Legjobb filmek a Cinego-n

Szimler Bálinték Kodály Method-videóinak egészestés lezárása olyan magyar zenekarok közreműködésével, mint Quimby, a Middlemist Red, a Soerii & Poolek, az Elefánt, a Bin-Jip, a Subscribe, Punnany Massif és Akkezdet Phiai.

Márta úgy érzi, végre megtalálta a nagy Őt, aki miatt érdemes feladni az álmait, és biztos amerikai életét és idegsebész praxisát maga mögött hagyva hazatér Budapestre, hogy megalapozza a közös jövőt szíve választottjával. A férfi azonban nem megy el a találkára, s miután Márta végre a nyomára akad, ő váltig álllítja, hogy nem ismerik egymást.  Horváth Lili filmje egy szerelmes nő drámája, akinek a fejében elmosódnak a valós események és a fantázia határai.  

Benedeknek mindene a foci. A fiatal ultra csak a meccsekért és a szombati balhékért él, bajtársai jelentik számára a világot. Számára mindez szenvedély, mások számára azonban puszta erőszak. Egy napon azonban Benedeknek is döntenie kell, hogy egész életén keresztül a csapatnak él, vagy a saját útját kezdi követni.

Rob (Nicolas Cage) szarvasgombát gyűjt az oregoni birtokát övező erdőkben. Munkájában nagy segítségére van szeretett sertése, aki képes kiszagoni és felkutatni az értékes gombákat. Egy nap azonban a disznót elrabolják, Rob pedig kénytelen visszatérni szülővárosába, Portlandbe, hogy szembenézzen a múltjával.

Többség és kisebbség egyre feszültebb viszonya, az évek során a társadalmi közgondolkodás részévé váló, jellemzően a romákkal kapcsolatos előítéletek emberek ezreinek életét pecsételik meg, akik ezáltal olyan kiúttalan helyzetbe kerülnek, melyben segítség nélkül nehéz normális jövőről álmodni. Miközben egy öt roma fiatal mindennapos küzdelméről szóló előadás színészei egy németországi fesztiválra tartanak, újra szembesülnek a beskatulyázás valamennyi hátulütőjével. Kalandos útjukat követve a néző egy közvetlen tapasztalatok nélkül nehezen érthető, szinte valóságon túli világba csöppen.

Nuri Bilge Ceylan a kortárs európai filmművészet egyik kiemelkedő alakja, török filmes munkássága pedig a rangos cannes-i nemzetközi filmfesztiválon is folyamatosan megállja a helyét. A fesztiválon több rangos díjat is bezsebelt, köztük a zsűri nagydíját a „Messy” (2003) és a „Volt egyszer egy Anatóliában” (2011) című filmekért, a legjobb rendezőnek járó elismerést a „Három majom” (2008), valamint a FIPRESCI-díjat és a fesztivál leghíresebb elismerését, az Aranypálmát az „Egy téli álom” (2014) című filmért. Legújabb filmes remekművében, az „Elszáradt fűből” című alkotásban Ceylan vizuálisan lenyűgöző és magával ragadó elbeszélést mutat be. A film Törökország kurdok lakta kelet-anatóliai régiójában, egy kietlen faluban bontakozik ki, ahol Samet (Deniz Celiloglu alakításában), egy kiábrándult pedagógus arra törekszik, hogy egy isztambuli állás megszerzésével kitörjön unalmas életéből. Élete drámai fordulatot vesz egy csábító tanártársnő (Merve Dizdar, aki alakításáért Cannes-ban a legjobb színésznőnek járó díjat kapta) és egy iskolai botrány miatt, amikor diákjaik hatalommal való visszaéléssel vádolják őket. Ceylan jellegzetes stílusához híven a „Száradt füvön” mélyen belemerül az emberi pszichébe, miközben kortárs korunk legégetőbb kérdéseivel foglalkozik.

A Magyarázat mindenre valósághű képet ad egy szétszakított nemzetről, egy 18 éves fiú botrányos érettségi vizsgáján keresztül ragadva meg egy megosztott ország lényegét.

Három generáció él együtt, de mint család már teljesen széthullottak. Gloria, gyógyszerfüggő és meg kell küzdenie családtagjaival: férje, Antonio egy másik nőbe szerelmes, egy korosodó énekesnőbe; a nő anyósa üzletel, méghozzá csapvizet árusít; anyja nem lát másban örömet, csak szeretet leguánjába; Gloria egyik fia heroinárus, még a másik homoszexuális és egy pedofil fogorvossal kezd kapcsolatot...

