Legjobb filmek a Cinego-n

Woyzeck kisvárosi garnizonban szolgál a 19. század közepén. Az együgyű katonát állandóan megálázzák, és az orvos kísérletezik rajta. A férfi vadházasságban él Marie-vel. Felébred benne a gyanú, hogy a nő megcsalja. Georg Büchner darabjából. Woyzeck közkatonaként szolgál egy német kisvárosban a tizenkilencedik század közepén. Az együgyű katona a megaláztatások célpontja, melyben a kapitánya jár az élen. Ráadásul az ezredorvos kétes tudományos kísérleteket végez rajta. Az egyetlen vígasza Marie, akivel vadházasságban él, gyermekük is született. Egy napon Woyzeckben felébred a gyanú, hogy Marie megcsalja. A féltékenység idővel elhatalmasodik rajta, és az elnyomott, megalázott férfi fellázad. Georg Büchner darabjából. (HBO)

Bertrand a negyvenes éveihez közeledve úgy érzi, nem találja helyét a világban. Már közel két éve nem talál munkát, gyerekei pedig a világ legnagyobb lúzerének tartják és hát nem is nagyon tudna velük vitatkozni ezen. Bár felesége végtelenül türelmes vele, a férfi úgy érzi, teljesen kicsúszott a lába alól a talaj. Egy nap megpillant egy hirdetést, amelyben amatőr szinkronúszó csapatba keresnek tehetséges jelölteket. Úgy dönt, belevág, és ez a döntés örökre megváltoztatja az életét.

Bianka puszta elhatározásból úgy dönt, hogy ellop egy csecsemőt, hogy új életet kezdhessen. A lányt azonban senki sem hajlandó befogadni az újszülöttel együtt. A helyzet kezd egyre reménytelenebbé válni, amikor találkozik egy munkásszálón Lacival, a férfi pedig elhatározza, hogy mindenáron otthont teremt mindannyiuk számára.

Civilek egy csoportja megkérdőjelezi nézőpontjukat a társadalomról, valamint a rendőri brutalitás jogosságát.

Vincenzo párizsi mindennapjai teljesen egyformán telnek, a férfi egy hangulatos antikváriumot vezet, illetve lánya gondozására fordítja minden idejét. Egy nap azonban felbukkan a boltban Yolande, a sugárzóan energikus nő pedig hirtelen teljesen felborítja Vincenzo körül a világot. A férfi újra felfedezi a szerelem érzését, az élete pedig teljesen megváltozik. Sergio Castellitto legújabb rendezése, a Könyvesbolt Párizsban főbb szerepeiben Bérénice Bejo, Sergio Castellitto, Matilda De Angelis, Sandra Milo, Alex Lutz, Nassim Si Ahmed sé Domitilla D'Amico látható. A film 2021 novemberében érkezik a hazai mozikba a Cirko Film jóvoltából.

Toszecky Renáta szociális dolgozóként a Baptista Szeretetszolgálat egyik magyarországi védett házát vezeti, ahová a korábban prostitucióra kényszerített és az emberkereskedelem áldozataivá vált nők érkeznek. Az itt dolgozók megpróbálnak minden tőlük telhetőt, hogy az ide kerülő nők és gyermekeik új életet kezdhessenek. A dokumentumfilm Renáta mindennapi munkáját követi nyomon, feltárva azokhat a nehézségeket, amelyekkel folytonosan szembesülniük kell az itt élő és dolgozó embereknek.  

Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné kulcszerepet töltött be az Ausztria és Magyarország közötti kiegyezésben, szerepe mára azonban sokkal inkább jelképessé vált. Sisi a negyvenes éveibe egyre elkeseredettebben küzd azért, hogy megőrizze fiatalos külsejét és a róla kialakult képet, a bécsi udvar légköre azonban egyre fojtogatóbbá kezd válni. Hogy új színt vigyen életébe, Angliába, majd Magyarországra utazik, hogy felkeresse régi szerelmeit és politikai szövetségeseit. Marie Kreutzer rendezésében készült Corsage főszerepeiben Lengyel Tamás, Colin Morgan, Vicky Krieps, Manuel Rubey, Alexander Pschill, Regina Fritsch és Finnegan Oldfield láthatók. A film 2022. május elsején debütál Magyarországon a Cirko film jóvoltából.

Sophie elgondolkodik az apjával együtt töltött nyaraláson, amely ugyan húsz évvel ezelőtt történt, azonban a lányt még mindig nosztalgiával tölti el. A kézi kamerával készült felvételek közötti hézagokat valós és képzelt emlékek töltik ki, miközben a lány megpróbálja összerakni a képet az apjáról a felvételek és emlékei segítségével. Charlotte Wells rendezésének főszerepeiben Paul Mescal, Frankie Corio, Kayleigh Coleman, Sally Messham, Harry Perdios, Ethan Smith és Celia Rowlson-Hall láthatók.

