényes rendezők sorába tartozott, akivel szívesen dolgoznak a színészek és sztárok. Ezúttal valódi remekművet alkotott az Oppenheimerrel, noha kényes témához nyúlt. Az atombomba ledobása, mely százezreket ölt meg (és soha nem tudtuk meg a pontos számot, hogy hány embert is pontosan), mindig megosztotta a történelemmel foglalkozókat: valóban szükség volt a ledobásokra, vagy csak egy kísérlet befejezése volt az egész? A film nem foglal állást a kérdésben, mert az atomtudós Oppenheimer életére fókuszál. Bemutatja egyetemistaként, szeretőt tartó férjként és atomtudósként is, aki megalkotja az emberiség legpusztítóbb fegyverét. Cillian Murphy kétségtelenül óriási alakítást nyújt, és minden szereplő a maximumot hozza. A bemutató utáni színész-nyilatkozatok szinte mindegyike arról szólt, hogy a szereplők örömmel és minden tehetségükkel vettek részt a forgatásokban. Ami kritikát meg lehet fogalmazni, az csupán annyi, hogy nem kerül sor a ledobott atombombák okozta pusztítás bemutatására, de vélhetően ez szándékos rendezői koncepció, hogy ne feszegesse Amerika bűnös mivoltát az ügyben. Értékelésem: 95%, szinte hibátlan film.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Az elvileg Oppenheimer életéről szóló film három fő síkon keresztül beszéli el az amerikai atombomba történetét. Az első sík Oppenheimer nemzetbiztonsági engedélyének megvonására irányuló meghallgatás. Az elhangzó vallomásokon keresztül történik meg... Teljes kritika
Arra számtalan példát tudok, hogy egy többszörös díjnyertes filmen szétuntam az agyam, de hogy egy olyan témában, ami kifejezetten érdekel, most volt először. Három óra zsibbasztó szövegelést láttam. Történelmi értéke minimális, tudományos szinte nul... Több
Egyszer meg kell mindenkinek nézni. De készülni kell rá, hogy nagyon hosszú, és néhol igen vontatott. A színészek jók benne.
Az a bajom ezzel a mozival, hogy túlságosan az emberekre, a személyes viszonyokra, viszályokra fókuszál. Amúgy a tipikus emberi butaságot, gyűlöletet, irigységet is hivatott megmutatni a sztori, rengeteg hasonló példa van, addig vagy jó, amíg az érdekeknek megfelelsz, utána beléd rúgnak. A legjobb mondat a filmben talán Einsteiné: „díjak nem feltétlen a díjazottról szólnak, hanem azokról, akik osztják.” A hatalom a legfontosabb a világon, ezt jól bemutatja a film. A színészek karaktermegformálása egész jó volt, bár a helyszínek nem valami változatosak. A film hosszú, és csak annak ajánlom, akit egy picit talán érdekel a téma.
Hasonló filmek
Robert Oppenheimer a világtörténelem egyik legjelentősebb alakja, aki létrehozta a világ legelső atombombáját. Nevét mindenki megtanulta az iskolában, ám életéről csak kevés részletet ismerünk. Ám Christopher Nolan filmje változtat ezen: kiderül például, hogy nagyon jó barátságot ápolt Albert Einstein professzorral, szeretőt tartott és ellenségévé tett egy amerikai diplomatát, aki aztán tönkretette jó hírét. Ami a szeretőt illeti: Florence Pugh jól alakítja a karaktert, aki csinos, szenvedélyes és tragikus sorsú. Az alakítások sorában kiemelkedik Cillian Murphy és Robert Downey Jr. is, akik valódi ellenfelekként kerülgetik egymást. Nagyon érdekes a kísérleti bomba felrobbantásának jelenete is, alighanem ez a leglátványosabb részlet a filmben. Számomra tanulságos volt látni azt, ahogyan az amerikai tudós csapat dolgozik Los Alamosban, az ott kialakított városkában. Hiányérzetem volt azonban a valódi robbanásokat illetően: semmit nem látunk ugyanis a hirosimai és nagaszaki tragédiákból és azok közvetlen utóhatásaiból. A film mégis különleges: 4 csillag nálam.