Álmodtál már valaha önmagad egy jobb változatáról? Ki kellene próbálnod ezt az új terméket. A Substance megváltoztatta az életemet. A Substance segítségével létrehozhatod önmagad egy másik verzióját, fiatalabb, szebb, tökéletesebb énedet... Csak szánd rá az időt! Egy hét az egyiknek, egy hét a másiknak. A hét nap tökéletes egyensúlya. Egyszerű, nem igaz?

Ruth, egy amerikai zenei újságírónő holokauszt-túlélő apjával, Edekkel utazik annak szülőföldjére, Lengyelországába a vasfüggöny leomlását követően, az 1990-es években. Útjuk Varsóba, Łódźba, Krakkóba, valamint az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba vezet. Míg Ruth alig várja, hogy jobban megismerhesse családja történetét, Edek, aki annak idején örökre le akart számolni a múltjával, teljesen más céllal vág neki az útnak: elsősorban azért kíséri el lányát, hogy szemmel tartsa őt. A bájos és makacs bonviván a saját mulatságos programját követi az utazás során, amely tele van szórakozással. Csak akkor kezd megváltozni a hozzáállása, amikor meglátogatják a család egykori otthonát, és találkoznak a most ott élő lengyel családdal. Életükben először apa és lánya valóban közelebb kerülnek egymáshoz. A két New York-i utazása a posztszocialista Lengyelországba rávilágít, hogy a fájdalmas múlttal való újbóli kapcsolatfelvételnek önmagában nem kell fájdalmasnak lennie.

A film egy szerelmi történet a német ellenállási mozgalom két tagjáról, Hildéről és Hansról. 1942-ben Berlinben a falusi Hilde egy náciellenes csoport tagja lesz, és beleszeret egy másik tagba, Hansba. Egy felejthetetlen nyarat töltenek együtt, amíg a Gestapo sok másik taggal együtt el nem kapja őket, és Hilde nyolc hónapos terhesen börtönbe kerül. Még férje elvesztése sem tudja térdre kényszeríteni, és a börtönben hozza világra fiát.

Egy apa és fia vesztésre állnak a versenyen. A győzelem érdekében a fiú autógumivá változik. A film sötét iróniával tekint a mérgező férfiasságra, miközben elkalauzol minket a szürreális autóverseny világába.  

Egy román hajléktalan öngyilkos lesz, miközben Orsolya (Tompa Eszter), egy magyar végrehajtó megpróbálja meggyőzni, hogy költözzön ki az engedély nélkül használt pincéből, amelyet egy készülő luxushotel miatt akarnak kiüríteni. A tragédia mélyen megrázza Orsolyát: bűntudattól gyötörve járja a várost, és újra meg újra elmeséli a történteket munkatársainak, barátainak, ismerőseinek. A gyakran abszurd, feszült beszélgetésekből egy olyan társadalom képe rajzolódik ki, ahol mindenki kétségbeesetten próbálja igazolni önmagát. Az Arany Medvével és két Ezüst Medvével elismert Radu Jude (Aferim!, Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban) a kortárs kelet-európai film egyik legeredetibb alkotója, aki most groteszk tragikomédiaként mutatja be Közép-Európa mai erkölcsi válságát.

Alina és Voichiţa egy árvaházban lettek barátnők gyermekkorukban. Felnőve szeretőkké váltak, és bár korábban hűséget fogadtak egymásnak, Alina Németországban próbál új életet kezdeni. Egy idő után azonban nem bírja tovább, és visszamegy Moldáviába Voichitáért. Ő azonban időközben más elkötelezettséget talált, egy kolostorba vonult, és ott is akar maradni örökre. Vonakodva, de befogadják Alinát is pár napra a zárdába, mielőtt visszatérne Németországba. Hamar kiderül azonban, hogy elvei nem közösek az ott élőkével.

A filmben saját magát alakító Michel Houellebecq és Gerard Depardieu egy terápiás központban próbálja megtalálni a nyugalmat, a gyógykezelések azonban nem könnyítik meg számukra az intézeti létet. Az előírt gyógyító eljárások elvégzése mellett olyan élvezeti cikkeket is mellőzniük kell, mint a cigaretta és a bor, ráadásul a táplálkozási szokásaik sem felelnek meg a belső előírásoknak.  A lassan megszokottá vált unalmas mindennapokból Michel meglepetésszerűen felbukkanó látogatói zökkentik ki őket, akik egy eltűnt személyről próbálnak információkat szerezni. Michel mélyen hallgat, Gerard érdeklődését azonban felkeltik a hallottak, és úgy dönt, segít újdonsült barátjának, aki szemmel láthatóan szorult helyzetbe került.  

