Maggie Gyllenhaalt eddig komoly, drámai szerepekben ismerhettük meg. Benne volt az Őrült szívben Jeff Bridges oldalán, és játszott Will Ferrellel is a Felforgatókönyv című dramedyben. Talán ez a két szerepe eddig a legismertebb a filmes körökben, mindkettő joggal, hiszen maximálisan odatette magát. Most azonban szinte 110%-on pörög, a A tanítónő című filmben, ugyanis egy igen sokrétű szerep ugyanis az övé. Látszólag egyszerűnek tűnhet egy családanyát eljátszani, aki civilben óvónő, és néha verseket ír. Karaktere azonban meglepően sokrétűre sikeredett, és ez teszi izgalmassá a filmet, valamint Maggie alakítását lehengerlővé. több»
Egyszernézős, tipikus tucatfilm, valószínűleg a kávéfőződ is mélyebb, mint a kommunikáció a karakterek között. Kevés elvárással és rágcsával elmegy hétvégi szórakozásnak (jobb híján). Ettől függetlenül betippelem, hogy látványra azért kap egy Oscart (jelölést legalább), mert mégis Jackson papa, Rivers és a stáb volt e mögött. több»
Rengeteg témát érint A 64-es betegnapló. Ez így – ha önmagában még releváns kérdések is – együtt, egy filmen belül túl sok. A néző gyomra biztosan el fogja bírni, hiszen máskülönben kitűnő film. De nem garantált, hogy jól is fog esni. több»
Kicsit bajban vagyok a kritikámmal, mivel eléggé vegyes érzéseim vannak a Ralph lezúzza a netet című filmmel kapcsolatban. Vizuálisan eszméletlenül kreatív és a legapróbb részletekig kidolgozott, viszont vannak benne egészen butyuta poénok is, amik sajnos rontanak az összhatáson. Ha ezekből az erőltetett vicceskedésekből visszavettek volna kicsit, akkor lehetett volna akár az év legjobb filmje is. Természetesen így sem lehet okom panaszra, mivel a Zootropolis alkotói (Phil Johnston, Rich Moore) ismét egy intelligens, és elgondolkodtató művet tettek le az asztalra. A 12-es korhatár nem véletlen, mivel a kisebb gyerekek nem biztos, hogy érteni fogják a film mondanivalóját, ami meglepően komolyra sikeredett. Ha valaki csak annak reményében ül be, hogy mennyire jól fog szórakozni és mennyit fog nevetni, az csalódott lesz, mivel a Ralph lezúzza a netet, nem a poénokban erős, hanem a társadalomkritikában, az emberi kapcsolatok bemutatásában, és a színes, csili-vili felszín mögött egy mély drámai szál lapul. több»
Nem azt túlzás állítani, hogy ebbe a filmbe bele tette szívét-lelkét, és ez hihetetlenül látszik a végeredményen is. Ahogy egyik fő rendezésén a Gran Torino-n is ez látszott már 10 éve. Van a filmben egy jelenet, amikor Earl díjat kap, mint elismert kertész, és a közönség éljenezve ünnepli őt. Megható és egyszerre felemelő látni, ahogy a sok mosolygó arc közt, az épp hogy kibotorkáló Eastwood átveszi a díjat, és még egy viccet is elmesél Ugyanezt a bravúros szereplést kívánom az Oscarra a filmnek és Eastwoodnak is. több»
Álmomban sem gondoltam volna, hogy a 2019-es év első csalódása a Creed II. lesz. Voltak ugyan kétségeim, mivel egy teljesen ismeretlen rendező vette át a gyeplőt Ryan Coglertől, de úgy gondoltam, hogy meg tudja majd ugrani az akadályt, de sajnos nem így lett. 2015-ben a 29 éves Ryan Cogler üstötösként robbant be a filmiparba a Creed című alkotással, ami képes volt megújítani a kissé megkopott Rocky-szériát, és elnyerte mind a nézők, mind a kritikusok szívét is. Sajnos ez Steven Caple Jr. filmjéről nem mondható el, mikor kijöttem a vetítésről sajnáltam azt a 2 órát, amit a Creed II. megtekintésére pazaroltam, A legnagyobb baj az, hogy hiányzik a szív belőle, és néha olyan, mintha egy brazil szappanoperát néznénk. A karakterek két dimenziósak, a dialógusok botrányosan közhelyesek, a zene nem passzol a filmhez, a történetről meg inkább ne is beszéljünk. több»
Sajnos annyira egyszer nézős, hogy a színészek nagy részét nem fogom felismerni más produkciókban sem, ha pedig igen, akkor nagyon tudatos folyamat lesz leépíteni az ingert, hogy hagyjam a francba az egész sorozatot/filmet emiatt az egyszeri rémség miatt. Összességében egyszer nézhető film a Végtelen útvesztő, de nem érdemes rá pénzt költeni. Hívasd meg magad, akkor nem fogsz nagyon bánkódni. több»
A gazdagokat megsarcoló, a szegények sorsát a szívén viselő „jó rabló” legendája népszerű toposz, Jesse James, Rózsa Sándor, Robin Hood és társaik a folklórból küzdötték fel magukat a filmvászonra. Közülük a (valóságban soha nem létezett) sherwoodi íjász futotta be a legnagyobb karriert. Többek között Russell Crowe, Kevin Costner és Errol Flynn alakította különböző filmekben. (A sort hosszan lehetne folytatni.) Otto Bathurst rendező megkísérelt valami nagyon újat és merészet kihozni a kissé lerágott csontnak ható történetből, de az eredmény sajnos minden lett, csak meggyőző nem. több»
Nagy kár, hogy Bullock nem egészen vette komolyan ezt az online streaming film-dolgot, mert színészi játéka gyenge közepes, annak ellenére, hogy karakterét rendesen kidolgozták. Persze az is lehet, hogy csak a kilónyi smink miatt nem tudott szegény rendes arcjátékot bemutatni (melyet még az erdő közepén is hordott, mert miért ne). Rendezőnek meg lehet, hogy Susanne Bier (Második esély, A tűz martaléka) helyett valaki olyat kellett volna felkérni, aki látott már horrorfilmet közelről.
Valóban több volt ebben a filmben, mint ami lett belőle, de azért egy próbát nyugodtan lehet vele tenni, már csak a történet egyedisége miatt is. több»
A BÚÉK összességében nagyon jól sikerült magyar film. Pörgős, vicces, néha kikacsint a magyar nézőre és a forgatókönyvíró Divinyi Réka ügyesen alakította az ismertet kicsit ismeretlenné, fenntartva azon nézők érdeklődését is, akik látták az olasz alkotást. több»
69 A tanítónő (2018)