Keleti Ágnes a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar sportolója, aki pályafutása során tíz olimpiai érmet szerzett. A dokumentumfilm egy rendkívül közeli portrét tár fel a legendás sportolóról, amely egyúttal Ágnes egy évét követi nyomon a 100. születésnapjától kezdődően a 101-ig. A filmben helyet kapnak régi interjúk, naplóbejegyzések és a mindennapokból kiragadott képek, mindeközben Keleti Ágnes megosztja velünk az életről alkotott felfogását.

François, a fiatal asztalos egy Párizs melletti kisvárosban él gyönyörű, szőke varrónő feleségével és két gyermekükkel, és boldog, elégedett élete van. Megismerkedik azonban egy lenyűgöző szőke postáslánnyal, akivel romantikus kapcsolatba kezd. Egy nap, egy családi kirándulás alkalmával a férfi bevallja feleségének újdonsült boldogságát. Bár a nő megérti férje érzéseit, tragikus módon öngyilkosságot követ el. François ezután feleségül veszi szerelmét, de boldogságukat nem árnyékolja be a tragédia.

Egy francia nő visszatér gyermekkori otthonába, Kamerunba – egy korábbi gyarmati előőrsre –, ahol elárasztják az emlékek, különösen Protée-vel, a szolgálójával kapcsolatban.  

Lucien arról álmodik, hogy híres költő lesz belőle, ennek a reménynek pedig semmi sem szabhat gátat, így elhatározza, hogy saját kezébe veszi a sorsát, otthagyja a családi nyomdát, hogy Párizsban próbáljon szerencsét.   A nagyvárosban azonban hamar egyedül találja magát, rövidesen pedig azzal kénytelen szembesülni, hogy ebben a világban minden csak a haszonszerzés és a látszatkeltés körül forog.   Ebben a történetben mindent megvesznek és eladnak, az irodalmat, a sajtót, a politikát, az érzelmeket és persze a lelket is. Lucien azonban nem adja fel, készen áll mindenre: a szerelemre és a szenvedésre is egyaránt.

Jeanne, a kultúra és az élvezetek megszállottja. A munkásosztálybeli nő ügyesen használja intelligenciáját és báját, hogy fokozatosan feljebb lépjen a társadalmi hierarchiában. Rövidesen megragadja XV. Lajos király érdeklődését is, és gyorsan a kedvelt társává válik, anélkül, hogy tudná, hogy a lány kurtizán. Múzsaként viselkedik, és újraéleszti a férfi életkedvét. Intenzív szerelmük arra készteti őket, hogy Jeanne Versailles-ba költözzenek, szembeszegülve a társadalmi normákkal és botrányt kavarva az udvaron belül. Maïwenn rendezésének főszerepében Johnny Depp, Pierre Richard, Noémie Lvovsky, Melvil Poupaud, Pascal Greggory és Laurent Grévill láthatók.

Nuri Bilge Ceylan a kortárs európai filmművészet egyik kiemelkedő alakja, török filmes munkássága pedig a rangos cannes-i nemzetközi filmfesztiválon is folyamatosan megállja a helyét. A fesztiválon több rangos díjat is bezsebelt, köztük a zsűri nagydíját a „Messy” (2003) és a „Volt egyszer egy Anatóliában” (2011) című filmekért, a legjobb rendezőnek járó elismerést a „Három majom” (2008), valamint a FIPRESCI-díjat és a fesztivál leghíresebb elismerését, az Aranypálmát az „Egy téli álom” (2014) című filmért. Legújabb filmes remekművében, az „Elszáradt fűből” című alkotásban Ceylan vizuálisan lenyűgöző és magával ragadó elbeszélést mutat be. A film Törökország kurdok lakta kelet-anatóliai régiójában, egy kietlen faluban bontakozik ki, ahol Samet (Deniz Celiloglu alakításában), egy kiábrándult pedagógus arra törekszik, hogy egy isztambuli állás megszerzésével kitörjön unalmas életéből. Élete drámai fordulatot vesz egy csábító tanártársnő (Merve Dizdar, aki alakításáért Cannes-ban a legjobb színésznőnek járó díjat kapta) és egy iskolai botrány miatt, amikor diákjaik hatalommal való visszaéléssel vádolják őket. Ceylan jellegzetes stílusához híven a „Száradt füvön” mélyen belemerül az emberi pszichébe, miközben kortárs korunk legégetőbb kérdéseivel foglalkozik.

