Olvastam könyv alakban is, mindenkinek ajánlom, a filmben megtartották ezt a monologizáló, beszámoló formát. Matt Damon jól hozza a főszereplő életerős pozitív beállítottságát, a könyvben is ez sugárzott. Persze, a humor jó mentsvár a sokk, bénultság, fásultság mesterhármasa ellen, de mintha a karakter már a trauma előtt is eléggé „lökött” lett volna. Én csak azt sajnálom, hogy kihagyták azt a regény jelentett a filmből, amikor hősünk észreveszi, egyik irányba tisztán látja a horizontot, másik irányban kicsit homályos. A földi megfigyelők már tudják műholdas képekből, porvihar közeleg, nem tudja feltölteni a marsjáró naptelepeit, veszélyben a menekülés! Mit fog most csinálni, összeroppan, feladja, dühöngeni fog? Izgatottan nézik a bejövő egyoldalú kapcsolat videóképeit. Az asztronauta mozgásából próbálják kitalálni, mikor jön rá, halálra van ítélve (már megint). Aztán amikor megdermed, egy ideg csak áll. Most mi lesz? Felkap egy táblát, felír valamit, és megmutatja a Földnek. „Ráb*sztam!”, csak ennyi van rajta. De nem adja fel, nem olyan fajta, lehet hogy még smile-t is kanyarít a szöveg végére. Hihetetlenül pozitív a regény, és a film csak hangyányit marad el tőle, ezért az ezüstérem, nálam.
Olvastam könyv alakban is, mindenkinek ajánlom, a filmben megtartották ezt a monologizáló, beszámoló formát. Matt Damon jól hozza a főszereplő életerős pozitív beállítottságát, a könyvben is ez sugárzott. Persze, a humor jó mentsvár a sokk, bénultság, fásultság mesterhármasa ellen, de mintha a karakter már a trauma előtt is eléggé „lökött” lett volna. Én csak azt sajnálom, hogy kihagyták azt a regény jelentett a filmből, amikor hősünk észreveszi, egyik irányba tisztán látja a horizontot, másik irányban kicsit homályos. A földi megfigyelők már tudják műholdas képekből, porvihar közeleg, nem tudja feltölteni a marsjáró naptelepeit, veszélyben a menekülés! Mit fog most csinálni, összeroppan, feladja, dühöngeni fog? Izgatottan nézik a bejövő egyoldalú kapcsolat videóképeit. Az asztronauta mozgásából próbálják kitalálni, mikor jön rá, halálra van ítélve (már megint). Aztán amikor megdermed, egy ideg csak áll. Most mi lesz? Felkap egy táblát, felír valamit, és megmutatja a Földnek. „Ráb*sztam!”, csak ennyi van rajta. De nem adja fel, nem olyan fajta, lehet hogy még smile-t is kanyarít a szöveg végére. Hihetetlenül pozitív a regény, és a film csak hangyányit marad el tőle, ezért az ezüstérem, nálam.