Arturónak, a sikeres séfnek ismétlődő dühkitörései miatt közösségi szolgálatot kell teljesítenie: egy Asperger-szindrómásokkal foglalkozó segítő csoport tagjait kell megtanítania a főzés rejtelmeire. A húszéves Guido különleges tehetséget mutat az ízek és fűszerek iránt. Arturo magával viszi a fiút egy szakácsversenyre: a gyönyörű tájakon át vezető toscanai út során lassan kibontakozó különleges barátság gyökeresen megváltoztatja Arturo hozzáállását az életéhez... (Cirko Film)

A 80-as években Texasban két nagyon különböző személyiség igyekszik megtalálni a saját útját, miközben egymásra vannak utalva. Alvin felelősségteljesen és megfontoltan végzi munkáját az utakon, miközben el kell viselnie barátnője öccsét, a megbízhatatlan Lance-t. Összezártságuk mindkettőjüket próbára teszi, ugyanakkor el is indítja őket egy úton az önmegismerés felé.

Egy pusztító katasztrófa szinte a teljes emberiséget elpusztította. Úgy tűnik, a kataklizmát csak két férfi és egy fiatal nő élte túl. Hármójuk között szövevényes szerelmi háromszög alakul ki, mely alaposan megnehezíti az életüket. 

Virginia Woolf (Elizabeth Debicki), a múlt század angol irodalmának meghatározó alakja, a 20. századi feminizmus egyik úttörője az 1920-as években szerelmi viszonyba bonyolódott az arisztokrata gyökerekkel rendelkező sejtelmes poétával, Vita Sackville-Westtel (Gemma Arterton). 100 évvel ezelőtt a nők alárendelt szerepe miatt két nő ilyen jellegű közeledése társadalmilag elfogadhatatlan volt, Victoria Woolf azonban magánéletében és irodalmi munkássága során is szembement a kor normáival; Vitaval való kapcsolata inspirálta őt Orlando című művének megírására. A film kettejük szerelmének állít emléket.

Lisa Spinelli a negyvenes éveiben járó óvónő Staten Island-en. Sok türelmet, energiát és szeretetet fektet a munkájában, de egyre inkább úgy érzi, hogy nem kap belőle vissza semmit. Egyetlen helyen tud igazán feltöltődni, egy amatőr versíró körben. Egyik nap véletlenül meghallja egyik tanítványa, az öt éves Jimmy Rose egyik versét, ami teljesen ámulatba ejti, és ettől kezdve egyre inkább meg van róla győződve, hogy a kisfiú egy igazi zseni. Ám hiába próbálja meg felfedezését másoknak is elmondani, és hiába beszél a gyerek szüleivel, azok nem igazán akarnak a kisfiú életén változtatni, így hosszas tépelődés után úgy dönt, hogy a gyerek érdekében a saját kezébe veszi az irányítást. Ám döntésének olyan következményei lesznek, amelyek bőven túlmutatnak a jó szándékán. 

Nadia, a húszas éveiben járó olimpiai úszó közelgő nyugdíjazásának kihívásaival szembesül.

Egy 3D-s dokumentumfilm, amely egy tengeri teknős utazását mutatja be az óceánokon keresztül.

Amikor az egyedülálló anya Charlotte (Sandrine Kiberlain) találkozik a házas Simonnal (Vincent Macaigne), szinte azonnal szerelembe esnek egymással, rövidesen pedig mindkettőjük számára egy új élet veszi kezdetét. Persze eredetileg úgy tervezték, hogy csak a szórakozás kedvéért találkoznak, az érzéseket pedig teljesen mellőzik kapcsolatukból, azonban hamar fordítva sülnek el a dolgok. A felismerés, hogy a szerelem és a szenvedély csak nagy nehézségek árán választható szét, nem várat magára sokáig. Ettől kezdve az érzelmek hullámvasútja egyre bonyolultabbá válik, kapcsolatukat pedig egyre nehezebb titokban tartani. Az Emmanuel Mouret rendezésében készült Egy röpke románc naplója főszerepeiben Sandrine Kiberlain, Vincent Macaigne, Georgia Scalliet, Maxence Tual, Stéphane Mercoirol és Eric Wrembel láthatók.

Helene, a jól szituált idős asszony születésnapjára vendégségbe hívja három gyermekét és azok családját. Szeretne megbizonyosodni arról, hogy festő bátyja hagyatéka egyben marad, s a lakás értékes műkincsei nem az ócskapiacon végzik. A legidősebb testvér szeretné egyben tartani a gyűjteményt, míg húga és öccse inkább pénzt csinálna belőle. Mivel a családos Fréderic-nek nincs elegendő pénze, hogy kivásárolja testvéreit, kénytelen meghajolni akaratuk előtt, így a műkincsek egy része múzeumban, többsége azonban aukción végzi.