Az 1950-es évek közepe táján más emigránsok kíséretében egy déli család érkezik Milánóba, az ipari központba. A változásokra az öt testvér, Vincenzo, Simone, Luca, Ciro és Rocco ötféleképpen reagál, tragédiájuk a film során fokozatosan bontakozik ki. Édesanyjuk sem képes már arra, hogy megakadályozza a család széthullását.

Norbu láma Seattle-be utazik, hogy megkeresse halott tanára, Dorje láma reinkarnációját. Keresése során rátalál a fiatal Jesse Conradra, Rajura, a kathmandui lelencre és egy felső osztályból származó indián lányra. Ők négyen Bhutánba utaznak, ahol a gyerekeknek alá kell vetniük magukat egy tesztnek, hogy bebizonyítást nyerjen melyikük a reinkarnáció. A film során megismerhetjük Siddharta történetét, akit később Buddhaként ismert meg a világ.

Olivier, Elisabeth és a vidéki állatorvos, Serge kilencéves fia egy délután eltűnik a nagymamájához vezető úton. Eltűnésének érzelmi utóhatásai miatt az apja Franciaországból Afrikába menekül, és majdnem tönkreteszi az anyját, aki a megmaradt gyermekébe, Nadine-ba – és odaadó szomszédjába, Marcelbe – kapaszkodik. Néhány évvel később, miután a városba költözött, az ügyet kezelő rendőrnyomozó találkozik egy párizsi albérlővel, akiről azt hiszi, hogy ő az eltűnt Olivier. Miután visszatér vidéki otthonába, a tizenéves Olivier megpróbálja enyhíteni édesanyja immár mélyen gyászoló bánatát, és meggyógyítani az újraegyesült szülei közötti szakadékot. Eközben le kell küzdenie merengő kamasz húga féltékenységét és a személyazonosságával kapcsolatos kételyeit, és össze kell egyeztetnie az utcai mocskos életét a festői új környezettel. A szűkszavú Olivier valódi motivációival kapcsolatos kérdések azonban továbbra is felbukkannak, és azzal fenyegetnek, hogy anyját végleg a szakadék szélére sodorják.

Minden reggel egy fiatal buddhista meglátogat egy idős asszonyt, és a tibeti Halottak Könyvéből idéz, hogy felkészítse őt a halál és a következő élet közötti átmenetre. Az utolsó napon a fiú gyengéden az asszony fülébe mondja a könyv záró sorait, gyengéden lehunyja a szemét, és meditációban csatlakozik hozzá, miközben a lelke elindul az útjára. A Samsara elbeszélése két részben bontakozik ki: két kontinensen, két közösségben, két hitrendszerben, a külső és belső tapasztalatok két birodalmában. A laoszi szerzetesek és egy afrikai törzs mindennapjait egy egyedi, fényekkel és hangokkal megvilágított út köti össze. Egy bizonyos ponton a nézőnek is be kell hunynia a szemét a főszereplővel együtt, hogy átélje a reinkarnáció élményét, és átmenjen egyik életből a másikba. Lois Patiño a lélekvándorlást vizsgáló, magával ragadó road movie-ja a legutóbbi berlini filmfesztiválon lenyűgözte a közönséget, és a zsűri elismerését is elnyerte a Találkozások szekcióban. Ez a film ritka filmes utazást nyújt, miközben egy belső odüsszeiára visz minket. A film készítői lenyűgöző vizuális és auditív effektusok segítségével lehetővé teszik számunkra, hogy az idős asszony mellett átéljük a reinkarnáció folyamatát. A Samsara egy meditatív utazást kínál, amely túllép a hagyományos mozi határain, és a magyar közönséget kollektív csakratisztításra invitálja a szervezett vetítések során.

Bess egy mélyen vallásos, zárt közösségből származik. Övéi megvetéssel tekintenek rá, amikor hozzámegy szerelméhez, egy olajfúró torony munkásához. Jan egy balesetben megsérül és ágyhoz kötötté válik. Felesége pedig minden kívánságát teljesíti, hogy segítse gyógyulását. Jannak pedig vannak különös kérései...

A középkorú házaspárt egy nap szörnyű tragédia éri. Gyermekük kizuhan a szoba ablakán és szörnyethal. A feleség nem tud megbirkózni a gyásszal, intézetbe kerül. Férje segíteni próbál rajta, kihozza, és boldog éveik helyszínére, az erdei kis házba viszi, amely azonban mindinkább átalakul a nőn elhatalmasodó őrület játszóterévé.