Hát nem is tudom, hogy értékeljem, hány csillaggal. Átlagosnak nem mondható a film, de annyira jónak sem mondanám. Legyen annyi, hogy nem rossz, egyszer simán megnézhető, mert az alaptörténet jó. De még egyszer nem nézném meg. Az első kb. 1 óra számo... Több
Robert Oppenheimer egy amerikai tudósokból álló csapattal egy Los Alamos mellett felépült kutatóbázison 1945 júliusában kifejlesztette a Föld első atomfegyverét. Ezt tanultuk az iskolában, eddig a sztori szimpla történelem. Az is, hogy 1945 augusztusában két japán város felett fel is robbantottak egy-egy atombombát (nem csapódtak a földbe, a talaj felett detonáltak). Ami azonban új, az az események mögött megbújó ember: Robert Oppenheimer és élete. Nolan filmjéből derül ki sokak számára, hogy milyen ember volt valójában, hogy például személyes barátságot ápolt Einstein professzorral, hogy csalta a feleségét, és hogy végül egy sértődékeny politikus okozta szakmai bukását, amikor kommunistának állította be. A film lassú tempójú (mint minden Nolan-produkció), és több remek alakítással is szolgál: Cillian Murphy mellett Robert Downey Jr., Matt Damon, Emily Blunt és Florence Pugh is remekelnek benne. Tény, hogy Nolan alig szán időt filmjében a meghalt százezrekre, mégis nagyívű alkotást tett le az asztalra tavaly nyáron. Nálam erős 4 csillagot ér.
A hype atombomba nálam nem ért célba. Hiába az impozáns színészi gárda, a film teljesen lapos volt. Valahogy nem jött át az a morális vívódás, amit be akartak mutatni. Az embernek végig az volt az érzése, hogy a valós események erősen ki lettek színezve, hogy a mondanivalót be tudják illeszteni az összképbe.
Az biztos, hogy csak azok értik és értékelik Christopher Nolan Oppenheimerét, akik szeretik a történelmet, picit jártasak benne, és nyitottak az életrajzi drámákra. Rám ez mind igaz, így szívesen ültem be erre a 180 perces filmre, és nagyon elnyerte a tetszésem. Nolan rendezése rendkívüli, de csak kevesen veszik ezt majd észre. Egészen elképesztőek az alakítások is, kezdve Cillian Murphyvel, és folytatva a sort Emily Blunttal és Matt Damonnal. Az kevésbé szerencsés, hogy olyan sokat ugrál a film az időben, de ez ma nagy divat Hollywoodban, úgyhogy elnézhető Nolannek. Értékelésem egyértelmű 90%.
Ötvenedik kommentemnek a tavalyi év talán legjobb filmjét választottam, az Oppenheimert. Christopher Nolan és Cillian Murphy nagyon odatették ezt a produkciót, mely azok számára, akik érdeklődnek a történelem iránt, egészen különleges filmélményt nyújt. Kezdjük ott, hogy teljes képet ad nekünk a XX. század egyik legnagyobb részecskefizikusáról, Robert Oppenheimerről (1904–1967). Látjuk őt egyetemistaként, majd férjként, szeretőként, később tudósként, végül áldozatként. A másik érdekessége a filmnek, hogy bemutatja az 1945 utáni Amerika kommunistaellenes hisztériáját, melyben jobb, ha anyagyilkosnak hisznek, mintha kommunistának. Ennek a hisztériának lesz áldozata Oppenheimer is, akit egy kicsinyes szenátor vádol meg baloldali elhajlással, és tesz tönkre. Lewis Strauss, akit Robert Downey Jr. alakít, félreállítja Oppenheimert, aki bukott tudósként jelenik meg a film végére. Kitűnő alakításokat láthatunk viszont végig a film alatt: Matt Damontól (a kísérleteket felügyelő amerikai tábornok bőrében), Emily Blunttól (aki a feleséget alakítja) és Florence Pughtól (aki a szeretőt). A tavalyi év egyik, ha nem legjobb filmje.
Nem is tudom, hogy honnan közelítsem meg ezt a filmet. Ez a film egy olyan témával foglalkozik, ami nem mindennapos. A film légkörre nyomasztó, ugyanakkor lenyűgöző az a alkotás, amit Christopher Nolan letett megint a nézők elé. Persze nem is olyan nehéz ilyen fantasztikus színészekkel, mint például Cillian Murphy, Emily Blunt, Matt Damon és Robert Downey Jr.! A film eleje egy kicsit lassú, de a film második fele mindenért kárpótol. Aki szereti a történelmi, életrajzi drámákat, annak mindenképpen ajánlom legalább egyszer. Igazi csemege a maga műfajában! Nagyon tetszett ez a film. Amúgy odavagyok a történelmi filmekért, így biztos, hogy többször nézős nálam. Mindent egybevéve lebilincselő témája, nyomasztó légkörre engem odaszegezett a vászon elé. Nagyon nem bántam meg, hogy megnéztem. Mindenképpen ajánlom. Értékelés: 10/10