Gunther 13 éves, a nagyanyja házában él apjával és három nagybátyjával. A férfiaktól csak rossz példát lát: ivás, nők, semmittevés. Nagy a valószínűsége, hogy Gunther is erre a sorsra jut. De talán van még számára remény.

A szerelem terén Sophia egy évtizede erős és tartós köteléket ápol Xavierrel. Amikor azonban Sylvaint, egy ügyes ezermestert kérik fel a nemrég megszerzett nyaralójuk átalakítására, a lány élete váratlan fordulatot vesz. Sylvainnel intenzív románcba bonyolódik. Felmerül a kérdés: hogyan fogadják el a munkásosztálybeli Sylvaint egy olyan városi környezetben, amely gyakran a felsőbbrendűség levegőjét árasztja? A Kanadából származó romantikus film humorral és érzékiséggel teli. A film Cannes-ban debütált, az Un Certain Regard nevű versenyszekcióban mutatták be.

1982-ben Wim Wenders a 666-os szobában tizenhat társát kérdezte arról, hogy milyen elképzeléseik vannak a filmművészet jövőjéről. Az elmúlt négy évtizedben számos átalakulás történt a filmiparban, amelyet a kábeltelevízió, a VHS és a DVD formátum megjelenése, majd a streaming platformok térhódítása, legutóbb pedig a világjárvány hatása fémjelzett, ami a hagyományos mozi esetleges megszűnéséről szóló vitákat váltott ki. Wenders a Lubna Playoust rendezésében készült Room 999 című filmben újra feleleveníti az eredeti kérdést. A digitális technológiára való áttérés megzavarhatja-e a filmművészet lényegét a puszta technikai fejlődésen túl? Továbbra is fennáll-e a százhuszonnyolc évvel ezelőtt kialakult alapvető igény a közösségi filmnézés élményére?

Golda Meir, Izrael volt miniszterelnöke számos nehéz és ellentmondásos döntést volt kénytelen meghozni az 1973 októberében kitört jom kippuri háború során. A film az ő életét és viszontagságait dolgozza fel.

Napjainkban amerikaiak millióinak életét nem hivatalosan az emberi megosztottság több generációra visszanyúló hierarchiája határozza meg. Ezen továbblépve az emberi megosztottság nemzedékekre visszanyúló hierarchiáját is ez a gondolkás szövi keresztül. Ez egy olyan rendszer, amely formálta Amerikát, és amely nyomot hagy maga után. A faji, osztálybeli vagy egyéb tényezőkön túl létezik ez az erőteljes konstrukció, amely befolyásolja az emberek életét és viselkedését, valamint egész nemzetek sorsát.

Bhután, amely a Himalája utolsó buddhista birodalmaként ismert, mindössze 700 000 fős lakossággal rendelkezik. Földrajzi és politikai elzártsága miatt az ország csak nemrég lépett a modernizáció útjára. Ami Bhutánt megkülönbözteti a globális színtéren, az a haladás mérésének egyedi megközelítése – ahelyett, hogy kizárólag a GDP-re támaszkodna, a boldogságra való törekvésre helyezi a hangsúlyt. Ez a gondolat a bruttó nemzeti boldogság koncepciójában gyökerezik, amely a buddhista filozófia és a közgazdaságtan elveit ötvözi. E cél elérése érdekében Bhután boldogságügyi minisztériumot hozott létre, amely boldogságügynököket alkalmaz, akik kérdőívek segítségével rendszeresen felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ezek az eredmények szolgálnak a nemzet fejlesztési terveinek alapjául, és az elsődleges cél a bhutáni társadalom „boldogságindexének” folyamatos növelése.  Napjaink rohanó és elszakadt városi társadalmaiban Bhután alternatív társadalmi modellje óriási érdeklődésre tart számot. A bruttó nemzeti boldogság ideológiája reménysugárrá vált egy olyan világban, amelyet a felgyorsult fogyasztás és a kielégíthetetlen vágyak jellemeznek. Egy dokumentumfilmes csapat lenyűgöző utazásra indult két negyvenes éveiben járó boldogságügynök nyomában. Ezek az ügynökök minden évben két és fél hónapot szentelnek arra, hogy háztól házig járják a távoli himalájai falvakat, és kitöltik a kérdőíveket. A filmkészítők célja, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak mindennapi életébe és törekvéseibe, miközben azt az ősi kérdést járják körül, hogy vajon valóban mérhető-e a boldogság. A boldogság ügynöke egy szívmelengető expedíciót ígér egy magával ragadó, meseszerű világba – egy olyan világba, amely szöges ellentétben áll a túlnyomórészt anyagiasság és sóvárgás által vezérelt társadalmakkal.