A vietnami háború idején az amerikai, vezérkari százados egy őrült parancsnok magánbirodalmába téved. Willard kapitány (Martin Sheen) a saigoni CIA-tól azt a különleges megbízatást kapja, hogy egy nyilvánvalóan megőrült ezredest (Marlon Brando) likvidáljon. Látnia kell, mint válik a vietnámi háború szándékos vagy félelem szülte gyilkolássá. Feladata könnyen az életébe kerülhet. Az ellenséges területeken keresztül el kell jutnia a kambodzsai határhoz, ahol már hosszú ideje él a hegyekben egy "zöldsapkás" ezredes, Kurtz, aki az őt istenként tisztelő bennszülöttekből magánhadsereget szervezett, s esztelen vérengzésekkel tölti napjait. Willard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálomhoz hasonlít. Küldetése: "megsemmisítés bármire való tekintet nélkül". A mozikban korábban vetített 145 perces verzióhoz képest 53 perccel hosszabb rendezői változat. 

A Riefenstahl című dokumentumfilm bepillantást nyújt Leni Riefenstahl művészeti örökségébe és a náci rezsimhez fűződő bonyolult viszonyába. A rendező saját magáról alkotott képe mellett felfedjük azokat a bizonyítékokat, melyek arra utalnak, hogy tisztában volt a rendszer működésével és a bűncselekményekkel. Andres Veiel példa nélküli hozzáférést kapott Riefenstahl 700 doboznyi felvételből álló személyes archívumához, és ezek felhasználásával készítette el az ellentmondásos filmrendezőről készült eddigi legbonyolultabb portrét.

1989 nyarán tartották meg Phenjanban a 13. Ifjúsági és Diák Világfesztivált. Ezen az eseményen 177 ország többezer szocialista fiatalja ünnepelte a jobb társadalomba vetett hitet és a nemzetközi szolidaritást.  

Colin, a félénk férfi találkozik Rayjel, a magabiztos motorosbanda-vezérrel, aki beavatja őt egy alárendelt kapcsolatba. Ez kihívás elé állítja Colin hétköznapi életét, és szokatlan dinamikájuk révén személyes fejlődésre készteti.

Az 1960 és 1980 közti időszakban nigériai gyerekek ezrei kerültek Nagy-Britanniába, hogy fehér nevelőszüleik jobb életet biztosítsanak számukra. A film egy érintett kisfiú, Enitan történetét mutatja be, akit csecsemőként a Carpenter család gondjaira bíztak. A fiú sosem tapasztalhatta meg az őszinte szülői szeretetet, ami az egész későbbi életére rányomta a bélyegét. Számkivetettként élte le a gyerekkorát, környezetétől csak becsmérlést kapott. Kezdetben csak saját magával szemben alakultak ki negatív érzései, idővel azonban eluralkodott rajta az egész emberiség iránti utálat. Amikor sikerült magát elfogadtania egy, a fehérek magasabbrendűségét propagáló csoporttal, hirtelen az egész élete megváltozott.   

Ukrajna keleti részén, a Donyec-vidéken egyre inkább széthullik a társadalmi rend, részben a politikai manipuláció, részben az átláthatatlan viszonyok miatt. A béke itt háborút jelent,  az igazságot a propaganda fogalmazza meg, a szeretet pedig nem egyéb, mint gyűlölet. (Cirko Film)

Az 1980-as évek végén a norvég fővárosban két fiatal, Euronymous és Dead egyre jobban átadja magát a black metal iránti szenvedélynek. Elvakultságuk olyan mértéket ölt, hogy lassan elveszítik realitásérzéküket, nem tudnak különbséget tenni a valóság és a metál szellemisége közt, mígnem olyan mélyre zuhannak, hogy Dead véget vet életének, Euronymous pedig bandája népszerűségének növelése érdekében felvételeket készít barátja haláláról. Az új tag, Varg is átadja magát a komor hangulatnak, a bandatagok versengése azonban vandalizmusba torkollik. Vargot elfogják, Euronymous folytatja karrierjét. Varg szabadulását követően el kell dönteni, ki a black metal koronázatlan királya.  

Filatorigát, Maszk klub vagy a Kultiplex – csupán néhány hely a budapesti hip-hop legikonikusabb helyszínei közül, ahonnét igazi szubkultúraként nőtte ki magát az irányzat. A dokumentumfilmben megszólalnak a szakma nagyjai, akik nyíltan beszélnek a kezdetekről és az őket ért hatásokról. 

Egy lebilincselő és egyben felemelő dokumentumfilm az ikonikus 100 Tagú Cigányzenekar történetéről.

Gordon Zsigmond, a kiábrándult bűnügyi újságíró egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomoz a ’30-as évek Budapestjén. A szálak több irányba vezetnek, és úgy tűnik, senkinek nem áll érdekében az, hogy kiderüljön az igazság. (Big Bang Media)